Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-06 / 1. szám

1957. január 8. yfrathod Földműves ľ A szocialista országok egysége — legyőzhetetlen erő HRUSCSOV, elvtárs újévi nyilatkozatából Kilencéves a független Burma Vladimír Koucký, Csehszlovákia Kommunista Pártja lapjának, a Rudé Právonak főszerkesztője megkérte N. Sz. Hrusesovot, a Szovjetunió Kommu* nista Pártja KB első titkárát, hogy válaszoljon néhány kérdésre. Hruscsov elvtárs a következő kér­désekre válaszolt: Kérdés: Az SZKP XX. kong­resszusának határozatai világosan rá­mutatnak, hogy a néptömegeknek elég erejük van arra, hogy megaka­dályozzák a háborút és biztosítsák boldog jövőjüket a békés fejlődés fel­tételei között. Az emberiség ezen a téren az egyiptomi agresszió és a magyarországi reakciós fasiszta rend­szer uralomra juttatására irányuló próbálkozások meghiúsításával az el­múlt évben kétségtelen sikereket ért el. Milyenek az ön nézete szerint a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a tartós viágbéke biztosításáért folytatott harc legközelebbi feladatai? Válasz: Az 1956. év eseményei meggyőzően bizonyították, hogy a bé­ke megszilárdításáért és megőrzé­séért folytatott harc napjaink legfon­tosabb feladata. Ez a harc kifejezi a nemzetek alapvető életérdekeit. ismeretes, hogy a békeszerető ál­lamok igyekezete révén jelentős eny­hülés állott be a nemzetközi feszült­ségben. De az események ilyen fejlő­dése természetesen nem felelt meg a nyugati hatalmak háborút akaró kö­reinek, melyeknek érdeke a hideghá­ború folytatása a nemzetek közötti gyűlölet szitása, hogy a kapitalista monopóliumok könnyebben folytathas­sák a lázas fegyverkezést és így me­sébe illő nyereségeket vágjanak zseb­re. Éppen azért a reakció úgy határo­zott, hogy még bonyolultabbá teszi a nemzetközi helyzetet. Ez megnyilvá­nult az egyiptom elleni brit-francia- Izraeli agresszorok támadásában és a Magyarország népi demokratikus rend­szere elleni ellenforradalmi fasiszta összeesküvésben. így aztán rohamosan fokozódott az új világháború veszélye. De mindkét kaland hajótörést szenve­dett. Miért nem sikerült az Imperialisták­nak terveik megvalósítása? Elsősorban azért, mert a békét védelmező erők ma elég erősek arra, hogy megfékez­zék a kalandorokat, akik kizsákmányo­ló céljaik érdekében új világháború szenvedéseibe akarják sodorni a nem­zeteket. Ma mindenki előtt világosnak kell lennie, hogy az imperialisták bármilyen próbálkozása, amely háború szítására irányult, vagy pedig a reakciós erőknek próbálkozásai, hogy hozzányúljanak a szocialista országok népeinek vívmá­nyaihoz, a megfelelő módon vissza lesz verve. Az elmúlt év legfontosabb tanúsá­gainak egyike az, hogy fokozni kell a nemzetek éberségét az imperialista agresszorok intrikáival szemben és erélyesen fejleszteni kell a békeharcot. Nem vitás, hogy az előttünk álló 1957. évben a béke erői még jobban megszi­lárdulnak, ami jelentős mértékben hoz­zájárul a nemzetközi helyzet megja­­vulásához. Nézetem szerint a nemzetközi fe­szültség enyhítése és a világbéke megszilárdítása szempontjából nagyon fontos volna a fegyverkezés és a fegy­veres erők létszámának korlátozása, valamint az atom és hidrogénfegyverek betiltása. A lázas fegyverkezés meg­szüntetése hozzájárulna a nemzetközi bizalom megszilárdulásához a fegy­verkezésre fordított óriási kiadások csökkentése pedig a nemzetek életszín­vonalának emeléséhez vezetne. A szovjet kormány nem egyszer kezdeményező és konstruktív javasla­tokat terjesztett elő a leszerelés kér­désében. A Szovjetunió ezenkívül eb­ben az irányban egész sor gyakorlati intézkedést tett, amikor jelentős mér­tékben csökkentette fegyveres erőinek létszámát. A béke megszilárdításáért folyó harcban aktív része van a Cseh­szlovák Köztársaságnak, a Kínai Nép­­köztársaságnak és minden szocialista országnak. A nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából nagy jelentőségű volna az európai biztonsági rendszer megte­remtése, ami kétségkívül megfelelne minden nemzet életérdekeinek, mivel ilyen rendszer megteremtése biztosí­taná a béke megőrzését. Az egyenjogúság elvein alapuló nem­zetközi gazdasági és kulturális kapcso­latok fejlődése az egész .világon a nemzetek közötti nagyobb bizalom és jobb kölcsönös megértés megteremté­sének fontos tényezője volt és marad továbbra is. A Szovjetunió helyeselte és helyesli ma is minden egyes or­szággal a zavartalan, kiterjedt gazda­sági együttműködést, a diszkriminá­ció nélküli együttműködést, a kulturá­lis kapcsolatok fejlesztését. Nézetem szerint ezek a nemzetközi feszültség enyhítéséért és a tartós világbéke biztosításáért folytatott harc egyes problémái. Kérdés: A világ országainak dol­gozó népe ez idén ünnepli a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom negyve­nedik évfordulójának nagy ünnepét. Ez a nap eszébe juttatja a kommunista és munkáspártoknak, hogy még szilár­dabban zárkózzanak fel a marx- Gazdík — 2. II. Födlmúves izmus-leninizmus zászlaja alatt, hogy még kitartóbban harcoljanak a mun­kásosztály szilárd nemzetközi egysé­gének megteremtéséért. Mit tart e cél elérésére a legfon­tosabbnak? Válasz: Munkásosztályunk és országunk dolgozói 1917 októberében a nagy Lenin vezetésével, a bolsevi­kek pártjának irányítása mellett megdöntötték a kapitalista rendszert és megteremtették a munkások és földművesek szocialista társadalmit. Az új társadalom építésének útjában óriási akadályok voltak. De a szovjet nép leküzdötte őket és felépítette a szocializmust. Teljes határozottsággal mondhat­juk, hogy 1917 után az egész nemzet­közi fejlődés, a nemzetek előrehala­dásának útja a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatása alatt tör­tént. A Szovjetunió nemzetei után a szo­cializmus útjára léptek a nagy Kína, Csehszlovákia, valamint más európai és ázsiai országok nemzetei is. Meg­alakult, szilárdul és fejlődik a szo­cialista országok társadalma, mely a szocialista világrendszert képezi. Ezekben az országokban a kommunis­ta és munkáspártok a vezető és irá­nyító erők. A Szovjetunió és az összes szocia­lista országok munkásosztályai és dol­gozói kiharcolt győzelmüket annak köszönhetik, hogy ezen országok kom­munista és munkáspártjai tevékeny­ségükben kitartóan a marxizmus-le­­ninizmus tanításához igazodtak, amely a proletariátus egyedül helyes taní­tása. A marxizmus-leninlzmus zászlaja alatt könyörtelen harcot folytatnak a munkásosztály és a dolgozók ügyé­ért Franciaország, Olaszország és más országok kommunista pártjai. Éppen ezért a szocializmus ellen­ségei a forradalmi pártok ellen fordít­ják fegyverüket. De elsősorban azon országok pártjai ellen, ahol győzött a munkásosztály és kezében tartja az államhatalmat, ahol építik, vagy már felépítették a szocializmust. A munkásosztály ellenségei a leg­alattomosabb cselszövésektől sem riadnak vissza, hogy zavart idézze­nek elő a kommunista mozgalomban, hogy megbolygassák a kommunista és munkáspártok egységét. Különösen nagy reklámot csinálnak az úgyne­vezett „nemzeti kommunizmus” gon­dolatának. Annak megdöntésére, ami az Októberi Forradalom óta általános érvényű és szükséges a kapitalizmus­ból a szocializmusba való sikeres át­menethez, szembeállítják az egyes országokban a szocializmus fejlődésé­ben mutatkozó nemzeti sajátosságo­kat. Magától' értetődik; bogy mindén' országban előfordulnak sajátosságok a proletárdiktatúra győzelméért foly­tatott harcban és a szocializmus épí­tésében, amelyek a nemzeti és tör­ténelmi feltételekből erednek. De le­gyenek ezek a sajátosságok bármilye­nek, nem ártanak a szocialista forra­dalom alapvető törvényszerűségeinek. A nemzeti sajátosságok, a szocializ­musba vezető „különböző utak” egy­oldalú felfogású és előtérbe helyezése egyik vagy másik országban megkáro­sítja az illető ország Szocialista épí­tését és a szocialista országok egész táborát. A feladat az, hogy fokozzuk az éberséget a szocializmus ellenségei­nek intrikáival szemben, hogy erélye-A burmai mezőgazdaság legfontosabb terméke a rizs. 1955-ben 5,7 millió tonna rizst termeltek. Képünk a rizs talajának előkészítését ábrázolja. Adenauer kellemetlen újévi ajándéka Nyugat-Németországban most tették közzé az állami közvélemény kutató in­tézet jelentését, mely a novemberben lefolyt kutatás eredményeit tartalmaz­za. A nyugat-német nép így válaszolt a feltett kérdésekre: 1. kérdés: Melyik események ve­szélyesebbek a békére a magyarorszá­giak, vagy az egyiptomiak? Válasz: 70 százalék Egyiptom, 18 százalék Magyarország. 2. kérdés:A legutóbbi események következtében meg kell-e gyorsítani a nyugat-német hadsereg kiépítését, vagy pedig elégséges-e egy kisebb had­sereg felállítása? Válasz: 47 százalék a kis had­sereg mellett, 30 százalék a nagy had­sereg kiépítésének meggyorsítása mel­lett és 13 százalék mindenféle had­sereg ellen. 3. kérdés: Jobb volna-e vagy rosszabb, ha Nyugat-Németországnak egyáltalán nem volna hadserege? sen szembeszálljunk minden olyan próbálkozással, amely a munkásosz­­sály és annak élosztaga — a kommu­nista és munkáspártok-egységének alapjait akarná aláásni. Éberségre van szükség azokkal Széniben "is, akik ba­rátaink képében a szocializmusért folytatott harc zászlaja alatt a szo­cialista arcvonal meglazítására törek­szenek és ezáltal tudatosan vagy tu­datlanul szolgálatot tesznek az im­perialistáknak, akik igyekeznek meg­bontani a forradalmi erők szervezett­ségét. Kell, hogy áthasson bennünket a tör­ténelmi felelősség érzése, mozgósíta­nunk kell erőinket a kommunista és munkáspártok megszilárdítására, a nemzetközi munkásmozgalom sorainak tömörítésére, kell, hogy hűek marad­junk a marxizmus-leninizmus alapel­veihez, a proletár nemzetköziség esz­méihez, a „világ proletárjai egyesülje­tek” harcos jelszóhoz. A „felszabadítók“ A múlt számunkban négy „felszabadító” arcképét közöltük. Most azoknak a portréit közöljük, akik a közelmúltban, a magyar nép „felszabadításában” vállaltak szerepet. Tevékenységük eredménye talár közismert. Alaposan kimu­tatták „foguk fehérét” ezek a magyar nép vérét szomjazó hiénák. parasztoknak. Nem csoda tehát, hogy hercegünk azt a célt tűzte ki maga ele, hogy a keleti zónában népfelkelést kell szervezni és azt Nyugatról aktív katonai támogatásban kell részesíteni. Magyarországon a nagy hadjárat első futamában a „kiváló” herceg maga is részt vett. Hozzá kell tennünk, hogy mérsékelt sikerrel. Válasz: 66 százalék jobb volna, 10 százalék rosszabb. 4. kérdés: Mit tenne ön, ha egy új hitlerista párt akarna hatalomra jutni? Válasz: 29 százalék ellene volna, de nem exponálná magát, 25 százalék mindent megtenne, hogy ezt megaka­dályozza, 20 százalék közömbös, 8 szá­zalék helyesnek tartaná, de nem tenne semmit ennek érdekében, és 5 százalék támogatná ezt a pártot. A német nép válasza nem nagy örö­met okozhat Adenauernek, de annál megnyugtatóbb a béke szempontjából. ★ ★ ★ KIS HÍREK a nagyvilágból 57 millió korona vah már a 999-es számlán. December 30-ig a magyar nép megsegítésére rendezett szolida­ritási alap összege 57 millió 292 101 koronát tett ki. * * * Aláírták a Csehszlovákia és Francia­ország közti kereskedelmi szerződést. December 29-én Párizsban aláírták az új kereskedelmi szerződést a két ország között. Az új szerződés értel­mében az árúcsere a két ország kö­zött 15 százalékkal fog emelkedni. Ugyanakkor aláírásra kerül Csehszlo­vákia és Marokkó közti kereskedelmi szerződés is. * * * A budapesti ellenforradalom áldo­zatai. A nyugati sajtó kitalált híreket terjeszt a budapesti harcok áldozatai­nak számáról. A hivatalos statisztika adatai szerint a budapesti harcok ide­jén kb. 2000 ember halt meg. Ebbe a számba nincs belevéve a szovjet egy­ségek vesztesége és a vidéki áldozatok száma. * * * Üjjáépítik Port Saidot. A városban megkezdték a szétrombolt házak romjainak eltakarítását és az épületek kijavítását, amelyeket az angol és francia támadók rongáltak meg légi­ós tüzérségi bombázással. A helyre­állító munkákban az egész város la­kossága részt vesz. hér paripára és a fehér Magyarország kormányzójává lett. Jelenleg Portugá­liában nyaral és telel. Magas kora elle­nére nem sajnálná a hosszú és fárad­ságos útat, szívesen kormányozná újra Magyarországot. Természetesen a fel­szabadítás után. Számára az ügy elég­gé sürgős, mert mint említettük, már túl van a legszebb férfikoron, 88 éves. hogy megtekintse a birtokot. A herceg nagyon szereti a földet és ragaszkodik hozzá, habár Ausztriában is van kb. 60 kastélya és palotája. De a jó magyar 200 000 hektárt nem bírja elfelejteni. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kor­mányzó. Fiatalabb korában a császári és királyi haditengerészet tengernagya. Azután a hajóról átnyergelt egy hófe-Vitéz Galánthai Eszterházy herceg. A földosztás régi híve.' 1945-ig kb. 200 ezer hektár földet bírt Magyarorszá­gon. Az ellenforradalom reményteljes napjaiban ő is Magyarországra sietett, Löwenstein Hubert herceg. Nyugat­német országgyűlési képviselő. Régi osztrák főúr. Nem kimondottan szegény ember. Neki és rokonságának sok kárt okoztak a kommunisták. Többezer hek­tár jó hercegi földet osztottak szét a Theodor Oberländer. Nyugat-német miniszter, azelőtt SS-főcsoportvezető. A bajor rádión keresztül harcol „a ke­leti országok felszabadításáért”. Ké­sőbb esetleg hajlandó lenne tevékeny­ségi körét a „felszabadított” területre áthelyezni. Tito a Jugoszláv Köztársaság elnöke interjút adott a Borba című lap mun­katársának. Többek közt kijelentette, hogy a Szovjetunióval Jugoszlávia jó baráti kapcsolatokat teremtett. Egyes politikai kérdésekben a két kormány­nak egyforma politikái nézete van. Vannak ugyan eltérések az ideológiai természetű kérdésekben, de ennek nem szabad megakadályoznia a két állam közti általáhos és gyümölcsöző fejlődést. Az idegenlégióba toborozzák a ma­gyar szökevényeket. A magyar sajtó­iroda jelenti, hogy az osztrák csend­őrség letartóztatott egy ügynököt, aki a magyar szökevényeket a francia idegenlégióba toborozta. A letartózta­tott ügynök mindenkinek, aki aláírta az idegenlégióba való belépést, 400 márka előleget fizetett ki. * * * Háromszázezer hősi halott az algé­riai háborúban. 1954 őszétől kezdve 300 000 algériai férfi, nő és gyermek vesztette életét a nemzeti független­ségért vívott harcban. * A Moldva SZSZK városaiban és falvaiban több mint 100 kujtúrház és klub épül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom