Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-03 / 9. szám
A szocialista faluért S^jCÜhzcL földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS EKDÓ'gAZDASÁG! MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1957. március 3. Ära 40 fillér VIII. évfolyam, 9. szám Megindult a tavaszi munka A surányi járásban a milanoveci szövetkezeti tagok február 22-én elsőnek vetették el a tavaszbúzát 5 hektáron. A szövetkezeti tagok lófogatokkal készítik elő a földet a tavaszi vetésre. A jó időjárás kedvez munkájuknak, úgy, hogy a legközelebbi napokban továbbfolytatják a tavasziak vetését. Az érsekújvári járás Andród községében a szövetkezetesek 16 hektáron vetették el a tavaszbúzát. A Nánai Állami Gazdaság karvai részlegén már elvetteték az első hektár árpát. Két hektáron elvetették a tavaszi keverékeket is. A koreai nép hatalmas sikere Phenjanban nyilvánosságra hozták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Állami Tervbizottsága mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményét a hároméves népgazdasági terv teljesítéséről. A jelentés beszámol arról, hogy az állami és szövetkezeti ipar a hároméves tervet két év és egy hónap alatt teljesítette. Az 1953-as évhez viszonyítva az ipari termelés terjedelme 2,8-szeresére emelkedett. 1956- ban ötször több elektromos energiát, 5,5- szer több kőszenet, 3,5- szer több gyapotszövetet, háromszor több lábbelit termeltek, mint 1953-ban. A mezőgazdaság szakaszán hatalmas öntöző berendezéseket építettek, úgy hogy az öntözött területek kiterjedése több mint 125 000 hektárral bővült. Korea falvai a szövetkezeti mozgalom útján haladnak. 1956-ban a földművesgazdaságoknak 80,90 százaléka már szövetkezetekhez tartozik. A gabonatermelés 1956-ban 8 százalékkal volt több, mint 1949- ben. Az 1953-as évhez viszonyítva 1956-ban az árucikkek ára 45 százalékkal csökkent, a dolgozók bérei pedig ugyanazon időszakban 58 százalékkal emelkedtek. Jól előkészített talajt a vetés alá Az elmúlt héten Szlovákiában is megkezdték a traktorosok a talajelőkészítést a tavasziak alá. A malackai gép- és traktorállomás dolgozói már 78 hektár földet készítettek elő, és Blažiček Alajos traktoros a malackai szövetkezeteseknek 7 hektáron elvetette a tavaszi árpát. A szomszédos stupavai CTÄ traktorosai is kimentek a mezőre és 50 hektárt készítettek el vetés alá. » Újabb szövetkezetek alakultak A myjavai járás Rodník községében 17 földműves szövetkezetei alapított. A szövetkezet elnökévé Suha István három hektáros gazdát választották. A rudníki EFSZ 70 hektáron kezdi meg a gazdálkodást. * * * A kassai kerületben a terebesi járásban nemrég megalakult 3 új szövetkezet után további 2 új szövetkezet alakult, mégpedig Polanovcén a lőcsei járásban, és a rőcei járásban levő Muráňska Lehotán. Mindkét új szövetkezet 13—13 taggal a pol'anovcei 251 hektárral a Muránska Lehota-i pedig 154 hektár földterülettel alakult meg. A rőcei járásban így további 32 taggal növekedett a szövetkezetesek száma. Ezenkívül 45-en írták alá a belépési nyilatkozatot azokban a községekben, ahol most készülnek a szövetkezetek megalapítására. A szebeni járás Csircs községében 14 kis- és középgazda szövetkezet megalapítására határozta el magát. Az alakuló gyűlésen elnökükké Majdák Mihály 3 hektáros gazdát választották. Az új szövetkezetesek 150 hektáron kezdig meg a közös gazdálkodást. Még a tavasz folyamán adaptálnak egy istállót 40 sertés részére. A csircsi szövetkezet már a kilencedik, amely az eperjesi kerületben az év elejétől megalakult. Az űj szövetkezetekbe összesen 185 földműves lépett be, több mint 1300 hektár földterülettel. A jó eredmények újabb tagokat vonzanak A szentmáriai fiatal szövetkezetben az elmúlt napokban gyarapodott a tagok száma. A múlt év gazdasági eredményei alapján több kisgazda határozta el magát, hogy szakít az eddigi gazdálkodási formával és belép a szövetkezetbe. Ezek közé tartozik Battyányi Bertalan, Murincsák József, Szopkó Géza és id. Szopkó András. Többen vannak olyanok is, akik a közeljövőben válnak a szövetkezetesek nagy családjának tagjaivá. A szepsi járásban már vetnek — Milicky Pista már vet — újságolták egymásnak február 21-én a szádudvarnoki magángazdák és a szövetkezeti tagok. Ez a hír a községből tovább terjedt és ma már a szepsi járásban alig akad egy falu ahol ne tudnák, hogy Milicky István szádudvarnoki magángazda az árpát és zabot már elvetette. — Jó lesz ez a korai vetés ? — kérdeztük Milicky gazdától. — A mi határunkban különösen ezen a kavicsos alsó kertaljai földeken csakis a korai vetés válik be. A korai vetés korábban kalászosodik és érik. Nem sül be a magja, mint a későinek. A harmincas években szintén februárban vetettem és azután ráesett a sok hó. A hó később elolvadt, majd éjszakánként a föld megfagyott. Már azt hittem, hogy nem lesz semmi a visszafagyott és megsárgult vetésből, de az tőből újból kihajtott és nem emlékszem különb termésre, mint akkor volt. A mi száraz talajunkon az a fontos, hogy a növény addig élje át tenyészidejének azt a részét, ami a magkötésig tart, amíg a föld nedves. A „Ki korán kel, aranyat lel” közmondást én erre a munkára is értem. Milicky István után a többi gazda és a szövetkezet dolgozói is megkezdték a vetést, de nemcsak Szádudvarnokon, hanem a szepsi járás valamennyi községében. Cs. J. Határoztak... A szövetkezeti gazdálkodás terén a múlt évben legszebb eredményt a füleki járásban a várgedei EFSZ érte el. Igaz, hogy az elért eredmények még mindig nem kielégít bek. Tudják ezt a szövetkezet tagjai is és ezért a jövőben még nagyobb igyekezettel látnak munkához. A szövetkezet tagjainak tettrekész munkáját és az eredményeket figyelemmel kísérik a még kívülálló egyénileg gazdálkodók is. S bármennyire is csűrik-csavarják" a dolgot, arra a megállapodásra jutnak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás az egyedüli helyes út a boldogabb élethez. József völgyi Erzsébet, Sztricsek Teréz és Völgyi Rozália a napokban értették meg, hogy gépek segítségével közösen többet lehet termelni, s úgy határoztak, hogy szövetkezeti tagok lesznek. A várgedei EFSZ vezetősége és tagsága a legközelebbi tagayíilésen foglalkozik majd az új belépőkkel. V. J. ★ ★ ★ Tóth elvtársat, a bélyi szövetkezet (király helmed járás) méhészét szívbajára jelenleg a szliácsi „Detva" intézetben kezelik. Az orvosok a legkorszerűbb műszerekkel alaposan kivizsgálják a beteget és ezután pedig gondos ápolásban részesítik ★ ★ ★ Már a Tátra alatt is szántanak Az ez évi kedvező meleg időjárás folytán megindult az élet a Tátra alatti földeken is. Az elmúlt hét elején a Nagylomnici Állami Gazdaság traktorosa Ružbarský György 15 hektáron végezte el a szántási munkálatokat. Tudják, hol a helyük ... Az elmúlt napokban 20 új tag lépett a naszvadi EFSZ-be, s ezek közül 18 a nő. A belépett nők között van Balogh Júlia, Vörös Mária, Barthalos Ágnes, Fekete Ilona, Mátyás Erzsébet, Paluska Rozália, Szépe Mária, Nemes Anna, Keszi Matild és mások. Ez a példa világosan bizonyítja, hogy dolgozó nőink közül egyre többen megtalálják helyüket a szövetkezetben. A malackai szövetkezetben február 21-én megkezdték a tavasziak vetését. Ügy tervezték, hogy két gépegységgel február 26-ig 50 hektáron elvetik a tavasziakat. A tavasziak vetését egyébként 6 napra tervezték. Képünkön a mütrágyaszórót és az egyik gépegységet láthatjuk munka közben. TETTRE KÉSZEN Második ötéves tervünk merész, de teljesíthető feladatokat tűzött mezőgazdaságunk elé. Eszerint a II. ötéves terv végére 39,8 százalékkal kell emelnünk a mezőgazdasági termelést. Földműveseink mindezt örömmel vállalják, mert világos előttük, hogy a termelés fokozásával párhuzamosan életszínvonaluk is emelkedik. A feladatok természetesen önmaguktól nem válnak tettekké. Ehhez minden munkaszakaszon odaadó, lelkiismeretes munkára, sok-sok szorgos kézre van szükség, de nem utolsó sorban jó vezetésre, irányításra és helyes szervezésre is. A feladatok teljesítéséért vívott küzdelemben nemzeti bizottságaink, mint helyi államhatalmi szervek jelentős munkát végeznek. Nemcsak választóik ügyes-bajos dolgait intézik, hanem pártunk és kormányunk irányelvei, valamint a helyi adottságok alapján irányítsák a termelést, hazánk felvirágozása, gazdasági és kulturális felemelkedése érdekében. Nemzeti bizottságaink mindezt csakis úgy érhetik el, ha állandó kapcsolatot tartanak fenn a széles tömegekkel. Ez pedig elképzelhetetlen az NB- ok mellett működő állandó bizottságok tevékenysége nélkül. Falvaink felvirágoztatása, mezőgazdaságunk fejlesztése szempontjából komoly feladatot teljesítenek az állandó mezőgazdasági bizottságok is. Ezek összekötő szerepet töltenek be a termelők és a nemzeti bizottságok, valamint a GTÁ-ok és a felvásárló szervek között. Az állandó mezőgazdasági bizottságok feladata az is, hogy a mezőgazdaság fejlesztése érdekében hozott határozatokat ismertessék és megmagyarázzák földműveseinknek, hogyan lehet azokat valóraváltani. Hogy ezt elérhessék, szükséges, hogy a példás mezőgazdasági dolgozók köréből széleskörű aktívot, munkatársakat szerezzenek, akiken keresztül könnyebben megszervezhetik a termelést, a beadások időben való teljesítését, ezenkívül ők könnyebben öszszegyüjthetik az alulról jövő hozzászólásokat mezőgazdaságunk kérdéseihez. Most, a kongresszus előtti időszakban különösen nagy szerepe van az állandó mezőgazdasági bizottságoknak. Az ő feladatuk, hogy az NB segítségével minél szélesebb körben megtárgyalják kormányunk levelét és javaslatot adjanak az alapszabályzat módosításához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol az állandó bizottságok mellett széles aktívot létesítettek, ott eddig is figyelemreméltó eredményeket értek el. Példa erre a kromeŕíži járásban levő Tésnovice kisközség. Itt az állandó mezőgazdasági bizottságnak eredetileg két tagja volt. Később a szövetkezetesek és az egyéni gazdák soraiból a bizottság 8 aktivistával bővült, amely a négy hektáros Dvorák József egyéni gazda elnöksége alatt eredményes munkát fejtett ki. Figyelmét elsősorban a termelés fokozására és a munkaerőhiányban szenvedő hanyatló gazdaságok felkarolására összpontosította. Amikor 1956 tavaszán a bizottság elnöke szövetkezeti taggá vált, a bizottság még eredményesebb munkát fejthetett ki a szövetkezet tag- és földalapjának kiszélesítésére. A szövetkezet 17 új taggal és 60 hektár földterülettel bővült. A téli időszakban a bizottság az aktivistákon keresztül komoly segítséget nyújtott az EFSZ-ek III. országos kongresszusa anyagának letárgyaldsához és a fejlesztési távlati tervek összeállításában. A kassai KNB mellett pontosan kidolgozott munkaterv szerint 13 tagú állandó mezőgazdasági bizottság működik. Ennek 100 aktivistája van. A legjobbak közé tartozik Džugaš János a botkovcei szövetkezet elnöke, valamint Palágyi Sándor a szomotori állami gazdaság vezetője. A bizottság tagjai közül az elmúlt időszakban a legjobb munkát Domin Pál, a jánoki EFSZ tagja fejtette ki, aki a földművesekkel való beszélgetések alkalmával sok szép eredményt ért el. Jó munkát végez Barán Mihály mérnök is, aki kiváló szakember és javaslataival nagy segítségére van a bizottságnak. Többek között az ő érdeme is, hogy Košické Poľanában megalakult az EFSZ. Ez a bizottság a február közepén megtartott ülésen többek között foglalkozott a kléovai gyümölcsfaiskola felépítésével és kiszélesítésével és javasolta egy mezőgazdasági főiskola légazdasági igazgatóságához, hogy keressen további lehetőségeket hasonló gyümölcsfaiskolák létesítésére. — Dr. Rácz elvtárs a bizottság elnöke javasolta egy mezőgazdasági fösikal létesítését, mégpedig Bárca községben, ahol erre minden lehetőség megvan. A kassai kerületben a járási állandó mezőgazdasági bizottságok közül különösen a terebesi, királyhelmeci és poprádi fejt ki figyelemreméltó tevékenységet. Leggyengébben a gálszécsi és a lőcsei bizottságok működnek, A királyhelmeci JNB mellett működő állandó mezőgazdasági bizottság a legutóbbi ülésen foglalkozott a téli kampány menetével, az 1956-os évi beadás értékelésével, az EFSZ-ek kiszélesítésével és megerősítésével, a takarmányalap biztosításával, az állatállomány feltöltésével stb. Igv a hiányosságok feltárása elősegíti a további jó munkát. Az említett példákból kitűnik, hogy ahol az állandó mezőgazdasági bizottságok jó munkát végeznek, ott az megmutatkozik az eredményekben is. (Folytatás a 2. oldalon.) M 1 .в r rr я ■■ rr Sokat igero jovo.,. Oroszka község is egyike azoknak a falvaknak, ahol folytonos belső küzdelem folyik a haladó és az elavult gazdálkodási módszer között. A „csakazértis” jelszavak szájról szájra jártak, sőt még ma is járnak, az 1600 lelket számláló község népe között. A megátalkodottság azonban évek során megkopott. 1956. szeptember második felében 28 földműves és munkás találkozott a községházán. Keveset beszéltek, de annál komolyabb volt elhatározásuk. A régen vajúdó eszme egészséges testet öltött, s megalakították a szövetkezetét. Négyhónapos „csecsemő” még csak ez a csoport, de nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk: egészséges és sokat ígérő jövő előtt állnak. Amikor bekopogtunk az újdonsült oroszkai szövetkezet irodájába, az elnök, a könyvelő, s az agronómus az asztalok fölé hajolva szótlanul dolgoznak. A helyiség másik sarkában egy kékruhás elvtárs ül az írógépnél. Pattognak a billentyűk — és csak később tudtam meg, hogy a zselízi gépállomás megbízottja foglalatoskodik a szerződésekkel... Első kérdésünket a szövetkezet elnökéhez, Kicsindi Jánoshoz, intézzük. Elmondja, hogy pontosan 114 hektár földön indultak e! az új élet útján. — Tudjuk. — mondotta mosolyogva, — hogy minden kezdet nehéz, de azért mi megbirkózunk a nehézségekkel. — örömmel és megtiszteltesésse! fogadtuk a kormánynak a szövetkezeti tagokhoz intézett levelét Jóleső érzés tölt el bennünket, hogy mint kezdők kötelezettséget vállalhatunk az EFSZ-ek III. országos kongresszusának tiszteletére: Beadunk — terven felül — 4000 iiter tejet, 2000 kg sertéshúst és 700 mázsa cukorrépát. Állatállományunk jelenleg 11 tehén. 13 növendék, 6 ló, 20 növendékkoca, 8 hízó és 50 elválasztott malac. Főfeladatnak tartjuk állatállományunk kibővítését. — Miként szorgalmazzák a cukorrépa termelését olyan formában, hogy hét vagón többlettel számolnak? — kérdeztük Csudái Dezső agronómustól. — A cukorrépa termelésére nagy súlyt helyezünk. Először is elkészítjük az öntöző berendezéseket. A cukorrépa területét a Sári-patak mentére tervezzük, ahol minden feltétel megvan a bő termésre. Amikor elbúcsúztunk Kicsindi Jánostól és a többi elvtársaktól, az volt a meggyőződésünk, hogy az újdonsült szövetkezet tagjainak szorgalma folytán az oroszkai szövetkezet komoly versenytársa lesz a zselízi járás szövetkezeteinek. Patyolat Sándor, Oroszka
