Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-03 / 44. szám

1957. november 3 ♦ 2 Jzalŕad Földműves A Nagy Október dicső évfordulója előtt csúcspontját éri el a vállalások teljesítése Hiiegoidasügunk delgoiói a CSKP KB leveléről tárgyalnak Szlovákia dolgozói rendkívüli nagy érdeklődéssel fogadták a CSKP KB levelét és ennek áttanulmányozása után értékesebbnél értékesebb javas­latokat tesznek. Dolgozóink beszélge­tés közben arról vitatkoznak, hogyan termelhetnének többet, jobban és olcsóbban. * * * Az Ipolysági Állami Gazdaság üzemi pártelnöke a vita felszólalásában ar­ról beszélt: milyen lehetőségek adód­nak azon feladatok teljesítésére, amellyel a CSKP KB levele teljes részletességgel foglalkozik. Már az idei gazdasági eredmények mutatják, hogy a termelési feladatokat 1960-ig teljesítik, sőt még túl is haladják. A múltban az állami gazdaság részle­gei veszteséggel dolgoztak, de ebben az évben több mint 1 millió koronát megtakarítanak. Mint ahogy a vita folyamán megállapították — ez a szo­cialista munkaversenynek, a kommu­nisták és a szakszervezeti munkások jó szervező munkájának, és nem utol - só sorban a CSISZ-tagok lelkesedésé­nek köszönhető. A felsőpokorágyi szövetkezet veze­tői (rimaszombati járás) a tagsággal egyetértve a CSKP KB levelének szel­lemében egész sor intézkedést foga­natosítanak, mellyel, különösen az állattenyésztés fejlesztésével hozzá­járulnak a termelés fokozásához. A CSKP KB levelének megtárgyalása után elhatározták, hogy az építkezés alatt álló tehénistállót még ez évben átadják rendeltetésének. Jövő évben a fejlesztési központ mellett elterülő 70 hektáros dűlőn trágyalégazdálko­­dást létesítenek. Ezt a területet híg trágyalével akarják öntözni, ami által a takarmánytermelést jelentős mér­tékben fokozzák. 1960. év végéig a tehenek átlagos tejhozamát évi 3500 literre emelik. Fokozzák továbbá a szarvasmarhák hizlalását. Ebben az évben 240 mázsát adtak felvásárlás céljaira, de a jövő évben legkevesebb 350 mázsát szeretnének a dolgozók asztalára juttatni. Elhatározták to­vábbá, hogy a sertéshús termelését 80 mázsáról 150 mázsára emelik. A szepsi járás szövetkezetei már ez év őszén a CSKP KB-nak levelében kitűzött feladatok teljesítéséhez a le­hető legnagyobb mértékben hozzájá­rulnak. Hétszáz hektár alacsony ho­zamú rétet és legelőt szántófölddé változtatnak. A Kanyapta-patak med­rének mélyítésével Komáróc, Csécs és Perény határában 140 hektár föl­det víztelenítenek. Az idei pataksza­bályzással pedig újabb 96 hektár szán­tó földterülethez jutnak. Az új föl­deken mindenekelőtt takarmányfélét termelnek és jelentős mértékben bő­vítik a kukorica és a cukorrépa ve­tésterületét. Az eperjesi kerület egyik legter­mékenyebb járásúban, Szobráncon, a CSKP KB levelének megjelenése után arról tárgyaltak, hogyan lehetne a mezőgazdaságban többet, jobbat és olcsóbban termelni. Az EFSZ-ek, álla­mi gazdaság és a gépállomás felelős vezetőinek közös értekezletén elha­tározták, hogy rendkívül nagy figyel­met szentelnek új szövetkezetek léte­sítésére és a meglévők fejlesztésére. Ebben az évben a járásban 13 új EFSZ alakult 4461 hektár földterülettel. A szobránci járásban ez év végéig leg­alább még 4 szövetkezeti falut sze­retnének létesíteni, a meglevőket pe­dig oly irányban fejleszteni, hogy a járás földterülete ezáltal túlnyomó­részben szocialista ágazatba kerüljön. Megy a krumpli vándorútra... — Ötvenezer koronás javaslat — Nagyon egészséges dolognak tar­tom, hogy a CSKP KB levelének meg­tárgyalását országos vita követi. így sok javítást lehet végrehajtani azon javaslatok alapján, amelyek közvet­lenül a dolgozók köréből származnak, hiszen ők ismerik a legjobban a munkájukkal összefüggő problémá­kat. Ismerik a helyi adottságokat, a még kimerítetlen anyagforrásokat, amelyek feltárása és kiaknázása hoz­zájárulhat a „Többet, jobbat, olcsób­ban!“ elvének gyakorlati megvalósítá­sához. Eddig a baj ott volt, hogy nem egyszer a dolgozók értékes javaslatai süket fülekre találtak, vagy el sem jutottak az illetékesekig. Igyhát a dolgozók aképpen csinálták a reájuk bízott munkát, ahogy parancsolták nekik. Csupán egy példát hozok fel. Csak krumpliról van szó. De lássuk, ho­gyan válik belőle olyan kérdés, amely érinti nemcsak az élelmezést, hanem a szállítást, a gazdaságosság elvének sutbadobását is. Tudjuk, hogy van még jóegynéhány kisparaszt, munkás meg egyéb nyug­díjas, akik 0.50 — 2.00 hektár mezőgaz­dasági földterülettel rendelkeznek falvainkon. Sem ezek, sem család­tagjaik még nem tagjai az EFSZ-nek. Nekik is előírás szerint van krumpli­beadásuk. Egyéb beadási kötelezett­ségeik teljesítése után most ennek is eleget tesznek. De lássuk csak, eb­béli szándékuk valőraváltása közben milyen nehézségekbe ütköznek, amit könnyűszerrel el lehetne kerülni. Tő­­rincsen (losonci járás) is 19 eme be­adók száma, akiknek 25—100 kiló burgonyát kell a 15 kilométerre levő járási székhelyre befuvaroztatniok, mert fogatjuk nincs. Az összes bur­gonyájuk mintegy 25 mázsát tesz ki, amit be kell adniok a Begyűjtési üzemnek. Külön-külön szállítás ese­tében — mondjuk ha sikerül felten­­niök az autóbuszra — a losonci autó­busz-megállótól a Begyűjtési üzem raktáráig még egy kilométernyi tá­volságra kell cipelniök. . Ugyanakkor fél munkanapot elveszítenek, amiért igazolatlan mulasztást is beírhatnak az illető munkahelyén. Mondjuk, Berta József kőműves, aki 1.20 hektár földön gazdálkodik, elő van neki írva 57 kiló burgonya be­adásra. Kap érte a begyűjtési üzem­től 10.83 koronát, de mikorra idáig eljut, még ráfizet közel 31 koronát. Ebből ,azt hiszem, kitűnik, hogy va­lami nincs rendjén ... De van egy másik megoldás: az együttes beszállítás. Ez is költséges. Ugyanis a HNB teherautót rendel, ami szintén pénzbe kerül. Ez még hagy­­ján. De a burgonya fel- és lerakásá­hoz és más zsákokba való átöntöge­­téséhez is munkaerőre van szüksége, akinek napidíjat kell fizetni. Szóval: ez sem kifizetődő. □□□□□□□□□□□□□□□□□аоаасшо Nylon írógépszalag Még 1956-ban kísérletek indultak meg Magyarországon a Lőrinci Szalag és Csipkeárúgyárban az eddig pamut­fonalból készült írógépszalag nylon írógépszalag gyártására. A próbagyártások 1956 második fe­lében zajlottak le. A vállalat eddig az írógépszalagszükségletnek körülbelül 20—25 százalékát tudta előállítani. (K. P.) A tőrincsi HNB már évekkel ezelőtt javasolta, az idén, szeptember 23-i keltezésű írásában is kérte a JNB fel­­vásárlási ügyekkel megbízott szer­vét, a Begyűjtési üzemet és a Jednota járási vezetőségét, hogy a földnélkü­liek részére úgyis szükség van mint­egy 100 mázsa burgonyára, ezt a már említett 25 mázsányit a helybeli Jed­nota vegye át a beadóktól, s ennyi­vel kevesebbet rendeljen. Csak a Jednota járási vezetősége reagált a levélre, olyanformán, hogy elutasítot­ta a javaslatot, illetve kérelmet azzal az indokolással, hogy a burgonyát már megrendelte. Személyes közbenjárás­ra a JNB és a Jednota járási vezetősége is jónak látta a javaslatot, azonban az utolsó napon mégis visszavonta az utóbbi, s kiszállítottak ide 100 má­zsa burgonyát, amit valahonnét a cseh országrészekből rendeltek. Meg kell jegyezni, hogy az EFSZ ugyancsak beszállított néhány vagon krumplit, amelyből 100 mázsát átve­hetett volna a helybeli Jednota. Te­hát számoljuk ki, mibe került 10J mázsa krumpli vasúton és teherau­tón való utaztatása 500 kilométerről, s ugyanennyi beszállítása innen a já­rásra! Száz szónak is egy a vége! Javas­lom: ne rendeljenek 500 kilométerről krumplit (csak esetleg ültetésre va­lót, fajta-csere szempontjából); a vasúti kocsikat hagyjuk a cukorrépa szállítására. Mivel vidékenként válto­zik az időjárástól és éghajlati viszo­nyoktól függően a krumplihozam, minden év szeptemberében — amikor a termés bősége, vagy szűkössége megállapítható — a JNB illetékes osz­tálya tájékozódjon a nemzeti bizott­ságokon keresztül, hol, mennyi krumplira van szükség a földnélküliek részére... és csak a termésfelesle­get szállítsák be a begyűjtési raktá­rakba. Mindehhez csupán annyi szükséges, hogy az alulról jövő javaslatokat ne csak tudomásul vegyék, hanem azokat meg is valósítsák. Ez esetben is, ha összeszámoljuk az elveszett munka­napokat, a fuvart és egyéb kiadáso­kat, a javaslat alapján mintegy 50.000 korona megtakarítható. Kovács Imre, HNB-titkár, Tőrincs. Egyre másra érkeznek a hírek ar­ról, hogy a gyárakban, üzemekben, a földeken, köztársaságunk minden munkahelyén dolgozóink lendületes munkával, nagy igyekezettel teljesítik a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulója tiszteletére vál­lalt kötelezettségeiket. Ez a dicső év­forduló lelkesíti dolgozóinkat újabb, még hatalmasabb munkasikerek eléré­sére. Földműveseink, a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok és a gép­állomások dolgozói sem maradnak el az iparunk dolgozói mögött a vál­lalásaik teljesítésében és már sok helyről büszkén jelenthették: „Vállal­tuk, elvégeztük, túlteljesítettük!“ A SZENCI JÁRÁSBAN az EFSZ-ek tagjai és az állami gazda­ságok dolgozói a Nagy Október 40. év­fordulójának tiszteletére értékes kö­telezettségeket vállaltak. Ezekben a napokban már örömmel számolnak be vállalásaik teljesítéséről. A Hurbanova Ves-i szöv. tagok vállalásukat eddig már 142 628 koro­nával túlteljesítették. Csak tejből 61 283 literrel többet adtak be, mint amennyit a terv előírt, ami 21 283 li­terrel több a vállalt tejmennyiségnél. A páldi EFSZ vállalását több mint 33 ezer koronával teljesítette túl. A KÉKKŐI JÁRÁSBAN a szövetkezeti tagok többek között 16152 kg gyapjút .adtak le a tervben előírt 14172 kg helyett. Hogy már a juhtenyésztés termékei mellett ma­radjunk, ebben a járásban a juhsajt beadásának tervét 7000 kg-al teljesí­tették túl. Említést érdemel még az is, hogy gabonából 600 mázsával töb­bet adtak be, mint amennyi tervezve volt. S mindezt a Nagy Októberi For­radalom 40. évfordulójára Vállalt kö­telezettségek teljesítése segítette elő. Szlovákiában fölvásárolták a cukorrépát Október 29-én délben Szlovákiában a cukorrépa felvásárlását a kitűzött határidő előtt 12 nappal 100.46 szá­zalékra teljesítették. A legjobb ered­ményt a kassai, besztercebányai és a pozsonyi kerület érte el. A felvásárlási feladatokat egyes kerületek a következőképpen teljesí­tették: szabályokat betartani annyit jelent, mint jól gazdálkodni. A mi szövet­kezetünkben — folytatta az elnök — a munkafegyelem jó. A tagok szeret­nek dolgozni. Miért? Erre a kérdésre magam válaszolok: Tudják, hogy miért dolgoznak! Kezdetben nálunk is vol­tak nehézségek, de kölcsönös meg­értéssel kiküszöböltük őket. Nálunk az emberek nem lopnak, a munkában nem válogatnak és szívesen dolgoz­nak. Tudják jól, a szövetkezetnek dolgoznak, maguknak dolgoznak. Az elnök azután arról beszélt, hogy a szövetkezeti alapszabályzat 3. pont­ját hogyan módosították. Az a szövetkezeti tag, aki egy év­ben 350 munkaegységhez jut, háztáji gazdálkodás céljából félhektár földet kap. Aki csak kétszázat, 30 ár, és aki százötvenet, 20 ár földet kaphat. Ez­zel azt akarjuk elérni, nehogy azok a szövetkezeti tagok, akik a szövet­kezetben keveset dolgoznak, odahaza dolgozzanak a szövetkezeti teendők rovására. Ez a módosítás nálunk na­gyon jól bevált. Bevezettük a pót ju­talmazást. A tagokat házépítés ese­tén anyagszállítással segítjük. — A gyermekekre családipótlékot fizetünk A fiatal házasoknak 1000 korona ado­mányon kívül, tárgyi segélyt is nyúj­tunk. Ez mind hozzájárul szövetkeze­tünk megerősítéséhez és a tagokat lelkiismeretes munkára serkentjük. Kovács mezőgazdász a magas hek­tárhozamokról beszélt: — Ebben az évben a tavalyival szemben kevesebb gabonánk termett, mert a jégeső jelentős részben el­pusztította. De még így is átlaghek­táronként 28 mázsa szemet értünk el. Ezt a gyenge hozamot a cukorrépa pótolta. Hektáronként átlag 550—600 q termésre számítunk. Takarmány­répa-termésünk hektáronként több mint 9 vagon. 60 mázsa szemes ku­koricát várunk hektáronként. Ez mind SZÁZNÁL TÖBB KÖTELEZETTSÉGEI vállaltak a jókai dolgozók. Azt akar­ták, hogy a Nagy Október évforduló­ján községük csinosabb és szebb le­gyen, mint amilyen eddig volt. Ezért a faluszépítési akcióban 1600 órát dolgoztak le. És az eredmény meg is látszik a községben. De a beadás terén sem maradtak el. Terven felül 138 000 kg sertéshúst' 65 800 kg marhahúst, 120 000 darab tojást és még sok min­dent adtak közellátásunk számára, s így, ha mindent összegezünk, kitűnik, hogy a Nagy Október tiszteletére vál­lalt kötelezettségeiket már eddig 138. százalékra teljesítették. A BESZTERCEBÁNYAI KERÜLETBEN a szövetkezeti tagok által vállalt kö­telezettségek a tornaijai járásban képviselik a legnagyobb értéket. Eb­ben a járásban a szövetkezetek és a szövetkezeti tagok kollektív és egyéni vállalásai értékben kifejezve közel 14 millió koronát tesznek ki. S ezt a vál­lalásukat szorgalmas munkával, nagy lelkesedéssel teljesítik. A GÉPÁLLOMÁSOK DOLGOZÓI a besztercebányai kerületben több mint 800 kollektív és egyéni kötele­zettséget vállaltak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évforduló­ja tiszteletére. Ezt a kötelezettségü­ket még a nyári munkák folyamán vállalták, melynek összértéke 866 000 koronát tett ki. Most a teljesítés el­lenőrzése alkalmával kitűnik, hogy október 20-ig már 516 vállalást tel­jesítettek. E vállalások összértéke 762 227 korona. így minden jel arra mutat, hogy e dicső évforduló tiszte­letére vállalásukat nemcsak teljesí­tik, hanem jelentősen túl is szárnyal­ják. O-y. Kerület százalék Bratislava 100,60 Nyitra 94,97 Besztercebánya 107,89 Zsolna 62,00 Kassa 122,92 Eperjes 90,87 összesen: 100,46. Az utolsó 30 év alatt ez a legna­gyobb felvásárolt mennyiség. A múlt év eredményeivel összehasonlítva a mai napig több mint 4,089.011 mázsá­val többet felvásároltunk. a helyes talajművelés eredménye, melyre nagy súlyt fektetünk. Az ipolyviskiek nem maradnak le az állattenyésztésben sem. A szarvas - marhák hizlalása terén a tervezett 80 deka helyett 1 kg napi súlygyarapo­dást, növendék-szarvasmarháknál az év elejétől számítva a tervezett 50 deka helyett 55 dekát érnek el. A te­henek átlagos tejhozama 7 liter. Ez­zel azonban távolról sincsenek meg­elégedve. Még nagyobb eredmények elérésére törekednek. A jól végzett munkáért megérde­melt jutalom jár. Nem ritka eset, amikor a szövetkezeti tagok 1200 ko­ronát kapnak havonta előlegként. Tóth László állatgondozó például szeptemberben 92,9 munkaegységet dolgozott le. Előlegként 1394 koronát vett fel. Az év végén megkapja a má­sik felét is. Ha ehhez hozzászámítjuk még a munkaegységenként járói 10 korona értékű természetbenit, 3500 korona havi jövedelmet állapítunk meg. Ilyen és hasonló jövedelemhez jutnak a többi szövetkezeti tagok is, akik az állattenyésztésben dolgoznak. Az 1 ipolyviski szövetkezeti tagok általában havonta 1000 korona előle­get kapnak. A szövetkezet ezenkívül a szövetkezeti tagoknak gyermekse­gélyt fizet, éspedig az első gyermekre 50, a másikra 70, a harmadikra 90 és a negyedikre 110 koronát. Még sokat lehetne beszélni a pél­dás ipolyviski szövetkezeti tagokról, a fajállattenyésztésükről, a 4 millió koronás jövedelmükről, amire ebben az évben számítanak, továbbá arról, hogy fejlesztik szövetkezetüket, hogy építik családi házaikat. Egy azonban bizonyos: az ember azt hiszi el leg­jobban, amit saját szemével lát. Azért ha, kedves olvasó, Ipolyság felé vezet az utad, látogasd meg az ipolyviski szövetkezetei, nem fogod megbánni! J. VYDARENÝ * Az ipolyviski EFSZ tanácsot ad az új szövetkezeteknek: A sikeres gazdálkodás alapja: HZ alapszabály betartása Az elmúlt héten dolgozóink kézhez kapták a CSKP KB-nak levelét. E fontos okiratot az ipolyviski szövetkezeti tagok nagy érdeklődéssel fogadták. Főképpen a levél ama része érdekelte őket, ahol a mezőgaz­daság továbbfejlesztéséről és a termelés fokozásának szükségességéről van szó. A levél tartalmát legelőször a vezetőségi gyűlésen vitatták meg, majd valamennyi taggal ismertették. A tagsági gyűlésen olyan értelmű határozatot hoztak, mely lehetővé teszi a termelés fokozását és a szövetkezet további fejlesztését. Az Ipolyviski szövetkezetről az utóbbi években csak jót lehet hallani. Ha az újságok arról írnak, vagy ha az emberek arról beszélnek, hol érték el a legnagyobb hozamot, mindig Ipoly­­visk kerül előtérbe. Ha a legmagasabb bevételről van sző, ismét az ottani szövetkezetét emlegetik. És igazuk van. Az elmúlt évben munkaegysé­genként pénzben 37 koronát fizettek és további 10 korona értéket pedig természetbeniben. A szövetkezet ve­zetőinek becslése szerint az idén a tervezett 30 koronás munkaegység, a természetbeni járandóságot nem szá­mítva, az összes alapok kielégítése mellett is 40 koronára emelkedik. Az oszthatatlan alapra minden évben a bevétel 10—12 százalékát fordítják, így tehát csak természetes a többi szövetkezetek érdeklődése: hogyan érik el ezt a jövedelmet Ipolyvisken? Erre a kérdésre legjobban a szö­vetkezet elnöke, Bartal Lajos, tud feleletet adni. Épp akkor csíptük el, amikor traktoron a szőlőkerti úton hazafelé haladt. A megrakott pótko­csin illatos, édes szőlőt szállított. Ilyen tehát az, elnök. Ha a szükség úgy kívánja, traktort vezet. Ebben az időszakban minden munka sürgős. Be kell takarítani a cukorrépát, a kuko­ricát, a takarmányt, de főképpen a gazdag szőlőtermést. A szorgalmas és tapasztalt szövetkezeti tagok mun, kája nyomán bő termés született. A tervezett átlagos 250 mázsa cukor­répahozam helyett 500 mázsán felül termett. A szövetkezeti tagok igye­kezete folytán már az összes répát a cukorgyárba irányították. Kora reg­geltől folyik a munka. Ha esteledni kezd, a határban felzúgnak a trakto­rok és hazaviszik a mező népét. A pótkocsikon felhangzik a fiatalok éneke. Vége a munkának. A vidámság és a mosoly a faluba költözik. Felélénkül a kultúrház. Az emberek moziba mennek. Az ipoly­viskiek élénk kultúréletet élnek. Este ‘az utcák elcsendesülnek, és az élet mintha visszavonulna. Csak a kastély emeletének ablaka —, amely rossz emlékként itt maradt a régi nagybir­tokos után — világít a sötét éjsza­kába. A szövetkezet vezetői munka­­értekezletre gyűltek. Kovács György mezőgazdász és a csoportvezetők, ar­ról beszélnek, hogyan halad a munka a mezőn. Bartal elvtárs, a szövetke­zet elnöke, arról tanácskozik: mi vol­na a legsürgősebb feladat. Értelmes javaslatok hangzanak el. Minden ügyet közösen megtárgyalnak és az elnök azt hagyja jóvá, amelyre leg­többen szavaznak. így lehetne ez más szövetkezetekben is. A munkaértekezlet egy óra alatt véget ér. A beszéd a szövetkezeti gaz­dálkodásra terelődik. Az elnök az asztalfiókból valami iratot és egy kis füzetet húz elő, „Az EFSZ-ek alapsza­bályzata“ felírással, majd ezeket mondja: — Ebben van megírva a helyes gaz­dálkodás alapja. A szövetkezeti alap-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom