Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-02-03 / 5. szám

4 SZAKMELLÉKLET

1957. február S

VADÁSZATI SZEMLE

A SZLOVÁKIAI VADÁSZVÉDEGYESŰ LETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE

Vadvédelem Bodrogközön!

A túlbuzgó agronómus

Irta: SÁNDOR GÁBOR

Alig halványultak el emlékezetünkben a Bodrogköz vadvédelméről írott panaszos újságcikkeknek betűi, immár újabb cikk jelenik meg, ahol arról számolunk be, hogy milyen hatást váltott ki a fentem.lített cikk a bodrogközi vadásztársak között.

A napokban látogattam meg Bínó Lajost, a királyhelmeci vadászvédegylet vadászgazdáját, akinek szép eredményeiről, amelyeket a téli hónapok alatt ért el, nagyon sokat beszélnek. Drótkerítéssel körülvett udvaron egész falka kutya fogadott. Nini, hiszen ezek a görbelábú, lógófülű, rozsdabarna, vereses-sárga, kisnövésü kutyák tacskók. Amott drótszőrű foxik csoportja látható. Fiatalos, lányosképű asszonykától tudom meg, hogy férje éppen a legújabb vadászzsákmányát csomagolja a pozsonyi múzeum részére. Beszéd közben Bínó Lajos megmutogatta nekem a múzeumnak szánt kártékony vad fejlett példányait. Egy róka, egy vadmacska, egy borz kihűlt tetemei kerültek csomagolásra. A mosolygós Bínó vadásztárs nem kérette magát, hogy elbeszélje a szép vadászzsákmány történetét.

A rókáról, erről a hétpróbás csirkefogóról és a vadászatáról nagyon sokat írtak már, de furfangjának sokoldalúsága miatt sikeres vadászatának fejtegetését kimeríteni tökéletesen eddig még senkinek sem sikerült. Sok izgatóbb és unalmasabb, sok vadászos és kevésbé korrekt irtási módját ismerjük. A vadász fegyverrel és ebbel vadászik rá. Az apró vadállományát féltő vadász tűzzel-vassal, méreggel, kénfüsttel, egyszóval minden elképzelhető módon írtja. Teszi ezt különösen akkor, ha vadászterületén a róka jobban elszaporodott, mint amennyire azt a természet törvénye, a satnya és beteges apró vad kiselejtezése megkívánja.

— A rókavadászat egyik igen érdekes és kényelmes módja a tacskóval (tacskókkal) való kajtolás — mondja Bínó elvtárs. — Az ugratáson kívül ezelőtt, így vadásztam rá legszívesebben, de a legnagyobb eredménnyel is, éveken keresztül Bodrogköz egész területén. Legkedvesebb vadászterületeim közé tartoznak a fejszési dombok, a szinyéri és a latorcamenti zétényi határ, de nem utolsósorban a királyhelmeci szőlőhegy is. Az említett községek, illetve rétek nádasaiban hihetetlen sok a róka, úgyhogy itt kotorék- és hajtóebbel rókára, vadmacskára és borzra vadászni igazi élvezet. Tacskót és foxterrier-ebeket állandóan tartok, annak tudatában, hogy vadászkutya nélkül kutya a vadász.

— A kotorékmunkában sok évi gyakorlat, tapasztalat után a foxterriert feltétlenül a tacskó elé helyezem, de a kajtolásban viszont a tacskó a mester. Mégpedig olyan mester, hogy a munkája remekbe illő. A tacskó kurta lábaival sohasem jut a róka közvetlen nyomába, ennek folytán épp á lassú kajtolás az, ami a rókavadászatnak ezt a változatát érdekessé, eredményessé és kényelmessé teszi. Az érdekesség éppen abban rejlik, hogy a tacskó szorítja a rókát a puskacső elé. Odajön őkelme minden mesebeli furfangja ellenére, mivel a tacskó rövid lábaival a róka közvetlen közelébe nem juthat, azt messziről hajtja, igy a róka a tacskó előtt csak csendes ügetésben kertel ide-oda. Közben meg-megáll, visszapillant a nyomát tartó tacskóra. így ezzel lévén elfoglalva, észre sem veszi a vadászt, aki valamilyen alkalmas fedezékből felhasználja a legkedvezőbb

★ ★ ★

i ,

Etessük a madarakat

A nagy hidegben ne feledkezzünk el kedves madarainkról. Védett helyen állítsunk fel etetőket és állandóan lássuk el azokat élelemmel. (Kendermag, napraforgó, ocsu, kenyérmorzsa stb.) Madaraink ezt a gondoskodást és a kis értéket képviselő élelmet százszorosán viszonozzák majd az év folyamán.

pillanatot arra (például éppen, amikor a róka a tacskóra sandít vissza), hogy helyben marasztalja.

— Érdekes a róka kajtolása tacskóval, különösen nádasban. A vadász a nádas szélén, valamely ismert kitörési helyen áll és útnak indítja a tacskót. Alig kezdi meg odabent a nádasban a kis cimbora a munkáját, alig jelzi egykét nyeffentéssel, hogy nyomon van, már meg is jelenik a vörösfrakkos a nád szélében. A nádas szélén megáll, mesterfogásain töri a fejét, majd hirtelen elhatározással jó hosszút ugrik és újra beoson a nádasba. Ilyenkor azon mesterkedik, hogy hosszú ugrással nyomának szimatát megszakítsa és így megtévessze a tacskót. A tapasztalt tacskó azonban hamar rájön a fogásra. Hirtelenkedni azonban nem kell, ha nem biztos a lövés. Hadd menjen vissza őkegyelme a nádasba. A tacskó újra felveszi a nyomot és újból kihajtja.

— A rókának nádasban, füzesben, csalitosban, erdőben történő hajtásánál a tacskó bármilyen hajtó ebet fer lülmúl. Az elért eredmények alapján joggal állíthatom, hogy ilyen helyeken kót jól hajtó tacskó többet ér ugyanannyi kopónál. A kopó előtt a róka teljes iramba jön, nincs ideje cselfogásait alkalmazni, mesterkedési pillanatai pedig a legalkalmasabbak a biztos lövésre.

— Egyetlen helyen nem használható a tacskó! Az olyan nádasban, ahol az ősz vagy a tél folyamán a nádat kivágták. A nád tarlója az alacsonytermetű

tacskó hasát, mellét vérig hasítja, úgyhogy bármennyire is hajtja szenvedélye, mielőbb munkaképtelen ■ lesz, de meg aztán a nád által okozott sebek télen nehezen is gyógyulnak. Nekem is volt ilyen szomorú tapasztalatban részem és igy kis vadászpajtásom sok évi fáradhatatlan szolgálata után, fajának becsületét öregbítve, ott pihen most nehezen kiásott sírjában egy helmeci nádas szélén. Ott a suhogó nádas fagyos téli estéken arról regél, ami neki egykor legkedvesebb volt, a róka kajtolásáról.

A szomorúan befejezett elbeszélés után felteszek még egy kérdést Bínó elvtársnak: — Milyenek a számbeli eredmények a dúvad irtásában?

— Jómagam két vadmacskát, három rókát és egy borzot tettem ártalmatlanná. így 1500 ponttal számolok el a védegyelet évzáró taggyűlésén, Kiss András a fejszési állami gazdaság dolgozója 360 ponttal és Lukács István kereskedelmi dolgozó 300 ponttal.

Meg kell emlékeznünk a napokban rendezett rókavadászatról is, ahol két róka esett el ifj. Kovács Pál és Bélán Lajos puskája által.

Vadásztársak! Csak így folytassátok a Bodrogköz vadállományának megvédését a kártékony dúvadak irtásával, s ne feledkezzetek meg a felállított etetőkről a Bodrogköz vadászterületen.

BALOGH KÁLMÁN.

(Királyhelmec)

★ ★ ★

Ami a naptárból kimaradt...

Olvasóink kérésére — mivel az ez évi Népnaptárból is kimaradtak a nap- és holdkelte, a napnyugta és a fényváltozások, — szerkesztőségünk úgy határozott, hogy február 1-től ezeket az adatokat havonkénti összeállításban közöljük lapunkban.

Talán akadnak olyanok is, akik mosolyognak ezen. Azt mondják, hogy a parasztember milyen kíváncsi. Miért kell tudnia, hogy mikor kel a nap vagy a hold, hiszen ma már majdnem mindenkinek van órája. Az óra az időt megmutatja ugyan, de a nap állását nem. Borús időben hogyan tudná meg a vadász, hogy mikor nyugszik a nap? Már pedig napnyugta után nem szabad vadra lőni (vadkacsán kívül). De ha megnézi a naptárt, illetve a Szabad Földművest, megtalálja benne például, hogy február 1-én 7.13 órakor kel a nap és 16.30 órakor nyugszik, a hold pedig 7.28-kor kel és 18.44 órakor

nyugszik. Ha borús az idő, ránéz az órájára, s ha az 16.30 órát mutat, *tudja, hogy a nap nyugszik.

A juhászok naptár nélkül is ismerik a csillagok pályáját, és abból az időjárásra is következtetnek (sokszor különbül, mint a csillagászok), mégis kérték, hogy a naptárból se maradjon ki az ismertetés.

A gyógynövénygyűjtés idejét egyesek a' holdfény változásával határozzák meg.

A halászok is érdekes titkokat rejtegetnek. Többen azt állítják, hogy a hold állása szerint kapják a horgot bizonyos halfajták. A rákászok azt emlegetik, hogy a hold változásával módosul a rák húsának íze.

A tudományos megállapítások mellett még a babona is teret hódít, de ennek ellenére is indokolt, hogy teljesítsük olvasóink kérését.

Február

Nap

kel nyugszik

Hold

kel nyugszik

1

7.13

16.39

7.28

18.44

2

7.12

16.41

7.49

19.48

5

7.10

16.42

8.09

20.52

4

7.09

16.44

8.30

21.57

5

7.08

16.46

8.53

23.12

6

7.07

16.47

9.19

—

7

7.05

16.48

9.49

0.09

8

7.03

16.50

10.26

1.16

9

7.02

16.52

11.12

2.21

10

7.00

16.53

12.08

3.22

11

6.59

16.55

13.16

4.17

12

6.57

16.57

14.32

5.03

13

6.55

16.59

1ф5

5.43

14

6.53

17.01

17.19

6.17

35

6.51

17.02

18.43

6.47

16

6.50

17.04

20.04

7.15

17

6.48

17.05

21.23

7.42

18

6.47

17.06

22.40

8.11

19

6.45

17.08

23.53

8.41

20

6.43

17.10

—

9.16

21

6.41

17.12

1.00

9.55

22

6.39

17.13

1.59

10.42

23

6.37

17.15

2.51

11.33

24

6.55

17.16

3.35

12.29

25

6.53

17.18

4.12

13.29

26

6.31

17.20

4.43

14.30

27

6.29

17.22

5.09

15.33

28

6.27

17.23

6.33

16.36

Jegyzet

Э (Első negyed)

• (Üjhold)

C (Utolsó negyed)

Kaszás András jó gazda hírében állt Jászolyfalván. Semmivel kezdte, sokra vitte. Többször — hogy lássa a falu népe — két pár jószágot fogott a kocsi elé. — Egyik pár ökre olyan erős, hogy a „hegyet” is megmozdítaná — mondogatták a falubeliek.

S a gyarapodás nem szűnt meg. Ügy dőlt a pénz a házhoz. Termelt ő mindent. A heremag, répamag zsákkal állt kamrájában. Zöldséggel, szőlővel, gyümölccsel is bajlódott. Sok mindent eladott és keveset vett. Tollasodott. Így nem csoda, hogy nehezen szánta rá magát a belépésre. A szövetkezetben levő gazdatársai kérték, csalogatták, talán meg is fenyegették... Belépett ... Agronómusnak választották.

— Rajta Andris, a rézangyalát — sündörgött mellé komája, aki iste ítette Kaszás tudományát.

— Majd megmutatom ... Araszos lesz a búzakalász, hordónyi a káposzta. A burgonya papucsfejnyi, a bab ezerannyi. Öt ember húzza ki a répát, hárman teszik kocsira a görögdinnyét.

A mi emberünk előtt meghajolt mindenki. Hittek a szavában. Bíztak benne. „Csodát” művel. Lesz mit aprítani a tejbe. Több jut ruhára, itókára s egyébre. Gazdaggá teszi a falu népét. Ment a munka, mint a karikacsapás. Szántottak, vetettek, de a trágyázást halogatták. Ősszel a rossz utak, télen a nagy hó gátolta a trágyahordást. Kaszás nem is szorította. Egy-két évig trágya nélkül is bírja a föld. Majd segítenek műtrágyával. Az van elegendő.

Igen... a műtrágya. Sohsem felejti el, csak egy mázsa kálisót vetett félhold burgonya alá, s a termést alig győzte hazahordani. Vagy a káposzta. A fejek a földön feküdtek, nem bírta a torzsája. Szabó, a felvásárló súgta meg neki annak idején:

— Kálisót vigyen, nem bánja meg.

ö idegenkedett tőle. Csak a szuperfoszfátot ismerte. Gondolatban nem hitt Szabónak. A kereskedő minden áruját egyformán kínálja. Eladó neki. Két mázsát vitt próbára. Azután minden évben hazavitt egy szekérrel. Szuperfoszfátot a kalászosokra, kálisót a kapásokra. Ezért rágta fülébe Gyurkovicsnak, a járási instruktornak is.

— Kálisót harcolj ki nekünk, vagy négy vagonnal. Szuperfoszfátot is rendelj, a többi mellékes. Kálisó legyen, a többi a mi dolgunk.

Jött a műtrágya cefetül. Alig győzték a vagonokból kihordani. A dohányszárító pajtába nagy rakásokban púposodott a fehér, szürke, poralakú, szemcsés — vagy hatfajta műtrágya.

Kaszás arcán boldog mosoly suhant végig, ahányszor a pajtába tévedt. Alig várta a napot, hogy a föld meg. szikkadjon. Különösen a cukorrépa izgatta. Hogyne! A cukorgyár jól fizet a terven felüli répáért. Megéri a földet jól előkészíteni. Igaz, ősszel elmaradt a trágyázás, de most koratavasszal pótolja. Amint lehet azonnal. No meg ez a ... ez a csodaszer; s szeme igézőén tapadt a nedvességtől átázott kálisós zsákhalmazra...

Míg az. idő ólomlábon járt a föld pirkadásáig, annál inkább rohant azután. Sürgős volt az árpávetés; a mák, napraforgó, zab is a földbe kívánkozott. Kaszás majd megzavarodott. Napkelettől napnyugtáig lótott, futott. Mindent maga akart intézni. A többiek nem értenek a dolgokhoz, még elrontanak valamit. Ő intézte a traktorok sorsát, irányítota kocsisok munkáját. Most is a kocsisokkal alkuszik.

— Rohammunka. Beismerem emberek. Norma ide, norma oda, három kocsi trágya egy munkaegység, és fogjatok neki. Őt nap alatt le kell trágyázni a negyven hektárt.

I Négy nap alatt letrágyázták. Nem kellett a kocsisokat bíztatni, forogtak azok szaporán. Igaz, a szalmását rakták, gyorsabban telt a szekér, s naponta íródott vagy három munkaegység. Mire Kaszás a répaföldhöz került, nem

volt más hátra, szétszórni a trágyái és alászántani. A traktoros mélyre engedte ekéjét, forgassa le a szalmát mert ha színén marad, elfújja a szél A böjti szelek sürgették a hengert boronát. A kocsisok a műtrágyát hordták. A szekereken barna papírrongyoktól ékesítve csillogott a pirosasszínű kálisó. Gyorsan, minél előbb elmunkálni a földet! — ez volt a jelsáó A traktorosok becsületes munkát végeztek. A kocsisok sem akartak lemaradni. Két kézzel, lapáttal szórták : műtrágyát, csak úgy vöröslött a feketi bakhát tetején. Az agronómus nen bánta. Ő annakidején csak két újjá szórta, de akkor nem futotta. Sok pén kellett érte. Most van elég. Ügyi szárazság mutatkozik és a só segít Két vagonnal szórtak szét a negyvei hektáron.

A jövendölt szárazság valóban bekö vetkezett. Mire vetésre került a sor már négyujjnyi mélységben szemerny nedvességet nem lehetett lelni.

— Nem baj. .. majd segítünk, - mondogatta Kaszás a brigádvezetőnek A kocsisok ismét megjelentek a mű trágyával. „Csak" 80 mázsát szórtál szét, azután földbevájt a borona vas foga nyikorgott a vashenger, megindultak a vetőgépek.

Április második felében került sor s 8 hektár dinnyeföld előkészítésére. A: őszi mélyszántást tárcsával, boronává majd hengerrel járatták. Műtrágya nem dolgoztak a talajba. Minek? His: ölnyire lesznek a bokrok, csak pazarlás lenne. Bele a fészkekbe. Űgyis kevés van már belőle. Bizony, csak eg; szekér telt meg, hát mi az 22 400 gödörbe. Kaszás kézzel-lábbal magyarázót a kocsisnak:

— Van a pajtában a kálihoz hasonlfehérszínű műtrágya, (kénsavas ammonium) abból rakj még egy kocsiderékkal.

A finom apró trágya melyet a dinynyefészkekbe hosszú sáncba hordtal a föld végére, összelapult a nehéz s< alatt. Az emberek kapákkal vágták keverték a trágya közé, hogy egyenlően elosztódjon.

— Itt azután lesz dinnye! Felpuffadnak akkorára, mint az ökör hasa — mondogatták a fészekcsináló „bölcsek” mikor a komposztot fehérré varázsolta a műtrágya... Nem lett. Ki sert kelt. Az előtörő gyönge csírát elégett« a só. Kaszás nem adta fel a reményt.

— Be kell ültetni mégegyszer!

Beültették. Minden tizedik bokorba:

kelt egy nyomorult. Biztató jel. Vártak A gaz felszökött, a dinnye a fészekbermaradt. A földet május utolsó napjár vetették be kölessel...

A cukorrépát nem kellett felszántani. Tiszta volt a földje, de halványsárga a növény. Mint aranyzsinór a nadrágon, úgy ékeskedett a földön keskeny csíkokban. Nem fejlődött a: istenadta. Égette a szalma, marta f műtrágya.

— Eső kéne, eső, lenne ebből rép: — bizonygatta Kaszás számtalanszor

Gyurkovics, az instruktor nitrogénhiányra gyanított, és fejtrágyaként mészsalétromot ajánlott. Vetettek ri kétszer, háromszor. Nem segített Augusztusban úgy vénig lehetett látn a sorközön, mint áprilisban.

Kilencven mázsát adott hektáronként. Kaszás messze esett a 400 mázsától, de még messzebbre a szövetkezet tagjaitól. Elvesztette becsületét lemondott agronómusi rangjáról.

A rossznyelvek azt suttogták: szabotált. Elsikkasztotta a termést. A tények azonban igazolták, hogy a túlbuzgóság párosult a tudatlansággal.

★ ★ ★

Új takarmányliszt: az Aureovit—12

Á bélaházi keményítőipari üzem új táplisztet állít elő, amely az Aureovit- 12 nevet kapta. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a tápliszt kitűnően bevált.

A táplisztből 1 kg-ot kevernek 1 tonna takarmányba. Ilyen takarmánykeverékkel etették kísérletileg a sertéseket, borjakat és baromfit, s kiderült, hogy az Aureovit-12 használatával az élősúlygyarapodások átlagban 20 százalékkal emelkednek, a takarmány-megtakarítás 5—10 százalékos, de jobb az állatok egésiségi állapota

is, s főképp a betegségekkel szemben ellenállóképességük nagyobb. Tavai; például a selpőci szövetkezetben • rendkívül erős fagyok idején magasn szökött a tyúkok elhullási arányszáma Amikor a szövetkezeti tagok tápliszte kezdtek keverni a takarmányba, az elhullási esetek megszűntek.

Egy kg Aureovit-12 ára egyelőre 8f korona. Remélni lehet viszont, hogj a gyártás kiszélesedésével az új tápszer ára mérséklődik.

SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krížková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p., Bratislava, ul. Februárového viťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.80,

félévre Kčs'10.40 — Terjeszti a Posta hírlapszolgálata. A-67082