Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1957-11-24 / 47. szám
957. november 24. \/ŕatŕaef Földműves s A szovjet film negyven éve A Nagy Októberi Szocialista Forralalom évfordulójáról filmszínházaink írszágszerte a szovjet filmhét ünnepe tereiében emlékeztek meg, amelyet i kerületi és járási székhelyeken november 22 — 29. között tartottak meg. A felszabadulás óta ugyan nagyon sok szovjet filmet láttunk, de kevés likalmunk nyílott arra, hogy betekintsünk a szovjet film történetébe és így teljes képet alkossunk a nehéz kezdettől a győzelmes máig. Á szovjet filmművészet születésnapja 1919. augusztus 27-ike. Ezen a napon Irta alá Lenin a filmgyártás államosításáról szőlő dekrétumot. Mivel abban az időben számos értelmiséget és művészt kisodort az ár külföldr nagyon megcsappant az aműgy is gyengén álló hozzáértő filmművészek létszáma. - Lenin, felismerve a helyzetet, azt a nézetet vallotta, hogy egyelőre mellőzni kell az egész es-v tét betöltő filmek gyártását és a főhangsúlyt a rövid, harcos, kommunistaszellemű dokumentális filmekre kell helyezni. Az egész estét betöltő néma filmek aranykorszakát 1925-ban jelzi Peresztyiányi „Vörös ördögök“ című filmje. Ennek az időszaknak legkimagaslóbb képviselője az Eisenstein rendezésében készült filmek, mint például „A sztrájk“, „Potyemkin csatahajó“, „Vezérvonal" valamint más híres rendezők filmjei: „Vihar Ázsia felett“, „Az anya“, „Arzenál“, „A cár utolsó jobbágya“ stb. Annak ellenére, hogy ezek a filmek különböző időszakokat és eseményeket tárgyaltak, volt egy közös vonásuk. A film főhőseként mindig a széles néptömegek szerepeltek. Pontosan ez a tény jelentett forradalmi változást a filmművészet történetében. Először történt meg, hogy a „Mezítlábasok“ a vászonra nem alsóbbrendű lényként léptek, hanem mint az élet egészséges magva és ereje, kik arra hivatottak, hogy az emberiség fejlődésében új korszakot nyissanak. A szovjet filmművészet második fontos állomásaként a hangosfilm megteremtését jegyezzük, amelynek győzelmes útját az „Út az életbe“ című — a burzsoá Csehszlovákiában nálunk is bemutatott — film alapozta meg. Rövid időn belül egy egész sorozattal mutatkoztak be a szovjet művészek, amelyek közül nagy figyelmet érdemelnek a „Csapajev“, „Az egész világ nevet“, „Gorkij-trilógia“, „Polezsájev professzor“, „A kronstadti Jelenet a „Szerencsés utat" c. filmből matrózok“, „Lenin Októberben", „Lenin 1919-ben“, „Az aműri erőd“, „Rettenetes Iván“ és más neves filmek. E hatalmas lendület szárnyaira taposott rá a német fasizmus csizmája. A szovjet nép súlyos létkérdésére, valamint a világégető háború borzalmaira aránylag nagyon hamar reagál; tak a szovjet filmművészek megrázó és felejthetetlen müvéikkel, mint pl. a „Szivárvány“, „A sztálingrádi csata“, „Ő is védi hazáját" és az ezekhez hasonló filmekkel. A háború után következő filmkorszak első felét a szovjet nép hősi harcával foglalkozó filmek foglalják el. Ilyen például a „Berlin eleste", „Az ifjú gárda“, s mindazok a filmek, amelyek a háborús időszakot tárgyalják. Ezeket követték már a békés építést tartalmazó filmek, mindinkább előtérbe kerül az egy személy, vagy a család életén keresztül ábrázolt társadalmi viszonyok, sikerek, viszályságok bemutatása. Jellemző erre az alkotó időre a „Kubányi kezákok“, „Egy szerelem története“, „A szibériai express“, „Az én lányom“, „A karneváli éjszaka“, „Az érettségi“, „Szerencsés utat“ című filmek. Párhozamban ezekkel nagyon sok világirodalmi műveket dolgoztak fel, pl. „A bögöly“, „Romeo és Júlia“, „Othello“, „Vízkereszt“, „A mexikói fiú“ és más neves alkotásokból készített forgatókönyvet. A múlt megvilágítása mellett, nem szabad megfeledkeznünk a szovjet filmművészek legutóbbi alkotásairól sem, amelyek nemcsak mennyiségükben, de minőségükben is meglepőek. A Cannes-i filmfesztiválon a nyugati művészekből álló zsűri kitüntette a „Negyvenegyedik“ című filmet. Azonkívül nagy elismerésben részesült „Az első lépések“, továbbá a Karlove Vary-i filmfesztiválon első díjat nyert a „Magasság“ című film. Sok ezekhez hasonló filmet sorolhatnánk, amelyek dicséretreméUóságuk mellett biztosítékai a szovjet filmművészet állandó felfelé ívelésének. Nagy vonalakban ez a szovjet filmművészet negyven éves útja. Itt azonban említést kell tennünk arról is, hogy milyen hatással volt a győzelmes negyven év kultúríorradalma a világ filmművészetére. Ez a hatás annak következtében jött létre, mert lényegében a szovjet filmművészet a legmagasztosabb emberi ideálokat hirdette, felismerte az új embert, a szocialista embert, aki mindenkor kész harcolni az igazságért, az emberek közötti testvéri kapcsolatokért. Megalapozta az új, elvileg szilárd szocialista művészetet, amely a haladásért, a szebb jövőért vívott harc feladatait teljesiti. Mindezekből látható, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán kifejlődött szovjet művészet - így a filmművészet is — mindenkor az ember emberségének szolgálatában állt és céljai a jövőben sem kisebbek. —ita аааавааваавааававаааваав>ааааававвваааавааааааваааааааааааваааааааваааваааааввавааэ«аааааввааааааааааааааавааа«> A barátsági hónap hírei iiiiiHiifiiiiiiiHiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKiiiiif... .................................. + A komáromi Magyar Területi Színház november 7-én nagy közönségsikerrel mutatta be Leonyid Rachmanov: Viharos alkonyat (Polazsájev professzor) című drámáját. A szovjet szerző müvét vendégként Lendvay Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház tagja rendezte. + A népi orosz nyelvtanfolyamok 9. évfolyama 59 291 hallgatóval nyíltak meg. több mint 3000 tanulókörben. + Bohumln mellett Szkrecson község cseh és lengyel nemzetiségű lakosai a Nagy Október 40. évfordulója ünnepségeinek keretében leplezték le a szovjet katonák emlékművét. Az emlékművet a temetőben a 47 elesett szovjet katona — akik a község felszabadításáért életüket áldozták — sírja felett helyezték el. Az emlékmű Antonin Kalvoďa, prágai akadémikus szobrász műve. + A leningrádi Szkorohod-tizem Komszomol-tagjainak küldöttsége néhány napig Gottwaldovban tartózkodott a Szvit n. v. CSISZ-tagjainak meghívására. • + A szovjet filmek fesztiválján részt vesz a szovjet filmipar dolgozóinak küldöttsége, melyet I. A. Rácsuk, a filmgyártás főosztálya vezetőjének helyettese vezet. + Francia-szovjet kulturális egyezményt írtak alá Párizsban a két ország illetékes szakemberei. A megegyezés értelmében a szlniévad folyamán — többek között — a Szovjetunióban lép majd fel a párizsi Operabalett és franciaországi vendégszereplésre megy a moszkvai Nagyopera balettja. + Jugoszláviában a zágrábi filmstúdió Október visszhangja címmel filmet készftett a Nagy Forradalom 40. évfordulójára. A dokumentumfilm rendezője K. Skanat. ★ ★ ★ Köszöntik áj elnökünket A Dunaszerdahelyi Gép- és Traktorállomás dolgozói november 19-én délben megszakították a munkát, hogy a rádión keresztül meghallgassák a prágai Vár Ulászló-termében lefolyó elnökválasztást. Antonín Novotný elvtárs köztársasági elnökké választását a munkahelyeken szívélyes tapssal fogadták. Ezen az emlékezetes napon, az új köztársasági elnök választásának napján a dunaszerdahlyei traktorosok kötelezték magukat, hogy egész évi és negyedik negyedéves tervüket egy hónappal hamarább, november 30-ig teljesítik. — Ezenkívül elhatározták, hogy már most intézkedéseket tesznek abban az irányban, hogy mint a járás szövetkezetei, ők is négy év alatt teljesíthessék az ötéves terv feladatait. Reggeli meglepetés Ködös novemberi reggel. Korán ébredek. Bekapcsolom a rádiót. Amikor megszólal, szinte dermedten állok a szoba közepén. — Igaz volna? Nem, ez lehetetlen! Mégis el kell hinnem. — Borzasztó — szakadt fel bensőmből a rémület hangja. Szomorúan indulok munkába. A falu közepén kisebb nagyobb csoportokban fiatalok, öregek beszélgetnek. — Meghalt! Pedig még élhetett volna ... Az emberek lasan szétszélednek, munkához látnak. Mi is megfogjuk a villa nyelét. De valahogy most még a szerszám mozgásában is érzem ami az emberek lelkére ült. Filip László szavai ébresztenek fel elmélyülésemből. — Három évvel ezelőtt láttam először Zápotocký elvtársat Prágában a május elsejéi felvonuláson. Akkor a tartása még fiatalos volt... Egy ideig szótlanul nézünk egymásra. S gondolatban a halott ravatalánál állunk. Nagy ember ravatalánál. Tóth László, Dacsókeszi. ★ ★ ★ LAPZÁRTAKOR JELENTETTÉK örömmel értesítjük, hogy a GTÄ a felemelt mezőgazdasági tervet 1957. november 16-án 100,6 százalékra teljesítette. Ezt a sikert a szocialista munkaverseny segítségével és összes munkásaink lelkes munkájával értük el. GTÄ Szepsi bA bi TIBOR: Sose volt ízlelgetem az ősi szó zamatját, kimondom tízszer, százszor: hazám, hazám A nyelvem botlik, megforog a világ; hirtelen nagy sírásra torzul a szám. Édes egy pátriám nekem sose volt, hazudik a nyelv, nagyot hall a füled. Szolgaság, szégyen volt, ami adatott, s a szó legalján: piac, vámterület. Ugyan mi köze mindennek hozzátok, édes egy artyanyelo, hazai tájak, s mit mond a nép szíve, kiben mindmáig 8s hazugságok, szörnyű sebek fájnak ... Népek és osztályok öldösték egymást kürtök és riadók zord ütemére, s ugyan miért hullott, ha hullott egykor a prédáló ősök, hadfiak vére...* Vad koruk múltán mégis élünk, vagyunk, s amit egy ezredév meg nem adhatott, e győzelmes század megadta végre a szabad levegőt s a fénylő napot; de zúzott volna bármi sors vagy végzet, ott a rög alatt is érzünk egy álmot, valamit, ami egészen miénk volt, a dajkadalt, egy sünt vagy holt virágot... Egy emlékezetes találkozás Négy ősz telt el azóta, hogy egy kis csoporttal jártam fővárosunk utcáit. A fákról halkan peregtek az aranysárga levelek és maguk előtt kergette őket a szél Prága ködös utcáin ... A természetes ködös hangulata azonban nem bírta befolyásolni kedélyünket, mert a fiatalsággal járó életöröm pezsgett bennünk és időnként hangos nevetésbe tört ki. A jóízű kacagás mestere Haulik Zsuzsa volt közöttünk, s ez a „tudománya“ nagyon ritkán hagyta el. Azonban ezen a bizonyos — számunkra emlékezetes napon valami olyan rendkívüli történt, hogy meglepetésében nemcsak a kacagás, de még a lélegzet is bennrekedt. A nagy szócsatározások közepette Zsuzsi hirtelen megáll, keze merev pózban marad és egy szembejövő járókelőre mereszti szemét, hangosan felkiált: — Jé. gyerekek, hogy hasonlít ez az ember Zápotocký elvtársra ... Mindnyájan szemügyre vettük a járókelőt és elég faragatlanul bámultunk rá. Valamelyik szinte hangtalanul megjegyezte: — A megtévesztésig hasonlít, de nem ő ... Van is arra ideje, hogy... A járókelő azonban lelasltotta lépteit, felénk fordította mosolygós tekintetét és visszafordulva lassan közeledett felénk. — S miért ne lenne Zápotockýnak arra ideje, hogy kimenjen az emberek közé? — Ö az! — súgtuk kórusba, s gyökeret eresztett lábunk. •••■ — Igen ő, illetve én, — mondotta a köztársasági elnök és már nyújtotta felénk jobbját. Ebben a kézfogásban annyi közvetlenség és erő volt, hogy : szinte átjárta az ember testét. Barátságos hangjából sugárzó emberszeretet feloldotta zavarunkat. Egyszer csak azon vettem magam észre, hogy aránylag elég folyékonyan beszélek és dadogás nélkül válaszolok a feltett kérdésekre. Megkérdezte, mijáratban vagyunk Prágában, hol dolgozunk, Í hogy folyik munkahelyünkön az élet, hogy vannak megelégedve az emberek, f milyen hibák vannak ? Egyszóval minden érdekelte. Egyszerre csak összehúzta szemöldökét és vizsgáló tekintete Zsuzsit fürkészte. — Elvtársnő, én valahonnan ismerlek Téged. Nem ültél te mellettem valamilyen gyűlésen? — Igen — rebegte Zsuzsi — 1950- ben a cseh és a szlovák ifjúság egyesítő kongresszusán. — Igen, igen, most már emlékszem — mintha önmagának mondaná - sokat meséltél nekem a szlovák ifjúsági mozgalom nehézségeiről. Háromszor-négyszer bólintott fejével jellegzetes fejmozdulatával és látni lehetett rajta, hogy felelevenedett előtte a kongresszus diadalmas légköre. Azután ismét elmosolyodott, búcsúra emelte jobbját, s azt mondta: — Gyerekek, mindig úgy dolgozzatok, hogy becsületesen és emberhez méltóan élhessetek... — Néhány lépést tett, s még egyszer megfordult. Jobbkezét felemelve integetett s biztatón mosolygott felénk. Épp olyan váratlanul ment el, mint ahogy jött. Hosszan néztünk utána, amíg csak el nem tűnt szemünk elöl az emberáradatban. Némán álltunk, egymás kezét szorítva, s ebben a szorításban volt megadva a válasz Zápotocký eltvárs szavaira. Hónapok múltán is nagyon gyakran emlegettük ezt a találkozást, ezeket a szavakat. S mindig úgy éreztük, hogy irányt mutató kézként kísérnek a mindennapi élet küzdelmeiben. Immár négy ködös ősz kopogtatta meg azóta a nyár ajtaját, négyszer hullottak le a fákról az aranysárga levelek, de ez az utolsó levélthullajtó ősz gyászbatakarta az országot. Meghalt. Elment és soha többé nem tér vissza. S én e szomorú percekben magam előtt látom, látom azt a váratlan, de felejthetetlen találkozást. Ügy érzem, — hogy ránk hagyva a nagy örökséget — megismétli melettem a féltő, de egyben figyelmeztető mondatot: — Gyerekek, mindig úgy dolgozzatok, hogy becsületesen és emberhez méltóan élhessetek! Sole Gita. Zápotocký elvtárs a Tátrában a fiatalok között egy hócsatározás után aaaaaaaaaaaaaaavaaaa Módszertani és pedagógia folyóirat Havonként jelenik meg a Szocialista Nevelés című módszertani és ! pedagógiai folyóirat a szlovákiai magyar tannyelvű iskolák tanítói és В szülői munkaközösséggel számára. Célja: szakmabeli és módszertani segítséget nyújtani az egyes tantárgyak tanításában és emelni általában az oktató-nevelő munka színvonalát. Előfizetési ára egész évre 20.- korona. Megrendelhető minden postahivatalban, vagy a kézbesítőnél. KÖNYVESPOLC Ballada: MI LESZ VELED, EMBERKE? 256 oldal, ára kötve 16,50 Kčs. A világhírű regény hősei, Pinnebergék, a tehetős polgárok és proletárok közt vergődnek, Pinneberget megkísértik a világváros kétes egzisztenciái is, űri kerítőnők, szélhámosok, a meztelen testkultusz eszmei hívei, akik jól élnek pornográf képek árusításából. Ebben a zavaros világban sodródnak a kis emberek megoldatlan életükkel, apró örömeikkel. Móricz Zsigmond: ESTE A TŰZ MELLETT. 540 oldal, ára kötve 15,20 Kčs. Móricz Zsigmond 46 novellája, melynek legnagyobb része könyvalakfcan még r.em jelent meg. Móricz Zsigmond gúlaszerü életművének kis része ez az alig féiszáz írásmű, de a mi szempontunkból fontos és értékes, mert rólunk, Szlovákiáról szól. A válogatást Szalatnai Rezső végezte és a kötetet az 6 színes és érdekes tanulmánya vezeti be. Jan Neruda: TÖRTÉNETEK Л RÉGI PRÄGÄBÖL. Körülbelül 584 oldal, ára kötve 15.— Kčs. Neruda hangulatos kisvárosi történeteinek ez a válogatása híven tolmácsolja a nagy cseh író művészetét. Eduard Bass: A CSODACSAPAT. Körülbelül 240 oldal, ára fűzve 5,— Kčs. Eduard Bass, a nemrég elhúnyt kiváló csehszlovák író e regénye egy parasztemberről szól, aki 11 fiából labdarúgót nevel és családi futballcsapatot szervez. Megnyeri csapatával a csehszlovák bajnokságot, majd fiai lehengerlik Európa labdarúgásának valamennyi kiválóságát. Megjárják a tengerentúli kontinenseket is, sőt a pápua emberevőkkel is összemérik erejüket, rendkívül izgalmas és mulatságos körülmények között,
