Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-05-12 / 19. szám
2 \Лг etikád Földműves 1957. május 12 Van hitünk és kenyerünk Százd község első látásra úgy fest, mintha a történelem folyamán dúló viszontagságok elöl menekültek volna j házak lakói a félkört író domb oldalába. Mintha óvót kerestek volna a széltől védett helyen. A falura azelőtt чет sok gondot fordíthattak, a házak szétszórtan, rendezetlenül húzódnak meg. A vasárnap délután majdnem mozdulatlan, elült a hétköznapok zaja, csak egy pár pirospozsgás lány sétál az utcán. Mire szűrkülni kezd, kinyílik Ж! ÉS , az Agttációs Központ ajtaja. Bent Nyúl József és Boldis Gyula tanító rendezgetnek, tesznek, vesznek, készülnek a kultúrműsorra. Az emberek eleinte lassan szállingóznak, — mint általában faluhelyen szokás — aztán később tömegesen jönnek. Zsúfolásig telik a terem. A szlovák és magyar iskola jól előkészített kultúrna ásóra sikerrel szó- Bartal Lajos rakoztatja a választókat. — Harminc lista közül csak egy párt ölelte, védte a parasztok földjét — verseli Turcsán László, Gyurcsó István költeményét. A vers mintha az egész fylu nevében beszélne, mutatja a nép erejét, ha egy listára szavaz. A szemlélő úgy érzi, mintha Ady látnoki szavai valósultak volna meg, mintha hangzana a teremben: Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Miudigre egy bánat marad. Bús koldusok Magyarországa, Ma se hitünk, se kenyerünk. Holnap már minden á miénk lesz, Hogy ha akarunk, hogy ha merünk. A: arcok, a későbbi hozzászólások azt tükrözik, hogy mertünk és miénk a Ma Százdon, Visken és másutt is. Vége a programnak, következik a jelöli bemutatkozása, valaki a hátam mögött odasúgja szomszédjának — Tapsoljuk meg Bartalt, ha feláll. — Mikor beszélni kezd, hosszan tapsolják. Ő szerényen kezdi, kevés' szóval, kérdi, hogy mondjon-e életrajzot. Nem fontos, mindenki ismeri. Hogyne ismernék a szomszéd falu Ipolyvisk szövetkezetének elnökét. Sokszor jártak már ott tanulni a többi ezer meq ezer magángazdálkodóval együtt. Az ipolyviskiek bizony sokszor még vasárnap sem pihennek. Egész héten a mindennapi munka, vasárnap és ünnepnap m isok tanítása, oktatása, hogy máshol is gazdagabb legyen a nép. Tudják a százdiak azt is, hogy Bartal Lajos a falu többi lakóival együtt sokat nélkii'özött a múltban, hogy a második világháborúban beállt a merők közé és fegyverrel szólt a fasiszták ellen. Tudják azt is, hogy Visken sem volt könynyu a kezdet, de ma már a szövetkezet milliomos. Az idós fejkendős nénik és idős bácsik figyelmesen hallgatják a beszéaz ipolyviski Vörös Lobogó EFSZ elnöke munkaközben. det. A kerületi nemzeti bizottság jelöltje szól arról, hogy 4320 építési akció lesz a járásban, ebből 195 kultúrépítmény. Százdon sertéshizlalda, lóistálló épül a szövetkezetben, a községben pedig egy híd. A kerület 12 ezer tonnával több gabonát és 9 millió liter tejjel többet adott be. A vásárlóerő egy lakosra 300 koronával nőtt. A beszéd végén egy mondat, ami még jobban felvidítja az arcokat, hogy 5400 új munkahely létesült, melyek örökre száműzték a múlt rémét, a kenyérnélküliséget. Űjra nézem az embereket, a vidám, mosolygó jiatalokat és a bácsikat, egyik közülök már a 85. évet is meghaladta, mégis eljött. Nézem a sokat szenvedett fejkendős nénikéket, akiknek sorsa egy volt József Atilla édesanyjának sorsával, akiről ezt irta: Látom, megáll a vasalóval. Törékeny termetét a töke megtörte, mindig keskenyebb lett — gondoljátok meg, proletárok — A mosástól kicsit meggörnyedt, és nem tudtam, hogy ifjú asszony, álmában tiszta kötényt hordott, a postás olykor köszönt néki. Ezek a nénikék, akik ma eljöttek, hogy a jövőről halljanak, hogy feledjék a múltat, hogy unokájuk nevében megköszönjék a fényt, a világosságot, amit Százd község kapott. Akiknek életéről ma már úgy beszél az agitációsközpont, hogy 90 rádiót vettek a három év alatt és mosógépeket, akiknek már nem megy tönkre a kezük a mosástól. Ezek az unokák már többet fognak élni. — Hiszünk a mi képviselőinknek, hisszük, hogy amit Bartal elvtárs mond, az megvalósul, mert három évvel ezelőtt is szóltunk a választási gyűlésen, hogy olaj ég a lámpában, s ma már villanyt vezettek be minden házba — mondotta az egyik felszólaló. Ilyen hívő szellemben folyt le az egész gyűlés, figyelmesen hallgattak az emberek és elvárják majd, hogy a szomszéd falu elnöke többször meg-’ látogassa őket, mert bizony náluk még hiba van a szövetkezeti gazdálkodásban, a közös úton még kevés a tapasztalat. De az arcok arról szóltak, hogy mégik nőttek ezek az emberek és a mindennapi gondok ellenére is van hifiik és kenyerük. BÁLLÁ JÓZSEF Találkozás szülőfalummal.. T) ereden ringott a bölcsöm, ott ■L tanultarji az első lépéseket, ott tanultam az első szót. Azóta 59 év szállt el a fejem felett, egy félévszázad telve megpróbáltatással, szenvedéssel. Pered: Mintha a világ tenyerén ülne, köröskörül síksággal, nincs gátló domb, nincs gátló hajlat. A kék ég is úgy borult fölé, mint egy nagy üvegbúra. Pajkos, szegény gyermek voltam, úgy vettem az életet, ahogy volt, ha éheznem kellett, hát éheztem. Értelmem csak akkor kezdett tisztulni, akkor kezdtem bogozgatni az élet csomóját, amikor elvesztettem szüléimét. Bárhová léptem, bárhová néztem, mindenütt csak nyomor, segítséget senkitől sem várhattam. Akinek a szíveben segíteni akarás tanyázott, azok épp oly nyomorultak voltak, mint én. Most illetőségi bizonyítványra volt szükségem, annyi sok év után szülőföldemre vezetett az utam. Vártam a pillanatot, hogy újra lássam a falut, ahol annyi keserűség ért. Lelki szemeim előtt megelevenedett a süppedt szegénysor feneketlen porával, feneketlen sarával. Könnyes volt a viszontlátás. Teljesen megváltozott szülőfalum. Szebbnél szebb házak sokasága emelkedett ki a régi hasznavehetetlen mocsaras területen. Ahol azelőtt térdig éró sárban jártunk, ma betonjárda szegélyezi az utakat. A régi vásártéren a jól menő szövetkezet iivegházai díszelegnek. A nemzeti bizottságon csakhamar elintéződött az ügyem, Bárci László, a titkár csodálkozva kérdezte: — Hát még Zalabán is vannak Bárci nevüek? — Vannak — feleltem neki, — de csak úgy, hogy a peredi Bárciakból freccsentett oda egyet a múlt zsarnok keze. ztán elbúcsúztam és kiballagtam az állomásra. Gondolat nélkül vittek a lábaim és csak egyetlen egy nagy érzés feszengett bennem, ami kikívánkozott belőlem, ha akkor nem is tudtam kivel közölni, most annál erösebbben kiáltom a világnak. — Most szeretnék gyermek lenni, most szeretném újra kezdeni az életet: BÁRCI LAJOS, Zalaba A1 A kassai járás dolgozóinak 22 millióval emelkedett a bankbetétje Járásunk do'gozói az elmúlt választási időszakban is jól teljesítették fel-, adataikat. Főleg az utolsó évben sikerrel teljesítettük a beadást. Gabonából 118, szénából 100, krumpliból 103, cukorrépából 126, szarvasmarhahúsból 100 és a sertéshúsból pedig 109,7 százalékra. Ezek a számok nemcsak arról beszélnek, hogy járásunk földművesei teljesítették az állam iránti kötelezettségüket, hanem arról is, hogy a több termékért több pénzt kaptak és emelkedett gazdasági és kulturális színvonaluk. Nézzük csak meg milyen fejlődésen ment át a járás. 1954-től 15 községbe vezették be a villanyt, 1243 családi ház épült, 56 községben kultúrházat létesítettünk, ahol fiatalságunk kellőképpen szórakozhat. A lakosság öltözködése terén is nagy fejlődést értünk el. Közel 3 millió értékben vásároltunk gyapjúszövetet és ugyar.nyiért bútorféléket. Tizenegy község autóbuszvonalat kapott és a dolgozók bankbetétje 1954- tői 22 millió koronával emelkedett. A- nagyobb jövedelmet csakis a szövetkezeti gazdálkodás kiszélesedésének köszönhetik. 1954-től 15 községben alakult egységes földművesszövetkezet és ebben az évben már 500 új tag lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Naponta újabb és újabb középparasztok lépnek a közös családba. Sokak előtt nem kétséges már, hogy a szövetkezeti gazdálkodás messze túlhaladja az egyéni gazdálkodást és ezért programtervünkben kitűztük, hogy 1960-ig járásunk földterületének 80 százalékán megvalósítjuk a nagyüzemi gazdálkodást. Különösen ott értünk el szép eredményeket, ahol alkalmazzák a tudomány és technika új módszereit. 1956-ban Zsadányban egy hektáron 27 mázsa rozsot termeltek. Ráson 31, Vajkócon 28, Rozgonyon és Széplakon pedig 29 mázsát. Széplakon 25 mázsa, Vajkócon pedig 23,5 mázsa hektárhozamot értek el búzából. Budaméren 26 mázsa. Öcsváron 26,3 mázsa hektárhozamot értek el árpából. Királynépén 394 mázsás hektárhozamot értek el cukorrépából, Vajkócon pedig 410 mázsát. A jövőben a takarmányalapot 27 százalékkal akarjuk emelni. A takarmányalap növelésével párhuzamosan emeljük az állatállomány számát is, úgy, hogy 1960-ban minden 100 hektár szántóföldre 46 szarvasmarha jusson: abból 24 tehén, 106 sertés, 270 különböző baromfi, és 253 tyúk. 1960- ig 840 építkezési akciót valósítunk r.ieg 217 millió korona értékben. Eszkáros község határában rövid időn belül megkezdjük a darázskő bányászását és feldolgozását. Tepliesányban mezei téglaégetőt létesítünk. Szépiákon lakatosműhelyt és mezőgazdasági gépjavítóműhelyt nyitunk, Budaméren finom mechanikai üzemet és Bárcán autójavító műhelyt. 1960-ig járásunk minden községébe bekapcsoljuk a villanyt és még ebben az évben kigyul a fény Rákoson, K;sidán, Polyin, Baskán, Koksovbaskán, Kisladnán és Felsőmisén. A forgalom javítása érdekében több új utat építünk és tizenhármat megjavítunk. A választási időszakban ezer családiház épül. Kiszélesítjük a szövetkezeti elárusító helyiségeket és újakat létesítünk Nagyidán, Téhányban, Miszlókán, Aboson és egyebütt. Sároskisfalun új gőzpékség épül. Oj iskolát kap Miszlóka, Rozgony, Garbócbogdány, Hernádgecse, Budmére, Hernádtéhány, Sadca, Bárca. Kultúrház épül Színűn, Sadcán, Miglécen, Kenyhecen, Zsadányban, Újszállúson, Abaújszakajban, Gönyün, Királynépén és Trebejovon. Oj egészségügyi központokat létesítünk Kassán, Kosztolányban, Kecerpeklényben, Kassamindszenten, Miszlókán, Garbócbogdánvban, Királynépén és Sadcán. Az orvosok létszáma 56-ra emelkedik. Az eddigi választási gyűlések azt mutatják, hogy járásunk dolgozóit érdeklik a tervek és május 19-én egyöntetűen szavaznak majd jelöltjeikre, akik vezetésével megvalósítják a gazdasági és kulturális felemelkedés programját. Iván Sándor, Kassa A választások előtt agitál a nép és a falu külseje is Csécs község sokat változott a három év alatt. Mindenütt csupa új házak, szép vaskerítések. Az agitációs központ nagyon szépen be van rendezve, képek és számok magyarázzák a szemlélőnek, hogy milyen változáson ment át a község. Nézzük csak mit ábrázolnak itt a képek. Amíg 1954-ben a községben csak 74 rádió, 5 motorkerékpár, 1 mosógép, 18 karóra volt, most 135 rádió, 30 motorkerékpár, 32 mosógép és 137 karóra van. 1954-ben csak 6 lakóház készült el, 1956-ban pedig már 16. A lakosság életszínvonala emelkedésének egyik fő tényezője az egységes földművesszövetkezet. A falu lakói már 97 százalékban közösen gazdálkodnak és évről évre gyarapítják a közös vagyont. 1954-ben a szövetkezet egész jövedelme 1600 000 korona volt, 1956-ba’n már 2 500 000. 1954-ben csak 800 000 koronát osztottak munkaegységekre, 1956-ban már 1 500 000. Tehát a számok nyíltan beszélnek az életszínvonal emelkedéséről. Veres elvtársnő, az ottani brigádközpont dolgozója nemrégiben tréfásan jegyezte meg, hogy Csécsen már az tesz rendkívüli ritka fehér holló, akinek nem lesz motorkerékpárja. Mindebből látszik, hogy a nemzeti bizottsággal együtt dolgozva szép eredményeket értünk el. De nézzünk csak tovább. Falunktól 5 km-re van Reste község. Amikéi ott jártunk, kerestük az agitációs központot, végre ráakadtunk egy rozoga dűlőiéiben levő házban. Az egyik sarokban egy kis fa, a másikba szén és ócska holmi fekszik rakáson. A falu képe se valami nagy fejlődést mutat. Rendezetlen, sárosak az űtak. Mindez miért van így? — kérdezi az idegen. Mindjárt válaszolhatunk rá, a szövetkezet itt még csak a múl t évben alakult, még eddig kevesen dolgoznak benne. Az életszínvonaluk tehát nem emelkedik úgy, mint a mi falunkban. Pedig azért Reste község is kapott valamit az államtól, éppen most vezetik be a villanyt, amire már igen régen vártak. Autóbusz is jár a faluban. Itt bizony sokat mulasztott a nemzeti bizottság, mert nem szorgalmazta idejében a szövetkezetét és nem törődött vele, hogy így nagyobb jövedelemhez jusson a falu. Szaniszló Sándor, Csécs Egy-két grafikon Az, iglói járási nemzeti bizottság a napokban nagyon érdekes kiállítást rendezett. Mintegy 40 kép és grafikon mutatja be, hogy az utolsó választási időszak alatt milyen fejlődésen ment keresztül a járás. Míg 1954-ben 917 hektoliter tejet fogyasztottak, 1956- ban már 1784 litert. A cukorfogyasztás három év alatt 916 tonnáról 1114- re emelkedett. A húsé pedig 432-ről 526 kilóra. A kiállításon a legnagyobb érdeklődést a villamosítási adatok keltik fel, az utolsó három évben 13 községben gyűlt ki a villany, ezzel szemben a kapitalista világban 27 év alatt tettek csák ennyit. M. G. Az állami gazdaság példás dolgozóját jelölték Galánta közelében a Nebojsza felé vezető út mellett szép lakásokat találunk. A múlt köztársaság és az ún. demokrácia idejében nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy csak a gyárosok és nagybirtokosok laktak ilyen házakban. A gazdag urak alkalmazottai, a béresek kicsi és egészségtelen lakásokban tengődtek. Ezek ma már lassanként eltűnnek és egyre több munkás költözik a szép egészséges házakba. Pár nappal ezelőtt a választások alkalmából a galántai állami gazdaság dolgozói is gyűlést tartottak a választási körzetekben. Ezen a gyűlésen Popluhár Bélát jelölték a helyi nemzeti bizottságba. Boldogan szavaznak majd rá a volt cselédek, mert látják, hogy az életszínvonaluk mennyivel emelkedett és a közülök való ember egész biztos képviselni fogja érdekeiket. A választások előtt 22 új tag lépett a szövetkezetbe Tardoskedd az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment keresztül. Különösen a parkosítás szempontjából. Eddig kiültettek 260 kanadai topolyafát, elkészült a sportpálya és modern úszóda készül. Brigádmunkával, saját erejükből szépítik falujukat. Még csak mérnök sem vezeti a munkálatokat. Bednárik Alajos lelkiismeretesen irányítja a modern úszóda építkezéseit. Nem túlzók, ha azt állítom, hogy bárki megtekintheti Tardoskedd jövő büszkeségét. Az agitációs központ szép eredménnyel működik. A választási gyűléseken megbeszélték már Tardoskedd további építésének programját. A falu népe sokat vitatkozott a jövő tervem, különösen a szövetkezetről esett sok szó és 22-en a nagyüzemi gazdálkodást választották. Újra jelölik őket Amikor Abaszéplakra érkezünk, Németh elvtárs a helyi nemzeti bizottság tagja éppen a jelöltekkel foglalkozik. Király elvtárs, a nemzeti bizottság elnöke pedig a beadást ellenőrzi. — Agitálni kell, hogy rendbehozhassuk a dolgainkat — mondja. így találjuk munkában a község legjobbjait, akik három éven keresztül képviselték a falu népét. Szorosan együtt dolgoztak a néppel és a közös munka nyomán nagyot fejlődött a falu. Kibővítették az iskolaépületet, új községi hídmérleget., felvásárló központot, emeletes, modern tűzoltószertárt .sportpályát létesítettek, parkosítottak. És ami a legfontosabb, a helyi nemzeti bizottság tagjainak kezdeményezésére megalakítotátk az egységes földművesszövetkezetet. Azelőtt 20 év alatt nem épült annyi családi ház, mint ma. 131 darab rádiókészüléket, 4 jégszekrény, 9 motorkerékpárt és egy autót is vettek Németh és Király elvtársakat eddigi jó munkájuk alapján újra jelölik. A nemzeti bizottság tagjai már most kitűzték a jövő feladatait. A szövetkezetét kiszélesítik és 1960-ig a földterület 80 százalékán gazdálkodik majd a szövetkezet. Továbbá közutakat, víztárolót, iskolát létesítenek és kibővítik a villanyhálózatot. Ezek csak a fontosabb dolgok, de ezenkívül még több apró feladat várja az új nemzeti bizottságot. Ami a szövetkezet kiszélesítését illeti, különösen a középparasztokat nyerik majd meg és velük együtt javítják meg a gazdálkodást. 1960-ig felszántanak három hektár lentermőterületet, és lemeszeznek 140 hektárnyi területet. Búzából és rozszól 1960-ig 28 mázsát, árpából 29-et, zabból 30-at, cukorrépából 280-at, krumpliból 150-et .kukoricából 36 mázsát akarnak elérni. A község szépítése érdekében kiültetnek 1650 gyümölcsfát. Egészségügyi központ is létesül, tanácsadó, foglalkoznak a sport fejlesztésével. A szövetkezet tagalapját is kiszélesítik. Amikor átvizsgáltuk a Nemzeti Front új jelöltjeinek névsorát, bátran mondhatjuk, hogy ezek az emberek a község lakóinak vezetésével jobb életei teremtenek majd. I. S. Pered fejlődési tervéről Pered község lakói is készülnek a választásokra. A jövő programterve főleg a szövetkezet fejlődését irányozza, mert a lakosság életszínvonalát csakis ezen az úton emelhetjük rohamosabban. A szövetkezetben búzából 25,25, árpából 24,50, zabból 20, kukoricából 31, cukorrépából 255 és takarmányfélíkből 55 mázsás hektárhozamot terveztünk. Felépül egy kovácsműhely, két silógödör, srotoló, garázs a gazdasági gépek számára, és egy takarmánytároló. Az építkezés összértéke 221 000 korona. A tejtermelést tehenenként 1980 literre emeljük. 100 tehéntől 85 borjút választunk el, egy anyaseftéstől pedig 11 malacot. A tojáshozam évente egy tyúktól 116 darab lesz. 1957-ben megkezdődik egy 17 termes iskola építése, állami költséggel. A „Z” akció keretében még ebben az évben megjavítjuk a kultúrházat. A községi utak és járdák megjavításara 50 000 koronát irányoz elő a terv. Húszezer korona kiegészítő költségvetésből megvalósítjuk a vasút melletti házak villamosítását. Drexler Béla, Pered
