Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-16 / 24. szám

957. június 16. \fzab-ad Földműves 5 A gyakorlatban érvényesítik a tanultakat Falvainkon az utolsó három évben élen is nagy volt az élénkség. Szövet­heti munkaiskolákban fiatal és öreg zövetkezeti tagok s magángazdálkodók isténként szorgalmasan tanultak. A rassai kerületben több mint 3500 rész-­­evője volt a tanfolyamoknak, akik kő­ül némelyek a növénytermesztés és :llattenyésztés alapismereteit igyekez­­ek elsajátítani, mások pedig a múlt !Vi tapasztalataikat gyarapították. Az 'löadásokon a hallgatók 70 százaléka tllandóan megjelent és egy estét sem nulasztottak el. Szabad idejüket a kor­­izerü mezőgazdasági tudomány elsajá­­átására szentelték. A szövetkezeti munkaiskolákból évről »vre műveltebb szakemberek kerülnek d az életbe. A szövetkezetekben elért lagyobb eredmények jórészt a tagok szaktudása gyarapodásának tudhatók re. A termelési eredmények mutatója 'olytonos emelkedési irányzatot mutat. 1951-ben például a kassai kerületben ) Földművelésügyi Megbízotti Hivatal i növénytermesztésben és állattenyész­tésben elért eredményekért mindössze 5 szövetkezeti tagot tüntetett ki. Eb­nen az évben pedig 81-et. A szlovákiai kerületek közül sehol sem tüntettek ki ilyen nagy számban szövetkezeti ragokat. A kitüntetettek közül 70-en a szövetkezeti munkaiskola tanulói voltak. A kassai kerület járásaiban a téli esti tanfolyamok megszervezésére nagy gon­dot fordítanak. Különösen a kassai, szepsi, rozsnyói stb. járások földmű­veseinek megnyerésére fektettek nagy súlyt. Az előadók felkészültsége, a &ZMI anyagi fedezetének biztosítása, a szövetkezeti tagok — kommunisták tevékenysége mind hozzájárult a ma­gas színvonal elérésére. így vált lehet­ségessé, hogy a záróvizsgákon csaknem valamennyi részvevő kitűnő eredmény­nyel vizsgázott és több mint 300 szö­vetkezeti tag kapott bizonytíványt. A kassai kerület két járásában, a késmárkiban és a királyhelmeciben már távolról sem értek el ilyen eredménye­ket. Itt a tömegek iskoláztatására nem fordítottak olyan figyelmet, mint ami­lyet kellett volna. Nem akarjuk elhin-­­ni, hogy az említett járások szövetke­zeteinek tagjai már mindent tudnak, és hogy nem akarnak művelődni. Miről van tehát szó? A szövetkezeti tagok és egyéni gazdálkodók a soroza­tos esti előadások folyamán nagyon sok hasznos dolgot megtanultak, melyek­nek gyakorlatba való átvitelével mun­kájukat nemcsak megkönnyítik és eredményeiket növelik, hanem ezenkí­vül segítséget nyújtanak a szövetkeze­tek termelésének fokozásában is. A ke­rületben a téli időszakban több mint 500 szakelőadó működött. Feltétlenül szükséges, hogy az élet a SZMI-ban nyáron sem szűnjön meg. Most azon­­abn a tanultaknak a gyakorlatba való átviteléről van szó. A szakelőadók se­gítsenek egyenest a mezőn, az istállók­ban. Segítsenek a nagyobb hozamok, a hasznosság, a jobb munkaszervezés elérésében. Segítsenek meggyőzni a még mindig egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat. A szakelőadók zöme, akik téien nehéz körülmények közepette járták a falvakat, bizonyára szívesen segítenek a szövekezeti tagok és egyénileg gazdálkodók ígéretének betartásában — a megtanult szakisme­reteknek a gyakorlatba való alkalma­zásában. A szövetkezeti munkaiskolák csak így teljesíthetik teljes mértékben feladatukat. Bohus Nemiek, KNV Kassa ' ★ ★ ★ Hogy főbb takarmányuk legyen Ha több takarmányunk van, s azt ésszerűen, gazdaságosan használjuk fel az állatok etetésére — növekszik azok hasznossága. Hogyan oldják meg a takarmányalap biztosítását a diószegi EFSZ-ben? Erre a kérdésre Ondrej Dovalovsky, a a szövetkézét elnöke ad feleletet: — Mindent megteszünk, hogy az évelő takarmányféléket, a belőle nyert szénát mielőbb kazlakba rakjuk. Igyekszünk minél több lucernát megszárítani, s azt téli időszakra gondosan, ió helyen tárolni. Lényegesen növelni akarjuk a takarmányrépa hektárhozamát és a tavaszi takarmány-keverékek termését is. Hogy több takarmányunk legyen, a kukorica közé 60 hektáron takar­mánytököt is vetettünk. — S hogyan halad a silózás? — Az őszi takarmány-keverékek helyébe 30 hektáron silókukoricát ve­tünk. Ezeh kívül nagy gondot fordítunk a cukorrépa ápolására is, hogy ma­gas hektárhozamot érjünk el. Ha több cukorrépánk terem, akkor több répa­fejre, répaszeletre és melaszra számíthatunk. K. F. Egy mondatban... I!ll!lllll!l!lllll!lllllllllllll!ll!!li Д A bozitai EFSZ tagjai vállalt kö­telezettségeiket, hogy a füleki járás­ban elsőként teljesítik egészévi tojás­beadásukat, 114 darabbal már túl is iépték. (Tudósítónk leveléből.) Л Dél-Csehország budéjovicei ke­rületében egy hét alatt 9 új EFSZ ala­kult. A A lengyel falvak június 9-én ün­nepelték a földművesek napját. Д Fekete József, a sávolyi EFSZ számadó juhásza 96 anyajuhtól 107 darab bárányt választott el. Д A nyitrai járásban levő Mojmí­­rovce község lakosai már 100 száza­lékra teljesítették szénabeadási köte­lességüket. Д Június 9-én megnyílt a hagyo­mányos poznani nemzetközi nagyvásár, amelynek 83 ezer négyzetméternyi te­rületén 113 külföldi kereskedelmi szer­vezet mutatja be áruit. A Ebben az évben Szlovákiában 30 járási méretű mezőgazdasági kiállítást rendeznek. Д Szomolay Ferenc és Szarka Pé­­terné, a királyrévi EFSZ baromfigon­dozói keze alatt 1000 db csirkéből hat­heti lelkiismeretes gondozás következ­tében mindössze 14 hullott el. (Levele­zőnktől.) Д A Lipt. Stiavnica-i szövetkezeti tagok az idei tavaszi nyírásból 232 kiló kiváló minőségű gyapjút adtak be, amelyért közel 14 ezer koronát kaptak. Д A Bulhary-i, Pritluky-i, Straho­­tin-i és a Tynec-i EFSZ-ekben a ta­gok betegségük ideje alatt táppénzt kapnak, amelyet a szociális alapból utalnak ki. ★ ★ ★ Felhívás! Felhívjuk mindazon polgárokat, akik az 1919. évi magyar forradalmi vörös hadseregben szolgáltak, továbbá azokat, akik az 1917—1921. években a Szov­jetunióban a Vörös Gárda, a Vörös Hadsereg soraiban, vagy a felszabadító harcokban részt vettek és még nem jelentkeztek, az alanti címen azonnal jelentkezzenek. A regisztrálás célja, hogy a fentiek­nek a törvényesen járó nyugdíj igé­nyüket biztosítsuk, illetve a hátraha­­gyottakat szociáls támogatásban része­síthessük. Ugyanis a kiadandó törvény értelmében a fent említett hadsereg­ben eltöltött idő a nyugdíjalapba be­számít. Slovenský výbor Sväzu protifašistických bojovníkov, Bratislava, Štúrova ul. 6/a. : * * Ingadozás nélkül A múlt évi október-novemberi ellenforradalom a Magyar Népköz­­társaság termelőszövetkezeti mozgalmának is nagy károkat okozott. A termelőszövetkezetek és termelőcsoportok több mint ötven száza­léka oszlott fel. Az eltelt nyolc hónap alatt azonban 4400 már újjá­alakult. Jelenleg a termelőszövetkezetek és a termelőcsoportok száma mintegy 3400-at tesz ki. Százhatvanegy ezer tag 1 millió 400 ezer ka­­tasztrális holdon — az ország szántóterületének közel 12 százalékán — gazdálkodik ismét közösen, bizonyítva, hogy a szövetkezeteknek kitéphetetlen gyökerei vannak Magyarországon. Dúsfüvű legelőn legelésznek a TSZ tehenei A kisbér-battyánpusztai „Virágzó” termelőszövetkezet az ellenfor­radalom ideje alatt sem ingott meg. A battyáni grófok volt cselédei kitartottak szövetkezetük mellett, nem engedtek hozzányúlni a nyolc éven kérészül példaszerűen felépített közös gazdasághoz, melyhez 600 katasztrális hold föld tartozik. Rendszeresen alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket. Pél­dául 60 holdon vetettek ikersoros búzát, bőségesen trágyázott burgo­nyaföldbe. Négy év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az ilyen módon vetett búza holdanként 4—5 mázsával ad többet. A teheneket nagy szakértelemmel gondozzák és tisztán tartják. — Matyijük Mihály tehenész minden nap elvégzi a farok-mosást Jövedelmük fő forrása az állattenyésztés, amely magas színvonalon áll. A termelőszövetkezetnek 150 szarvasmarhája van, ebből 41 a több­ségében törzskönyvezett tehén. Napi tejátlaguk tehenenként (bele számítva a nem fejődő teheneket is) 9 liter. Sertésétlómáňjiuk' 400 da­rab, ebből 40 törzskönyvezett- mangalica anyakoca. O. R. 5 : í A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak XX. kongresszusa felvázolta az ország gazdasági és kulturális felépí­tésének nagy terveit. A kongresszus hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió nép­gazdasága fejlesztésének fő feladata: a nehézipar elsődleges fejlesztése, a szüntelen műszaki haladásnak és a munka termelékenységének növelése alapján biztosítani a népgazdaság va­lamennyi ágazatának további hatal­mas növekedését és a mezőgazdasági termelés lényeges fellendülését és en­nek alapján a szovjet nép anyagi jó­létének és kulturális színvonalának jelentékeny fokozását. A Szovjetunió­nak ma minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy békés gazdasági verseny­ben a legrövidebb történelmi idő alatt megoldja a Szovjetunió alapvető gaz­dasági feladatát — elérje és túlszár­nyalja a legfejlettebb tőkés országo­kat az egy lakosra eső termelésben. A Szovjetuniónak ma hatalmas és sokoldalúan fejlett, korszerű tech­nikával felszerelt szociaiista ipa­ra van, sokkal nagyobb anyagi forrá­sokkal, a munkások és szakértők A Szovjetunió készlete világ­­viszonylatban : (A számok a világ készletéhez viszo­nyított százalékarányt mutatják) A Szovjetunió iparának fejlődése szakképzett kádereivel rendelkezik a népgazdaság valamennyi ágazatában, mint azelőtt. Vonatkozik ez minde­nekelőtt a nehéziparra. A Nagy Honvédő Háború teljes meggyőző erővel bebizonyította, mily bölcs és előrelátó a párt azon lenini fő irányvonala, amely az ország ipa­rosítására, a nehézipar döntő ágaza­tainak elsődleges fejlesztésére irá­nyul. A nehézipar kiépítésének köszön­hető, hogy a Szovjetunió ipari ter­melése 1957-ig a forradalom előtti helyzettel összehasonlítva hatalmas fejlődésen esett keresztül és az 1940- es évvel szemben csaknem 4-szere­­séte emelkedett. Emellett a gépipari és fémfeldolgozói ipari termelés 1913- mal szemben 180-szorosára, a villany­áramtermelés csaknem 100-szorosára emelkedett. Ilyen kiváló sikert ért el a szocialista ipar fejlesztésében a szovjet hatalom 40 év alatt, amely­ből teljes 18 évet felemésztett a pol­gárháború és a második világháború. A kiépült szovjet szocialista nehéz­ipar a mezőgazdaságot korszerű gé­pekkel szerelte fel, amelyek elvégzik a mezőgazdasági munkák fő részét és lényegesen megkönnyítik a kolhozpa­rasztok, a GTÁ-k és a szovhozok dol­gozóinak munkáját. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése alapján szün­telenül emelkedik a nép életszínvo­nala. A szovjet nép jóléte növekedé­sének legsokoldalúbb mutatója a Szovjetunió nemzeti jövedelmének nö­vekedése. Egy lakosra eső nemzeti jövedelem 1913-tól 1956-ig 13-szoro­­sára növekedett. A nemzeti jövede­lemnek ilyen gyors növekedése egy kapitalista államban Sem fordult elő. Az USA-ban például az egy lakosra eső nemzeti jövedelem ugyanezen idő­szak alatt nem egészen kétszeresé­re, Nagy-Britanniában és Franciaor­szágban csupán 1,6-szeresére emel­kedett. Emellett a Szovjetunió egész jövedelmét a dolgozók érdekében osztják el, míg a tőkés országokban a nemzeti jövedelemnek több mint a A Szovjetunió első helyen áll a világ termelésében: (A számok az egész világ termeléséhezviszonyított százalékarányt mutatják) tőzeg mangán króm platina magnezit A Szovjetunió második helyen áll a világ termelésében: arany azbeszt pala foszfát felét a kizsákmányoló osztályok ma­guknak sajátítják ki. A szovjet nehézipar fejlődését leg­jobban úgy tudjuk érzékeltetni, ha az 191.3-as évet kiinduló pontnak te­kintjük. Ha 1913-ban a nehézipar termelését 100 százalékban állapít­juk meg, akkor 1927-ben 122 száza­lék, 1940-ben 1172, 1945-ben 1085, 1950-ben 2060, 1955-ben pedig 3900 százalék az emelkedés, vagyis az 1913. év termelésének a 39-szerese. A szov­jet szakemberek lelkesedését a szo­cialista ipar kiépítésében mi sem bi­zonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1950—1955 évben nem kevesebb, mint 9476 újítójavaslatot adtak be, mely­ből 5208-at elfogadtak és termelésbe iktattak. Ma a Szovjetunióban több mint 200 000 hatalmas állami iparvállalat van, amelyek e nagy ország különbö­ző részein működnek. Az ország nép­gazdasága továbbfejlesztésének érde­kében az SZKP KB februári teljes ülésén szükségesnek tartotta áttérni a gazdasági építés irányításának olyan formáira, amellyel jobban egybekap­csolják a helyszínen történő gazda­sági irányítást a központi szervezés elvének szigorú betartásával országos viszonylatban. Az ipar és az építészet irányításának ilyen átszervezése biz­tosítja a demokratikus centralizmus és a tervszerűség lenini elveinek to­vábbi megszilárdítását a népgazdaság irányításában. V. I. Lenin nem egy­szer hangsúlyozta, hogy a szocialista országépítést ugyan a központosított szovjet állam és a kommunista párt irányítja, de emellett teljesen be kell kapcsolni a gazdasági kérdések meg­oldásába a helyi szerveket. A szovjet nehézipar fejlesztésének roppant fontosságáról legutóbb N. Sz. Hruscsev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának 1957 februári teljes ülésén mutatott rá, amikor egyebek között ezeket mondotta: „Hogy bőséges mennyiségben termelhessünk élelmi­szert, lábbelit, ruhát és egyéb fo­gyasztási árucikkeket, hogy lakóhá­zakat, kórházakat, poliklinikákat, is­kolákat, óvodákat és bölcsődéket épít­hessünk, elsősorban berendezésre van szükségünk a könnyű-ipari vállalatok számára: fémre, szénre, kőolajra, vil­lanyra, cementre és más építőanya­gokra. Kell, hogy mezőgazdaságunk megfelelő mennyiségű mezőgazdasági géppel és műtrágyával rendelkezzék. Mindezt csupán a nehézipar adhatja és adja nekünk. Ezért nem engedhetjük meg a ne­héz- és könnyűipar szerepének és kölcsönös összefüggésének primi­tiv magyarázatát, ezen ágazatok ár­talmas versengését, amit a párt min­dig elitéi, mint a marxizmus-leniniz­­mus alapjának elferdítését. Csupán az „А-csoport iparágazatainak, vagyis a nehéziparnak — a kohászatnak, a tüzelőanyag iparnak, az energetiká­nak, a gépiparnak és a vegyi-iparnak — sokoldalú és magasfokú fejlesztése révén jönnek létre a könnyűipar és a mezőgazdaság összes ágazatainak fejlődéséhez szükséges előfeltételek. Ha ezt nem tesszük meg, ha enge­dünk a helytelen és hamis felfogás­nak és a főeszközöket a „B“-esoport iparágazatai, vagyis a könnyűipar fej­lesztésére fordítjuk, akkor csak lát­szólagos sikert érhetünk el, csak rö­vid időszakra elégíthetjük ki az egyes szükségleteket. Ezzel azonban aláás­suk gazdaságunk jövő fejlődésének alapjait. Ez nem engedhető meg, mert ez eltérést jelentene az egyedüli he­lyes lenini útról és országunk gazda­ságát egyhelyben topogásra ítélné. Ezért továbbra is rendületlenül a ne­hézipar elsődleges fejlesztésének út­ján kell haladnunk — azon az úton, amelyet a Szovjetunió egész fejlődése igazol.’' f-y. A Szovjetunió ipari termelésé­nek fejlődése: (1940-es évvel százalékarányban összehasonlítva)

Next

/
Oldalképek
Tartalom