Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-27 / 4. szám

A \fzab-ad Földműves 1957. január 27. Egyre többen vannak... Nagy lépési teltek előre — A kassai kerület az EFSZ-ek III. országos kongresszusa előkészületének jegyében — A kassai kerületi nemzeti bizottság célul tűzte ki, hogy az 1957-es évben több mint 34 000 hektár földdel bővítik az EFSZ-ek mezőgazdasági területét. Szép terv — s az egyes járási nemzeti bizottságok már hozzá is láttak a megvalósításához. Poprádon például a JNB és a HNB tagjai a dolgozók szé­les rétegének bevonásával s azok hozzászólásainak alapján dolgozták ki az EFSZ-ek III. országos kongresszusa időszakára vonatkozó, valamint a táv­lati terveket. Rőcén azonban egyszerűen lemásolták a KNB tervét és azt továbbították a felsőbb szerveknek. A kassai kerületben már a téli kam­pány is megindult, melyet a JNB-ok mellett működő téli bizottságok irá­nyítanak. Jó példaként említhetjük meg, hogy a kormánynak a szövetke­zeti tagokhoz és az egyénileg gazdál­kodó földművesekhez intézett levelét, valamint' a szövetkezeti alapszabályzat módosítási javaslatait szintén megtár­gyalták a kerület minden egyes járá­sában. S hogy mindez nem volt hiába­való, igazolják a következő eredmé­nyek: A terebesi járásban a kormány leve­lének megtárgyalása után 40 új tag lépett a szövetkezetbe. Zemplín Kleče­­novon pedig új szövetkezet alakult. Zemplén Barancson szintén 6 taggal bővült az EFSZ-ek taglétszáma. A rőcei járásban 19 kis- és közép­paraszt lépett a szövetkezetekbe, ösz­­szesen 109 hektár földterülettel. Kop­­rason pedig új szövetkezet megalakí­tását tervezik a földművesek. Poprádon az EFSZ-ek megszilárdí­tását és a munkacsoportok megszer­vezését vették tervbe. Ezidáig már 25 mezei és 26 állattenyésztési csoportot Urszínyi András nehezen tudott le­mondani „az én földem”, „az én foga­tom” gondolatáról. Talán az -volt a legfőbb oka annak, hogy sokat gondol­kozott, vajon belépjen-e a szövetke­zetbe. A „mi állataink” és a „mi föld­jeink“ kifejezések idegenül hatottak rá. Urszínyi gazda földjei nem vol­tak valami bőkezűek az utóbbi évek­ben. Sem saját, sem pedig a kö­zösség részére nem termeltek eleget. S amikor a föld még olyan gazdát is megcsal, mint amilyen Urszínyi And­rás volt, ott már komoly hibának kel­lett lennie. A hiba nála, a gazdánál volt. „Ez így nem mehet tovább. Egye­dül nehezen megy a munka, — érett meg benne a gondolat a múlt év tava­szán. Nem is tétovázott soká, meg­próbálta. — Ha nem tetszik majd a alakítottak meg. Azokban a községek­ben pedig ahol még nincs EFSZ, be­szélgetéseket tartanak a JNB tagjai a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, összehasonlítják az egyéni és a szö­vetkezeti gazdálkodás eredményeit. A lőcsei járásban levő Domanovce községben 15 földműves 140 hektár földterülettel és 90 hektár legelővel alakított új szövetkezetét. Összponto­sítottak 52 szarvasmarhát és 72 ser­tést a kijavított és helyreállított istál­lókban. A kassai járásban is szaporodott a szövetkezeti tagok létszáma. A meg­levő EFSZ-ekbe 14-en léptek, Szalárt­­caújfalun pedig heten határozták el, hogy új szövetkezetét alakítanak. Az említett járásban a szövetkezetek év­záró gyűléseire a még kívülálló kis- és középparasz-tokat is meghívják, hogy még világosabban lássák a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A gölnici járás két szövetkezetében Helcmanovcén és Mnišeken négy-négy taggal bővült a tagsági alap. A járási nemzeti bizottság tagjai azonban to­vább folytatják felvilágosító, meggyő­közösben, senki sem kényszeríthet' maradásra, — gondolta magában. A múlt évben az évzáró taggyűlésen felolvasták azt a levelet, melyben kér­te felvételét a szövetkezetbe. — Egyhangúan elfogadva, — jelen­tette ki a szövetkezet elnöke, miután összeszámolta a felemelt kezeket. Ur­színyi András tehát 1956 április 1-tól a szövetkezetben dolgozik. Nem tud­hatjuk mi minden megfordult az agyá­ban amíg hozzászokott a „közös” ki­fejezésekhez. Annyi azonban bizonyos, hogy gondterhelt arca napról napra derűsebb. Ez pedig nagyon sokat el­árul. Hiszen tulajdonképpen semmi különös változás nem történt. A föld továbbra is az övé, a szövetkezeté, maradt. Maga pedief tagja a szövetke­ző munkájukat, s különösen új EFSZ- ek alakítását szorgalmazzák, ahol arra megvannak az előfeltételek. A szepsi járásban is jó munkát vé­geznek a JNB tagjai. Erről tanúskodik az a 318 egyéni kötelezettségvállalás is, melyet a szövetkezeti dolgozók az EFSZ-ek III. országos kongresszusa tiszteletére tettek. Migyó Erzsébet a szőlőskei szövetkezet tagja például vállalta, hogy az 1957-es évben minden egyes tehéntől 100 literrel fokozza a tejhozamot. Ezt a jó kezeléssel és a pontos takarmányozással akarja elérni. A vendégi szövetkezet sertésgondozói arra kötelezik magukat, hogy 5 má­zsával több húst termelnek, mint ahogy azt a terv előírja. Kiss József a jánoki EFSZ sertés­gondozója eddig átlagosan 7—8 mala­cot választott el egy-egy anyakocától. Most vállalta, hegy 12-re emeli az át­lagos szaporulatot. A péteri szövetke­zet sertésgondozói a napi súlygyarapo­dást 0,60 kg-ról 0,80 kg-ra emelik. Tornán a fejőnők kötelezettséget vállaltak, hogy minden egyes tehéntől átlagosan 2500 liter tejet fejnek ki. Nagy lépést tett előre a kassai ke­rület. A nemzeti bizottság tagjai va­lóra váltották adott szavukat. Fontos azonban, hogy a jövőben még jobb munkát fejtsenek ki: tanítsák, nevel­jék a dolgozókat, mert szocialista me­zőgazdaságunknak művelt, szakképzett emberekre van szüksége. K. G. zetnek. Csak annyi változott, hogy már nem kell egyedül gürcölnie a föl­deken. A közösben közösen intézik a szövetkezet ügyes-bajos dolgait és rákényszerítik a földet, hogy minél többet. termeljen. Tudja, hogy lelki­ismeretes munkájáért igazságos jutal­mat kap. , — Amíg magam gazdálkodtam, bi­zony kevés volt a pénz, - meséli Urszí­nyi András. És mos? A ledolgozott 450 munkaegységért több mint 11 mázsa gabonát, 13 mázsa burgonyát és 9 mázsa szénát kapott. Előlegként pénz­ben 5400 koronát, az évvégi zárszám­adás napján pedig további 8100 koronát kapott. Nem sajnálja tehát, hogy belépett a szövetkezetbe. Megszerette a közössé­get és ma már örömmel beszél a szö­vetkezetről. A szkubínyi szövetkezet jól gazdálkodott az elmúlt évben. A tervezett pénzjövedelmet 135 000 ko­ronával túllépték. így 30 koronát fi­zethettek ki minden munkaegységre. Különösen az állattenyésztésben értek el szép eredményeket. Az elégedett, mosolygós arcok el­árulják, hogy jól- megy a szkubínyi EFSZ tagjainak. Az ötéves terv végéig teljesen be akarják fejezni az építke­zést. A tehénistállón, juhaklon, tyúk­farmon kívül még magtárat, lóistállót, gépszínt és lakásokat is építenek a kö­zeljövőben. A szövetkezet távlatai nagyszerűek, s velük együtt növekszik a szövetkezeti tagok elégedettsége. A szövetkezet iránt egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a falu többi földművesei. Érthető tehát, hogy Ur­színyi András példáját ebben az évben több egyénileg .dolgozó földműves kö­veti. -ron-Az elmúlt év áprilisában az állami gazdaságok példás dolgozóinak érte­kezletén 115 dolgozót tűntettek ki a „Legjobb dolgozó” jelvénnyel — köz­tük a királyhelmeci állami gazdaságok 12 dolgozójá’t is. A kitüntetések átadásakor Žačik Ignác — a mezőgazdaságban dolgozók szakszervezete szlovákiai bizottságá­nak elnöke — a következőket mon­dotta: — A kitüntetést úgy fogadja minden dolgozó, mint elismerést jó munkájá­ért Szeretném azonban, ha a jövőben megkétszereződne a példás dolgozók száma, ha ggyre több dolgozót tűntet­hetnénk ki szorgalmáért, igyekezeté­ért. Jó néhány hónap telt már el az ér­tekezlet óta. Nézzük meg tehát meny­nyire szívlelték meg az állami gazda­ságok dolgozói Žačik elvtárs szavait. Loskár Mihályt, a királyhelmeci ál­lami gazdaságok igazgatósága üzemi szakszervezetének elnökét dolgozó­­szobájában találtam. Tőle tudtam meg, Szeman Mihály hogy Pestik János, a szomotori ÄG juhásza kiváló eredményeket ér el munkájában. A bárányelválasztási ter­vet a múlt évben például 110 százalék-Pestik János ra teljesítette. Gyapjúból 6 kg-os át­lagot ért el. Ugyancsak szép eredmé­nyeket ért el ebben a gazdaságban Soltész Sándor kétszeresen kitüntetett fejőgúlyás. A múlt évben a gondjaira A múlt évben a termelés minden ágazatában szocialista munkaversenyt folytattak egymással a palárikovói ál­lami gazdaság dolgozói. Az eredmé­nyeket a napokban értékelték, s az elsőség babérjain a következő dolgo­zók osztoznak: ~ • Tornóci Sándor kocsis, aki az aratás folyamán 171, az őszi munkáknál 145, a cukorrépa szállításánál pedig, 176 százalékra teljesítette feladatát. A növénytermesztésben a rastislavicei részlegen dolgozó Kocsis-csoport érte el a legjobb eredményt. A takarmány­félék kazalozásában 142, az őszi mun­kákban 155, a cukorrépa betakarításá­ban pedig 156 százalékos teljesítményt ért el. Az állattenyésztési dolgozók egyéni versenyében Lenghart elvtárs került az első. helyre. Mint fejő dolgozik a bízott 14 tehéntől. átlagosan 2900 liter tejet fejt ki.' Borjút a. tervezett 10 he­lyet 12-öt választott el. Soltész Sándor — A bodrogszögi állami gazdaságban is vannak kiváló dolgozók — mondja Loskár elvtárs. — Itt van például Trója László tehéngondozó, aki átlagosan 3373 liter tejet fejt ki egy-egy tehén­től. Azonkívül 12 tehéntől 12 egészsé­ges borját választott el. A sertésgondozók közül Bukus Antal a fejszési. állami gazdaság dolgozója részesült kitüntetésben a múlt évben. De meg is érdemelté, hiszen 25 anya­sertéstől átlagosan 14,6 malacot vá­lasztott el 17 kg-os átlagsúlyban. Ebben az évben már jóval több a példás dolgozók száma, mipt tavaly — jegyezte meg Loskár elnök. — Kitün­tetést kap Szűrös István, a perbenyeki állami gazdaság tehéngondozója is, aki 3737 liter átlagos tejhozamot ért el teheneinél. Csető József azért érdemel dicséretet, hogy 14 tehéntől 13 vir­gonc, egészséges borjút nevelt fel, és az átlagos tejhozamot 3250 literre emelte. Loskár elvtárs búcsúzásul még meg­említette, hogy az eredmények eléré­sében sokat segített a szocialista Trojka László munkaverseny bevezetése és annak idökénti értékelése. Éppen ezért a jö­vőben még nagyobb gondot fordítanak a szocialista munkaverseny kiszélesí­tésére. -k bánkeszi részlegen. Tavaly a terv sze­rint 32 078 liter tejet kellett volna ki­fejnie. Ezt.a mennyiséget 15 700 liter­rel túlszárnyalta, s így tervét 146 szá­zalékra teljesítette. Napi 12 literes tejátlagot ért el egy-egy tehéntől. A részlegek versenyében Palárikovo került az élre. Sertéshústermelési ter­vét 95, marhahústermelési tervét pe­dig 122 százalékra teljesítette. A tej­termelésben 116, a borjak és a mala­cok elválasztásában pedig 105 százalé­kos eredményt ért el. A növényter­mesztésben szintén a rastislavicei részleg lett az első. Búzából 100, rozs­ból 112, őszi árpából 119, tavaszi árpá­ból 103, kukoricából 142, repcéből 170, cukorrépából 123, szálastakarmányból pedig^ 200 százalékra teljesítette, ter­melési tervét. Horváth Mária. „Mi bátran mondhatjuk" Ha visszanézünk az elmúlt évre, mint egy film úgy peregnek a múlt év eseményei szemeink előtt. Fontolgatunk, a múlt tapasztalataiból terveket szövögetünk egy új még ismeretlen év küzdelmére. Hogy milyenek voltak eredményeink? Erre könnyű a felelet; jó munkát végeztünk, bátran mondhatjuk, eredményeink is jók voltak. Sikereink eléréséhez nagyban hozzájárult az, hogy a múlt .évben dolgozóink nagyrésze olvasójává vált a Szabad Földművesnek, melyből gazdag tapasztalatokat merítettek napi munkájukhoz Sok esetben ta­pasztalható volt, hogy a lap olvasói a többiek „bosszúságára" csak azért is, hogy az újság igazát bebizonyítsák, az olvasottak alapján új módszereket vezettek be. Sokan csak j,ott ahol senki se lát" próbálták ki az újat, s amikor meggyőződtek helyességéről, akkor hozakodtak elő vele büszkén, de biztosan. Természetesen a kezdeményezés sok­szor csak „dacból”, vagy kíváncsiságból, de sok esetben komoly meg­győződésből indult ki. Sokszor bevált az olvasott módszer, volt ami­kor nem, de gondolkodásra kényszerítette az embert. És ez eredmény! Mert az ember olvasás és gondolkozás által csiszolja az agyát. -Mi földművesek a göröngyök, a végtelen mezők sivatagában sok és nehéz megpróbáltatásnak vagyunk kitéve. Éppen ezért tanuljunk, hogy munkánkat megkönnyítsük és többtermeléssel lerakjuk a boldogabb élet alapkövét.' Öbert János. Málas. ★ к Röviden A felsöszeli szövetkezet tagjai ez évben terven felül 280 000 liter tejet ad-nak közellátásunk részére. * A beniakovci szövetkezetben 50 csa­lád között 722 000 korona* került ki­osztásra az elszámoláskor Jó munkát végeztek з szövetkezet tagjai az elmúlt évben így a'tervezett 22 korona helyett ■k ’25 koronát oszthattak egy-egy ledol­gozott munkaegységre. Uhrinyák elv-' társ családjával 27 Q00, Makó Imre 19 000. Halász János 18 000, Simcsák András 18 999 koronát kapott az év­záró gyűlés alkalmával. * A Szabad Földműves olvasótábora napról napra növekszik. A galámtai járásban vannak olyan községek is, mint Tallós, ahol minden egyes szövet­kezeti család asztalán megtalálható a Szabad Földműves. Tervszerűen folyik a gépjavítás — Tízezer koronával csökkentik a javítási költségeket — Baráti kézszorítással fogad Loksa elvtárs a nagykaposi GTÄ „Köztársa­sági Érdemrend”-del kitüntetett igaz­gatója. Kérdéseimre kellő szakérte­lemmel válaszol. Fiatal, bátortekintetű férfi. Elmondja, hogy az ekék javítási munkálatait ezidáig 58, a vetőgépekét 87, a trágyaszórógépekét 100, a mű­trágyaszórógépekét 90, a fűkaszáló­gépeket pedig 76 százalékra teljesítet­ték. . A tavaszi mezőgazdasági munkála­tokhoz szükséges gépek javítási ideje terv szerint február 28-ra van kitűzve. A javítóműhely dolgozói azonban kö­telezettséget vállaltak, hogy 7 nappal lerövidítik ezt a határidőt. Pajtás István és csoportja — Ko­vács Gyula, Javcsák Imre, akik az ekéket és a hűzószerszámokat javítják — elhatározta, hogy 10 000 koronával csökkenti a javítási költségeket. A cséplőgépeket Reichel Václav és Ocsenás István javítják. Mindketten kötelezettségvállalást tettek, hogy 10 nappal a határidő előtt befejezik a gépek javítását. — Hogy a gépek javítása minőségi­leg is száz százalékos legyen, a tech­nikusok hetenként ellenőrzik a javí­tási munkálatokat — mondja Baník elvtárs, a GTÄ főmérnöke. A traktorosok sem tétlenkednek a tél folyamán a nagykaposi gépállomá­son. Minden egyes traktoros megkap­ta a hűzószerszámokat és azokat ja­vítja.. Vannak, akik fuvaroznak a szö­vetkezeteknek és az egyénileg gazdál­kodó földműveseknek: Többen pedig a brigádközpontok rendbehozatalánál dolgoznak. Gilányi Sándor brigádveze­tő irányítása mellett a ruszkai brigád­­közppnton a gépek elhelyezéséhez szükséges garázsokat építik. A nagy­kaposi brigádközponton a villany be­vezetésénél segédkeznek a traktoro­sok. Érdeklődésem kiterjedt a gépállo­más műit évi tervteljesítésére is. Meg­tudtam, hogy az 1956-os évben a nagykaposi GTÄ 101. százalékra telje­sítette tervét. A 2. számú brigádköz­pont pedig 116 százalékos teljesít­ményt ért el. Ebben nagy érdeme. van Tóth Zsigmond brigádvezetőnek, aki nem egy esetben kivette részét a gép­javításokból, és azon igyekezett, hogy a gépek karbantartását idejében vé­gezzék el. Jó munkájáért a mú’J Ív­ben a „Legjobb dolgozó” kitüntetést kapta, De vannak a gépállomásnak kiváló traktorosai is. Ilyen Tóbiás Gyula, aki DT—54-es gépével tervét 153 száza­lékra teljesítette. Kázsmér József ki­váló munkájáért szintén a „Legjobb dolgozó” kitüntetést nyerte el. Megérett benne a gondolat A legjobbak közül/

Next

/
Oldalképek
Tartalom