Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-24 / 8. szám

$ \ÍTcaU-ad Földműves 1957. február 24. Tavaszi szellők a világ politikában A világpolitikai tél — amelynek beköszöntése a nemzetközi kapcsola­tokban sokban emlékezteti a fagyos, zuzmarás téli időjárás a természet­ben — mintha enyhülőben lenne. A Szovjetunió kormánya néhány napja ismét magához ragadta a diplomáciai kezdeményezést, s hogy a nyugati lapok közkedvelt szavával éljünk, új „békeoffenzívát” kezdett. A bonni szovjet nagykövet átadta Adenauer kancelárnak Bulganyin elvtárs üzene­tét. Ez az üzenet új szovjet javasla­tokat tartalmazott, s a többi között kereskedelmi egyezmény megkötésére hívta fel a bonni kormányt. A Legfelsőbb Tanács ülésén elhang­zott a beszámoló a Szovjetunió kül­politikájáról ... S ez a beszéd — ame ■ lyet a Legfelsőbb Tanács határozatta emelt — a békés egymás mellett élés jegyében azt javasolta, hogy a kél világrendszer a békés gazdasági ver­sengésben mérje össze erejét. Moszkvában jegyzéket nyújtottak át a három nyugati nagyhatalom nagykövetének a közép-keleti hely­zetről. A szovjet kormány ebben a jegyzékben azt indítványozza, hogy a négy nagyhatalom közös nyilatko­zatban biztosítsa a Közép-Kelet bé­kéjét és biztonságát. A szovjet jegy­zék olyan konkrét intézkedéseket is tartalmaz, mint például a külföldi tá­maszpontok megszüntetése az arab országokban. Az új moszkvai kezde­ményezések tavaszi szellőként hatot­tak a világpolitikában. Azok a nyugati körök, amelyek a magyarországi események után szét akarták rombolni a békés egymás mel­lett élés szovjet politikájának korábbi nagy eredményeit, már-már diadaltort ültek. De minden erőfeszítésük ellenére sem sikerült elérni két fő céljukat’ 1. éket verni a szocialista országok közé, s megbontani egységüket; 2. tel­jesen elszigetelni a Szovjetuniót a nemzetközi porondon. El lehet mondani, hogy az idő meg­érett az új szovjet kezdeményezések­re, s a szovjet kormány a legalkal­masabb időpontot választotta ki az új diplomáciai offenzíva megindítására. A nyugateurópai országokban érezhe­tően lecsillapodtak már a felzaklatott kedélyek. Az ENSZ-ben több ízben megtárgyalták a közép-keleti helyze­tet, a leszerelés problémáját, a fran­cia kegyetlenségeket Algériában, a kasmiri kérdést. S kiderült az js, hogy az egyszerű emberek békében és biz­tonságban akarnak élni világszerte. S ezért ellenszenvvel fogadják azok­nak a köröknek a mesterkedéseit, amelyek fel akarják éleszteni a bi­zonytalanság és az állandó háborús feszültség Genf előtti szellemét. A nyugati diplomáciai körök az eddigi szovjet kezdeményezések közül különösen kettőnek tulajdonítanak nagy jelentőséget. Ezek egyike az Adenauerhez intézett Bulganyin-üze­­net. Adenauer a szovjet üzenet több megállapítását mereven elutasította. Ugyanakkor azonban, mint a Telegraf című lap értesült — a bonni kormány udvarias hangú választ készül adni Bulganyin üzenetére. A válasz két pontban pozitív lesz. Bonn állítólag közölni fogja, hogy kész kereskedelmi és pénzügyi egyezményt kötni a Szov­jetunióval, és be fogja jelenteni azt is, hogy érdeklődik a konzuli szerző­dés megkötése iránt. A másik kezdeményezés, amellyel a legtöbbet foglalkoznak ma Nyuga­ton, a Közép-Keletről szóló szovjet jegyzék. A szovjet javaslatok éppen akkor hangzottak el, amikor a nyu­gati szövetségeseket ebben a kérdés­ben nagy ellentétek marcangolják. Londonban például kétségbeesetten lát­ják, hogy az amerikai kongresszus egy olyan közép-keleti terv elfogadá­sáról tárgyal, amely végképpen kiszo­rítaná Angliát a Közép-Keletről. S ek­kor Moszkvában javaslatok hangzanak el, amelyek megteremtenék a közép­keleti békét és biztonságot, s emel­lett lehetetlenné tennék az Eisenho­­wer-terv megvalósítását is ... De kedvező a pillanat a szovjet kez­deményezésre azért is, mert Ameri­kában a kongresszus még nem ütötte rá a jóváhagyás pecsétjét Eisenhower közép-keleti tervére. Sőt heves vita folyik arról, hogy helyes-e olyan fel­hatalmazást adni az elnöknek, hogy szükség esetén amerikai csapatokat vessen be a közép-keleti térségben. A nyugati sajtó most nagy lármát csap Sepilov felmentése és Gromiko külügyminiszterré való kinevezése kö­rül. Azt állítják, hogy e változás annyit jelent, hogy megváltozik a szovjet külpolitika, s véget vetnek Moszkvá­ban a kibontakozó békeöffenzívának, s a hidegháborús vonalvezetés érvé­nyesül majd a szovjet diplomáciában; Lehet, hogy ez nagyon kellemes lenne bizonyos nyugati agresszív köröknek. Hadd ábrándozzanak hát róla, majd kijózanítják őket a tények. Sőt, az a tény, hogy Gromikó személyében most olyan külügyminiszter kerül a szovjet külpolitika élére, akinek külö­nösen nagy gyakorlata van az Egye­sült Államokkal és a Nagy-Britanniá­­val való érintkezésben, s gazdag ta­pasztalatai vannak a nemzetközi dip­lomáciában, kétségtelenül kedvezően befolyásolja a helyzet további alaku­lását. Ennek ellenére soha egy pillanatra sem szabad elfelejtenünk, hogy min­den legkisebb előrehaladást az eny­hülés irányában csak a háborús kö­rökkel való kemény és kitartó harc­ban lehet elérni. • A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége D. T. Sepilovot más munka­körre való áthelyezésével kapcsolatban felmentette a Szovjetunió külügyminisz­teri tisztségétől. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége A. A. Gromikót nevezte ki a Szovjetunió külügyminisz­terévé. • A Magyar Népköztársaság külügy­minisztériuma a magyar menekültek kér­désében sajtóértekezletet tartott. A mi­nisztérium képviselői többek között közöl­ték, hogy az 1957. március 31-ig érvé­nyes amnesztia előnyeit eddig mintegy 16 ezer szökevény vette igénybe. 9 Párizs. — A Francia Kommunista Párt központi bizottsága határozatot ho­zott, hogy február 25-től március 3-ig propaganda- és akcióhetet rendez az al­gériai kérdés békés rendezése érdekében. 9 Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke levelet intézeti a plzeni V. I. Lenin Művek mun­kásaihoz, melyben köszönetét mond a csaknem 750 ezer korona értékű ado­mányért és a magyar nép iránt nyilvá­nított szolidaritásukért, s egyben rámu­tat; a magyar nép soha sem engedi meg, hogy Magyarország valaha is ellenforra­dalmi kísérlet támaszpontjává váljék. 9 A TASSZ közli: A szovjet és a jugoszláv küldöttség tárgyalásainak ered­ményeként Moszkvában szovjet- jugoszláv jegyzőkönyvet írtak alá az atomerő békés felhasználásában való együttműködésről. 9 Nyugati hírügynökségek egybehang­zó jelentései szerint az ENSZ közgyűlése 75 szavazattal, ellenszavazat nélkül jóvá­hagyta a kilenchatalmi határozati javas­lato, amely kifejezi azt a reményét, hogy „az együttműködés szellemében sikerül megtalálni az algériai kérdés békés, demo­kratikus és igazságos megoldását“ az ENSZ alapokmányainak megfelelően. 9 Nemzetközi kiadói konferencia lesz a közeljövőben Lipcsében, melyen részt vesznek az összes népidemokratikus álla­mok és a Szovjetunió képviselői, valamint a vendégként meghívott nyugati kiadók képviselői is. A konferencián többek kö­zött a kölcsönös együttműködés kérdése is napirendre kerül. Leleplező okmány — Rockefeller titkos levele Eisenhowerhez — A Neues Deutschland című kelet­német lap február 15-i számában kö­zölte annak a titkos okmánynak hite­les szövegét, amelyet Nelson A Rockefeller, a világ leggazdagabb embere (a Standard Oil Со. kőolaj­tröszt vezetője) küldött 1956 ja­nuárjában D. Eisen­­howernek, az USA elnökének. Rockefeller leve­lében többek között javasolja az Egye­sült Államok elnö­kének, hogyan, s mint kell a füg­getlen államokat az amerikai ellen­őrzésnek alávetni. Az elnöknek taná­csot nyújt, hogy ezen országokat a gazdasági segítség, politikai nyomás és katonai tömbök segítségével kell gúzsbakötni. Rocke­feller rámutat, hogy ez a recept már bevált Nyugat-Európában is. Figye­lemreméltó továbbá azon nézete, hogy 9 Párizs. — Az Atlanti-óceán francia partvidékére rendkívül erős szélviharokkal özönvízszerű felhőszakadás zúdult az utób­bi napokban. Az óriási erejű szélviharok­nak, esőzéseknek és árvizeknek eddig még nincs halálos áldozatuk. 9 Jugoszlávia. — Ez év januárjában 2 százalékkal emelkedett a jugoszláv dol­gozók havi kiadása, amit a Jugopress hír­­ügynökség’ azzal magyaráz, hogy az élel­miszerek ára 10 százalékkal emelkedett a múlt év januárjához viszonyítva. 9 Az AFP közli: A Queen ,Elisabeth nevű angol óriáshajó 1300 utassal a fe­délzetén a New York-i kikötő munkásai­nak sztrájkja miatt kénytelen volt eredeti útvonalát megváltoztatva Halifaxban ki­kötni. A hajó utasait különvonatok szál­lították New Yorkba. 9 Damaszkusz. — Bitar, Szíria kül­ügyminisztere az iraki követnek jegyzé­ket nyújtott át, amelyben Szíria tiltakozik Nuri Szaid, iraki miniszterelnöknek a sze­nátusban elhangzott támadó jellegű beszé­de ellen. 9 Kairó. — A Jemen és Aden brit védnökség közötti határon a brit egysé­gek folytatják Jemen elleni támadásaikat. Abu, Talib kairói jemeni követ kijelen­tette, hogy Jemen a legélesebben tiltako­zik e támadások ellen. 9 Hoover, volt amerikai elnök figyel­meztette az USA közvéleményét arra a veszélyre, hogy rövidesen megismétlődik az 1929-es év — a hatalmas gazdasági válság éve. • London. — A „New Statesman and Nation” című brit munkáspárti hetilap a ciprusi helyzettel foglalko­zik és élesen elítéli a brit konzerva­tív párt ciprusi politikáját. A lap úgy véli. hogy a brit kormánynak azonnal tárgyalásokat kellette kezdenie a szi­get lakosságának képviselőivel a brit taderők kivonásáról Ciprusról. Becstelen játék többtízezer ember sorsával Az utóbbi időben egyre több hírt hallunk az ellenforradalom következ­tében külföldre szökött magyar me­nekültek nyomorúságos helyzetéről. Ojabb és újabb adatok tanúskodnak arról, milyen kíméletlen kizsákmányo­ló szándék húzódik meg až „ember­barátok” ígérgetései mögött. A Ka­nadai Magyar Munkás 1957 január 17-i számában közölt „Magyar me­nekültek tragédiája” című cikkéből idézzük: „ .. . A táborok zsúfoltak, több he­lyütt már járványok törtek ki ben­nük ... A menekülteket, akiknek a „szabad világ"-ba érkeztekor a „Sza­bad Európa" aranyhegyeket ígért, fegyveres őrizet alatt tartják, mint bebörtönzötteket. A magyar menekültek e nyomorú­ságos helyzetét sietve használják ki számos ország ama kapitalista körei, melyek a második világháború után már megtanulták az úgynevezett „el­hurcolt személyek” kizsákmányolását. Olcsó munkaerő-toborzók özönlöttek Ausztriába a Nyugat sok államából.” Ezek a toborzók rabszolgakereske­dők módjára csupán a fiatalabbakat, erős izomzatú, nehéz testi munkára alkalmas munkaerőket válogatják ki a menekültek közül, szakmai lajstro­mok alapján. Az ADN hírügynökség jelentése szerint számos táborban tiltakozó demonstrációk játszódtak le a mene­kültek csoportjainak Belga-Kongóba, uránércbányákba való szállítása ellen, ahol a már előbb betoborzott „elhur­colt személyek" közül sokan elpusz­tultak a kibírhatatlan munkaviszonyok következtében. Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy a nyugatnémetországi (schleswig-hol­­steini) 34 ezer fémmunkás csaknem négy hónapja sztrájkol legelemibb jogainak kiharcolásáért, életkörülmé­nyeinek megjavításáért. Nyugat-német sajtóközlemények szerint azt a sztráj­kot a magyar menekültekkel igyekez­nek megtöretni. Csalás, kiábrándulás, hazavágyás Olvasóinkban felvetődhet az a gon­dolat, hogy miért is hagyták el ha­zájukat? Talán az a sokezer mene­kült mind részese volt az ellenforra­dalomnak? Nem! A menekültek túl­nyomó többsége nem fasiszta, nem ellenforradalmár. Dolgozók, egyszerű emberek, férfiak és nők, öregek és gyermekek, akik az ellenforradalmá­rok pánikkeltése, a fehérterror dü­höngése, a megrémülés következté­ben, nem a maguk jószántából válasz­tották a menekülés útját. — Miért jött maga el Magyaror­szágból? — kérdezte egy menekült paraszttól Mihael Flor, osztrák újság­író. — Hallgattuk a külföldi rádió köz­lését, hogy az oroszok bombákat szór-, nak le, mindent a földdel teszne/k egyenlővé... Most — folytatta a pa­raszt — mielőbb haza akarok térni a falumba. Ilyen és hasonló módon menekültek; el az emberek, mert hittek a rágal­mazó híreknek. Most, a fasiszta reak­ció fegyveres bandái le vannak törve, helyreállt a rend, a menekültek nagy többsége mielőbb haza akar térni. A helyzet azonban az, hogy bizo­nyos nyugati körök minden eszközzel azon igyekeznek, hogy a magyar me­nekülteket visszatartsák, megakadá­lyozzák hazájukba való visszatérést. Gyalázatos üzelmeket folytatnak a magyar menekültekkel. Nagyképűs­­ködve keltik fel az irántuk való szá­nalmat, ugyanakkor kihasználva őket, szítják a politikai gyűlöletet. De min­den nap elteltével újabb esetek bizo­nyítják, hogy cinikus módon politikai futballjátékot űznek eme földönfutók nyomorúságos sorsával. Emberi szempontból megértjük és sajnáljuk tízezreknek sorsát. De mély­ségesen elítéljük a reakció vásári ku­­peekodását egy tragikus helyzet em­beráldozataival. Mind világosabb lesz, hogy nem sikerült a széles közvéle­ményt — úgy, ahogy szerették volna —• megtéveszteni. Ezt támasztja alá a londoni magyar nagykövetségnek a magyar menekültek ügyében kiadott nyilatkozata is. A nyi­latkozat többek között utal arra, hogy a közelmúltban bizonyos angol lanok, különösen a Daily Express és a Daily Herald a hazatérésük ügyében a lon­doni magyar nagykövetséghez forduló menekülteket a „magyar titkosrendőr­ség" tagjainak minősíti. Nevetséges, de egyben sértő a „magyar titkos rendőr­ség” tagjainak nyilvánítani azokat a magyarokat, akik csupán élni akarnak a magyar kormány amnesztia-tör-vénye nyújtotta lehetőséggel. Ilyenek azok a tények, melyek fel­tárják a magyar menekültek tragé­diájának igazi okait. Érdekükben, az európai és a világbéke érdekében, fel­tétlenül véget kell vetni ennek a több­tízezer embernek sorsával űzött becs­telen játéknak, akik egyet akarnak csupán, békésen hazatérni családi tűzhelyeikhez. A KMM cikke nyomán Egymilliárd rubeles hitel Magyarországnak Már hetek óta folynak a szovjet-magyar tárgyalások a Magyar Nép­­köztársaságnak nyújtandó hosszúlejáratú hitelről. A tárgyalásokon a szov­jet fél részéről igen nagy segítség nyilvánul meg. A tárgyalások napirend­jén a forradalmi munkás-paraszt kormány áltaí kért egynulliárd rubeles hitel feltételeinek, árúválasztékának, stb. kérdése szerepel. A Magyar Népköztársaság a Szovjetuniótól főleg olyan anyagokat kap, amelyeket tőkés országoktól egyáltalán nem, vagy csak drágábban tudna vásárolni. Eg у atomfizikus aggodalma Dr. Edward Teller, ismert amerikai atomfizikus néhány nappal ezelőtt ki­jelentette, hogy a tudományos hege­mónia tíz éven belül az Egyesült Álla­mok kezéből a Szovjetunió kezébe megy át. Mint a Reuter jelenti, Teller egy értekezleten hangoztatta, ez „sötét jóslat ugyan, de már túlságosan késő van ahhoz, hogy az Egyesült Államok megfordítsák a fejlődés irányát." Teller hozzáfűzte; „önök majd kénytelenek lesznek elismerni, hogy tíz év múlva a világ legjobb tudósait Oroszországban találjuk meg. Nem azt mondom, hogy ez akkor követ­kezik be, ha elmulasztunk ilyen, vagy olyan lépést. Kijelentem, hogy ez mindenképpen bekövetkezik.” A béke ügyét szolgáló szovjet javaslatot egész népünk támogatja folytatását javasolja Ázsiában, a Kö­zép-Keleten és Afrikában. íme. — mint a karikatúra mutat­ja — Rockefeller multimilliomos okos­kodásának végeredménye. Ä Csehszlovák Köztársaság 1957. február 15-i keltezéssel nyilatkozatot adott, melyben egyetértését fejezi ki és hogy támogatja a Szovjetunió kor­mányának a .„Szovjetunió, az Egyesült Államok. Nagy-Britannia és Francia­­ország deklarációja fő elvei a közel­és közéo-keleti béke és biztonsáq, valamint e terület állami belügyeibe való be nem avatkozás kérdésével kapcsolatban" előterjesztett javasla­tát. „A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya — mondja többek között a nyilat­kozat — a Szovjetunió kormánya javaslatainak gondos áttanulmányozása után azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió javaslatában fog­lalt elvek teljes mértékben megfelel­nek a Közel- és Közép-Kelet országai érdekeinek és azok érvényesítése e te­rület békéjét és ezáltal az egész világ békéjét szolgálná. A Szovjetunió kormányának javas­latai, amelyekké' a béke megszilárdí­tására és megőrzésére irányuló tartós és őszinte törekvésének új, meggyőző bizonyítékát adja, teljes összhangban állanak a csehszlovák kormány külpo­litikájával, valamennyi állammal való baráti egymás mellett élés, az egyes országok szuverénítása és független­sége tiszteletben tartása és belügyeibe való be nem avatkozás elvein alapuló békepolitikával.” A nyilatkozat a továbbiakban utal arra, hogy a Közel- és Közép-Kelet országaival baráti kapcsolatokat tar­tunk fel, s a kölcsönös előnyök és a teljes egyenjogúság alapján e terület országainak jegnagyob részével gazda­sági szerződéseket és egyezményeket kötöttünk, s velük gazdag kultúrális kapcsolatokat tartunk fenn Kormá­nyunk szilárdan elhatározta, hogy az említett államokkal továbbra is' sok­oldalú kapcsolatok kifejlesztésére tö­rekszik az ENSZ alapokmányának szel­lemében. „A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya — hangsúlyozza a ny’jutkozat be­fejező része — ezért teljys mérték­ben támogatja a Szovjetunió kormá­nyának a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai közös dek­larációja kiadására vonatkozó javasla­tát a Közel- és Közép-Kelet kérdései­vel kapcsolatban, ,s a saját részéről kijelenti, hogy késznek mutatkozik hozzájárulni e deklarációhoz.” az USA tekintélye Dulles külügymi­niszter politikája következtében a kül­földön katasztrofális mértékben csök­kent. Rockefeller a katonai szövetségek megalakításának és megszilárdításának

Next

/
Oldalképek
Tartalom