Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-12-08 / 49. szám

2 JraUiad Földműves 1957. december ^ Hruscsov beszélgetése Hearst laptulajdonossal W. R. Hearst, az amerikai Hearst — konszern főszerkesztője és tulajdono­sa, 'valarhint az International News Service hírügynökség tulajdonosa az­zal a kéréssel fordult N. Sz. Hruscsov­­hoz, az, SZKP Központi Bizottságának első" titkárához, hogy beszélgetés vé­gett fogadja őt. Hruscsov fogadta Hearst-öt, vala­mint a kíséretében levő F. Conniff és R. Gansidine amerikai újságírót és beszélgetést folytatott velük. Az aláb­biakban rövidítve közöljük az ameri­kai újságíró kérdéseit és Hruscsov válaszait. A beszélgetés első részében Hearst és az újságírók elismeréssel beszéltek a moszkvai építkezésről, Moszkva szépüléséről. Hearst megjegyezte, hogy több alapot lát, mint előző láto­gatásakor, tehát „növekedik a nép jóléte". Hearstnak arra a kérdésére, hogy három évvel ezelőtti látogatása óta történt-e valami javulás a Szovjetunió és az USA vezetőinek kapcsolatában, Hruscsov hangsúlyozta, hogy bár a Szovjetunió mindent megtesz a kap­csolatok megjavítására, amerikai részről nem tapasztalható ez a törek­vés! A szópárbaj tovább tart és ez a kapcsolatok rosszabbodására vezet. Hearst szerint az USA a kölcsönös egyetértésre törekszik. A kellő biza­lom elérésére bizonyos felügyeleti vonal lenne alkalmas. E légi- és földi ellenőrzés szerinte kiküszöbölné a kölcsönös gyanakvást, ez pedig elő­segítené a bizalom megteremtését. Bizalom nélkül az ellenőrzés: felderítés Hruscsov rámutatott arra, hogy a Szovjetunió hajlandó megvizsgálni e kérdést. Amikor azonban a légi fel­ügyelet alá eső térség kijelölésére került volna sor, az USA nem fogadta el a javaslatot. Általában az a hely­zet, hogy a nyugati hatalmak vissza­vonják javaslataikat, mihelyt a Szov­jetunió azokat elfogadta. Hruscsov .megállapította, hogy előbb a bizalmat kell megteremteni, azután lehet rátérni az ellenőrzés megterem­tésére., Bizalom nélkül az ellenőrzés felderítés, vagy annak a pillanatnak a kutatása, hogy’ melyik pillanat az alkalmas vala*neľyífewfél számára *. támadáshoz.' -India*.és a- Szovjetunió között például népi Деппе, akadálya,az ellenőrzés megteremtésének, mert mindkettő békeszerető állam, s egyik sem gondol támadásra. Ez nem áll az Egyesült Államokra, amelynek bizo­nyos politikusai és tábornokai állan­dóan hencegnek azzal, hogy a Szov­jetunió körül létesített támaszpont­rendszer birtokában bármely pillanat­ban eltörölhetik a föld színéről a Szovjetuniót. Conniff az országok közötti viszony megjavításával kapcsolatban megkér­dezte, hogy miképpen segíti ezt elő az a „kemény hang“, amely megállapít­ható a kommunista pártok vezetőinek tanácskozásáról kiadott nyilatkozat­ban. Hruscsov elmondotta, hogy e nyi­latkozatban a kommunista pártok álláspontját és nézeteit fejtik ki. Mi ebben a,kemény? Considiné: Engedje meg, hogy fel­vessek még egy kérdést. Feltűnt nekünk, hogy. Jugoszlávia képviselői nem írták alá a nyilatkozatot. Tör­­tént-e bármiféle erőfeszítés arra, hogy rávegyék Jugoszláviát az okmány aláírására. Hruscsov: A nyilatkozat aláírása teljesén önkéntes dolog. Minden or­szág önállóan dönti el, hogy részt vesze-e valamely okmány kidolgozá­sában vagy sem. Jugoszlávia képvi­selői nem vették részt a nyilatkozat kidolgozásában. Ők maguk döntik el azt is, hogy milyen magatartást tanú­sítanák ezzel az okmánnyal kapcso­latban. Ami a jugoszláv kormány és a Jugoszláv Kommunista Párt politi­káját. illeti, ezt a politikát Kardelj elvtársnak; a Legfelső Tanács jubileu­mi ülésén elmondott ismert beszéde és Tito elvtárs, Jugoszlávia elnökének a Pravdában közölt cikke fejti ki. Ügy véljük, hogy Jugoszlávia állás­pontja a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatok kérdéséről e két megnyi­latkozásban elég jól kifejezésre jut. A másik okmányon, a békekiáltvá­nyon, amelyet minden kommunista és munkáspárt elfogadott, ott a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége alá­írása is. Considiné.: A nyilatkozatban szó van arról is, hogy fel kell tartani és erősíteni kell a varsói paktumot. Azt jelenti-e ez, hogy a Szovjetunió a paktumhoz tartozó országokat ellátja majd a legújabb fegyverzettel, köztük atomfegyverekkel és más, nemrég feltalált fegyverrel is, hogy erősítse ezt a szervezetet? Hruscsov: Az értekezlet természe­tesen nem tárgyalhatta meg ezt, mert ez már katonai kérdés, s a ka­tonák nem vettek részt az értekez­leten. Kapnak-e a varsói szerződést aláírt országok hadseregei korszerű fegyvert, köztük atom- és hidrogén­töltésű rakétákat, ez majd a helyzet­től függ, s attól, hogy milyen irány­vonalat választanak és követnek az Észak Atlanti tömbhöz tartozó orszá­gok. Ezenkívül az a rakétafegyver, amellyel a Szovjetunió rendelkezik, szovjet területről való felhasználásra készül, így tehát nem merül fel ná­lunk az a kérdés, hogy ézt a fegyvert elhelyezzük a varsói szerződéshez tartozó országokban. Vannak közeli atomsugarú rakétáink is. A Német Demokratikus Köztársaságban állo­másozó szovjet katonai alakulatoknak természetesen megvan mindenfajta fegyverük, amelyre harckészültségük szempontjából szükségük van az agresszorok bármely támadásának visszaverésére. A történelem tisztázza: melyik rendszer jobb Conniff: Talán segítséget nyújt ne­künk a nyilatkozat megértésébe, ha megmondja, mit értsünk a következő szavakon: az „Amerikai Egyesült Ál­lamok uralkodó körei“, az „Egyesült Államok dolgozói és munkásosztálya“ ? valószínűleg e fogalmaknak különböző magyarázatuk van. Hruscsov: Uralkodó körök, az ural­kodó körök. A munkásosztály az mun­kásosztály. Véleményem szerint ezek a meghatározások érthetőek a világ bármily nyelvén. Hearst: Elképzelésem szerint az Egyesült Államokban a munkásosz­tály a lakosság túlnyomó többségét teszi ki. A kérdéseket nálunk válasz­tásokon, szavazással oldják meg. Úgy gondolom, hogy nálunk a munkásosz­tály a vezetőosztály. Nálunk egyik családnak több pénze van, másiknak kevesebb, de végül is ők nem gyako­rolhatnak befolyást, minden a kor­mánytól függ. Hruscsov: Valóban sok függ a kor­mánytól Hearst úr. Az Egyesült Álla­mokban valóban a munkásosztály a többség, de hatalma a munkásosz­tálynak az Önök országában nincsen, «termelési. eszközökkel' nem rendelke­zik. Kinek a kezében van mindez? Mindez a gazdag emberek, a mono­polisták kezében van, ugyancsak az ő kezükben összpontosul majdnem az egész sajtó, ők formálják a közvéle­ményt a rádión, televízión, könyve­ken, lapokon és mozin keresztül. De eljön az idő, amikor a munkásosztály tudatára ébred erejének és akkor valóban szavazni fog, de úgy, ahogyan ezt osztályérdekei sugallmazzák. A munkásosztály kimondja: a gazda én vagyok. Ön mint kapitalista ne ijedjen meg ettől. Ha jól fog írni, közbenjárunk majd az Egyesült Államok munkás­­osztályánál az ön érdekében és meg­mondjuk, hogy bár Hearst úr kapita­lista, de több ízben nyilvánított bizo­nyos objektivitást a lehetőségek ha­tárain belül. (Derültség). Hearst: Rendkívül sajnálom, hogy a két fél közül egyik sem képes meg­érteni a másik rendszer működését. Hruscsov: Természetes, hogy mi különböző nyelven beszélünk. Ezen ne csodálkozzék. Ahhoz, hogy közös nyelvre jussunk, az egyik vagy másik félnek le kell mondania ideológiájá­ról: vagy mi mondunk le a miénkről, vagy önök az önökéről. És ezekután? Itt van szükség a józan észre, az igazi realizmusra. Józanul kell ítél­nünk és ki kell mondanunk, hogy a világon két rendszer van: a szocia­lista és a tőkés rendszer és adjunk lehetőséget arra, hogy a történelem tisztázza melyik a jobb. Az új fegyverfajták terén túlszárnyaltuk az önök országát Szeretném megmondani önnek, Hearst úr és önön keresztül az Egye­sült Államok népének, hogy a Szov­jetunió a béke és a békés együttélés mellett van. Országunk soha sem kezd háborút, ha nem éri támadás. Szeretném még közölni önnel, Hearst úr, hogy az új fegyverfajták terén túlszárnyaltuk az önök orszá­gát. Mi most olyan abszolút fegyver­rel rendelkezünk, amely minden te­kintetben tökéletes és rövid idő alatt készült el. Ezt nem ijesztgetés végett mondom, mert erre nincs szükség, hanem egyszerűen tényeket szögezek le. S ha most háború kezdődne — amit csakis az Egyesült Államok ag­resszív körei robbanthatnának ki, mert más országok nem jutnak erre az elhatározásra, — akkor ez nagy csapást hoz ama országok népeire, amelyek területén amerikai támasz­pontok vannak, ahonnan az Egyesült Államok csapást szándékszik mérni a Szovjetunióra és más szocialista or­szágokra. Az Egyesült Államok lényegében sohasem viselt háborút saját terüle­tén, és az amerikai nép nem tudja mi a háború. Ha most az Egyesült Álla­mok agresszív körei háborút robban­tanának ki, akkor ez a háború nem­csak Európára, Ázsiára és Afrikára terjedne ki, ez a háború azonnal át­terjedne az Egyesült Államok terü­letére is, mert most az interkonti­nentális irányítható rakéták lehetővé teszik bármily cél elérését a földke­rekség bármily pontján. Mi azonban nem fegyverkezési kér­désekben akarunk versenyezni. Ve­gyük számításba a reális helyzetet és utasítsuk el a háborút, mint vitás kérdések megoldásának eszközét. A békés versenyzésben mi arra fogunk törekedni, hogy megszerezzük az elsőséget. Ebben, ha szabad így kifejeznem magam, a szovjet emberek támadni fognak. De ez olyan támadás lesz, amelyben az emberek nem pusz­tulnak el, hanem ellenkezőleg javítani fogják életüket, emelni fogják a gaz­daság és a kultúra színvonalát. A szovjet nép amikor az Egyesült Álla­mokat versenyre hívja ki, hogy ki termel több húst, vajat, ruhaneműt, lábbelit, ki épít több jó lakást és más olyan cikkeket, amelyekre az embe­reknek szüksége van, megvan győ­ződve róla, hogy övé lesz a győzelem. Önöket nem interkontinentális bal­lisztikus rakétával fenyegetik. Önöket a békés> támadás a közszükségleti cikkek és az emberek kultúráját és mindennapi életét javító cikkek ter­melésében való békés verseny fenye­geti. Ebben kérlelhetetlenek leszünk. Ez a verseny meg fogja mutatni, hogy melyik rendszer jobb. Szeretném önt Hearst úr legalábbis semlegessé tenni a békeharcban. (Derültség). Considiné: Ön azt mondta, hogy há­ború esetén az amerikai támaszpon­tokat mind magában az országban, mind külföldön el fogják pusztítani a szovjet interkontinentális balliszti­kus rakéták. Azt jelenti-e ez, hogy már külön célba vették mindezeket az objektumokat? Hruscsov: Ezt a vezérkar főnökétől kellene megkérdezni, mert ez nem tartozik az én kötelességem közé. * A vezérkar azért■ van. hogy háború« esetén kész legyen elpusztítani azo- • kát a központokat, amelyeknek döntő jelentőségük van a háború leggyor­sabb befejezése, az ellenség szétzú­zása szempontjából. Ezzel kapcsolatban szeretném el­mondani elképzeléseimet, az amerikai katonai körök egyes képviselőinek a sajtóban közölt kijelentéseiről. Jelen­tették, hogy állítólag az amerikai bombázók egyrésze hidrogén- és atombombákkal állandóan a levegőben van és mindig kész a Szovjetunió ellen hadműveletre. Azt állítják, hogy a repülőgépek fele a levegőben van. Ez igen veszélyes dolog. Ha a repülő­gépek hidrogénbombákkal a levegőbe emelkednek, ez azt jelenti, hogy sok ember lesz a levegőben a repülőgépek kormánykerekénél. Mindig előfordul­hat, hogy a normális lelkialkat fel­mondja a szolgálatot és a pilóta leg­kisebb jelet, akcióra való felszólítás­nak értelmezi és rárepül arra az ob­jektumra, amelyre parancs szerint repülnie kell. Ily körülmények között a háború megkezdődhet teljesen vé­letlenül; minthogy azonnal viszont­­cselekedetekre kerülne sor.- Még ha csak egy repülőgép, egy atom- vagy hidrogénbombával lesz is a levegőben, akkor ebben az esetben már nem a kormány dönti el a háború kérdését, hanem a pilóta! S ez, önök is belát­hatják, szörnyű dolog. A Szovjetunió hajlandó segíteni Amerikának a mesterséges hold fellövésében Considiné: Hruscsov úr, amerikára óriási hatással voltak a szovjet mes­terséges holdak. Ez valóban lélegzet­elállító, mesébe illő eredmény. Most van a nemzetközi geofizikai év, amelynek során a várakozások sze­rint a legkülönbözőbb értesülések ki­cserélésére kerül sor. Hadd kérdez­zük meg: segít-e majd Oroszország Amerikának mesterséges hold fellö­vésében, kész-e arra, hogy tájékozta­tást adjon? Hruscsov: Szíves örömest. Considiné: S ez magában foglalna-e adatokat arról a rakétáról is, amely fellőtte a mesterséges holdat, vala­mint arról a hatalmas erejű fűtő­anyagról, amelyet felhasználtak? Hruscsov: Természetesen ha meg­egyezünk a leszerelés kérdésében, nem titkoljuk, hogy a mesterséges holdat interkontintentális balisztikus rakétával lőttük fel. Önök is jól tud-František Kuba č, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, 1887. december 2-án született Szereden, egy tizennégy gyermekes ács csa­ládban. Kora ifjúságától kezdve dolgozott, mint mezőgazdasági és épí­tőmunkás. 1905-ben Bécsben bekapcsolódott a munkásosztály harcaiba és a sztrájkmozgalomba. Három évvel később bevonult katonának és mint katona éli át az első világháborút. František Kubač elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja szlová­kiai alapító tagjai közé tartozik. Jelen volt a szlovákiai marxista bal­oldal 1921. január 16. és 17-én Lubochňán megtartott kongresszusán, ahol rendíthetetlenül a III. Internacionáléba való belépés feltételeit elfogadó küldöttek között állt. A München előtti köztársaság első évei­ben a CSKP járási titkárának funkcióját töltötte be főleg Dél-Szlo­­vákia járásaiban. Később a mezőgazdasági munkások szövetségének titkáraként működött és több sztrájkot szervezett, — köztük a legje­lentősebb a cukorgyári munkások nagy sztrájkja 1926-ban és a mező­gazdasági munkások 1929-es évi sztrájkja. 1929-ben a kassai kerület parlamenti képviselője, majd 1935-ben szenátor. Két évvel később a burzsoá köztársaság hivatalai az ifjúmunkások hlohovecei tüntetései­vel összefüggésben megfosztották mandátumától és hat évi börtön­­büntetésre ítélték,, „ 1938 őszén a kommunista párt feloszlatása után illegalitásba vonul. Együttműködik az SZLKP, a Hlas dediny című illegális lapjának kia­dásában. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején Banská Bystricán dolgozik, mint a Forradalmi Szlovák Nemzeti Tanács tagja és szociális gondos­kodásügyi megbízott. A felkelés ideiglenes elnyomása után az SZLKP munkabizottságá­­nek elnöke lett és részt vett az SZLKP Hlas ľudu című lapjának szerkesztésében. Amikor a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, František Ku­bač az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője és a Szlovák Nemzeti Ta­nács tagja, majd 1948 júliusában annak alelnöke. František Kubač elvtárs 1950 óta a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, ugyancsak 1950 óta a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának főtitkára. František Kubač — Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának tagja, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja és a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Bi­zottságának elnöke. Hazánk dolgozói születésnapja alkalmából szeretettel üdvözölték Kubač elvtársat és további munkájához sok sikert kívántak. Az év­forduló alkalmából mind a CSKP mind az SZLKP Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött Kubač elvtársnak, amelyekben eddigi mun­káját méltatva még'további jó egészséget és sok sikert kívánnak 'a hetven éves harcosnak. + Ez év 11 hónapjában 67 új EFSZ alakult a nyitrai kerületben, ame­lyekbe 11 200 dolgozó paraszt lépett. + A Tátrai Nemzeti Parkban, leg ­nagyobb védett területünkön, a most befejezett összeírás szerint 760 zerge, kb. 20 — 25 medve és ugyanannyi hiúz és 3 pár kőszáli sas él. Ezenkívül sok a mormota, szarvas és őz. + A Hivatalos Közlöny 110. száma közli a kormánynak a lakásokban elő­forduló apró javítások végzéséről szóló 211. számú hirdetményét. + A fogyasztók jobb kiszolgálása érdekében a ZDROJ n, v. számos üz­letében a vásárolt áruk házhozszállí­tását vezette be. Tíz kg súlyú árú házhozszállítási díja 2, a huszonöt kg-osé 3 korona. + Szlovákiában a város- és falu­szépítés keretében a lakosság októ­berben 9 millió 847 ezer órát kitevő társadalmi munkát végzett, melynek értéke meghaladja a 90 millió koronát. + Szénbányáink dolgozói november hónapban több mint 160 ezer tonna szenet fejtettek terven felül. + Az érsekújvári ELEKTROSVIT a karácsonyi vásárra 1300 korona ér­tékű elektromos házi hűtőszekrénye­ket gyárt. ják, mit jelent az, ha megosztjuk önökkel az interkontinentális ballisz­tikus rakéták gyártásának titkát. A Szovjetunió kész arra, hogy kicse­rélje információit az Egyesült Álla­mokkal ezen a területen, hogy meg­mutassa készségét, sőt, hogy önökkel együttműködve a tengerbe süllyessze az összes ballisztikus rakétákat, hogy biztosítsuk a tartós és szilárd békét országaink, következésképpen vala­mennyi ország közt. De mindennek feltétele a leszerelés, országaink bé­kés versenye, minden országnak szo­ciális és állami rendjüktől független békés együttélése. W. R. Hearst, F. Conniff és R. Con­­sidine végül megköszönték N. Sz. Hruscsovnak, hogy lehetőséget adott a vele való beszélgetésre. František Kubač elvtárs /0 éves

Next

/
Oldalképek
Tartalom