Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-12-08 / 49. szám
2 JraUiad Földműves 1957. december ^ Hruscsov beszélgetése Hearst laptulajdonossal W. R. Hearst, az amerikai Hearst — konszern főszerkesztője és tulajdonosa, 'valarhint az International News Service hírügynökség tulajdonosa azzal a kéréssel fordult N. Sz. Hruscsovhoz, az, SZKP Központi Bizottságának első" titkárához, hogy beszélgetés végett fogadja őt. Hruscsov fogadta Hearst-öt, valamint a kíséretében levő F. Conniff és R. Gansidine amerikai újságírót és beszélgetést folytatott velük. Az alábbiakban rövidítve közöljük az amerikai újságíró kérdéseit és Hruscsov válaszait. A beszélgetés első részében Hearst és az újságírók elismeréssel beszéltek a moszkvai építkezésről, Moszkva szépüléséről. Hearst megjegyezte, hogy több alapot lát, mint előző látogatásakor, tehát „növekedik a nép jóléte". Hearstnak arra a kérdésére, hogy három évvel ezelőtti látogatása óta történt-e valami javulás a Szovjetunió és az USA vezetőinek kapcsolatában, Hruscsov hangsúlyozta, hogy bár a Szovjetunió mindent megtesz a kapcsolatok megjavítására, amerikai részről nem tapasztalható ez a törekvés! A szópárbaj tovább tart és ez a kapcsolatok rosszabbodására vezet. Hearst szerint az USA a kölcsönös egyetértésre törekszik. A kellő bizalom elérésére bizonyos felügyeleti vonal lenne alkalmas. E légi- és földi ellenőrzés szerinte kiküszöbölné a kölcsönös gyanakvást, ez pedig elősegítené a bizalom megteremtését. Bizalom nélkül az ellenőrzés: felderítés Hruscsov rámutatott arra, hogy a Szovjetunió hajlandó megvizsgálni e kérdést. Amikor azonban a légi felügyelet alá eső térség kijelölésére került volna sor, az USA nem fogadta el a javaslatot. Általában az a helyzet, hogy a nyugati hatalmak visszavonják javaslataikat, mihelyt a Szovjetunió azokat elfogadta. Hruscsov .megállapította, hogy előbb a bizalmat kell megteremteni, azután lehet rátérni az ellenőrzés megteremtésére., Bizalom nélkül az ellenőrzés felderítés, vagy annak a pillanatnak a kutatása, hogy’ melyik pillanat az alkalmas vala*neľyífewfél számára *. támadáshoz.' -India*.és a- Szovjetunió között például népi Деппе, akadálya,az ellenőrzés megteremtésének, mert mindkettő békeszerető állam, s egyik sem gondol támadásra. Ez nem áll az Egyesült Államokra, amelynek bizonyos politikusai és tábornokai állandóan hencegnek azzal, hogy a Szovjetunió körül létesített támaszpontrendszer birtokában bármely pillanatban eltörölhetik a föld színéről a Szovjetuniót. Conniff az országok közötti viszony megjavításával kapcsolatban megkérdezte, hogy miképpen segíti ezt elő az a „kemény hang“, amely megállapítható a kommunista pártok vezetőinek tanácskozásáról kiadott nyilatkozatban. Hruscsov elmondotta, hogy e nyilatkozatban a kommunista pártok álláspontját és nézeteit fejtik ki. Mi ebben a,kemény? Considiné: Engedje meg, hogy felvessek még egy kérdést. Feltűnt nekünk, hogy. Jugoszlávia képviselői nem írták alá a nyilatkozatot. Történt-e bármiféle erőfeszítés arra, hogy rávegyék Jugoszláviát az okmány aláírására. Hruscsov: A nyilatkozat aláírása teljesén önkéntes dolog. Minden ország önállóan dönti el, hogy részt vesze-e valamely okmány kidolgozásában vagy sem. Jugoszlávia képviselői nem vették részt a nyilatkozat kidolgozásában. Ők maguk döntik el azt is, hogy milyen magatartást tanúsítanák ezzel az okmánnyal kapcsolatban. Ami a jugoszláv kormány és a Jugoszláv Kommunista Párt politikáját. illeti, ezt a politikát Kardelj elvtársnak; a Legfelső Tanács jubileumi ülésén elmondott ismert beszéde és Tito elvtárs, Jugoszlávia elnökének a Pravdában közölt cikke fejti ki. Ügy véljük, hogy Jugoszlávia álláspontja a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatok kérdéséről e két megnyilatkozásban elég jól kifejezésre jut. A másik okmányon, a békekiáltványon, amelyet minden kommunista és munkáspárt elfogadott, ott a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége aláírása is. Considiné.: A nyilatkozatban szó van arról is, hogy fel kell tartani és erősíteni kell a varsói paktumot. Azt jelenti-e ez, hogy a Szovjetunió a paktumhoz tartozó országokat ellátja majd a legújabb fegyverzettel, köztük atomfegyverekkel és más, nemrég feltalált fegyverrel is, hogy erősítse ezt a szervezetet? Hruscsov: Az értekezlet természetesen nem tárgyalhatta meg ezt, mert ez már katonai kérdés, s a katonák nem vettek részt az értekezleten. Kapnak-e a varsói szerződést aláírt országok hadseregei korszerű fegyvert, köztük atom- és hidrogéntöltésű rakétákat, ez majd a helyzettől függ, s attól, hogy milyen irányvonalat választanak és követnek az Észak Atlanti tömbhöz tartozó országok. Ezenkívül az a rakétafegyver, amellyel a Szovjetunió rendelkezik, szovjet területről való felhasználásra készül, így tehát nem merül fel nálunk az a kérdés, hogy ézt a fegyvert elhelyezzük a varsói szerződéshez tartozó országokban. Vannak közeli atomsugarú rakétáink is. A Német Demokratikus Köztársaságban állomásozó szovjet katonai alakulatoknak természetesen megvan mindenfajta fegyverük, amelyre harckészültségük szempontjából szükségük van az agresszorok bármely támadásának visszaverésére. A történelem tisztázza: melyik rendszer jobb Conniff: Talán segítséget nyújt nekünk a nyilatkozat megértésébe, ha megmondja, mit értsünk a következő szavakon: az „Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei“, az „Egyesült Államok dolgozói és munkásosztálya“ ? valószínűleg e fogalmaknak különböző magyarázatuk van. Hruscsov: Uralkodó körök, az uralkodó körök. A munkásosztály az munkásosztály. Véleményem szerint ezek a meghatározások érthetőek a világ bármily nyelvén. Hearst: Elképzelésem szerint az Egyesült Államokban a munkásosztály a lakosság túlnyomó többségét teszi ki. A kérdéseket nálunk választásokon, szavazással oldják meg. Úgy gondolom, hogy nálunk a munkásosztály a vezetőosztály. Nálunk egyik családnak több pénze van, másiknak kevesebb, de végül is ők nem gyakorolhatnak befolyást, minden a kormánytól függ. Hruscsov: Valóban sok függ a kormánytól Hearst úr. Az Egyesült Államokban valóban a munkásosztály a többség, de hatalma a munkásosztálynak az Önök országában nincsen, «termelési. eszközökkel' nem rendelkezik. Kinek a kezében van mindez? Mindez a gazdag emberek, a monopolisták kezében van, ugyancsak az ő kezükben összpontosul majdnem az egész sajtó, ők formálják a közvéleményt a rádión, televízión, könyveken, lapokon és mozin keresztül. De eljön az idő, amikor a munkásosztály tudatára ébred erejének és akkor valóban szavazni fog, de úgy, ahogyan ezt osztályérdekei sugallmazzák. A munkásosztály kimondja: a gazda én vagyok. Ön mint kapitalista ne ijedjen meg ettől. Ha jól fog írni, közbenjárunk majd az Egyesült Államok munkásosztályánál az ön érdekében és megmondjuk, hogy bár Hearst úr kapitalista, de több ízben nyilvánított bizonyos objektivitást a lehetőségek határain belül. (Derültség). Hearst: Rendkívül sajnálom, hogy a két fél közül egyik sem képes megérteni a másik rendszer működését. Hruscsov: Természetes, hogy mi különböző nyelven beszélünk. Ezen ne csodálkozzék. Ahhoz, hogy közös nyelvre jussunk, az egyik vagy másik félnek le kell mondania ideológiájáról: vagy mi mondunk le a miénkről, vagy önök az önökéről. És ezekután? Itt van szükség a józan észre, az igazi realizmusra. Józanul kell ítélnünk és ki kell mondanunk, hogy a világon két rendszer van: a szocialista és a tőkés rendszer és adjunk lehetőséget arra, hogy a történelem tisztázza melyik a jobb. Az új fegyverfajták terén túlszárnyaltuk az önök országát Szeretném megmondani önnek, Hearst úr és önön keresztül az Egyesült Államok népének, hogy a Szovjetunió a béke és a békés együttélés mellett van. Országunk soha sem kezd háborút, ha nem éri támadás. Szeretném még közölni önnel, Hearst úr, hogy az új fegyverfajták terén túlszárnyaltuk az önök országát. Mi most olyan abszolút fegyverrel rendelkezünk, amely minden tekintetben tökéletes és rövid idő alatt készült el. Ezt nem ijesztgetés végett mondom, mert erre nincs szükség, hanem egyszerűen tényeket szögezek le. S ha most háború kezdődne — amit csakis az Egyesült Államok agresszív körei robbanthatnának ki, mert más országok nem jutnak erre az elhatározásra, — akkor ez nagy csapást hoz ama országok népeire, amelyek területén amerikai támaszpontok vannak, ahonnan az Egyesült Államok csapást szándékszik mérni a Szovjetunióra és más szocialista országokra. Az Egyesült Államok lényegében sohasem viselt háborút saját területén, és az amerikai nép nem tudja mi a háború. Ha most az Egyesült Államok agresszív körei háborút robbantanának ki, akkor ez a háború nemcsak Európára, Ázsiára és Afrikára terjedne ki, ez a háború azonnal átterjedne az Egyesült Államok területére is, mert most az interkontinentális irányítható rakéták lehetővé teszik bármily cél elérését a földkerekség bármily pontján. Mi azonban nem fegyverkezési kérdésekben akarunk versenyezni. Vegyük számításba a reális helyzetet és utasítsuk el a háborút, mint vitás kérdések megoldásának eszközét. A békés versenyzésben mi arra fogunk törekedni, hogy megszerezzük az elsőséget. Ebben, ha szabad így kifejeznem magam, a szovjet emberek támadni fognak. De ez olyan támadás lesz, amelyben az emberek nem pusztulnak el, hanem ellenkezőleg javítani fogják életüket, emelni fogják a gazdaság és a kultúra színvonalát. A szovjet nép amikor az Egyesült Államokat versenyre hívja ki, hogy ki termel több húst, vajat, ruhaneműt, lábbelit, ki épít több jó lakást és más olyan cikkeket, amelyekre az embereknek szüksége van, megvan győződve róla, hogy övé lesz a győzelem. Önöket nem interkontinentális ballisztikus rakétával fenyegetik. Önöket a békés> támadás a közszükségleti cikkek és az emberek kultúráját és mindennapi életét javító cikkek termelésében való békés verseny fenyegeti. Ebben kérlelhetetlenek leszünk. Ez a verseny meg fogja mutatni, hogy melyik rendszer jobb. Szeretném önt Hearst úr legalábbis semlegessé tenni a békeharcban. (Derültség). Considiné: Ön azt mondta, hogy háború esetén az amerikai támaszpontokat mind magában az országban, mind külföldön el fogják pusztítani a szovjet interkontinentális ballisztikus rakéták. Azt jelenti-e ez, hogy már külön célba vették mindezeket az objektumokat? Hruscsov: Ezt a vezérkar főnökétől kellene megkérdezni, mert ez nem tartozik az én kötelességem közé. * A vezérkar azért■ van. hogy háború« esetén kész legyen elpusztítani azo- • kát a központokat, amelyeknek döntő jelentőségük van a háború leggyorsabb befejezése, az ellenség szétzúzása szempontjából. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani elképzeléseimet, az amerikai katonai körök egyes képviselőinek a sajtóban közölt kijelentéseiről. Jelentették, hogy állítólag az amerikai bombázók egyrésze hidrogén- és atombombákkal állandóan a levegőben van és mindig kész a Szovjetunió ellen hadműveletre. Azt állítják, hogy a repülőgépek fele a levegőben van. Ez igen veszélyes dolog. Ha a repülőgépek hidrogénbombákkal a levegőbe emelkednek, ez azt jelenti, hogy sok ember lesz a levegőben a repülőgépek kormánykerekénél. Mindig előfordulhat, hogy a normális lelkialkat felmondja a szolgálatot és a pilóta legkisebb jelet, akcióra való felszólításnak értelmezi és rárepül arra az objektumra, amelyre parancs szerint repülnie kell. Ily körülmények között a háború megkezdődhet teljesen véletlenül; minthogy azonnal viszontcselekedetekre kerülne sor.- Még ha csak egy repülőgép, egy atom- vagy hidrogénbombával lesz is a levegőben, akkor ebben az esetben már nem a kormány dönti el a háború kérdését, hanem a pilóta! S ez, önök is beláthatják, szörnyű dolog. A Szovjetunió hajlandó segíteni Amerikának a mesterséges hold fellövésében Considiné: Hruscsov úr, amerikára óriási hatással voltak a szovjet mesterséges holdak. Ez valóban lélegzetelállító, mesébe illő eredmény. Most van a nemzetközi geofizikai év, amelynek során a várakozások szerint a legkülönbözőbb értesülések kicserélésére kerül sor. Hadd kérdezzük meg: segít-e majd Oroszország Amerikának mesterséges hold fellövésében, kész-e arra, hogy tájékoztatást adjon? Hruscsov: Szíves örömest. Considiné: S ez magában foglalna-e adatokat arról a rakétáról is, amely fellőtte a mesterséges holdat, valamint arról a hatalmas erejű fűtőanyagról, amelyet felhasználtak? Hruscsov: Természetesen ha megegyezünk a leszerelés kérdésében, nem titkoljuk, hogy a mesterséges holdat interkontintentális balisztikus rakétával lőttük fel. Önök is jól tud-František Kuba č, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, 1887. december 2-án született Szereden, egy tizennégy gyermekes ács családban. Kora ifjúságától kezdve dolgozott, mint mezőgazdasági és építőmunkás. 1905-ben Bécsben bekapcsolódott a munkásosztály harcaiba és a sztrájkmozgalomba. Három évvel később bevonult katonának és mint katona éli át az első világháborút. František Kubač elvtárs Csehszlovákia Kommunista Pártja szlovákiai alapító tagjai közé tartozik. Jelen volt a szlovákiai marxista baloldal 1921. január 16. és 17-én Lubochňán megtartott kongresszusán, ahol rendíthetetlenül a III. Internacionáléba való belépés feltételeit elfogadó küldöttek között állt. A München előtti köztársaság első éveiben a CSKP járási titkárának funkcióját töltötte be főleg Dél-Szlovákia járásaiban. Később a mezőgazdasági munkások szövetségének titkáraként működött és több sztrájkot szervezett, — köztük a legjelentősebb a cukorgyári munkások nagy sztrájkja 1926-ban és a mezőgazdasági munkások 1929-es évi sztrájkja. 1929-ben a kassai kerület parlamenti képviselője, majd 1935-ben szenátor. Két évvel később a burzsoá köztársaság hivatalai az ifjúmunkások hlohovecei tüntetéseivel összefüggésben megfosztották mandátumától és hat évi börtönbüntetésre ítélték,, „ 1938 őszén a kommunista párt feloszlatása után illegalitásba vonul. Együttműködik az SZLKP, a Hlas dediny című illegális lapjának kiadásában. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején Banská Bystricán dolgozik, mint a Forradalmi Szlovák Nemzeti Tanács tagja és szociális gondoskodásügyi megbízott. A felkelés ideiglenes elnyomása után az SZLKP munkabizottságánek elnöke lett és részt vett az SZLKP Hlas ľudu című lapjának szerkesztésében. Amikor a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, František Kubač az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője és a Szlovák Nemzeti Tanács tagja, majd 1948 júliusában annak alelnöke. František Kubač elvtárs 1950 óta a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, ugyancsak 1950 óta a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának főtitkára. František Kubač — Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága elnökségének tagja és a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Bizottságának elnöke. Hazánk dolgozói születésnapja alkalmából szeretettel üdvözölték Kubač elvtársat és további munkájához sok sikert kívántak. Az évforduló alkalmából mind a CSKP mind az SZLKP Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött Kubač elvtársnak, amelyekben eddigi munkáját méltatva még'további jó egészséget és sok sikert kívánnak 'a hetven éves harcosnak. + Ez év 11 hónapjában 67 új EFSZ alakult a nyitrai kerületben, amelyekbe 11 200 dolgozó paraszt lépett. + A Tátrai Nemzeti Parkban, leg nagyobb védett területünkön, a most befejezett összeírás szerint 760 zerge, kb. 20 — 25 medve és ugyanannyi hiúz és 3 pár kőszáli sas él. Ezenkívül sok a mormota, szarvas és őz. + A Hivatalos Közlöny 110. száma közli a kormánynak a lakásokban előforduló apró javítások végzéséről szóló 211. számú hirdetményét. + A fogyasztók jobb kiszolgálása érdekében a ZDROJ n, v. számos üzletében a vásárolt áruk házhozszállítását vezette be. Tíz kg súlyú árú házhozszállítási díja 2, a huszonöt kg-osé 3 korona. + Szlovákiában a város- és faluszépítés keretében a lakosság októberben 9 millió 847 ezer órát kitevő társadalmi munkát végzett, melynek értéke meghaladja a 90 millió koronát. + Szénbányáink dolgozói november hónapban több mint 160 ezer tonna szenet fejtettek terven felül. + Az érsekújvári ELEKTROSVIT a karácsonyi vásárra 1300 korona értékű elektromos házi hűtőszekrényeket gyárt. ják, mit jelent az, ha megosztjuk önökkel az interkontinentális ballisztikus rakéták gyártásának titkát. A Szovjetunió kész arra, hogy kicserélje információit az Egyesült Államokkal ezen a területen, hogy megmutassa készségét, sőt, hogy önökkel együttműködve a tengerbe süllyessze az összes ballisztikus rakétákat, hogy biztosítsuk a tartós és szilárd békét országaink, következésképpen valamennyi ország közt. De mindennek feltétele a leszerelés, országaink békés versenye, minden országnak szociális és állami rendjüktől független békés együttélése. W. R. Hearst, F. Conniff és R. Considine végül megköszönték N. Sz. Hruscsovnak, hogy lehetőséget adott a vele való beszélgetésre. František Kubač elvtárs /0 éves
