Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-07-28 / 30. szám
2 JxaUíid Földműves 1957. július 28 Nagy vendége volt a Fél négyre várták a vendégeket, de Mindenki mosolyog és vidám, de legmár egy órakor olyan volt a falu, mint inkább Но-apó, a vietnami nép szőtt méhkas. A kultúrházban asztalokat badságharcos nagy fia, aki legszíveterítettek, a községházán CSISZ-lányok sebben mindenkit átölelne és elárasztana népe végtelen szeretetével. Áhitatos csöndben kezdi el beszédét: „Gazdagok vagytok és reméljük, hogy még gazdagabbak lesztek, mert a szövetkezet a boldogság útja. Nálunk még nincsenek szövetkezetek, de a földet már szétosztottuk és minden paraszt a sajátján gazdálkodik. Már gyakori, hogy tíz-tizenkét paraszt őszszeáll, hogy közösen művelje meg az újonnan kapott földet. És ez jó kezdet. Köszönöm, drága nővéreim a virágokat, köszönöm a barátság jelképét, a kenyeret és a sót, de mindennél többet ér a remény, amit tóletek kaptam és ezt magammal viszem, hogy átadjam a mi földműveseinknek" Majd kíséretével elindult, hogy megtekintse az EFSjj. telepeit és istállóit. Minden iránt élénken érdeklődik és mosolyogva fejezi ki megelégedését a látottak felett. Ezután az egész nép kíséretében elindul a küldöttség a falu felé. A kultúrházban fehéren terített asztalok várják a vendégeket, kiadós uzsonnával, sörrel, borral. A hangulat itt is vidám és közvetlen. Bacilek elvtárs, a párt központi bizottságának első titkára, Kubáé elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, és Kopecký elvtárs miniszterhelyettes szívből jött szavakkal köszönti Ho-Si-Minh elnököt és a küldöttség többi tagjait. A szövetkezet asszonyai szép hímzett asztalterítőt, a Galántai Gazdasági Iskola diákjai pedig egy kapáló gép modelljét nyújtották át ajándékként a küldöttségnek. Értékes a galántai gépállomás dolgozóinak ajándéka: egy Skoda 25-ös traktor, melyet a vietnami parasztoknak küldenek a gépállomás dolgozói. Ho-Si-Minh elvtárs mégegyszer megköszöni a kedves apándékokat és a szövetkezeti dolgozók lelkesen ünneplő sorfalai között hagyja el a falut. A felsöszeliek még sokáig fognak emlékezni erre a szép testvéri találkozásra. P. E. és pionírok gyülekeztek, a falu végén a diadalkaput díszítették. Már három órakor kint volt a község aprajanagyja a falu végén. A percek ólomlábakon mozogtak, minden közeledő autó láttára az izgalom hulláma futott végig a tömegen. Végre fél négy után az izgalom a tetőpontjára hág, mikor Ho-Si-Minh elvtárs a vietnami demokratikus köztársaság elnöke a diadalkapu alá lép. Divicsán elvtárs, az EFSZ elnöke, lelkes baráti szavakkal köszönti a kedves vendéget. Beszél a szövetkezet történetéről, termelési eredményeiről és terveiről. Elmondja azt is, hogy hat éve elnöke már a szövetkezetnek és a múlt évben 25 Kés volt a munkaegység értéke. Kanicska Bözsike leánytársaival kenyeret és sót nyújt át a vendégnek és a kis pionírok tarka mezei virágokból kötött csokorral kedveskednek. Süssön hót a szellem napvilága (Folytatás az 1. oldalról.) A Komáromi Állami Gazdaságban dolgozó kombájnosok eredménye Az idei kedvezőtlen aratási viszonyok rendkívül nagy feladatot rónak a Komáromi Állami Gazdaság dolgozóira. Minden késés a gabonabetakarításban újabb veszteséget jelent mind minőség és mennyiség tekintetében. Éppen ezért külön kell értékelni a nagysallói részlegen dolgozó Dobronyi János kombájnos munkáját, aki ACD-400-as gépével a kedvezőtlen időjárás ellenére is eddig 37 hektárt learatott és 1258 mázsa gabonát kicsépelt. Dicséretet érdemel Botka Ernő kombájnos is, aki az ekecsi részlegen ACD-400-as arató cséplővel 42,5 hektár gabonát learatott és 1297 mázsa szemet kicsépelt. E teljesítmény mögött nem nagyon marad el Molnár Ferenc és Bognár István kombájnos sem. Dobiás Mihály Egyre többen Országszerte gyarapodik a nagy szövetkezeti család tagjainak száma. Az elmúlt napokban Szlovákiában is több szövetkezet alakult. AZ EPERJESI kerületben legutóbb a giralti járás Marhany községében 26 kis- és középgazda határozta el magát a szövetkezeti gazdálkodásra. Ebben az évben ez már a 43. EFSZ a kerületben. A MYJAVA-I járásban Podklynaván 88 kis- és középgazda kezdte meg 336 hektáron a közös gazdálkodást. A KIRÄLYHELMECI járás minden községében van már EFSZ. Az elmúlt héten a rad-körtvélyesi telepen gazdálkodó 20 gazda írta alá a szövetkezetbe való belépési nyilatkozatot. Az idei termés betakarítása után 138 hektáron a tarlóhántással kezdik meg a közös gazdálkodást. A SOBOTIŠTE-I EFSZ július 21- én megtartott ünnepélyes tagsági gyűlésén 102 kis- és középgazdát vettek fel a szövetkezet tagságának soraiba, akik 456 hektárral bővítették az EFSZ földterületét. Jelenleg ez a senicai járás egyik legjobban gazdálkodó szövetkezete. A Zselízi Állami Gazdaság valamennyi részlegén aratnak Az új élet, az új kenyér csodálatos szimfóniájával telítődik meg a garammenti rónaság. A Sándor-Mária dombláncolatok nyugati lejtőjén állunk: Reggel öt óra van. A szemhatár pompába öltözött távlatait tükrözi hozzánk mindenfelől a csodálatos hajnal. Végeláthatatlan kalásztengert himbál-nak a reggeli szelek. Itt-amott már félelmetes dübörgéssel végzik feladataikat a kombájnok. A napkorong már fenn hömpölyög messze a börzsönyi hegyek kékes színben játszó kontúrjaiban s szemmelláthatóan vetkőzi le magáról a hajnali bíborszínt és egyre tüzetesebben hinti sugarait a beérett terméstől terhes lapályos területekre. Szocialista életformánk tizenharmadik esztendejében újra levett kalappal állunk az áldástosztó természet eme glóriával övezett szépsége előtt... A magunk kenyerének betakarításával állunk szemben, mely a dübörgő gépkolosszusok segítségével életet biztosít mindennyiunk számára, akik egész esztendőn keresztül becsülettel, tisztességes munkavállalással végeztük feladatainkat. Az idei termésünk bőségét az időben jött kiadós csapadék, a szakszerű mezőgazdasági munkák elvégzése, valamint a növények kártevői ellen folytatott eredményes küzdelem tette lehetővé. A Zselízi Állami Gazdaságok alkalmazottjainak kötelezettségvállalásai a műszaki- és valamennyi dolgozó erőbedobása és dolgozóink öntudata tette lehetővé a húszezer holdas birtokon a zökkenőmentes aratási- és cséplési munkamenetet. — Kilátásaink sokatígérők — mondotta Szokács Antal, fömezögazdász. — A betervezett gabonahozamainknál hiba nem lesz, az aratási munkáinkká kapcsolatban azonban némi késedéi met kell elviselnünk, miután „a nen tervezett' viharok csaptak le a Ga rammentére és bizony jelentős károka okoztak. Mindezektől függetlenül is megtesz szűk kötelességeinket. Kalászosainké a jól bevált szovjet tapasztalatok alap ján a gabonanemek sorrendjében arat juk és csépeljük teljes erőbedobással Ezzel elkerüljük a túlérést és a szem veszteséget a lehető legkisebb mér tékre csökkentjük. Az aratás megtör ténte után azonnyomban, szinte gép szerűen végezzük a tarlófordítást é ezt követően a másodvetéseket bizto sítjuk idejében. Ipari részlegeink, ne vezetesen a központi műhelyünk éjjel nappal készültségben áll valamenny gazdasági egységünknél, ami azt je lenti, hogy az esetleg előadódó üzem zavart nyomban eltávolítja. A gyors betakarítási munkélatoka igénylő kalászosokról Szokács főmező gazdász a következőket mondotta: — A gazdaságban idén 1575 hektá búzát, 1383 hektár árpát, 45 hektá rozsot, 218 hektár zabot és 350 hek tár egyéb hüvelyest termelünk. Tér mészetesen a többi terület megoszlil különböző növényekre és kapásokra Kapás-növényeink — mondotta vége zetül a főmezőgazdász — különösei a cukorrépán, ezidén olyan hozamma kecsegtet, 'amilyenre nagyon régei nem volt példa. Megköszöntük Szokács Antal főmé zögazdász szíves felvilágosítását, ak 37 esztendő óta van a gazdaság szol gálatában és gazdasági tapasztalaival alapos szaktudásával neveli szociálist; gazdálkodásunk új szakembereit. PATYOLAT SÄNDOf Vasárnap is dolgoznak A kétyi határ olyan most mint a megbolygatott hangyaboly. Az árpa- és búzatáblákon serénykedik a falu népe. A hatalmas táblák már itt ott megkopaszodtak, de még mindig van aratni való. A dohány melletti táblán a cséplő messzehangzó búgással nyeli magába, feneketlen gyomrába az árpakévéket. Egy perc szünet sincs. A kocsisok a cséplő mellé sorakoznak, inkább ők várnak, de a gép zavartalanul megy. Szalma Gyula, a kétyi EFSZ agronómusa éppen jegyezgeti a mázsálás eredményeit. — Tavaly 33 mázsás volt a búza átlagos hektárhozama, most is számítunk 30 mázsára — szól az acélos gabonaszemek morzsoló sa közben. Az árpa, 35,25 mázsát adott. Átlagosan 30—32 mázsás hektárhozam lesz a tavaszi árpából is. A munka serényen folyik. Lasek Mária és Hollósi Eszti a dohánycsoportból jöttek segíteni, szaporán ete-A NYITRAI KERÜLETBEN összközségi EFSZ alakúit Vefké Chlievany községben, ahol 39 gazda az idei termés betakarítása után 250 hektáron kezdi meg a közös gazdálkodást. A RÖCEI JÄRÄS Ploské községében 113 hektárral 18 kis- és középgazda alakított szövetkezetei. A szövetkezet elnökévé Homola András 8 hektáron felüli középgazdát választották. tik a gépet. Szalma Gyula szerint 20( mázsát is csépelnek naponta. — Ha az idő engedi, vasárnap ii dolgozunk, minden percet kihasználunk hogy a kenyeret megmentsük — szó aggódva Szalma elvtárs. Megy a munka szomszéd táblákoi is. Különösen szép munkát végezne! a kétyi aranyoskezú asszonyok, akii versenyezve, egy kis jó időt is kihasználva, máris a határba teremnél és keresztekbe rakják a kévét, (h Szalma Gyula, a kétyi EFSZ agronómusa örömmel turkál a dúsan fizető árpában. Problémák a járási újságok szerkesztése körül munkák kérdésével is. Hasonló közgazdasági elemzések jelentek meg a füleki járási újságban is. A járási újságok egyik általános fő hiányossága, hogy kevés bennük a bírálat. Amint a kerületi agitációs komisszió tagjai kint jártak ellenőrzésen, megállapították, hogy sok faluban formális az agitáció. Azonban ha végignézzük a járási újságok hasábjait, nem találunk egyetlen bíráló szót sem arról, hogy a járási nemzeti bizottság, vagy az üzemek agitátorai hogyan végzik munkájukat. Ha a járási újság csak az események fényképezője, és nem bírál, akkor nem lesz meg a kellő hatása. Most mikor minden nap döntő fontosságú a szövetkezetek alakítása terén, több kritikát várunk a járási újságoktól is, hogy az agitáció megjavuljon. A járási újságok munkája megjavításának elsőrendű feltétele, hogy a járási nemzeti bizottságok tanácsa rendszeresen értékelje a szerkesztők munkáját, tanácsokkal lássa el, és főleg ellenőrizze, hogy mi jelenik meg a lapban. Nagyon fontos, hogy aktivizáljuk a szerkesztőbizottságokat is, hogy a tématikai tervek a legfontosabb feladatokra irányuljanak. zatot, mégsem akarnak belépni a szövetkezetekbe. Ez rosszul hat a földművesekre Ugyancsak fel kell számolni a „vizet prédikál és bort iszik“ féle agitátorokat. Besztercebányán például megtörtént, hogy az agitációs kollektíva vezetője a járási nemzeti bizottság dolgozója maga is egyéni gazdálkodó. Ilyen esettel lehet több helyen is találkozni. Jó volna, ha a járási nemzeti bizottságok tanácsai foglalkoznának azzal a kérdéssel, hogy vajon a járási nemzeti bizottság funkcionáriusainak hozzátartozói beléptek-e már a szövetkezetbe. Mert hogyan győzhet meg valaki egy középparasztot hogy lépjen be a szövetkezetbe, amikor szülei még egyénileg gazdálkodnak. Az agitációs munkában igen nagy szerepük van az üzemekben működő szakszervezeteknek. Elsősorban is a szakszervezeteknek kell foglalkozni azzal, hogy az üzemi munkások hogyan végzik agitációs munkájukat. Valamint azzal a kérdéssel is, ami főleg a füleki járásban időszerű, hogy a 2 — 3 hektár földdel rendelkező munkások felesége lépjen be a szövetkezetekbe. A szövetkezetbe való belépésre csak olyan munkást kell meggyőzni, aki két vagy három hektár földnél nagyobb területen gazdálkodik, mert abban az esetben, hogyha a faluban van elég munkaerő, nem szabad a gyári munkásokat elvonni munkájuktól. A szövetkezetek alakításánál szép eredményeket értünk el, azonban egyes járási nemzeti bizottságok munkájában bizonyos idegesség észlelhető és megvan annak a veszélye, hogy bizonyos túlkapások történnek Az önkéntesség elvét, amint az nemrégiben Bacilek elvtárs is kihangsúlyozta, szigorúan be kell tartani. Vannak olyan hangok is, hogj miért nem hozunk olyan törvényt hogy a parasztok automatikusar lépjenek a szövetkezetbe. Az ilyet nézet káros és egyes szervek ígj akarnák megkönnyíteni munkájukat Az önkéntesség elvét tiszteletber tartjuk és ezzel elérjük azt, hogy a. Így alakult szövetkezetek parasztsága magáénak érzi a szövetkezetei és az egész országot és jó polgárt lesz hazánknak. Azonban, hogy h: bekényszerítenénk, akkor az ellenkező hatást érnénk el. Az első szövetkezetek alakítása még nehezebben ment. Ma már sok jól menő, éí gazdag szövetkezetünk van. Tehái kitartó, meggyőző munkával mosi már van mire támaszkodni, hogj még jobb eredményeket érjünk el. Sirakon egy asszony a következői írta a belépési nyilatkozatra: „A szövetkezetben majd minden munkát becsületesen végzek". Milyen szép ez a rövid mondat De feltehetjük a kérdést, meddig várjon még ez az asszony, hogy г közösben dolgozzon? Mikor lépnek már Sirakon is és másutt is a gazdagabb és kultúráltabb élet útjára? A nemzeti bizottságokon múlik most ez, használjunk ki minden napot ai agitációs munkára, hogy az egész parasztság még feljebb emelkedjen és minél többet élvezhessen nemcsak a gazdasági jólétből, hanem a szellem napvilágából is. A múlt héten Besztercebányán a kerületi pártbizottság mellett működő öttagú agitációs bizottság értékelte a járási újságok munkáját. A besztercebányai kerületben csak kevés járási újság foglalkozik behatóan az időszerű kérdésekkel. Elsősorban a fő hiányosság az, hogy a kerületi nemzeti bizottság dolgozója Remeň elvtárs nem foglalkozik kellően azzal a kérdéssel, hogy mit írjanak a járási újságokba. Ha tartanak is aktívákat a járási újságok szerkesztőivel, nem ellenőrzik, hogy mi jelenik meg később a járási újságokban. Nagy hanyagság észlelhető a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályának munkájában is. Most az aratás előtt, amikor a járási újságoknak minden erejüket a szövetkezetek alakítására és a termény begyűjtésére kellene irányítani, megtörténtek olyan esetek, hogy a járási újság egyáltalán nem foglalkozott az új szövetkezetek alakításával. A kékkői járási földmüvesújság például az utolsó három számában nem foglalkozott az új szövetkezetek alakításának kérdésével és főleg az agitációs munkával. Hasonló a helyzet az ipolysági járási újságnál is és még több lapnál Megtörténtek olyan esetek is, hogy mivel elfogyott a költségvetés, három hétig sem jelent meg a járási újság. Jiri Hendrich elvtárs beszámolójában kihangsúlyozta, hogy a falvak szocializálásában nagyon fontos szerepet töltenek be a járási újságok. Ez így van, mert a központi lapok nem bírják felölelni minden járás vagy falu problémáját. Viszont a jó járási újság eljut minden paraszthoz és gyakrabban foglalkozhat az egyes szövetkezetek munkájával. Hogy milyen jó munkát fejthet ki a járási újság, arra éló példa a korponai, amely közgazdasági elemzéseket hozott azokról a falvakról, ahol szövetkezeteket akartak alakítani és számokkal bizonyította, mennyivel nagyobb lesz majd a jövedelme a parasztoknak. Foglalkozott az agitációs
