Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-05-12 / 19. szám

s y/zalŕtref Földműves 1957. május 1 VILÁGPOLITIKA ^gyúnaszád-diplomócia A múlt hét fordulóján harminc francia újságírót, akik a Forrestal nevű amerikai mammut-repülögép­­anyahajón tettek „baráti látogatást" — barátságtalan kezek rázták fel ál­mukból. Kabinjukban egy-egy marco­na tengerész állott, s közölte, hogy a francia sajtó képviselőinek azonnal el kell hagyniuk a hajót, mert a For­restal „ismeretlen megbízatással” ki­fut a nyílt tengerre. Az újságírók morogva és álmosan távoztak, felbő­­dültek a hajó szirénái — és ezzel megkezdődött az amerikai imperializ­mus háború utáni történetének egyik legnagyobbszabású flotta tüntetése. Valóban: az amerikai flotta felvo­nulása volt az a politikai mozdulat, amely nyilvánosan, ország-világ előtt az amerikai politika ügyévé, az Eisen­hower-doktrina első nagyszabású erő­próbájává tette a jordániai válságot. Már az elmúlt két esztendőben meg lehetett figyelni, hogy Jordánia az imperialista behatolás számára tá­madási felületnek bizonyult. Az ame­rikaiak helyzetét külön megkönnyítet­te, hogy Szaudi-Arábia Ibn Szaud washingtoni utazása óta gyakorlati politikájában az Eisenhower-doktrina elfogadásának alapjára helyezkedett és Ihn Szaud minden jel szerint ilyen irányban befolyásolta Husszein jordá­niai királyt. Az arab országokon belül ily módon szorosabbra fűződtek a kapcsolatok a Szaudi és Hasemita di­nasztiák között, nem is beszélve ar­ról, hogy természetszerűen érvényesül Irak politikai és dinasztikus befolyása. Az egész irányzat belső tömegerejét Kelet-Jordánia konzervatív beduin­törzsei adták és adják mind a mai napig. Ezeknek a segítségével, ezekre támaszkodva fordult szembe a jordá­niai dinasztia Nyugat-Jordánia haladó tömegeivel, az egyiptomi-szíriai poli­tikai orientáció híveivel. Ezt fedezi most ágyúcsöveivel és rakétalövegei­­vel a Földközi-tenger keleti meden­céjében tüntető amerikai flotta — s ezt fedezi a Jordániának sebtében kiutalt tízmillió dollár is, amelyről az amerikai külügyminisztérium szóvivő­je nem volt hajlandó megmondani, nem használható-e fegyvervásárlás­ra .. . A fókérdés tehát meglehetősen vi­lágos: a hivatalosan nem katonai ter­mészetűnek, gazdasági és kulturális jellegűnek hiedetett Eisenhower­­doktrina teljesen leplezetlenül meg­jelent a Közel-Keleten, mint a' nyílt katonai beavatkozás eszköze. M’nt annak a politikának az eszköze, amelynek közvetlen stratégiai célja Egyiptom és Szíria független nemzeti politikai irányzatának felszámolása, távolabbi célja pedig az egész terület „beszervezése” az amerikai katonai, politikai, gazdasági érdekszférájába. Az amerikai nyomás — és ezért a veszély is — rendkívüli. Ma még azonban úgy tűnik, hogy van legalább­is ideiglenes — kiút. Erre mutat Husszein jordániai királynak, az új kormánynak és Ibn Szaudnak az a hivatalos magatartása, hogy hangsú­lyozzák semlegességüket, nemzeti tö­rekvéseiket, a szíriai és egyiptomi külpolitika általános vonalával való egyetértésüket és nem sokat beszél­nek az Eisenhower-doktrináról. Ez a viselkedés azt tükrözi, hogy az új jordániai rezsimnek és a dinasztiák­nak általában számolniuk kell a Közel- Kelet általános tömegerő-viszonyaival, a tömegek imperialistaellenességével és azzal, hogy a szuezi roham kudarca fizikailag és morálisan egyaránt meg­erősítette Egyiptom és Nasszer hely­zetét. Ezért a jelenlegi pillanatban még lehetségesnek látszik egy kom­promisszum az Eisenhower-doktrina felé hajlő dinasztikus erők és a nem­zeti függetlenség irányzata között. Kairó maga is -egy ilyen kiegyezésben reménykedik. Azonban az amerikai politikának, az Eisenhower-doktriná­­nak a jordániai eseményekben játszott szerepe, a hatodik hajóraj tüntetőén provokációs felvonulása jelzi, hogy az Egyesült Államok minden hivatalos szónoklat ellenére nem stabilizáló, ha­nem gyarmatosító erőként lép fel a Közel-Keleten. Ez pedig további bo­nyodalmakat ígér az egész körzetben, s azt jelzi, hogy magában Jordániában nemigen lehet a közeljövőben a hely­zet megnyugvására számítani. Az új szovjet leszerelési javaslat visszhangja Az ENSZ leszerelési albizottságá­nak legutóbbi ülésén Zorin szovjet megbízott új javaslatokat terjesztett be. Ezek a leszereléssel kapcsolatos minimális intézkedéseket írták elő. Az egyik ilyen intézkedés lenne az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek beszüntetése, vagy átmeneti felfüg­gesztése, valamint az atom- és hid­rogénfegyver használatáról való le­mondás kötelezettsége. Zorin közölte, hogy a Szovjetunió szarint a Biztonsági Tanács keretei között létesülő ellenőrző szerv fenn­hatósága. alatt ellenőrző őrhelyeket lehetne létesíteni a Szovjetunió nyu­gati határkörzeteiben, az Egyesült Államok keleti részében, az Atlanti Szövetség és varsói szerződés tagálla­mainak területén. Zorin közölte: a Szovjetunió hajlandó beleegyezni ab­ba, hogy nemcsak Európában, hanem a Távol-Keleten is végrehajtsanak 'égi fényképezést egy nagy kiterjedésű övezet felett, amelyben a szovjet Tá­vol-Kelet, amerikai részről pedig Alaszka és az Egyesült Államok nyu­gati övezetei tartoznának. Mindkét részről körülbelül hétmillió négyzet­­kilométer esnék a légi fényképezési övezetbe. Az új szovjet javaslatokat rendkívül sokoldali külföldi visszhang fogadta. Az angol sajtó visszhangja rendkívül vegyes. A News Chronicle például nem tartja kielégítőnek a távol-keleti légi ellenőrzés szovjet tervét, a Daily Mail viszont „messzemenő engedménynek" nevezi és „teljesen bizonyosra” veszi a találkozót Anglia és a Szovjetunió, vagy a négy nagyhatalom vezetői kö­zött. A Times szerint a javaslatok „idővel alapot nyújthatnak a meg­egyezés létesítéséhez”. „Atlanti" beavatkozás a nyugatnémet választási harcba Az Atlanti Szövetség 15 tagorszá­gának külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása a Német Szociáldemok­rata Párt véleménye szerint sikerte­lenül végződött, mert továbbra is megoldatlanul hagyott minden döntő és Németország szempontjából fontos kérdést. Fritz Heine, a párt sajtó­főnöke hangsúlyozta, hogy az ülés pompájával és költségeivel lényegében csak az Adenauer-kormány propagan­­dakívánságainak kielégítését szolgálta. A sajtófőnök az ülésszakot úgy érté­kelte, mint a külföldi hatalmak eddig legnagyobb beavatkozását a választási harcokba a bonni kormány érdekében. A szociáldemokrata szóvivő hang­súlyozta, hogy az ülésszakon nem döntöttek és nem is törekedtek dön­tésre az atomfegyver-kísérletek és az atomfegyverkezés kérdésében sem. Változatlanul fennállnak a vélemény­­különségek a NATO tagállam között. a célok, a rendelkezési hatalom és a csapatok állomásozása kérdésében. Az ülés részvevői nem érintették egyetlen olyan kérdést sem, amelyekről ellen­tétes a felfogásuk és amely a NATO katonai tömb létét fenyegeti. Nem tárgyaltak sem a NATO hatalmak ön­kényes eljárását Egyiptomban és Cip­ruson, sem a brit és francia csapatok Németországból való kivonását. Nyugatnémet politikai körök ki­emelik azt a tényt, hogy az ülésszak követelte a NATO tagállamok hadse­regének atomfegyverrel való felfegy­verzését. Ez nemcsak lehetővé teszi Adenauer kormányának, hogy folytas­sa militarista politikáját, hanem a közvélemény nagy része előtt politi­kai alibit is nyújt neki, azt a látszatot keltve, hogy nem ő követel atom­fegyvert a nyugatnémet hadseregnek. Egy csöppnyi a tengerből BARÁTSÁG KÖVETEI Napjatnkbati szinte már megszokott, mindennapi jelenség külföldi vendé­gek érkezése hazánkba a világ min­den tájáról. Ezek nagy többsége az­zal a céllal jön, hogy kormánya, népe nevében szoros baráti kapcsolatokat teremtsen. Hasonló elhatározással jöttek hoz­zánk május 2-án a szomszédos, ba­ráti Lengyel Népköztársaságból is. A lengyel kormányküldöttséget Jozef Cyrankiewicz miniszterelnök vezette. Amerre jártak az országban, minde­nütt a baráti szeretet melegével fo­gadták őket dolgozóink. Amennyire mindennapi jelenség or­szágos méretben, annyira nem min­dennapos egy község életében. Felsö­­patony krónikásai már sok mindent megörökítettek az utókor nemzedékei számára, mivel a település nagyon régi keletű; visszanyúlik a XIII. századba. Közel hétszáz év alatt sok minden történt. De még ilyen esemény, mint amilyen ez év május első vasárnapján volt — soha. A gyanútlan szemlélő-A lengyel kormányküldöttség megtekintette a kitüntetett felsőpatonyi EFSZ aPatállományát. A küldöttséget a szövetkezet gazdaságában Pollák Lajos, kitüntetett EFSZ-elnök, országgyűlési képviselő vezette. nek, aki e napon itt járt, már a dél­előtti órákban meg kellett látnia: valami nagy dologra készülődik a la­kosság. Ugyanis már ez abból is ki­tűnt, hogy a szövetkezet gazdasági udvarának bejáratánál és az iskola épülete előtt díszkaput ácsoltak. Nem csak, hogy feldíszítették, hanem fel­írást is tettek rá, még hozzá két nyelven. A felső szokatlannak tűnt a szövetkezeti parasztoknak. — Se nem orosz, se nem szlovák — állapították meg befűzés közben. íme itt van: „Niech žije pryzjazň czechoslowac­­ko-polska!" Vagyis magyarul: Éljen a csehszlovák-lengyel barátság! ... Délután 2 óra után a község lakosai ünnepi ruhába öltözve a szö­vetkezet gazdasági udvarának bejára­tához gyülekeztek. A pionírok virág­csokrokat tartogattak ölükben, az anyák csecsemőikkel, a férfiak pipáz­va, cigarettázva, szívük belső mele­gével várták a barátság követeit . .. 3 óra után már némi izgalom vett erőt rajtuk: hátha nem is jönnek?... S jöttek ..., nemsokára. Megérkezé­sükkor a lelkesedés tapsviharba csa­pott át, majd Pollák Lajos, az EFSZ kitüntetett elnöke, országgyűlési kép­viselő meleg szavakkal üdvözölte a kedves vendégeket, élükön J. Cyran­kiewicz elvtúrssal, a lengyel Népköz­társaság Minisztertanácsának elnöké­vel ... A pionírok virágcsokrokkal hal­mozták el a vendégeket, s a közön­ség lelkes ovációja közepette megin­dultak, hogy szétnézzenek a gazda­ságban. Megtekintették a szövetkezet állatállományát. Elismeréssel nyilat-Az imperialista nyugati propaganda mindenképpen azt szeretné elhitetni i világ közvéleményével, hogy a munkás -paraszt Kádár-kormányt a magyal nép nem támogatja. Bárgyú érvelés ez, amely ellentmond a valóságnak. A; idei budapesti május elsejei seregszemlén a magyar dolgozók százezre manifesztáltak a kormány mellett, az atomháborúra spekuláló imperialistái ellen. Képen: a manifesztálók egy csoportja. Dr. A. Schärf köztársasági elnökké választása az osztrák dolgozók győzelme Az osztrák választók május 5-én dr. Adolf Schärf alkancellárt válasz­tották meg az Osztrák Szövetségi Köztársaság harmadik, háború utáni elnökévé. Dr. Schärfet Ausztria Szo­cialista Pártja jelölte és jelölését a kommunista párt is támogatta. Dr. Schärf választási győzelmét az osztrák dolgozók győzelmének kell tekinteni, akik akcióegységet terem­tettek és ezzel meghiúsították dr. Denk professzornak, a reakciós pol­gári tömb jelöltjének megválasztását. Dr. Denk prof. röviddel a választások előtt az államszerződés revíziója ét Ausztriának atomfegyverekkel vált felszerelése mellett foglalt állást. A választások eredménye megmu­tatta, hogy a munkáspártok egységé­vel az osztrák dolgozók sikereket ér­hetnek a tőke és a reakció elleni harcban. It^ndátum-megfosztó módosítás Bajorországban Alkotmányellenes módosítást ha- ségi tanácstagot, 4 járási tanácstagot gyott jóvá a bajor országos parlament és 2 kerületi tanácstagot mandátu­­jogi- és alkotmánybizottsága. A mó- maiktól, amelyeket, mint Németor­­dosítás célja az, hogy július 1-től szág Kommunista Pártjának képvise­­megfoszthassanak 60 városi- és köz- lóiként szereztek. C Bíróság elé állították dr. Otto Nathant, akit „a kingresszus megsér­tésével" vádolnak. Nathan, a New York-i egyetem német származású közgazdász professzora ugyanis nem volt hajlandó megmondani „Az ame­­rikaellenes tevékenységet vizsgáló koztak a korszerű, új istállóról, amely el van látva nehéz munkát végző gé­pekkel. A lengyel újságírók, de ma - guk a miniszterek is meglepődtek azon, hogy a jalu parasztsága — egy gazdálkodó kivételével — mind tagja a nagy családnak ... A gazdaság megtekintése után a szövetkezet kiadós ozsonnával vendé­gelte meg a kormányküldöttséget. Pollák elvtárs pohárköszöntöjére J. Cyrankiewicz miniszterelnök, a kül­döttség vezetője válaszolt: a lengyel nép nevében üdvözölte a szövetkezet tagjait és sok sikert kívánt további munkájukhoz, majd a vendégek, szö­vetkezeti tagok a csehszlovák-lengyel barátságra ürítették poharukat. Ba­ráti beszélgetés kezdődött a lengyel miniszterek és a szövetkezeti tagok között Tóth Vince szövetkezeti tag a lengyel külügyminisztérium egyik osztályvezetőjével diskurált. Némi szlo­vák nyelvtudása hozzásegítette ahhoz, hogy kölcsönösen megértsék egymást. A vendég a hektárhozamokról, Tóth Vince pedig a szocializmus falun való építéséről érdeklődött. A vendég vá­laszában elmondotta, hogy náluk még nem tartanak ott a mezőgazdaság szocialista építésében, ahol mi. A rendkívül szívélyes, baráti esz­mecserét vigalom váltotta fel. Első­nek a vendégek ajka csendült nótára. Jellegzetes népdaluk éneklése köze­pette összefonódtak a karok, jelké­pezve a népek együvétartozását, ere­jét, örök barátságát. A lengyel nép­dalt orosz, cseh. szlovák és magyar dalok követték. Bensőséges, meghitt ünnepség volt ez, amely forró kézszoritással, s bú­csúzással ért véget és hozzájárult a népek barátságának elmélyítéséhez. KOVÁCS ISTVÁN bizottság’’-пак, hogy tagje-e, vagy valaha tagja volt-e a kommunista pártnak. • Franciaország. — Sajtóértesülé­sek szerint a postai tarifák, a telefon­díjak, a dohányneműek, a benzin, a háztartási gépek, a rádió- és televíziós készülékek, stb., árának emelése vár­ható az új adók beveztése révén Franciaországban. • London. — A Times félhivata'os angol lap közölte Ariasnak, Panama londoni követének nyilatkozatát, aki elítélte Dulles azon állítását, hogy az USA szuverén tulajdonosa a Panama­csatorna térségének. • A francia kormány tárcaközi .se­gítőbizottsága két kórházi osztály tei­­jes felszerelését küldte el a francia nép ajándékaként a budapesti Rókus­­kórháznak. • New York. — A nyugati hírügy­nökségek tudósítása szerint Hondu­­rasz és Nicaragua közáp-amerikai köztársaságok között fegyveres össze­tűzésre került sor. Nicaraguái katonai egységek megtámadták Mocoron vá­rosát, amely Hondurasz területén a határtól 30 kilométerre fekszik. A tá­madást a honduraszi hadsereg vissza­vetette és a betolakodókat kikergette az országból. G Calui, volt marakesi pasa 5 fiát és több politikai hívét a marokkói miniszter rendelete alapján letartóz­tatták. Államellenes tevékenységgel vádolják őket. Kicsit melléfogott... A westfáliai Büren város egyik temp­lomában nemrég betörő járt. Kényes ember lévén, nem szeretett sötétben „dolyozni“, ezért, mielőtt munkához látott volna, meg akarta nyomni a há­rompercesre időzített lépcsőházi vilá­gítás gombját. Kitapogatta a gombot, de meglepetésére három gombot talált egymás mellett. Felkattintotta zseb­lámpáját, hogy kiválassza a megfele­lőt. Felirat azonban egyik mellett sem volt, s így találomra a középső mel­lett döntött. Vesztére. Ez volt uyyanis a toronyban jelszereit elektromos szi­réna gombja. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava. Križková 7. — Telefon 243-46 — Főszerkesztő Malőr Sándor Kiadja a Földművelésügyi és Erdőgazdasági M. H. kiadóhivatala. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p.. Bratislava, ul. Februárového vi ťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.80. félévre Kôs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgälata. A-81182

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom