Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1957-04-21 / 16. szám

4 Jzathad Földműves a termelés hatékonysága növelésében mutatkozik A jó munkaszervezés Még tna is fülemben csengenek Matejov elvtársnak, a Palárikovo-i Állami Gazdaság igazgatójának a bratislavai konferencián elhangzott szavai: — Eddigi eredményeinkkel nem lehetünk megelégedve. Sokkal gazdasá­gosabban termelhetünk. Hasonló véleménnyel vannak gazdaságunk dolgozói is, akik nevében örömmel kijelenthetem, hogy ebben az évben több mint másfélmillió koronával fokozzák a termelést, s ugyanakkor csökkentjük az önköltséget. Ez késztetett arra, hogy megállapítsuk, milyen módszerekkel biztosítják a termelés hatékonyságának növelése érdekében megnyilvánuló elhatározá­sukat az említett állami gazdaság dolgozói. A volt gróf Károlyi-park zöld kön­tösbe öltözött, fáiról az éneklőmada­rak vidám csicsergése hallatszott. A természet újjáéledését hirdették. A park közepén álló kastélyban, ahol valamikor a kizsákmányoló földesűr a semmittevés „aranykorszakát’’ élte, ma a Palárikovo-i Állami Gazdaság igazgatóságának dolgozói terveket szőnek, szerveznek, irányítanak, érté­kelik a szorgos munkáskezek terme­lési eredményeit. 1946 óta új. élet kez­dődött itt. Az épület előtt ott díszlenek a gaz­daság példás dolgozóinak fényképei. Az előcsarnok falain hatalmas táblák ékeskednek. Az egyiken a tejtermelést értékelik, a másikon a tavaszi munkák menetét, a harmadik a „becsület és szégyen” táblája. Ezekről könnyen megállapítható, hogy a gazdaság már­ciusban 121 százalékra teljesítette tejtermelési tervét és 3,4 zsírtartalmú tejet termelt. A becsület- és szé­gyentábla adatai szerint a bánovi és miklósi részlegen • 9,4, a palárikovoi részlegen 9 literes napi fejési átlagot érnek el, míg a rózsamajori, jánosiki és istváni részlegeken csupán 6—6,1 litert fejnek naponta egy-egy tehén­től. A folyosó falain is a legjobb dolgo­zók képei láthatók. Mindezekből kitű­nik, hogy a gazdaság vezetői nagy súlyt fektetnek a munka- és termelési eredmények népszerűsítésére. Az elmúlt évi eredmények alapján a gazdaság 11 dolgozóját tüntették ki a „Legjobb dolgozó" jelvénnyel. Hát bizony említésre és követésre méltó eredményeket értek el a kitüntetett, példás dolgozók. A blnovi részlég fejőgulyásai nem­csak ebben az évben, de tavaly is ki­tettek magukért. Lenghardt Lajos 12 literes napi fejési átlagot ért el és tervét 146 százalékra teljesítette. Mandik József 11665, Morvái József 10 250, Zsilinszky Miklós pedig 5307 liter tejet fejt ki terven felül. Megér­demelten részesültek 5000 koronán felüli jutalomban. Papp Vilmát a cu­korrépatermelés. terén elért eredmé­nyeiért, Jalec József traktorost pedig 2 százalékon felüli tervteljesítésért tüntették ki. Furuglás Ilona, a mária­­családi részleg borjúgondozója a gond­jaira bízott borjaknál a tervezett 0,75 kg helyett 0,96 kg-os napi súlygyara­podást ért el. Ezért tüntették ki. Az eredmények elérésében nagy se­gítségükre van a szocialista munka­verseny, amelynek keretén belül a dol­gozók értékes vállalásokat tesznek a tervezett feladatok túlteljesítésére. Az elmúlt évben a Palárikovo-i Állami Gazdaság globálisan teljesítette a ter­melési és jövedelmi tervét. A gazdaság dolgozói 89 közös és 119 egyéni válla­lással kötelezték magukat, hogy 1,176.472 korona értékkel fokozzák a termelést. Vállalásukat 46 228 koroná­val túlteljesítették. Ilyen munka mel­lett jutott fizetésen felüli jutalékra is. A miklósi, palárikovoi, rasztiszlavicei és jánosiki részleg növénytermesztési dolgozói például közel 297 000 koronát kaptak pótjutalom fejében. A szocialista munkaversenyt és a vállalási mozgalmat mint a termelés színvonala emelésé­nek hathatós eszközeit a jövőben még inkább kihasználják. Az 1957-es terv és a kollektív szer­ződés letárgyalása alkalmából a dol­gozók közössége értékes vállalásokat tett, amelyek alapján a növényterme­lésben 982 853, az állattenyésztésben 529 423, összesen 1,512.276 koronával termelnek többet a tervezettnél. A kalászosokból 2187, kukoricából 166, cukorrépából 13 353, burgonyából 257, takarmányfélékből 2204 mázsával ter­melnek többet. A miklósi, jánosiki, csúzi és palári­kovoi részlegek zöldséges csoportjai, hagymából 70, káposztából 200, para­dicsomból 174, dinnyéből 638, papriká­ból 30, uborkából 40 mázsa terven felüli termelést vállaltak. Az állattenyésztésben dolgozók 133 egyéni és 18 közös vállalást tettek. Ezek alapján terven felül 47 569 liter tejet termelnek, 630 malacot válasz­tanak el és 2818 mázsával növelik a sertések súlygyarapodását. Az 1957-es kollektív szerződés ja­vaslatát letárgyalták a gazdaság rész­legein, az összüzemi gyűlésen, ame­lyen résztvett a gazdaság 950 dolgo­zója. Ehhez 38 módosító javaslat hang­zott el a dolgozók köréből, amelyek­ből tizenkettőt megvalósítanak. Figyelemreméltó pontossággal dol­gozták ki a kollektív szerződést, amelyben feltüntették a konkrét fel­adatokat egyes munkaszakaszok sze­rint és azt, hogy azok teljesítéséért ki a felelős. Sőt meghatározták a fel­adatok teljesítése ellenőrzésének ha­­táridejeit is. A technikai-szervezési intézkedések terve a kollektív szerződés egyik fontos tartozéka, mit a Palárikovo-i Állami Gazdaságban alapos megfontoltsággal készítettek elő. Ennek alapján ebben az évben megtrágyaleveznek 338 hek­tár cukorrépát, 5 hektár takarmány­­répát és körülbelül 300 hektár több­éves takarmányt. Ehhez 17 580 hekto­liter trágyalevet használnak fel. A csúzi, miklósi és istváni részlegeken felhasználják a tavalyról megmaradt 7101 mázsa komposztot. A hektárho­zamok fokozása érdekében megöntöz­nek 22 hektár zöldséget, 40 hektár cukorrépát, 60 hektár takarmányt, 10 hektár burgonyát. Mindamellett nem feledkeztek meg a termelési és egyéb költségek csök­kentéséről sem. Gazdaságosabbá és minőségileg jobbá teszik a gépek ja­vítását és az alkatrészek használatát. Ezt úgy akarják elérni, hogy ez éV második felében központi javítómű­helyt létesítenek a nehéz gazdasági gépek főjavítására a tótmegyeri rész­legen, egy összerakható tehénistállóból. Ezzel elérik azt, hogy az alkatrészeket nern kell kiadniok az egyes részlegek­re. így jobban ellenőrizhetik az alkat­részek használhatóságát, ami az elő­zetes számítások alapján 15 000 koro­nás megtakarítást jelent. Azzal, hogy a szállító eszközöknek nem kell be-A cserencsényi szövetkezet tagjai az EFSZ-ek kongresszusa határozatai­nak megtárgyalásakor elhatározták, hogy életbe léptetik az új szövetke­zeti alapszabályzatot és ennek alapján kidolgozzák, valamint jóváhagyják sa­ját alapszabályzatukat. Az első lépéseket ebben az irányban már megtették. Felszámolták gazdál­kodásuk két alapvető hiányosságát: a nagykiterjedésű háztáji gazdálkodást Dobi Mihály a Miklóspusztai Állami Gazdaság juhgondozója a gondjaira bízott 196 anyajuhtól 265 Wirányt vá­lasztott el az első negyedévbe», s így tervét 135 százalékra teljesítette. járni alkatrészekért a központi rak­tárba, az üzemanyag fogyasztást 7000 koronával teszik olcsóbbá. A központi javítóban a jutalmazást a munkanor­mák és teljesítmény szerint vezetik be, amivel 12 000 koronás megtakarí­tást nyernek. A gazdaság legtávolabbi részeit hegesztőgépekkel látják el, hogy a kisebb javításokat egyedül vé­gezhessék. Ez további évi 14 900 ko­ronás megtakarítást jelent. Az állattenyésztés terén 54 166 koronával teszik gazdaságosabbá a termelést. A gazdaság több részle­gén 454 tehénnél bevezetik a gépi fejést. Három-négy hónapi gépi fejős­sel 29 000 koronával teszik olcsóbbá a tejtermelést. A gazdaság kálvini részlegén jelen­leg két egyéni gazda udvarán istállóz­nak 40 tehenet. Ez külön kiadásokat von maga után. Például annak az őr­nek, aki itt felügyel 3680 koronát fizetnek, a takarmány szállítása pedig 1500 koronába kerül. Egy elhanyagolt tehénistálló adaptálásával oldják meg ezt a kérdést a gazdaság dolgozói, ahová augusztus elsején beköthetik az állatokat és ezáltal 5180 koronával csökken a kiadás. A sertések részére szükséges takar­mányokat szénából és fiatal lucerná­ból őrölt lucernaliszttel pótolják. Két szállítható őrlőt állítottak össze, ame-. lyekkel 3000 mázsa szárított lucernát őrölnek át. A 95 százalékban emészt­hető fehérjét tartalmazó lucernaliszt adagolásával 8 százalékkal növekedik a takarmány hasznosítása ami 7680 korona megtakarítást jelent. Bevezetik a baromfiak legelős neve­lését is. Erre a célra 15 vándoról áll rendelkezésükre. Május 15-től szep­tember 30-ig 138 napon keresztül 1575 szárnyast fognak nevelni a me­zőn. Az ezzel kapcsolatosan megtaka­rított takarmány és magasabb súly­­gyarapodás érféke 12 305 korona. A Palárikovo-i Állami Gazdaság ve­zetői és dolgozói fontos intézkedése­ket foganatosítanak a munkaszerve­zés, a bérpolitika, a nyilvántartások, a díjazási alap gazdaságos kimerítése és az á'Iami fegyelem megszilárdítása terén is. Elhatározásuk nemcsak papírra ve­tett terv. Mögötte a gazdaság néhány száz szorgalmas dolgozója áll, akik a vezető tényezők figyelmes szervező és irányító munkája mellett aktívan har­colnak a kitűzött feladatok eredmé­nyes teljesítéséért. Ezt bizonyítják a dolgozók ez év első hónapjaiban elért eredményei is. KULIK GELLERT és a szövetkezeti tagok egyéni hasz­nálatában lévő terven felüli állatait. A taggyűlés határozata alapján a ház­táji gazdálkodás nagysága nem halad­hatja meg a 0,5 hektárt és minden egyes tag csupán annyi állatot tart­hat, amennyit az alapszabályzat meg­enged. Az alapszabályzat többi cikkelyeit is alkalmazzák a helyi viszonyokhoz és beveszik saját alapszabályzatukba, amit rövidesen elkészítenek. ★ ★ ★ 338 javaslat Gépállomásaink a termelési-pénz-­­ügyi tervek jóváhagyása után hozzálát­tak a technikai szervezési intézkedé­sek szétdolgozásához, hogy a tervezett feladatokat a gazdaságosság elvének érvényrejuttatása mellett túlteljesít­hessék. Ebben példamutató munkát végeztek a pozsonyi és nyitrai kerület gépállo­másai. A bratislavai kerületben a gép­állomások eddig 199 javaslatot terjesz­tettek elő a termelés megjavítására, amelyekből az illetékes bizottságok 162-őt hagytak jóvá. Ezeknek pénz­ben kifejezett értéke 3 250 000 koro­na. Csupán a dunaszerdahelyi GTÄ ag­ronómiái szolgálatának a termelés fo­kozására irányuló javaslatai 2 és fél­millió korona értéket képviselnek. A stupavai GTÄ a technikai-szervezési intézkedések tervében a figyelmet kü­lönösen az öntözésre, az istállótrágya gondozására és a takarmányok időbeni begyűjtésének biztosítására össznonto­­sította. Javaslatainak értéke megha­ladja a 600 ezer koronát. A nyitrai kerület gépállomásai 159 javaslatot terjesztettek elő a termelés hatékonyságának növelésére. Második ötéves tervünk második évében nagy figyelmet kell fordítanunk a mezőgazdaság fejlesztésére. Mező­­gazdaságunk az államtól már eddig is és ezután is nagy segítséget kap, amit sok esetben sajnos nem használunk ki kellőképpen. Márpedig célunk az, hogy az államtól kapott segítséget a leggaz­daságosabban felhasználjuk a mező­­gazdasági termelés növelésére. A gépállomásokat azért létesítették, hogy a mezőgazdasági dolgozókat fel­szabadítsák a nehéz munkáktól és segít­séget nyújtsanak a hektárhozamok növelésében. Tehát nyugodtan mond­hatjuk, hogy a gépállomásokat főleg a mezőgazdasági munkára, nem pedig fuvarozásra létesítették. Az is igaz, hogy ezt sok esetben nem értik meg, csak azután, amikor már káruk van belőle. így volt ez több esetben a jókai EFSZ-ben, de más helyeken js. Például a GTÄ traktorait elküldték Szencre, vagy máshová fuvarozni az egységes íöldmüvesszövetkezetek részére, vagy az állatok részére a takarmányt behor­dani, míg a szövetkezet traktorai vagy lovai mezőgazdasági munkát végeztek. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a gépállomások a mezőgazdasági munkát nagyon olcsón végzik. Nem egy mun­kánál a szövetkezet többet fizetne a traktorosnak csupán napidíjra, mint a gépállomásnak az elvégzett egész munkájáért. De másképpen van ez a fuvarozás-­­nál, mert míg a mezőgazdasági mun­kánál hektár után, vagyis a ledolgozott munka után fizet a munkáltató, addig a fuvarozásnál, ha áll is a gép, az órák után is a kiindulástól a megérkezésig számtíva. Ez természetesen drága. De hiszen nem is akarjuk, hogy a gép­állomások gépei csak fuvarozzanak, hanem hogy a földön dolgozzanak és elősegítsék a mezőgazdaság fejlesz­tését. A jókai EFSZ az említett helytelen szervezés folytán jelentős kárt szen­vedett. Még az is előfordult, hogy a gépállomás gépei az egységes fölámü­vesszövetketeknek, ugyanakkor a szö­vetkezet traktorai pedig a falusi fo­gyasztási szövetkezetnek fuvaroztak, de olcsóbban, mint azt á GTA hivatalos díjszabályzata előírja. Mindezek után ha a szövetkezeti tagok hallják, hogy mennyit kell fizetniük a gépállomásnak, a gépesítés ellen vannak. Nem elég csak írni és beszélni a gépesítésről, de szük­séges a gépek helyes kihasználásával is foglalkozni, mert sok esetben a gé­pek helytelen kihasználása idézi elő azt, hogy a földművelők ellenzik a gépi munkát. A gépesítés előnyeit említve elég, ha az illetékes hivatalok által megszabott árakról beszélünk. Szükséges, hogy megvizsgáljuk, mit fizet az EFSZ az egyes gépi munkálatok után. A díjsza­bás táblázata minden gépállomáson és brigádon megtalálható. Vegyünk egy példát. A gépállomás 156,5 kg búzáért elvégzi egy hektáron a tarlóhántást, középszántást. Utána vetés alá előké­szíti a földet, elveti a műtrágyát, az őszieket. Majd leboronálja, tavasszal elvégzi az ősziek gondozását, a gabo­nát learatja kombájnnal, a szalmát összehúzza és elevátorral kazalba rak­ja. Sokkal többe kerül ha mindezt a gépek mellőzésével végezzük el. Gépállomásaink ma kiváló gépekkel rendelkeznek. Most a tavasz folyamán vegyük igénybe és használjuk ki a krumpli és a kukorica négyzetes ve­tésre alkalmas gépeket. A tapasztalat azt bizonyítja a szenei járásban is, hogy a gépek után jóval magasabb termés van, nem is beszélve a kevesebb és olcsóbb munkáról. Biztosak vagyunk abban, hogy még több olyan gépet kap mezőgazdasá­gunk, amelyek szintén megkönnyítik a mezőgazdasági dolgozók munkáját. Jelenlegi feladatunk az, hogy a meg­lévő gépeket bátran használjuk, ha azt akarjuk, hogy mezőgazdaságunk telje­sítse a kitűzött feladatokat. Csandal István, Szene, 1957. április 21, ★ ★ ★ Saját alapszabályzatukról tárgyalnak BEVÁLT az újfajta négyzetes--------- ÜLTETŐGÉP A burgonya a kenyérgabonák után egyik legfontosabb terményünk, sok­oldalú használhatósága folytán. Amel­lett, hogy szinte mindennapi étkezési cikk, nagy keményí- ............ tótartalma miatt, mint ipari cikk és mint takarmány па9У jelentőséggel bír. Éppen ezért szükséges, hogv termesztésére kellő gondot fordítsunk, s ezt a gondosságot különösen most az ültetés idején kell hogy szem előtt tartsa minden ter­melő. Nagy fontosság­gal bír a vetőbur­gonya minőségi megválasztása, valamint az ültetés mód­ja is. Amint ismeretes az ültetést több­féleképpen végezhetjük: kézi erővel kapa után, fogatos vagy gépi sorolás után kézzel. Nagyüzemi gazdálkodá­sunkban legelterjedtebb a gépi ültetés, amit a gépállomások végeznek a jól bevált SK-2-es és ESG-4-es jelzésű burgonyaültető- gépekkel. Mezőgazda­ságunk az idei ültetésre A-331-es jel­zésű újfajta négyzetes burgonyaülte­­tőgépeket kapott a Német Demokrati­kus Köztársaságból, amelyeket első ízben állítottak munkába gépállomá­saink. NAGY ELŐNYE EZEKNEK A GÉPEKNEK, hogy nem kell előzőleg a talajt kiso­rolni. így megőrizzük a talaj nedvessé­gét, ami nagyon fontos. ténik 62 X 62-es sor- és tőtávolságra és a fészkekbe a gép egyúttal adagolja a műtrágyát is. Egy mázsától 5 má­zsáig juttathatunk ilyen módon hek­Az agronómusok figyelemmel nézik a gép munkáját Éppen úgy, mint a kukoricánál, az ültetés drótkötél alkalmazásával tör-A libádi EFSZ dolgozói örülnek a gépnek táronként a földbe. Követelmény, hogy a burgonya 40—60 mm-es nagyságú legyen, ami minden eddig alkalmazott ültetőgépnél is megvolt. Az ültetési mélység is szabályozható és a gép után a tárcsák a burgonyát azonnal beta­karják. A gép teljesítménye 4—6 hek­tár naponként és vontatására Zetor 35- ös kerekes vagy KD-35-ös lánctalpas traktor szükséges. A parcella hosszá 600 méterig terjedhet. A Köbölkúti Gépállomás 4 ilyen gé­pet kapott. Gyakorlati bemutatása a libádi EFSZ-ben történt, ahol jelen voltak a szövetkezetek és a gépállomás agronómusai, valamint a libádi szövet­kezet több tagja. A gépállomás föagro­­nómusa, Ďuriš mérnök és Budáé járási agronómus ismertette az újfajta gép agrotechnikai jelentőségét. A szövetkezetek agronómusai nagy megelégedéssel néz­ték a gép pontos munkáját, amely nagy segítséget jelent különösen ott, ahol kevés munka­erő áll rendelke­zésre. A kisgyar­­mati és szőgyéni EFSZ-ek küldöttei azonnal kértek is egy-egy ilyen ülte­­tögépet. A jelenlevők mindnyájan meg­győződhettek arról, hogy egy lépéssel ismét előrehalad­tunk a korszerű gépesítés terén. VARGA JÓZSEF, a köbölkúti GTA munkairányítója Helyesen használjuk ki a gépeket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom