Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-07-07 / 27. szám

.957. július 7. Jzab-ad Földműves 3 Hogyan teljesítS a Szovjetunió gazdasági főfeladatait ll!l!liííliiiíli!i!l!ilili!!!!!l!llilíilllffiiili;j|!:i!lillllll!!No Az egy személyre eső termelés és szükséglet összehasonlításában szük­séges figyelembe venni azt a körül­ményt, hogy a különböző országokban a termelés összetétele, valamint az anyagi javak szükséglete különböző. Tehát ne tévesszük ezt szem elől ha a Szovjetunió és a kapitalista államok termelését összehasonlítjuk. A szük­séglet nagyrésze összefüggésben van az adott társadalmi rendszer törté­nelmi és nemzeti valamint egyéni jel­lemvonásaival és kulturális fejlődésé­t 0-*vn Л. vei. Éppen ezért nem lehet csupán gépies összehasonlítást tenni a Szov­jetunió és egyes kapitalista országok egy főre eső termelése és szükségletei között. Ennél feltétlenül elemzés alá kell venni az államgazdálkodás össze­tételét és változatait. Ha a termelőeszközök termelésének feltétlenül szükséges, továbbfejleszté­séből indulunk ki, akkor a nehézipar fÖtermékei közé az acél, szén, villa­mosenergia, naftatermékek, színesfé­mek, cement, motorok, kovácsolő­­gépek, fémmegmunkáló^gépek, mozdo­nyok, hajók, teher-gépkocsik, stb. gyártását sorolhatjuk. Az említett termékek előállítása nagy befolyással van a Szovjetunió gazdasági főfelada­tainak megoldására. A könnyű- és élel­miszeripar vonalán szükséges elsősor­ban a szövet, cipő, hús és hústermé­kek, cukor és tejtermékek termelésé­ben utolérni és túlszárnyalni a vezető kapitalista országokat. A közszükség­leti cikkek bőségéért folytatott harc elválaszthatatlan azon feladatok telje­sítésétől, amelyeket a Szovjetunió Kommunista 'Pártja és a szovjet kor­mány kitűzött — a mezőgazdaság ha­talmas fellendítésétől a termény-,, hús-, gyapot-, len-, gyapjú és zöld­ségtermelés növelésétől. A forradalom előtti Oroszország ter­melési mutatói egy lakosra számítva nagyon alacsonyak voltak. Például az 1913-as évben 21,4-szer kevesebb ipari terméket termelt mint az Egyesült Államok, 14-szer mint Nagy-Britan­­nia és 13-szor kevesebbet mint Né­metország. Az első világháború még inkább növelte az ország gazdasági el­maradottságát. Hatalmas és nehéz feladat állt a Szovjetunió előtt: felújjítani az ország nemzetgazdaságát, kiépíteni egy ha­talmas szocialista ipart és a szétdara­bolt kis egyéni gazdaságok egyesítése alapján biztosítani a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A szovjet nép a kommunista párt vezetése 'mellett áthidalta az óriási nehézségeket és rendkívül rövid idő alatt megvalósította az ország iparo­sítását és kollektivizálását. Már a má­sodik ötéves terv végén (1937) a Szovjetunió az ipari termelés terén Európában az első, világviszonylatban pedig a második helyre került. A szocialista nemzetgazdaság fej­lesztése terén elért eredmények lehe­tővé tették, hogy a párt XVIII. kong­­reszusa napirendre tűzze a gazdasági főfeladatok megoldásának kérdését. A harmadik ötéves terv (1938—1942), amelyet a XVIII. kongresszus jóváha­gyott, hozzásegítette a Szovjetuniót ennek a feladatnak a megvalósításá­hoz. A fasiszta Németország által meg­indított háború azonban ha ideiglene­sen is, de gátolta a szovjet nép igye­kezetét. A háború után egy ideig min­den erőt az okozott károk eltávolítá­sára kellett fordítani. A Szovjetunió kihasználva a szocia­lista rendszer tervgazdálkodásának előnyeit, gyorsan eltávolította a há­a mezőgazdasági termelés fokozásá­ban. A Szovjetunió jelenleg sokkal na­gyobb anyagi és technikai termelési alappal, anyagi forrásokkal, valamint sokkal több szakképzett káderrel ren­delkezik. A hatodik ötéves terv (1956—1960) eredményes teljesítése szintén nagymértékben hozzájárul a Szovjetunió gazdasági főfeladatainak megoldásához a szovjet ipar és mező­­gazdaság színvonalának jelentős növe­léséhez. /'ter »:No агтпл. / Ili e'£b«s+i/ Г Tí И IL JU ború ütötte sebeket. A negyedik és ötödik ötéves terá eredményes teljesí­tésével a Szovjetunió az 1956-os évben csaknem négyszer több ipari terméket termelt, mint a második világháború előtt. A nyersvas, acél, bronz, villamos­energia, gépipari termékek és a szén termelésében a, Szovjetunió túlszár­nyalta a legfejlettebb európai kapita­lista államokat és megközelítette az Egyesült Államok termelési színvona­lát. A nehézipar rohamos fejlődése alapján hatalmas eredményeket ért el A szocialista ipar gyors fejlődésének és a gazdasági főfeladatok teljesítésé­­neg legfontosabb feltétele a munka­termelékenység növelése. Az 1913-tól 1953-ig terjedő időszakban a Szovjet­unió ipari termelése egy lakosra át­számítva 19,4-szeresére növekedett. Ez éppen a munkatermelékenység fo­kozása útján vált elérhetővé. A mun­katermelékenység színvonalát illetően a Szovjetunió magasan túlszárnyalta a nyugat-európai kapitalista államo­kat, de még mindig lemarad az Egye­sült Államok mögött. Ennek a lemara­dásnak gyors kiküszöbölése szintén kedvező behatással lesz a gazdasági főfeladatok teljesítésére. A szocialista gazdasági rendszer előnyei a kapitalista gazdasági rend­szerrel szemben kedvező feltételei a gyorsabb gazdasági fejlődésnek. A szovjet nép a kommunista párt irá­nyításával felhasználta ezeket az elő­nyöket és a kapitalista országok gaz­daságához viszonyítva a Szovjetunió gazdasága sokkal gyorsabban fejlődik. Mindezek biztosítják a szovjet nép jólétének fokozását és lehetővé teszik a népi demokratikus államoknak nyúj­tandó baráti segítség kiszélesítését és hozzájárulnak ezen országok gazdasá­gának gyors fejlődéséhez. A népi de­mokratikus országokban a termelőerők növekedése viszont elősegíti a Szovjet­unió gazdasági főfeladatainak ered­ményes teljesítését. Mindezek a körül­mények kedvező befolyást gyakorol­nak a szocialista országok gazdaságá­nak további gyors fejlődésére. TANÁCSADÓ В■ István, Kunová Téplice Kérdés: Egyénileg gazdálkodó földműves vehet-e mezőgazdasági gé­peket, ha igen, akkor hol, milyeneket és milyen leltet elek mellett? Válasz: A Mező- és Erdőgazda­sági Megbízotti Hivatal ez év január 22-én kelt hirdetményében közölte, milyen feltételek mellett és hol vásárol­hatnak mezőgazdasági gépeket az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodó földművesek. Az egyénileg gazdálkodó földművesek 6 lóerőnél nem nagyobb robotmotoro­kat, beleértve a húzószerszámokat is, fogatos gépi eszközöket, 10 lóerőt meg nem haladó diesel- és elektromotorokat vásárolhatnak. Hogy hol lehet ezeket a gépeket be­szerezni? A mezőgazdasági közraktá­rak kerületi üzemeinél a járási raktá­rak útján. Л gépek árusítását az emlí­tett üzemhez benyújtott megrendelé­sek alapján beérkezésük sorrendjében végzik. R. I.-né, Sil. Brezová Kérdés : Édesanyám teljesen te­hetetlen és az én segítségemre szorul mindenben. Aggkori járadékot kap. A szociális biztosításról szóló új törvény értelmében nem emelkedik járadéka? Válasz: Ha édesanyja teljesen magatehetetlen és a legegyszerűbb napi szükségletek elvégzésénél is (öltözkö­dés, mosakodás, étkezés stb.) másnak a segítségére és gondoskodására szo­rul, vagy huzamosan ágyhoz kötött fekvőbeteg, úgy ezen a címen kérvé­nyezheti szociális járadékának feljaví­tását. Ezirányú kérvényét a helyi nem­zeti bizottságon (MNV) kell benyúj­tania és ehhez orvosi bizonyítványt kell csatolnia. Egyébként az új törvény szerint sem emelkedik aggkori járan­dósága. Sz G., Bešenov Olvassa el B. Istvánnak fentebb adott tanácsunkat, mivel kérdése azonos az említett kérdéssel. лпппппппппппппппппппппптпппааашрртрпрасшарпсю A szövetkezeti ta­gok megelégedett arca tanúskodik ar­ról, hogy az idei termés megfelelt a várakozásnak. A ké­pen a pozsonypüs­­pöki szövetkezet agronómusa Rei­cher József és a mezei csoport ve­zetője Szász Miklós örömmel vizsgál­­gatják az őszi ár­pát. (F,: Svrček) Szerkesztői üzenetek G. S. Komárno, PT.Š. Nagyon örü­lünk, hogy fejlődést látunk legutóbb beküldött verseiben. „Ébred az őszi rög” és „Gyújtogat a Nap” című ver­sei már közlésre alkalmasak. E ver­seit valamelyik következő számunk­ban alkalomadtán leközöljük. Sajnos közlésre alkalmasnak még nem mond­hatjuk a „Mindenki vére” című ver­sét, amelynek tartalma, mondanivalója zavaros. Ugyanez a zavarosság mu­tatkozik a versmértékben is. Ezért azonban ne csüggedjen, gondolja át jobban mondanivalóját és gondosab­ban csiszolja verseit. További sikere­ket kívánunk. Bedross Lajos, Maié Kosihy. Leg­utóbb küldött lapját megkaptuk, kö­szönjük. Korábban feltett kérdésére azonban még lapja vétele előtt le­vélben válaszoltunk. Kérjük, írjon máskor is. B. László, Tekovské Lužany. „Haj­nal a réten” című versének mondani­valója és nmeinek összecsengése ked­ves gondolatokat ébreszt az olvasó­ban. Néhol azonban úgy tűnik, mint­ha a mondanivalót túlzottan a rímek kedvéért állította volna össze. Az alábbi versszak: „ .. .Csodás mesevilág tündéri szép álom, mint a pajkos lepkék tarka-lengen szárnyon ...” például erőltetettsége mellett befeje­zetlenül hat. De ne szegje kedvét az, hogy versét nem közölhetjük. Foly­tassa próbálkozásait. Kitartó és cél­tudatos igyekezettel sokat el lehet ér­ni. Várjuk további verseit, melyeket szívesen elbírálunk. .Such Kálmán, Žiharec. Nagyon saj­náljuk, hogy vitacikke megkésett és így nem tudjuk közölni. A benne fog-­­laltakat azonban a vita összefoglalá­sában felhasználjuk. Köszönjük le­velét. Avatási Utcádé-A párkányi járásban július 1-re be­fejeződött az őszi repce aratása. Ugyancsak a mintegy 800 hektár őszi árpa is már le van aratva. Az aratás jó megszervezésére és a 9épek jó ki­használására jellemző az alábbi eset: például a bátorkeszi EFSZ-be a gép­állomás 21 kévekötő aratógépet össz­pontosított azokról a brigádközpon­tokról, .ahol még nem volt érett az őszi árpa. Az őszi árpa aratása után nyomban hozzáfogtak a tavaszi árpa aratásá­hoz: elsőnek Búcson, Karván, Bélán és Köbölkúton. Hét mozgó-javítóműhely és két üzemanyag-szállító traktor biztosítja az aratás zökkenőmentességét.' (Varga József* munkairányító, Köbölkúti Gépállomás.) ★ ★ ★ Minden eszközzel — Ezt ugyan jól kijavították, hogy az a magasságbéli csapjon belé — ja­kad ki Tirpák Béni bodrogmezöi trak­toros, amint tetőtől talpig olajoson, maszatosan előbüvik az arató-kötöző­gép alól. Hiába csitítgatja Strausz Miklós brigádvezető, ö bizony nem egyköny­­nyen enyhül meg. Mert hát minek jogják rá a gépre, hogy kijavították, hacsak „szárazon" működik jól, az őszi árpában már megmakacsolja ma­gát. Nem köt az istennek se. Egy félnapba kerül, míg újra üzem­képessé ápolgatják a gépet. Olyan ez a félnap Béni számára, mintha az életéből lopnák el. Mert a kalász sár­gul, rohamosan. az alkony az éjszakába, a bodrogme­zöi határban tovább zúgnak a trak­torok. Sietni kell, mert a búzát is vágni lehet. S ha már elsők a ver­senyben, miért ne lehetnének elsők a" búzaaratásban is. Ezért nincs meg­állás vasárnap sem. A traktorosok igyekezete mellett nem kisebb a szor­galom Bonfordi Jánosban és Fekete Pistában, a két segédmunkásban sem. A kél traktor mellett a búzatáblán ott siirög még Juhász Jóska csoportve­zető,Urbán szakaszagronómus, Strausz brigádvezetö meg még egy páran. Vizsgálják a búzaszemeket. — Ebből lesz a jó acélos búza, — jelentette ki Tóth András. A többiek véleménye is ez. Nem is Emellett még az is bosszantja, hogy Polóka traktoros gépe pár csavar megigazítása után hiba nélkül állja a sarat, no meg az is, hogy a jélév előtti hajrában a versenytárs, a lele­szi brigád 2 százalékot lefaragott a 8 százalék különbségből, vagyis 124 százalékra megközelítette az ó 130 százalékukat. Már pedig ha félévig tartották, akkor most sem akarják kiadni kezükből az elsőséget. Ezt ígérték a moszkvai ifjúsági találkozó tiszteletére, s állni is akarják szavu­kat. Béni izgalma csak akkor enged fel amikor újra a nyeregbe pattan. Hiá­ba van szombat este, hiába hajlik * 1 A nemzetközi szövetkezeti napról 1957. július 7-én az egész világon harmincötödször ünnepük a szövetke­zetek nagy ünnepét: a nemzetközi szövetkezeti napot. Együtt ünnepelnek fogyasztási szövetkezeteink, kisipari termelőszövetkezeteink, lakásszövet­kezeteink és az ünnepségbe termé­szetszerűleg bekapcsolódnak földmű­vesszövetkezeteink. Azóta, hogy 28 takács, egy kis angol városban 1844-ben fogyasztási szö­vetkezetét alapított és ezzel megvaló­sította a világ első szövetkezetét — alig múlt el valamivel több mint 100 esztendő. Száz év nem nagy idő a tör­ténelem forgatagában és mégis elég volt ahhoz, hogy a pionírok (így ne­vezték magukat az alapítók) kisszámú kezdeményezése a világ leghatalma­sabb tömegmozgalmává nője ki magát. Mi az az erő, mely a szerény kez­detet ilyen hatalmas vúágmozgalommá tette? A magyarázat igen egyszerű: a szövetkezetek az igazság és a ki­zsákmányolás elleni harc jelszavát írták zászlajukra, és az igazság, a szociális haladás eszméje állított sorompóba millió és millió embert — függetlenül világnézetűktől. Az első szövetkezet azért alakult, hogy a munkanélküliségbe taszított takácsok védekezzenek a kizsákmányolás ellen, és az individuális kapitalista tőkét kollektív tőkével helyettesítsék. A szövetkezet igazsága — az ember vé­delme volt. Ez az igazság tette lehe­tővé, hogy a szövetkezeti mozgalom gombamód^a elterjedt az egész vilá­gon, Olaszországban, az orosz munká­sok között, Angliában és egyebütt. Most amikor a szövetkezeteknek erre a jelentős napjára gondolunk, tisztán kell látnunk a szövetkezeti mozgalom legfőbb feladatait, amely nemzetközi vonatkozásban a békéért való fokozott és áldozatos harc, vala­mint a nemzetek közötti együttműkö­dés további elmélyítését jelenti. Bel­politikai téren pedig legfontosabb fel­adatként a szövetkezeti mozgalom és a kollektív gazdálkodás gondolatának további erőteljes megvalósítása kíván­kozik legfontosabb feladataink sorába Mártonvölgyi László Értesítés Ezúton mondunk hálás köszö­netét a Vöröskeresztnek, az EFSZ-tagoknak, s mindazoknak akik hosszú szenvedés után el­­húnyt hozzátartozónkat — Eg­ri Z s i g m o n d-ot — elkísérték utolsó útjára, a hodosi temetőbe. A mélyen gyászoló család. késlekednek hát a munkával, hanem siettetik minden használható eszköz­zel. Hisz nincs mit várni, mert az idén sokhelyen még a kézi kaszára is szükség lesz. Igaz, hogy erre is fel vannak készülve. Nem kis gondot okož a több mint 100 hektár aláuetéses árpa, mert olyan szép benne a lóhere, hogy az agro­nomics szerint vétek lenne, ha hagy­nák, hogy mindez kárba vesszen. De nem is hagyják. Ügy döntöttek, hogy azt marokrakóval vágják, mert az a kis munkatöbblet bőven megtérül a sok értékes takarmányt ígérő szalmá­ban. ■va. к *

Next

/
Oldalképek
Tartalom