Szabad Földműves, 1957. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-06 / 1. szám
1957. Január 6. \PzaU-ad Földműves SZAKMELLÉKLET í v V ЧУ 1 I I VADÁSZATI SZEME A SZLOVÁKIÁI VADÄSZ VÉDEGYESt)LETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Természetrajzi neve Canis vulpes L. A vadász az apróvad közé sorozza, a természetrajz a húsevő ragadozók (carnivora) rendjébe, az újjonjárők (Digitigrada) családjába, s a kutyafélék alcsaiádjába. Ejnye, csóválod a fejed udvarnoki vagy sülyi vadász a sok latinszó hallatára. Eddig csak kammogni hallottad a rókát, nem gondoltál arra, hogy latinul is tud. Nem tud az, szegény. Kisebb gondja is nagyobb annál, hogy azzal törődjék. Régen ragasztották rá ezeket a neveket a természettudósok. Igaz, hogy nincs olyan vadunk, amelyről évszázadokon keresztül annyit vitatkoztak volna a vadászok és természettudósok, mint róla. Előttem fekszik egy vadászati könyv, melyet 1702-ben adtak ki. Ez a róka lövését csak Mihály-napjától (szeptember 29.) vízkeresztig (január 6.) tartja vadásziasnak. A következő században ellene fordultak a vadászok, megokolva azzal, hogy egy róka évente' legalább 60 nyulat pusztít el, irtani kell tehát mindenütt, minden időben és minden eszközzel. Ezt a felfogást tükrözi vissza a múlt század 80-as éveinek vadásztörvénye, mely kártékony ragadozónak bélyegezte, elejtésére tilalmi időt nem szabott. Igaz ugyan, hogy volt olyan terület is, ahol az un. lovas- parforce-vadászat céljából tenyésztették. Például a sastyini erdőségekben, ahol aztán mikor már a lövést elrendelték, egy erdei hajtóvadászaton öt nyúl mellett 41 róka került terítékre. Ma már olyan védői is akadnak, hogy egy-egy róka az egér, patkány, hörcsög, ürge stb. pusztításával a gazdának kb. 10 mázsa gabonát ment meg. Ezt az állítást kissé túlzottnak találjuk, de elismerjük, hogy a róka lövését is szabályozni kell. Helyeznek tartjuk, A RÓKA rendeletünket, amely csak az őszi és téli hónapokban engedélyezi a rókalövést. Kivételt a fácánosok képeznek. Ott a komának semmi keresetre nincs joga. Ha odatéved, megérdemli az ólmot. E nézethez annak az igazságnak a felismerése vezetett, hogy a természetben nem tanácsos az egyensúlyt megbontani. Az egerek, ürgék és egyéb kisebb kártékony állatok pusztításán kívül a róka az egészségügyi rendőr szerepét is betölti. Azzal, hogy megeszi a dögöt, elpusztítja a beteg vadakat, megakadályozza a járványos betegségek terjedését. Azt hiszem, hogy a harmincas évek pusztító nyúlbetegsége a tularemia, nem terjedt volna annyira el, ha a rókalövésre is lett volna tilalmi idő. Természetes ma sem gondolunk arra, hogy annyira megváltozott volna a koma ízlése, hogy kiköpné szájából az egészséges nyúlfiókát, vagy megvetné a fogolypecsenyét. A húszas években júliusi disznőlesen magam is lőttem egy szukát, amely egy öreg foglyot hat csirkéjével vitte a szájában. De ezt kivételnek tartom. Főleg abban az időben fordul elő, amikor kölykei vannak. Vadászati ideje részben a nyúléval egyezik, s ez nagyon változatossá teszi a körvadászatot. A vadászember aki sokszor megfigyelhette a hajtásba került rókát, csodálkozik miért szerepel a róka mind a régebbi, mind az újabb állatmesékben, mint a ravasszág megtestesülése. Hallása és szaglása rendkívül éles. Látásáról ez már nem mondható. Ha ezen tulajdonságait figyelembe vesszük, elejtése könnyebb mint a butának tartott nyúlé. Tudnunk kell, hogy derült, téli déielőttökön rendesen kint kószál. Az első gyanús hangra váltóját megtartva, igyekszik a hajtásból menekülni. A vadász sor tehát csendben eláll ja a váltókat és csak azután áll fel a hajtósor. Már ilyenkor dördülnek el az első lövések. Ha a puskás nyugodtan áll kijelölt helyén, a lappangó róka ötlépésre is megközelíti. A „buta” nyúl behúzódik a vackába, ha a hajtó rá nem lép, ott várja míg a veszély elvonul a feje felett. Az ilyen vadászatra csak engedelmes, öreg vizslát vigyünk. A szelesebb több kárt és bosszúságot okoz, mint hasznot. Az elejtett rókát kihűlés után gondosan nyúzzuk meg, s gereznáját deszkalapra feszítve, sóval bedörzsölve szárítsuk, hogy ne veszítsen az értékéből. ★ ★ ★ Kevesebb sörét, több puskapor? Sokan nem tudják, hogy helyesen cselekszenek-e, ha kevesebb sörétet, de több puskaport öntenek a tölténybe, hogy a lövés minél messzebbre vigyen. Sem a söréttel sem pedig a puskaporral, de különösen az utóbbival, nem szabad kísérletezni. Vannak jó töltényeink és a mi gyártmányaink az egész világon közismertek. A vadász vegyen jő minőségű tüzes söréttel töltött töltényeket de ne akarjon lehetetlenül nagy távolságra lőni a szegény foglyokra. Az eredmény néha megsebzett fogoly, mely a lövést elviszi ugyan, de néhány nap múlva elpusztul. Maradjon csak a rendes tölténynél és a vadászatot gyakorolja élvezettel ugyan, de meggondoltan. A tárolt gyümölcs gondozása állapotban tarthatjuk; a gyümölcs -megőrzi ízét és lédús marad a késő tavaszi, sőt némelykor, a nyári hónapokig is. Ez a tárolási mód aránylag olcsó, s a beszáradási, valamint rothadási veszteségek a tárolás 150 napja alatt nem haladják túl az eredeti súly 20 százalékát. A tárolást a simahéjú gyümölcsfajták jobban viselik, ezzel szemben a bőrhéjú fajták hamar öszszeaszódnak (Kanadai ranett, Szürke francia ranett, Parker pepin, Boscoopi szép alma). A nálunk termesztett fajták közül ezek bírják a tárolást a legjobban; almák: Jonathán, Berni rózsa, Baumann ranett, Delitius, Ontárió, Land-Az utóbbi időben a gyümölcstermesztés a mezőgazdasági termelés iger fontos ágazata lett. Л gyümölcsfogyasztás egyre fokozódik. Avégett, hogy dolgozóink asztalán minél több jó minőségű gyümölcs kerüljön, a tárolt gyümölcs gondozása nagyon fontos teendő. Ha a gyümölcsöt hanyagul és hiányos szakértelemmel gondozzuk, a károk jelentősek, s nemcsak a termesztő szenved kárt, hanem a lakosság gyümölcsellátása sem lehet kifogástalan. Akkor is gondot kell fordítanunk a tárolt gyümölcsre, ha a leszüretelt gyümölcs hibátlan és a tárolőtérségek megfelelők. A romlott gyümölcsöt azonnal használjuk fel, nehogy a romlás átterjedjen a többi gyümölcsre is. A tárolótérség legmegfelelőbb hőmérséklete: 1—4 C fok, a legjobb páratartalom pedig 80—90 százalékos. Ilyen esetben a veszteségek a legkisebbek. A hőmérsékleti követelmények ellenőrzése végett a helyiségben helyezzünk el hőmérőt, a páratartalmat pedig higrométerrel ellenőrizzük. De ha nincs higrométerünk, újságpapírral segíthetünk magunkon. Ha a páratartalom túl nagy, az újságpapírra nyomtat'ott betűk érintésre elmázolódnak, mi# alacsony páratartalom esetén az újságpapír összezsugorodik és zizeg. A megkövetelt 80—90 százalékos páratartalom mellett az újságpapír nyirkos úsz ugyan, de a betűk nem kenődnek el. Ha a helyiségben magas a páratartalom, száraz időben szellőztetnünk kell, esetleg a helyiségbe oltatlan mésszel telt edényt rakhatunk, ugyanis az oltatlan mész higroszkopikus, nedvességet elnyelő hatásával tűnik ki. Ellenkező esetben, tehát ha a légkör száraz, a helyiségbe nedves levegőt bocsátunk, vagy pedig a padozatot vízzel megpermetezzük. Az is megfelel, ha a helyiségben, vízben áztatott zsákokat aggatunk fel. Ha a külső hőmérséklet alacsonyabb, a szellőztetést addig kell folytatnunk, amíg a hőmérsékleti különbség ki nem egyenlítődik. Ha a hőmérséklet a padozat közelében 1—3 C fok között ingadozik, nem kell szellőztetnünk. Viszont a pincéket télen is gyakrabban szellőztessük, hogy a hőmérséklet minél közelebb kerüljön az 1 C fokhoz. De a tárolt gyümölcs tartóssága nemcsak a tárolási körülményektől és a fajtatulajdonságoktól függ. hanem azt bizonyos mértékig a gyümölcsszüret idejének helyes megválasztása, a gyümölcsfák életereje, gondozása és metszése, valamint a leszedett gyümölcs kezelése is befolyásolja. Ha tároláskor legalább megközelítőleg betartjuk az imént felsorolt követelményeket, a gyümölcsöt télen át is jó sbergi ranett, Strymka, Bojkov, Wagner, Vilmosalma, Prinz Albert és Bismarck; körték: Párizsi, Madame Verte, Drap ďor, Pastornica, Lucas és Six vajkörte. Igazán nem tudjuk megérteni annak a termesztőnek a magatartását, aki esztendőkön át gondozza, trágyázza és őrzi gyümölcsfáit, viszont a tárolással nem törődik. Minden jó gyümölcstermesztőnek tudatosítania kell, hogy a körültekintő tárolás rendkívül fontos, mert a termesztő csak így juthat szép jövedelemhez, s kizárólag ilyképpen kerülhet ízletes gyümölcs dolgozóink asztalára. Vrana Emil, Malinovo. A zselizi járás növényvédelmi traktorosbrigád dolgozói Milosrdný és Babinec elvtársak aspergollal permetezik a gyümölcsfákat. ORVOSI TANÁCSADÓ A sárgaságról Több olvasónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy közöljünk cikket a sárgaságról, a betegség lefolyásáról, valamint gyógyításának módjáról. — Sszerkesztőségünk ezúton tesz eleget olcsóink kérésének. A sárgaság a máj betegségei közé tartozik. Lényegét csak úgy tudjuk megérteni, ha tisztában vagyunk a máj élettani működésével. A máj termelt váladékával, az epével részt vesz az emésztés folyamatában. Az epe a zsírok emésztésénél jut szerephez. Az epesavak apró zsírcseppekké emulgeálják a zsírokat. Ez azonban még nem elégséges a zsírok emésztéséhez, mert azok még az ilyen emulgeált állapotban sem oldódnak a vízben és nem tudnak áthatolni a bél nyálkahártyáján. Kémiailag a zsírok, a glicerin- és a zsírsavak vegyületei, emésztésük lényegében úgy játszódik le, hogy az emésztő fermentek felbontják a zsírokat két alapvegyületükre: glicerinre és zsírsavakra. A glicerin már oldódik a vízben és áthatol az emésztőtraktus nyálkahártyáján, de a* zsírsavak nem. Ezeknek előbb még az epében levő epesavakkal, pontosan ezek nátriumjával kell egyesülniük, mert csak így válnak vízben oldhatókká. Amikor ez megtörtént, áthatolnak a bél nyálkahártyáján, majd a nyirokerekben újra egyesül a glicerinnel és zsírcseppek alakjában úsznak tovább a nyirokerek limfájában. A felszaba-i dúlt epesavak nátriuma ismét megtalálja az elhagyott epesavak maradékát és ezzel egyesülve a véráram útján ismét a májba kerül, ahol csakhamar friss epe alakjában választódik ki. Az epe, illetve az epe festékanyagja a „bilirubin” a vérben mindig kimutatható és normálisan kb. fél miligram százalékban van jelen. Ha a vér bilirubin tartalma emelkedik „hyperbilirubinemiáról” beszélünk és ha eléri a 2 miligram százalékot, úgy a sárgaság közismert tünetei jelentkeznek. Először a szem fehérje sárgul meg és ha a hyperbilirubinemia fokozódik, megsárgul az egész bőrtakaró. Ezt az állapotot, amikor a vér epefesték miligram-százaléka emelkedik, és sárgára festi a test kültakaróját, nevezzük sárgaságnak. A sárgasággal már az élet első napjaiban találkozunk, amikoris az újszülöttek sárgaságáról beszélünk. A legtöbb újszülött a második, harmadik napon megsárgul, de emellett az emésztés és a máj nem mutat semmi- . féla kóros elváltozást. A sárgaság intenzitása különböző, néha igen erős fokú, általában csak néhány napig tart és legkésőbb 14 nap alatt teljesen eltűnik. Az újszülött sárgaságé semmiféle gyógykezelést nem igényel és nem is tekintjük kóros állapotnak. Az élet későbbi folyamán jelentkező sárgaságot azonban mindig kóros állapotnak kell tekinteni. ★ ★ A sárgaságot keletkezése szerint három csoportba sorolhatjuk. Az első a pangásos sárgaság, ez mindannyiszor létrejön, amikor az epe kiürülése mechanikai módon gátolva van. Előfordul a máj és az epeutak különböző megbetegedésénél. Az epeutakat elzárhatja a bennük levő idegen test (pl. epekövek, giliszták), továbbá az epeutakban levő daganatok, (elsősorban rák), végül az epeutak kívülről való összenyomása, (pl. környéki szövetek gyulladása és daganatai). A sárgaság második alakját dinamikai okokkal magyarázzuk. Itt a sárgaság a májsejtek oly irányú megbetegedése folytán jön létre, hogy ezek a termelt epét nemcsak az epeutakba ürítik ki, hanem a vérpályába is bebocsátják. A sárgaság ezen alakja a máj gyulladásos megbetegedésénél a leggyakoribb. A harmadik csoportba az ún. hemolitikus sárgaság tartozik, amely lényegében a vérképződés zavarának tekinthető és a vér festőanyagának szétesése folySán keletkezik. Befejezésül még a járványos sárgaságról szólok röviden. A betegség hivatalos neve „Hepatitis epidemica”, tehát járványos májgyulladás, mely a fertőző megbetegedések csoportjába tartozik. Rendszerint hirtelen kezdődik, lázzal és gyomortünetekkel. Már az első lázas napokban feltűnik a bőr és főleg a szemfehérje sárgás elszíneződése, amely a következő napokban még fokozódik. A vizelet sötét sörszínű, epefestéket tartalmaz, olykor fehérjét is. A széklet agyagszínű. A viszketés sem tartozik a ritka panaszok közé. A sárgaság egy-két hét után kezd engedni és lassan eltűnik. A betegség többnyire járványosán lép fel, ezen körülmény miatt már a régi orvosok is a fertőző betegségek közé sorolták. Ma már kétségtelenül megállapították, hogy a járványos sárgaságot vírusos fertőzés váltja ki és így a betegség megelőzése szempontjából ennél a betegségnél is vigyázzunk a tisztaságra, nagy gondot fordítsunk až étkezésre, mert a fertőzés a tápcsatornán át történik. Kezelése elsősorban diéta. Kerüljük a zéíros ételeket és ezért főleg szénhidrátokat, könnyű' főzelékeket, gyümölcsöt és fehérjéket adjunk a betegnek. Gondoskodjunk enyhe hashajtókról. Mint orvpsság а В és C vitamin fokozott adagolása kívánatos. A betegeket lehetőleg el kell szigetelni, hacsak lehet kórházba helyezzük el őket. Dr. Titnkó Pál Cukorbetegség és insulin K. D. olvasónk kéréssel fordult hozzánk. Életkora 28 év, s két éve cukorbeteg. Eddig ínsulin nélkül diétás kezeléssel rendben tartották. Most orvosi megállapítás szerint insulinra szorul. Kérdése az, hogy mi határozza meg az insulin szükségességét, igaz-e az, hogy aki egyszer insulínt kapott, többet nem élhet insulin nélkül? Mindaddig, amíg étrendi előírásokkal biztosítani lehet cukorbeteg számára az élete fenntartásához szükséges kalóriamennyiséget, insulinra nine« szükség. Sokszor előfordul azonban, hogy a cukorbeteg szervezet nem képes elegendő tápanyagot értékesíteni, annak kisebb vagy nagyobb részét cukor formájában kiüríti és így az elvesz a szervezet számára. Idősebb, jól táplált, ülőfoglalkozású ember étrendjét könnyebb megszorítani, mint a fiatalabb, sovány, fizikai dolgozóét, így az utóbbiaknál az insulin ajánlatos. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy bár az insulin adása bővebb és változatosabb étrendet tesz lehetővé, az étrendi előírások betartását semmiképp sem teszi feleslegessé. Helytelen az a nézet, hogy aki egyszer insulint kapott, az soha többé nem élhet nélküle. Számos esetben előfordul, hogy a megfelelően kezelt cukorbeteg állapota javul és egy idő múlva az insulin használata feleslegessé válik. HÄTFÄJÄS ÉS RÖNTGENBESUGÄRZÄS M. F. azt panaszolja, hogy évek óta fáj a háta. Az orvosi viszgálat ennek okául a háti csigolyák kopását, meszesedését állapította meg. Gyógyítására röntgen-besugárzást javasoltak; most attól fél, hogy rákja van. Félelme teljesen indokolatlan. A röntgensugarakat sokféle betegségnél alkalmazzák. így pl. fagyásnál, asztmánál, pajzsmirigytúlműködésnél és különböző gyulladásos folyamatoknál is. Biztos, hogy a hátcsigolyák kopásos, meszesedéses elváltozásának röntgenbesugárzás az egyik leghatásosabb ayóqvító módszere. -va A bor barnatörése Ha az újbor pohárban vagy félig telt üvegben áll, olykor a bor színe világosbarnáról csokoládébarnára változik. Ezt barnatörésnek nevezzük, amely tulajdonképpen oxidációs folyamat. Ez levegő hatására az oxidáló enzimek révén játszódik le. Mégpedig úgy, hogy kezdetben a bor színe a felületen sárgásbarna lesz, majd a színeződés lejjebb is terjed. Súlyosabb esetekben az egész csokoládébarnává válhat. Ezután a bor zavarossá válik, a kivált csapadék leülepszik és a felületen vékony irizáló hártya képződik. A barnatörésű bor íze és szaga megváltozik, sajátságos kenyérízt kap, szaga pedig a rezeda szagára emlékeztet. Szőlőtermésünk a rossz időjárás következtében, főleg a sok eső nyomán penészkedik és rothad. A penészgombák és a baktériumok enzimeket termelnek, melyek a mustba jutnak. Ezek teszik a bort hajlamossá a barnatörésre. Különösen a szürkepenész elszaporodásakor s a szürkerothadás esetén lép fel erős barnatörés. Kénezéssel védekezünk ellene. A kénessav elpusztítja az oxidáló enzimeket. Legcélszerűbb a frissen sajtolt mustot nyálkázni, vagy ha azt elmulasztottuk, az erjedés után illetve fejtés előtt kénezni. A megfelelő menynyiségű (1 hl-be 4—15 gr) caliumpyrosulfidot (káliummethabisulfid) porrátörjük, kifőzött zacskóba tesszük és kifőzött zsinegen a hordóba lógatjuk. Fejtés előtt minden hordóból vegyünk ki bort egy pohárba, azt egy-két napig hagyjuk a hordón állni a szabad levegőn. Ha a bor bámulni kezd, akkor tudhatjuk, hogy barnatörésre hajlamos. Ilyenkor fehér literes üvegekbe bort veszünk ki és először azzal végzünk próbakénezést. Ez szükséges azért, hogy pontosan megállapíthassuk a kénadagolás mennyiségét, mert az esetleges túl-kénezés a borok fejlődését gátolja. Gyenge törés esetén 4—7 gramm, erősebb törés esetén 10—15 gramm cáliumpyroszulfid (caliummetabisulfid) adagolása szükséges egy-egy hektoliterhez. A kénezést követően pár nap után a bort gyengén kénezett hordóba nyíltan átfejtjük. A továbbiakban vigyázzunk arra, hogy a hordót állandóan feltöltve tartsuk. Akkor barnatörés nem következik be és a bor jóízüvé vá- Pápai Pál, Torna. %
