Szabad Földműves, 1957. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1957-09-29 / 39. szám

s \fzaü~ad Földműves 1957. szeptember á hét viSágpolitikai eseményeiből • A világ közvéleményének figyelme az elmúlt héten, az ENSZ 12. ülés­szakára irányult. A megoldásra váró, egyben égető nemzetközi problémák sokasága közül mindenkor előtérbe kell helyeznünk a béke megőrzésének kérdését. Mert hiszen a többi egye­netlenségek a nemzetközi kérdések porondján voltaképpen ehhez a köz­ponti kérdéshez vezethetők vissza. Legyen az a leszerelés, az atomfegy­verkísérletek azonnali beszüntetése, a Közel- és Közép-Kelet-i, avagy bármilyen más nemzetközi viszály kérdése a boncasztalunkon, végül mindig a béke megőrzésének kérdé­séhez jutunk vissza. Minden józangondclkodású ember előtt világos, hogy a szocialista tábor valamennyi országaiban, a Szovjet­unióval az élén>nem áll és nem is állhat érdekében egy újabb háború kirobbantása. Hogy miért? Egyszerű rá a válasz. Nézzünk csak szét ma­gunk körül az életben és minden újonnan felépült lakóház,, kultúrház, gyár, kórház, óvoda és sok más épü­let a békés szándék mellett tanúsko­dik. Láttunk-e már a mindennapi életben olyan embert, aki tegyük fel csupán 'csak azért építi fel házát, hogy nyomban felgyújthassa. Ez va­lószínűtlen. Azonban olyannal már gyakran találkoztunk, aki saját javát szolgálva másét, gyújtotta fel. De az viszont csak természetes, hogy nem fogjuk ölhetett kezekkel bámulni azt, aki egy égő fáklyával rohangál kaz­laink körül. Ezzel a példával máris eljutottunk a fennálló kérdés magvához. Tehát ugyanakkor, amikor a szocialista tá­bor valamennyi országa azon töreke­dik, hogy minél nagyobb gazdasági alapot teremtsen meg, az életszínvo­nal állandó emelésének céljából, ész­szerű-e párhuzamot venni azzal a feltevéssel, hogy rgindezt csupán azért teszi, mert földégető háborút kíván? A háború kirobbantásának gondolatát azonban egyesíthetjük a kapitalista országok felsőbb köreinek érdekéivel; nyilvánvaló Franciaor­szágot az algériai olajfaültétvények, a dohány, a paratölgy és más termé­kek, valamint az algériai nép olcsó munkaereje érdekli, s nem utolsó sorban az,. hogy a háborúskodással részben csökkenti a belország mun­kanélküliségét. Hasonló iszemszögból ■vizsgálhatjuk az amerikaiak hadjára­tát Szíriában, azzal a különbséggel, hogy Szíriának gazdasági és straté­giai jelentőségét a rajta keresztül húzódó olajvezetékek adják. Tudni­illik Szírián át jut el az Arab félszi­get belső területeiről (Irán, Irak) az olaj a Földközi tengeri kikötőkbe. S ezért különben évek hosszú során­ádáz harc folyik maguk az ameri­kaiak és az angolok között az ország fölötti befolyásért. Ugyanilyen tények állnak rendelkezésünkre akár az an­golok ománi „kirándulásánál“, vagy ismét az angolok koronagyarmata, egyben hadászati támaszpontja, a ciprusi helyzet felülvizsgálásánál. Ezen példák levezetése világos kö­vetkeztetésekhez juttatja a gondol­kodót és a tények önmagukról be­szélve eldöntik, kinek áll az érdeké­ben a háború kiiobbantása. Tisztázva mindezeket értelmünk­ben, kopogjunk be az ENSZ 12. köz­gyűlésének ajtaján és hallgassuk csak végig a gyűléselefolyását: Már megkezdődött az általános vita és a 63 megoldásra váró kérdés közül a közép-keleti helyzetről szónokol DUlles, az amerikai külügyminiszter, aki többek között azzal rágalmazta a Szovjetuniót, hogy e területen béke­bontó akciókat hajt végre, s minden­áron meg akarja akadályozni az Egyesült Államok azon „jószándé­kát“, amely bőkezűen törekszik e táj gazdasági felvirágoztatására. Figye­lemre méltó „jószándék“, amely bom­bázásokban nyilvánul meg. Ékesszó­lásaiból az a szemrehányás sem ma­radt el, hogy a Szovjetunió az egyet­len „komoly akadály" a leszerelés és az atomfegyver-kísérletek kérdése sikeres megoldásában. Ezen állításá­nak alapját vajon honnan meríthet­te? Mert az ENSZ hivatalos közlemé­nyei alapján a Szovjetunió az atom­fegyverkísérletek azonnali beszünte­tését és a leszerelést a békének leg­megfelelőbb feltételeihez köti, továb­bá azt a hajlandóságot nyilvánítja, hogy kész kivonni csapatait mind­azokból az országokból ahol azok jelenleg a Varsói Szerződés és más nemzetközi egyezmények alapján tar­tózkodnak, ha az USA és a többi nyu­gati hatalom szintén kivonja több európai ország területén állomásozó fegyveres erőit. Sőt azt indítványoz­za, hogy a NATO tagállamai és a Varsói Szerződés tagállamai szerző­désben kötelezzék magukat arra, hogy nem folyamodnak erőszakhoz és minden vitás kérdést békésen intéz­nek el. Ha mindezek ellenére Dulles mégis azt állítja, hogy a Szovjetunió nem kíván megegyezni,' akkor mi viszont nyugodt lelkiismerettel azt állíthat­juk, hogy Dulles úr a nemzetek kö­zötti békés együttélést csak a dollár szűrőjén keresztül vizsgálja. Erre a megállapításra azonban nemcsak a szocialista országok képviselői jutot­tak az ENSZ 12. ülésszakán, hanem pl. a 353 milliós India, Egyiptom, a Közel- és Közép-Kelet valamennyi országa, sőt a Távol-Kelet évtizedes zsandárja, Japán is. A japán külügy­miniszter többek között azt mon­dotta: „Hirosimát nem kívánjuk sem önmagunknak, sem más országoknak. A japán nép megtesz minden lehetőt annak érdekében, hogy az atomfegy­verek többé embereket ne pusztítsa­nak. Mint az ázsiai közösség tagja, — folytatta beszédét — a japán nép őszinte rokonszenvet érez Szíria, Omán és a többi népeknek reményei és törekvései iránt“. Ezeknél a sza­vaknál nem gondolja-e Dulles úr, hogy Japán részéről ez egy nyílt szembeszállás az erőpolitikával szem­ben ? Ehhez hasonlóan idézhetnénk számos olyan ország képviselőinek beszédéből, amely azelőtt hű támo­gatója volt a „Berlin —Róma —Tókió tengely“-féle politikának. S ma saját népe békeköveteléseinek folytan kénytelen a békét óhajtó népek, or­szágok nagy családjához szegődni. S amíg az ENSZ zöld asztalai mel­lett folynak a nagy viták, addig az angol-amerikai és más nyugati álla­mok népei tüntetnek a béke mellett, sőt a francia nép október 17-én nagy­méretű tüntetést rendez az algériai háború azonnali befejezéséért és ezt a napot egyben Franciaország nem­zeti napjává avatja. S. G. ★ ★ ★ Osztrák lap a magyar disszidensekről Az ausztriai Welsben kisebb tábo­rokban elhelyezett magyar dissziden­­sek heteken át nem voltak hajlandók az osztrák hatóságok felszólítását teljesíteni: a felső-ausztriai Haidban berendezett nagyobb lágerbe átköl­tözni. A „Nachrichten für den Sonntag“ című osztrák polgári hetilap ezzel kapcsolatban a többi között a követ­kezőket írja: „Ausztria az ENSZ nyomására kénytelen a magyar menekültek leg­rosszabb elemeinek is szállást és el­látást nyújtani. Ezek az élősdiek pél­dául Welsben vonakodtak az osztrák hatóságok utasításainak eleget tenni, sőt dúrva szitkokat szórtak Ausztriá­ra. A Welsben elhelyezett magyar nők legnagyobb része prostitúcióval fog­lalkozott, noha a Vöröskereszt min­den szükségessel ellátta őket. Nem valószínű, hogy Haidban más életmó­dot folytatnak majd. Ezek a disszi­­densek az osztrák határ átlépésekor „politikai menekülteknek“ adták ki magukat; most azonban bebizonyoso­dott, hogy olyan emberek, akik nem politikai okokból, hanem erkölcste­lenségből és számításból hagyták el hazájukat.“ A kapitalista sajtó a nyugat-német választások eredményét Az Adenauer-párt választási győ­zelme általában megelégedést keltett a nyugati fővárosokban. A burzsoá világlapok egybehangzóan a kancellár személyes sikeréről írnak. A nyugati hatalmak sajtón keresztül üdvözlik a hűséges szövetségest. Dulles, ameri­kai külügyminiszter például szemé­lyes üzenetet küldött Adenauernak, ebben szerencsekívánatait tolmácsol­ta a kancellárnak, választási győzel­me alkalmából. A Washington Post vezércikke a nyugat megelégedettségének és örö­mének forrására világít rá, mikor me9jegyzi: „Adenauer győzelmét a nyugati szövetségesek külügyminisz­tériumaiban megkönnyebbüléssel fo­gadták, mert most már biztosra ve­hető, hogy Németország továbbra is a NATO tagja marad.“ A nyugati sajtóban elég sűrűn tör­ténik most említés erről az „erőössz­pontosításról“, de a lapok igyekeznek megnyugtatni önmagukat és olvasói­kat. A nyugat-német lapok egyike­­másika félreérthetetlenül kimondja, milyen veszélyeket idéztek fel a vá­lasztók maguk és az egész világ el­len. A Wästfahlische Rundschau sze­rint „Adenauert harmadik kancellár­sága a demokrácia halálát jelent Szövetségi Köztársaságban“. Más így rajzolja meg a jövőt: Már Ív óta gondot okoz a Keresztény mokrata Unió vezetőinek, hogyan 1 ja majd az elkövetkező négy é\ felfogni a feléje irányuló ütése s hogyan tudja elfelejtetni a telje heteden választási ígéreteket. Nag jól tudják, hogy a választások t újabb áremelkedési hullám indul n S a gazdasági konjunktúra hanya sával együtt válsághangulat szüli Németországban. Mint 1931-től 1£ ig, most is a meghatalmazási törv elfogadtatását tartják az egyet megoldásnak. A keresztény demok ta politikusok e csoportjának pr ramján egész konkrét javaslatok n. nak. Ilyen például a sajtószabad megszűntetése, ami gyakorlatilag ellenzék teljes elhallgattatását jeli tené, továbbá a hadseregnek a bel] litikai vitás kérdések erőszakos mi oldására való felhasználását is. Ha ezek a tervek tényleg megva sulnak, akkor ismét az „erős férfi, jutnak szóhoz és az az ördögi ki forgás, amely 1933-ban a meghat mazási törvénnyel megindult, mi más színezettel újra mozgásba jön • Kína. Csou En láj elvtárs, a Kí­nai Népköztársaság államtanácsának elnöke, kormánya nevében magyar kormányküldöttséget hívott meg Kí­nába. A magyar kormány a meghí­vást elfogadta. • A leningrádi városi szovjet elfo­gadta a hamburgi szenátus meghívá­sát, hogy hattagú küldöttséget küld­jön Hamburg város meglátogatására. A leningrádi szovjet a meghívásnak azonnal eleget tesz, amint megkapja a beutazási engedélyt. • A nemzetközi Újságíró Szövetség valamin a Bolgár Újságíró Szövetség kezdeményezésére összeült PlovdiV- ban a mezőgazdasági szakújságírók konferenciája. Az értekezleten 13 ország szakújságírói vettek részt. • Kairó. Szalah bin Isa el-Harti emin, az ománi imám képviselője, aki a napokban Kairóban tartózkodik, szívélyesen fogadta a moszkvai rádió és a TASZSZ tudósítóit. Szalah emír hangsúlyozta, hogy az angolok Ománt haditámaszponttá akarják változtat­ni a Szovjetunió ellen. • Norvégia Nyolcvanötéves kor ban meghalt VlL Haakon norvég к rály, aki 1905-ben lépett trónjái tehát 52 évig uralkodott. Utóda Olaf fia lett. • A Magyar Népköztársaság kü ügyminisztériuma nyilatkozatot te közé azzal a határozattal kapcsola ban, amelyet az ENSZ közgyűléséne rendkívüli ülése az ún. „magyi ügy“-röl amerikai nyomásra hozot • Mikoján, a Szovjetunió Minisztei tanácsának első elnökhelyettese, fc gadta azt a francia képviselőcsopoi tot, amely a Legfelsőbb Tanács kül döttei szovjet-francia csoportjána meghívására tartózkodik a Szovjet unióban. • Damaszkusz. Sajtójelentések sze rint az amerikai lökhajtásos repülő gép, amelynek támaszpontja a V amerikai flotta egyik repülőgépanya hajója, megsértette Szíria légiterét • Dél-Kórea. Mint az AFP szöul tudósítója jelenti, Kunszanban ame rikai katonák tüzet nyitottak kórea Nyolc diadalmas esztendő A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom és a Nagy Honvédő Háború győzelme után a Kínai Népköztársa­ság kikiáltása —, amely a napokban ünnepli 8. évfordulóját — volt a har­madik olyan legnagyobb csapás, amely alapjaiban megingatta a nemzetközi imperializmus pozícióit. A Népi Kína olyan forradalom för­getege közepette jött létre, amely nemcsak a belső nagytőkések és föld­­birtokosok, hanem a nemzetközi im­perializmus katonai erői felett is dia­dalmaskodott győzelmével. S így a ha­talmas 650 milliós Kína szilárd és elválaszthatatlan részévé vált a nem­zetközi békemozgalomnak. A Népi Kína nyolcéves fennállása alatt nagy eredményeket ért el az ország felépítésében. Ma már Kína nem az a félgyarmat, amelyet min­den oldalról kínoz és marcangol az idegen tőke. Nyolc évvel ezelőtt ve­tettek ennek véget és nehéz harcok folyamán nyerte el függetlenségét. Ma szabad ország Kína — nagy ha­talom,. amely döntő szerepet játszik mind a világpolitikában, piind az ázsiai népek életében, s lépten-nyo­­mon segítséget nyújt azon ázsiai or­szágoknak, amelyek igazságos harcot vívnak saját gyarmatosítóik ellen. A nyugati államok végső keserűsé­gükben politikailag és gazdaságilag mellőzni szeretnék Kínát, de ez az igyekezetük kudarcot vallott, mert hovatovább több kapitalista állam kőt gazdasági szerződést Kínával, bele­­«zámítva Angliát és Japánt is, és mind több állam képviselői követelik a Népi Kína elismerését az ENSZ ülé­sein és felvételét ENSZ-tagként. Mindezek azt bizonyítják, hogy a kí­nai nép nyolcéves önfeláldozó mun­kája sikeres volt és megszilárdította az ország gazdasági és politikai ha­talmát a hosszúéves harcok alatt ed­zett kommunista párt vezetése alatt. Kína népének győzelme nagy nye­reség volt a szocializmus és a béke tábora számára, mert ez az óriási or­szág, amely területénél fogva csak kevéssel kisebb, mint az egész euró­pai szárazföld, a béke bástyájává lett. Ez a tény erős befolyást gyakorol, a második világháború után, az egész történelmi fejlődésre. A Kínai Népköztársaság alkotmá­nya, amelyet 1954-ben hagytak jóvá a dolgozók általános lelkesedése mel­lett, kitűzte az ország fő feladatait: Az ország szocialista iparosításának fokozatos megvalósítását, a mezőgaz­daság szocialista átépítését, az általá­nos gazdasági felépítést. Az első négy évben a Népi Kínában Te Chi Yün pagoda Loyangban amely 1. e. 68-ban épült befejezték a népgazdaság újraépíté­sét, amelyet hosszú éveken át tartó háborúk dúltak fel. Ebben az időszak­ban adták ki a földreformról szóló történelmi jelentőségű törvényt,, a­­melynek alapján 300 millió kínai földnélküli és kisparaszt jutott föld­höz. Ma az ország rohamos haladása, korszakalkotó gazdasági és politikai sikerei bámulatba ejtik a világ vala­mennyi népét. Ezek a sikerek főleg az ázsiai népek szemét fordítják a Népi Kínára, amiről például legjob­ban tanúskodik a 29 ázsiai és afrikai ország bandungi értekezlete, ahol a Népi Kína, ez a nagy ázsiai békés ha­talom, nagyban hozzájárul a világbé­ke és főleg az ázsiai országok béké­jének megszilárdításához. A Népi Kína jóllehet még csak nyolc éve áll fenn, a Szovjetunió mel­lett a demokrácia és a béke leghatal­masabb védőbástyája az egész világon. Törhetetlen előrehaladását minden­korra biztosítja a béketábor orszá­gaival való barátsága és szövetsége. A Kínai Népköztársaság nagy gondot fordít az iskolák felépítésére. Ké­pünkön egy új kínai egyetem látható Kantonban. Nyugat ENSZ-küldöttei „békés“ szán­dékkal sietnek a XII. ülésszakra ... asszonyok egy csoportjára, ameh véletlenül egy amerikai katonai rak­tár mellett haladt el. • A dzsakartai rádió jelentése sze­rint a tájékoztatásügyi minisztérium hivatalos közleményt adott ki az in­donéziai országos nemzeti konferen­cia munkájának eredményeiről. • Kairó. Az ománi imám kairói irodája közölte, hogy a legutóbbi brit légitámadások következtében 75 omá­ni harcos vesztette életét. A légitá­madások több polgári személyt is megöltek. Úgyszintén az angol légi­erők Sukair környékén, Jemen déli részén újabb támadást hajtottak végre. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava, Križková 7. — Telefon.- 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového ví ťazstva 6/d, — Évi előfizetés Kčs 20,80, félévre Kčs 10.40 — Ter jeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-61423 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom