Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-17 / 46. szám

I 'fzalrad Földműves 1957. november 1 A négy Sunyi-testvér Kezdetben nem volt könnyű feladata Fábián állattenyésztési csoportveze­tőnek, amikor a Nánai Állami Gazda­ság ebedi részlegének vezetésével Az elmúlt év egyik őszi reggelén egy erélyes arcvonású ember érkezett a gazdaság udvarába. Ahogy elmon­dotta, négyen vannak testvérek és szívesen vállalnák a tehenek gondo­zását, de csak azzal a feltétellel, ha valamennyien egy helyen dolgozhat­nának. Fábián elvtársat meglepte a kérés, de amikor azt is megtudta, hogy a négy testvér régi juhászcsa­ládból származik és az állatgondozás minden csínja-bínjával tisztában vannak, elfogadta az ajánlatot, így került a négy Sunyi-testvér a Nánai Állami Gazdasághoz tartozó ebedi részlegre. Ettől az időtől számítva új élet kezdődött az ebedi részlegen. Az el­hanyagolt tehenek ugyan nem adtak máról-holnapra több tejet, de az ál­latok gondozásában jártas Sunyi­testvérek kitartó türelemmel ezt i* elérték. Rendszeres gondozással, ta­karmányozással ma, egy év múlták. Sunyi Károly bízták meg. Takarmányalap sem volt valami bőven, de talán ami még en­nél is nagyobb baj volt: az állatgon­dozók nem fektettek kellő figyelmet a marhaállomány etetésére és gondo­zására. Az állatok gondozását gépsze­­rűen végezték és magával a tehénnel nem igen törődtek. Az etetést ugyan elvégezték, de senki sem törődött az­zal, hogy az elébük dobott takar­mányt megették-e, és ha nem, akkor miért. így csak természetes, hogy a tehe­nek tejelékenysége egyre csökkent. Az etetők is gyakran változtak. Az állatok jóformán még meg sem szok­ták az etetőt, megint mások váltották Érdemes hozzászólni Gépállomásaink legégetőbb problémái Sunyi János tízliteres átlagos napi tejhozamról le­het beszélni. — Egy éve vannak nálunk ezek a szorgalmas emberek és ezen az idő alatt mintha az állatokat kicserélték volna — mondja Fábián elvtárs. Az istállóban, ahol a Sunyi-testvé­rek dolgoznak, 88 tehenet gondoznak. Az első pillanatra meglátszik, hogy jól kezelik őket. A leszeletelt répa­fejeket csak úgy falják az állatok. A tehenek egy részét kézzel fejik. Su­nyi Jánost fejés közben találjuk éppen akkor, amikor a gazdaság vezetőjénél a fejőgépek megjavítását sürgeti. Fábián állattenyésztési csoportve­zető elmondja, hogy 8 fejőgép közül csak kettő van üzemben. A többit ép­pen javítják, s ezeket sürgeti Sunyi János. A Sunyi testvérek régi juhászcsa­ládból származnak. Sehogy sem tud­nak abba belenyugodni, hogy a gazda­ságnak Ebeden nincs juhállománya. Sunyi Pál A négy Sunyi-testvér sokat jelent ez ebedi részlegen. Jó munkájukat a tehenek tejhozama minden ékesszó­nál jobban bizonyítja. A becsületes munkájukért megérdemelt jutalmat kapnak. Sunyi Ferenc például augusz­tusban a gondjaira bízott teheneknél gépi fejessel napi 10 literes átlagot ért el. Ebben a hónapban 2751 koronát keresett. Az ez évi átlagos havi ke­resete 2334 koronát tesz ki. Hasonló jutalomban részesülnek a többi test­vérek is, akik sem keresetben, sem munkában nem maradnak el testvérük mögött. Fűry József. ★ ★ ★ Egy fejőgulyás válasza Sečanský Jozef fejőgulyás a Nagy­­szombati Állami Gazdaság egyik leg­jobb dolgozója. A Párt Központi Bi­zottsága levelének megtárgyalásakor vitafelszólalásában arról beszélt, hogy ebben az évben a gondjaira bízott 13 tehéntől a tejelési időszakban napi 10 literes fejési átlag mellett 44 500 liter jóminőségü téjet fej ki. A má­sodik ötéves terv végéig további 8778 literrel fokozza az évi tejtermelést. Ebből az alkalomból kötelezettsé­get is vállalt, hogy az 1960-ig terve­zett tejtermelést egy évvel hamarább teljesíti. Egyben a termelési felada­tok időelőtti teljesítésére versenyre hívta fel a gazdaság többi tehéngon­dozóját. A gépállomások problémáival foglal- 3zó, Szabad Földművesben leközölt , ..érdések élénken foglalkoztatják gép­állomásunk dolgozóit. Ez érthető is, mert ezek a kérdések előttünk sem közömbösek, nálunk is megoldásra várnak. A traktorosok és kombájnosok téli időszakban történő foglalkoztatásával kapcsolatban véleményünk az, hogy elsősorban is igyekezni kell a brigád­központokon javítóműhelyeket létesí­teni. Ezt mi már meg is kezdtük és eddig Bodrogszerdahelyen, Szőlőskén, Szomotoron, Radon, Nagykövesden, Nagygéresen, Leleszen és Bácskában létesítettünk körzeti javítóműhelye­ket. Elhatározásunk az. hogy hasonló javítóműhelyt létesítünk a többi bri­gádon is, mihelyt arra megfelelő he­lyiséget szerzünk. Minden ilyen kör­zeti javítóműhelybe egy-egy szak­­képzettséggel bíró javítót állítunk be a gépállomás belső javítóműhelyéből. A húzószerszámokat szerintünk szét kellene osztani, számokkal ellátva, a traktorosok között, hogy tudják, me­lyik az övék. amelyről gondoskodniok kell. Ez vonatkozna a kombájnokra is. A téli időszakban a körzeti javító­­műhelyekben a brigád javítójának irá­nyítása és segítsége mellett gondos­kodnának a traktorosok és kombájno­sok a gépek és szerszámok kijavítá­sáról, saját tapasztalataik alapján. Ki ismerné legjobban gépeik hibáit, mint ők. Ezzel az intézkedéssel egyúttal meg lehet takarítani a gépeknek a gépállomásra történő vontatásával kapcsolatos eddigi költségeket. Javasoljuk, hogy a húzószerszámok javításánál a traktorosokat az eddigi teljesítménynorma szerint jutalmaz­zák. Emellett azonban vigyázni kell, hogy ne lépjünk túl a betervezett ja­vítási költségeket. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk a gépállomások részére nyitott 172-es és 173-as bank­­folyószámlák egyesítését, nehogy emellett úgynevezett állás (prestatie) mutatkozzon. Lehet biztosítani a traktorosok és I kombájnosok alkalmaztatását a sze­­í zonmunkákon kívüli időszakban is. Májusban és júniusban például, ami­kor a lánctalpas és kerekes-traktorok nagy része áll, be lehet vonni őket a komposztok előállításába és tőzeg­­trágya kitermelésébe ott, ahol erre a feltételek megvannak. És ez majdnem mindenütt megvan. Például a mi já­rásunk területén bőven vannak kiszá­radt tavak, ahol néhány száz éve 50 — 60 cm vastag tözegréteg fekszik ki­használatlanul. Ezek kitermelését já­rásunkban Királyhelmecen, Bolyban és Zétényben kezdjük meg, de később másutt is. Ezeknél a munkálatoknál, minden brigádközpont körzetében fog-A Komáromi Állami Gazdaság jó úton halad Örömteljes eredmények — Beharangoznak a fertőző elvetélésnek —. Már 400 szarvasmarha termelékenységi ellenőrzés alatt — Kifizető­dik a fajállattenyésztés A Komáromi Állami Gazdaság az elmúlt időkben nem tartozott a nyit­­rai kerület legjobb gazdaságai közé. Különösen az állattenyésztés terén maradt le, a gazdasági állatok ala­csony termelékenysége, az állatok nem kielégítő gondozása és jóminősé­gű takarmány hiánya miatt. Ezenkí­vül a gazdaság egész állománya a fer­tőző elvetélés betegségében szenve­dett. A gazdaság dolgozói az elmúlt há­rom év alatt jelentős eredményeket értek el a fertőző elvetélés kiküszö­bölése terén. Ezen a téren a gazda­ság zootechnikusa, Marcinka István, végzett kezdeményező munkát, aki az alábbiakban válaszolt néhány kérdé­sünkre. Hogyan sikerült kiküszöbölni a f e rtőző elvetélést a szarvasmarháknál? — Elsősorban is meg kell monda­nom, hogy az állami terv feladatul tűzte ki a hús-, tej-, tojás- és zsír­termelés fokozását. Ezen feladatok teljesítése teljes figyelmet és gon­dosságot követel az állatállomány, különösen a termelési ellenőrzés alatt álló tehenek állományának növelése terén. Ilyen állomány a mi gazdaságunk­ban néhány évvel ezelőtt még nem volt. Kénytelenek voltunk a tenyész­­vásárokon felvásárolni ilyen állato­kat, ami bizony bosszantott minket. A fertőző elvetélés elterjedt gazda­ságunk összes üzemegységében, éppen azért elhatároztuk, hogy ezzel végle­gesen fel kell számolnunk. Az állat­­állomány feltöltésére vonatkozólag tervet dolgoztunk ki, amelynek alap­ján feladatul tűztük ki, hogy 1965-ig kiküszöböljük a fertőző elvetélést gazdaságunk minden üzemegységében. Három évvel ezelőtt kezdtük teljesí­teni ezen tervünket. A harcsási üzem­egységben kiürítettük az istállókat és fertőtlenítettük azokat. Félévig áll­tak üresen ezek az istállók. Az állat­­állományt más istállókba helyeztük el. A fertőtlenített istállókban a félév eltelte után 50 egészséges üszötinót összpontosítottunk. Ezekben az istál­lókban a fertőzött állománytól elkü­lönítve neveljük az állatokat. Ezek az állatok állandóan ellenőrzés alatt állnak és a vérvizsgálat alapján mu­tatkozó beteg állatokat hizlaldába visszük át. Hasonló intézkedéseket tettünk az őrsújfalusi üzemegység­ben, ahonnan 100 fertőzött tehenet vittünk át más helyre és helyettük saját nevelésünkből ugyanannyi egész, séges üszőtinót helyeztünk el. Az igaz, hogy ezek csudán kezdet­leges eredmények és ezért nem is elégszünk meg ezekkel. Pedig például a harcsási üzemegységben Orsulik Mihály és Kerepecki János példás fejőgulyások naponta 14 literes tej­átlagot érnek el, az év elejétől pedig egy tehénre számítva 11 literes átla­got. A borjaknál a tervezett 0,70 kg helyett 1,13 kg a napi súlygyarapo­dás. Legjobban annak örülünk, hogy teheneink rendszeresen ellenek az elvetélés jeleinek megmutatkozása nélkül. Ebből az üzemegységből már ebben az évben nyolc üszőt és négy tenyészbikát viszünk a tenyész­­vásárra. Milyen más intézkedéseket tesznek az állatállomány eg ész­­ségének biztosítása érdekében? — A tervezett szarvasmarhaállo­mányból már 400 teljesen egészsé­ges, ebből több mint 100 tehén. Ezen­kívül további 350 állat van ellenőrzés és gyógyítás alatt. 1951 óta minden egyes fejőstehénnél rendszeres ellen­őrzést végzünk, ami által megállapít­hatjuk és figyelemmel kísérhetjük termelékenységük változását. Ezek alapján továbbtenyésztésre csupán jó és egészségi szempontból kifogástalan tehenektől nevelünk üszőket. Az állati termékek termelékeny­ségének növekedése nagymértékben függ a takarmánytermeléstől. Éppen ezért a téli időszakra 1600 vagon jó­minőségü silótakarmányt biztosítot­tunk, kétszerannyit, mint az elmúlt évben. Azonkívül 500 vagon takar­mányrépa, 80 vagon sárgarépa és 100 vagonnal több széna áll rendelkezéf sünkre mint tavaly. Takarmányt a szántóterület 20 százalékán terme­lünk és nem kell attól tartanunk, hogy a tél folyamán csökken a tehe­nek tejelékenysége, és hogy nem tud­juk áttelelni a szarvasmarhaállo­mányt. Hiszen már ebben a hónapban teljesítjük tejből az egész évi be­adást. Érnek el hasonló eredményeket a sertéstenyésztésben is? — Kezdetben ezen a téren is sok hiányossággal küzdöttünk. A sertése­ket darával, vízzel, burgonyával etet­tük, ami nem volt helyes. Ez különö­sen az anyakocák egészségi állapotá­nál mutatkozott meg. A szopósmala­cok a szükséges tej hiánya miatt vérszegények lettek és hajlamosakká váltak különböző megbetegedésekre. Ennek folytán a malacok elválasztása nagyon alacsony színvonalon mozgott. A nagyarányú elhullást azzal indokol­tuk, hogy a malacok nem megfelelő betonépületekben vannak elhelyezve, ahol megfáznak. De tévedtünk. Már három éve átla­gosan 12 malacot választunk el min­den anyakocától, habár ugyanazokról az anyakocákról van szó. Persze a gondozás és takarmányozás megvál­tozott. Az anyakocákat úgy takarmá­­nyozzuk, hogy elegendő tejet ter­meljenek és kellő mennyiségben kapják meg a vitaminokat és ásványi anyagokat. A takarmányokat száraz állapotban adagoljuk, s emellett a szopósmalacokat is száraz darával, zöld lóherével és fölözött tejjel etet­jük Legjobb eredményeket itt is a faj­tenyészetben érünk el. A harcsási részlegről például évente 30 anyako­cától a fajtenyészet 80 százalékát ér­tékesítjük, amiből 70 százalék Elit minősítést kap. Több mint negyed­milliós jövedelmet jelent ez. Ez rész­ben elősegítette azt, hogy ebben az évben gazdaságunk először félmillió koronával aktív. Ezekben a napokban, amikor dolgo­zóink a munka minden szakaszán a CSKP KB levelének megtárgyalásával foglalkoznak, új fajtával egészítjük ki az ellenőrzött sertésállományt. A megkezdett munkában nem állunk meg. Mindent megteszünk, hogy a fo­kozott feladatokat mind az állatte­nyésztés, mind a növénytermesztés terén úgy teljesítsük, ahogy azt a má­sodik ötéves terv előirányozza. lalkoztatni lehet két-három kerekes traktort és ennek megfelelő szám traktorost. A többi traktorosok mir segédmunkaerők dolgozhatnak a szc vetkezetben munkaegységre. Azonki vül több helyen lehetőség van pél dául mészkő kitermelésre, ahol szín tén dolgozhatnak traktorosaink. Te hát lehetőség van, csak meg kell ta ' lálni és kihasználni. Sajnos, elég gyakori gépállomása inkon a munkaerőhullámzás. (Fluktuá ció.) Ennek az oka az, hogy a ross munkaszervezés folytán alacsony i traktorosok átlagkeresete. Azonban amint már fentebb említettem, ezei lehet változtatni, mégpedig úgy, hog; egyenlő arányban gondoskodjunk t traktorosok alkalmaztatásáról a: egész év folyamán, s ezáltal növeked­­nik fog átlagkeresetük is. Nagyon fontos a munkaszervezés megjavítása, valamint a gépállomások és a szövetkezetek közötti kapcsola­tok elmélyítése. Ezzel a kérdéssel mi már foglalkoztunk és részben megol­dottuk. Hogyan? Szeptember elsejétől kezdve egyesítettük az agronómusi szolgálatot az egész járás területén. Minden szövetkezetnek van mezőgaz­dásza, vagy a gépállomás volt szakasz­­agronómusai, vagy a szövetkezetek arra megfelelő volt mezőgazdászai so­raiból. Az eddigi tapasztalatok sze­rint ez az intézkedés bevált. Vannak még bizonyos hiányosságok, amelyek abban nyilvánulnak meg, hogy a volt szövetkezeti mezőgazdászok közül egyesek nehezen szokják meg az el­kerülhetetlenül szükséges adminiszt­ratív, írásbeli munkát, mint például a jegyzőkönyvek, dülőlapok vezetését, talajmintaszedést stb. Ahol ezt ész­revettük, intézkedéseket tettünk és teszünk, hogy ez a munka is menjen. Ezzel az intézkedéssel rugalmassabbá vált a munkaszervezés. Mert mi tör­tént eddig? A gépállomások szakasz­­agronómusai megkapták a feladatokat, melyeket meg kellett volna beszél­niük a szövetkezetek mezőgazdászai­val. Ez pedig nem minden esetben si­került. A jövőben ezzel az intézkedé­­déssel ezeket a hiányosságokat kikü­szöböljük. Tuchyňa János, a Királyhelmeci GTÄ főmezőgazdásza. ★ ★ ★ A verseny győztesei A szocialista munkaverseny, vala­mint a több mint 1 millió 500 ezer korona értéket képviselő 33 közös és 138 egyéni kötelezettségvállalás tel­jesítése hozzásegítette a Galgóci Ál­lami Gazdaság dolgozóit a három negyedév folyamán az összes beszol­­gáltatási feladat időtervének túltelje­sítéséhez. Kenyérgabonából 100,1, cu­korrépából 130, zöldségből 191, mar­hahúsból 129 és baromfiból 142 szá­zalékra teljesítették egészévi ter­vüket. A Nagy Október tiszteletére vállalt kötelezettségüket 170 ezer koronával túlteljesítették. Az elmúlt időszak alatt csupán az állattenyész­tésből több mint fél millió korona hasznot nyertek és a termelési költ­ségeket a tervezettel szemben 1 mil­lió 140 ezer koronával csökkentették. Ezen eredményeik alapján nyerték el a kormány és a Szakszervezeti Központi Tanács Vörös zászlaját, me­lyet november elején Michal Bakuľa, mező- és erdőgazdasági miniszter kezeiből a gazdaság dolgozóinak je­lenlétében Ondrej Rohon igazgató vett át. - • X A Besztercebányai Kerületi Erdő­igazgatóság jelenti, hogy az idei ka­rácsonyra 28 ezer fenyőfát termel-* nek ki, melyből 9200 darabot külföld­re szállítanak. X A Nyitrai Állami Gazdaság CSISZ-szervezetének mezőgazdasági dolgozói jó munkájuk elismeréseként megkapták a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal és a CSISZ Szlová­kiai Központi Bizottsága vándorzász-. T. Kalecký Iáját. — Megmutatnánk, milyen sajtot tudunk készíteni, csak adjon módot rá, — mondja Pál, aki valamennyiük helyett beszél. Sunyi Ferenc fel őket. Nyilvánvaló dolog volt, hogy a hiba mindenekelőtt a gondozásban rejtett és elsősorban ezen a téren kellett változtatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom