Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-08-19 / 33. szám

6 F^fáiefives 1956. augusztus l{j,; Ifjúsági munkacsapatok a mezőgazdaságban A zselízi járás területének csaknem 60 százalékán jolyik a nagyüzemi gaz­dálkodás. A múlt év jolyamán sok fiatal lépett a szövetkezetbe. A nö­vénytermelésben és az állattenyész­tésben dolgozó fiatalok száma meg­haladja a . 80.4-et, Az állami birtoko­kon pedig 450-en dolgoznak. Amint látjuk, sok fiatal dolgozat az EFSZ- ekben, ezért sokkal nagyobb feladat hárul a CSISZ járási bizottságára is, hogy megerősítse a falusi CSISZ szer­vezeteket. A fiatal EFSZ-tagok az utóbbi években mind a hektárhoza­mok emelésében, mind az állattenyész­tésben szép eredményeket értek el. A múlt évvel szemben az ifjúsági munkacsapatok száma 29-el gyarapo­dott. Ezekben több, mint 420 fiatal dolgozik, túlnyomórészt a növényter­mesztésben. Az 'eddigi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az if júsági munkacsapatok­ban minden lehetőség megvan a szo­cialista munkaverseny megvalósításá­ra és,az új munkamódszerek beveze­tésére. A CSISZ járási bizottsága még az évzáró közgyűlések előkészítése alkal­mával felhasználta az EFSZ-ek aktí­váit és igyekezett megmagyarázni az ifjúsági munkacsapatok jelentőségét. Továbbá nagyon elősegítette a mun­kacsapatok megalakítását a fiatalok konferenciája, amelyen több, mint 100 fiatal fiú és leány vett részt. Ezen a konferencián sokat beszéltek a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munkájáról. Az ifjúsági csapatok megalakítása még nehézségekbe ütközik. Sok eset­ben azt javasolják az ÉFSZrek veze­tőségei, hog'y dolgozzanak a CSISZ alapszervezetének tagjai 30—40 ha földön brigáddal. Szerintem helyesebb, ha az ifjúsági csapatok nemcsak bri­gádmunkára kapnak. földterületet. Más hiányosságok, hogy az ifjúsági csapatok megalakítását sem a CSISZ tagsági gyűlésén, sem az EFSZ veze­tőségével nem tárgyalták meg. így •• volt ez Nagysallon is, ahol a szövet­kezet vezetősége semmit sem tudott az ifjúsági csapat megalakításáról. Az ifjúsági csapatot csakis az EFSZ- ben dolgozó fiatalok és az EFSZ ve­zetőségének kezdeményezésére ala­kítsuk meg. Nagyon helytelen az az elgondolás, hogy csapat helyett ifjú­sági munkacsoport alakuljon. Nagy­­sallón is 356 hektár földet és hozzá­való felszerelést kapott az ifjúság. A csoportban 20 fiatal dolgozott, De az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az EFSZ-eken belül megalakult munkacsoportok nem teljesítik kül­detésüket és inkább csapatot alakít­sunk. A csoportok azért sem felelnek meg, mert az is megtörténhet, hogy a fiatalság fele tényleges katonai szol­gálatra vonul be és így az ifjúsági csoport szétesik. így történt ez Nagy­sallón és Perbetén is. Tehát legjobb, ha a szövetkezetekben dolgozó fiata­lokból ifjúsági csapatokat alakítunk. Sok helven az így alakított ifjúsági csapatok példásan teljesítik felada­tukat. A zselízi járásban 550 ha cu­korrépát termelnek új munkamódsze­rekkel. Több helyen kötelezettséget vállaltak, hogy a -hektárhozamokat túlteljesítik. Garamvezekényen pl. 10 mázsával termelnek több kukoricát. A zselízi járásban az ifjúsági mun­kacsapatok tavasz óta jól teljesítik feladatukat. Most az aratási munkák idején a fiatalok kezdeményezésével sok helyütt éjjel is csépeltek. Garam­­mikulán pl. vasárnapi brigáddal 120 mázsa gabonát csépeltek ki. A fiatalokban megvan a kezdemé­nyezés, szükséges, hogy a CSISZ szer­vezetek, az. EFSZ-ek és.-állami gazda­ságok vezetőségeivel minél több he­lyen alakítsanak ifjúsági munkacsap pútokat, hogy a fiatalság minél job­ban bekapcsolódhasson a mezőgazda­­sági munkákba. BOKSICKÝ JÓZSEF, a CSI3Z nyitrai kerületi titkárságának dolgozója. Pénzt, vagy gabonát Ismeretes, hogy az EFSZ-ek szer­ződést kötöttek a gép- és traktorál­­iomásokkal, hogy az elvégzett munkát gabonában, vagy pénzben fogják kifi­zetni. Újabban számos szövetkezet arra az álláspontra helyezkedett, hogy a GTÄ-nak, nem természetben egyenlíti ki járandóságát, hanem pénz­ben. Ez a felfogás azonban nagyon' helytelen, mert ezzel emelkedik a szö­vetkezet gabonabeadási kötelessége 10 százalékkal, s így elveszíti a mázsán­ként járó 140 koronás, felárat, melyet a terven felüli beadás esetén kapna. Ezzel szemben a GTÄ-nak munkadíj fejében leadott búzáért 240 koronát kap mázsánként. Az is nagy előny a szövetkezetnek, hogy a természetben való kifizetéssel 40 százalékot takarít meg a traktorállomás által végzett munka -iegyenlítésénél. Ismeretes, hogy a gabonát szaba­don nem adhatja el a szövetkezet 2,40 koronánál magasabb áron, viszont" a GTA-nak természetben való fize­tésnél a búza értéke 7 korona kg­­ként. Ez annyit jelent, hogy 100 má­zsa búzáért legfeljebb 24 ezer koro­nát kapna a szövetkezet. Ezzel szem­ben ugyanilyen értékű munkáért már csak 60 mázsát kell adni a gépállo­másnak, vagyis a szövetkezet megta­karíthat 40 mázsát, melynek pénzér­téke 9 600 koronát tesz ki. К . J. Vidám hangfalban... Nagyszerű jelenetnek lehettünk szemtanúi a bényi EFSZ-ben. Dikácz Jani bácsi, a mezei munkacsoport ve­zetője mosolyogva újságolja, hogy az utolsó kévéket rakják a cséplőgépbe. Búzából 26 mázsás átlagos hektárho­zamot értek el. Amikor Daxner Jóska bácsi leállí­totta a cséplőgépet, a dolgozók ösz- Szegyűltek és ünnepies hangulat kö­zepette 'elénekelték az internacionálét. Később aztán * szívélyes beszélgetés indult és Dikácz Vince harmonikájá­nak zenéjére táncra perdült a szö­vetkezet apraja-nagyja. Vojtech Károly, Bény. Fiatalok lépnek a szövetkezetekbe Ünnep Csicsón Ünnepeltek a csicsói szövetkezeti tagok a jól végzett munka után. — Örömünk sokkal nagyobb,- mint az előző aratóünnepélyeken — mon­dotta a szövetkezet elnöke. Valóban nagy változás történt a csi­csói szövetkezet életében. Ezelőtt év­ről évre egy helyben topogott, a tagság nem volt megelégedve. A környékbeli szövetkezetek mindig szebb és szebb eredményeket értek el a növényter­mesztésben és az állattenyésztésben. A tagság kereste az okát az elmara­dásnak, s arra a megállapításra jutott, hogy a vezetőség nem irányítja jól a munkát. Az elmúlt év végén elhatároz­ták, hogy új vezetőséget választanak. Voltak olyan szövetkezeti tagok, akik kételkedtek az új vezetőségben és an­nak munkájában. Az űj vezetőség azonban jól irányította a szövetkeze­tei és ebben az évben szép eredmé­nyeket értek el. Amíg azelőtt a gabo­nafélékből az átlagos hektárhozam csak 16 mázsa volt, ebben az esztendőben már 25-öt értek el. Az új vezetőség nagy hiányosságokkal vette át a szö­vetkezet irányítását. Az 1955-ös évre ebben az évben még 3 hónapot keltett kifizetni a tagságnak. De a nehézsége­ket az új vezetőség a becsületes szö­vetkezeti tagságra támaszkodva le­küzdötte, s a szövetkezet a fejlődés útjára lépett. Szeptembertől már sza­bad áron adják el terményeiket, amely lényegesen emeli majd a jövedelmet. Fél Miklós, Bratislava Nem kapok Szabad Földművest! A Szabad Földműves múlt heti szá­mában két kis cikkem jelent meg. Ezért meg akartam venni a lapot. Az egyetlen lévai újságárusnál azonban nem tudtam megszerezni Ügy gondolom, hogy egy ilyen nagyobb dél. szlovákiai városban, mint Léva, nem szabadna ilyesminek előfordulni. Korbell Tibor, Léva Járásunkban minden lehetőt meg­teszünk az űj szövetkezetek létesíté­sének és a fennállók megszilárdításá­nak érdekében. Ez idén az első fél­évben 792,67 ha földterületre 451 új tagot szereztünk. Az újonnan alakult szövetkezetben az űj tagok nagyon szép eredményeket értek el. Elsők voltak a beadásban és azonkívül 650 mázsa sörárpát adtak állami felvá­sárlásra. A járási nemzeti bizottság tanácsa a szövetkezetek kibővítésére és a meglevők megszilárdítására elő­meneteli tervet dolgozott ki, amely főleg az egyes községek szövetkeze­teinek problémáival foglalkozik. A járási nemzeti bizottság ügyosz­tályai védnökséget vállaltak egyes szövetkezetek felett; hat községben a mezőgazdasági osztály és 4 község­ben pedig a pénzügyi osztály. A tervek kidolgozásánál nagy súlyt fektettek arra, hogy a helybeli funk­cionáriusok az új tagok megnyerése érdekében aktívan működjenek, nem úgy mint a múltban, hogy csak a já­rási funkcionáriusok és a járási nem­zeti bizottság tagjai végezték ezeket a munkákat. Ami az egységes földművesszövet­kezetek megszilárdítását illeti, ezen a téren a mi járásunkban még na­gyon sokat kell tennünk, mert a mo­­csai, kéméndi, szőgyéni, muzslai és kisújfalusi szövetkezetekben egyes ta­gok még nagyterjedelmű háztáji gaz­dálkodással rendelkeznek s ettől, na­gyon nehezen válnak meg, mivel itt a legtöbb esetben szőlőkről van szó. Ebből a szövetkezeteknek csak káruk van, mivel emiatt a tagok elhanya­golják a szövetkezetekben a munkát s így nem végzik el pontosan a meg­határozott időtervekben. A nemzeti bizottságok és a helyi pártszerveze­tek segítségével ez idén ezeket a hi­bákat szeretnénk eltávolítani. A munkaegység értéke a karvai szövetkezetben ez idén 32,- koroná­ról 40 Kčs-ra, Bélán 22-ről 23,60-ra, Helembán 15-ről 18,14-re, Párkány­ban pedig 22,19-re emelkedett. A munkaviszony is nagyon sokat javult a múlt évvel szemben. Ez megmutat­kozott a sárkányi s kéméndi szövet­kezetekben, ahol sok nehézséget le­küzdötték s a munkákat pontos idő­tervben elvégezték. A szövetkezetek megszilárdításánál nem feledkeztünk meg a káderek megerősítéséről sem, és főleg a gyen­gébb szövetkezetek könyvelőket es zootechnikusokat kaptak az államtól, akik a funkcionáriusoknak sokat se­gítenek. Ezenkívül a szövetkezetekben 6 politikai-szervező dolgozik. Ami a szövetkezeti' gazdálkodást illeti, minden csütörtökön a szövet­kezetekben ellenőrzést végzünk s így a fennálló hiányosságokat eltávolít­juk. 1956. július 1-től járásunkban 31 új tagot nyertünk meg a szövetkeze­ti gazdálkodásnak. Erre nagy szük­ségünk volt, mert ezek főleg olyan családok hozzátartozói, akiknek föld­jei a szövetkezeti gazdálkodáshoz tar­toznak s a fiatalok más munkaszaka­szokon dolgoztak. Új szövetkezetét szeretnénk alakí­tani Kiskövesden, ahol 36 tagú elő­készítőbizottság is van. E községben a földművelési osztály kidolgozza az egész évi termelési tervet, amely iga­zi képet nyújt arról, mit lehet ter­melni a tagosított szövetkezeti föl­deken és Így konkrét példákkal sze­retnénk meggyőzni magángazdálkodó kis,- és középparasztjainkat a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről. L. MATUNÄK, a párkányi JNB mezőgazdasági osztályának ve­zetője. „KASZÁS RÉPÁK Kissé furcsa á cím, mert hát min­den falusi ember tudja, hogy a ré­pát nem kaszálni, hanem ásni szok­ták. Az élet azonban változó, sok fur­csaság előadódik. Sok újdonságra akad az ember országjáró útján. A répának ezen elnevezését Ekecsen hallottuk és az ilyenfajta termesztés­sel ott találkoztunk. A szövetkezet hátramozdítói, a kapanyél-támasztók jöttek erre rá. Lehet, hogy azt gon­dolták, hogy a kultúrnövény majd csak legyőzi a gyomot, mert hiszen úgyis kevés eső esett. Határjárás al­kalmával már messziről felismertük ezeket a „díszparcellákat“. Hosszú, vékony sávok tarkították a nagy ré­patáblát. Lukovics Rudolf, Öllé József, Szivanýó József „termelik“ így a ré­pát. Ezeken a parcellákon már nem lesz termés, mert hiszen a gyomtól alig'. látni a répát. Az ilyen szövetke­zeti ' tagokhoz hasonlók az okai, hogy a szövetkezet a félévi tervet csak 90 százalékra teljesítette. Nézzük' a gazdálkodást; ráfizettek a kertészetre, a húsbeadásban is le­maradtak. Kevés volt a takarmány. Viszont tavaly a rétet a szomszéd faluból vglók kaszálták részibe. Az állatállomány nem fejlődhetett elég ■ jól, ezért .maradtak le a húsbeadás­ban, ezért kevés a tejhozam. A ta­karmányt elprédálták, mások takarí­tották be, ezzel Szemben mégis 22 000 munkaegységgel merítettek ki többet a tervezettnél. Nem volt rend ezen a téren. Mindenki annyi munkaegysé­get írt, amennyit akart, de a munka­teljesítmény kevés volt. A régi vezetőség nem tudott ren­det teremteni, ezért még ma is elő­fordulnak ilyen „kaszásrépa“ termed lök. Ez arra figyelmeztet, hogy min­denütt be keli vezetni a teljesítmény utáni jutalmazás, munkaegységet csak az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint lehet beírni. Akik pedig a szövetkezetei megkárosítják, azok azt térítsék meg. Mert ezek az emberek nemcsak hogy nem dolgoz­nak, hanem a szó szoros értelmében, meglopják a többi becsületes tagot. Veoyünk papírt és ceruzát, mennyibe került a szövetkezetnek azoknak a földterületeknek megművelése és a répamag, amelyből most egy fillér ha­szon sem származik. Ez kimondottan kár, ráfizetés.. Nem tűrik és „nem is tűrhetik á szövetkezet becsületes tagjai és a ve­zetőség az ilyen eseteket. Mert nem­csak „kaszásrépás“ tagjai vannak az ekecsi szövetkezetnek. Csóka László fejő, családjával eddig 966 munka­egységet teljesített, most 11,79 má­zsa gabonát kapott és eddig 7728 ko­ronát. László Gyula, Ferenc Ferdi­­nánd, Halász Jenő, kocsisok és mások odaadóan dolgoznak. Az ifjúsági cso­port a legjobb a járásban. Mindent megtesznek, a szövetkezet jobb gaz­dálkodásáért, a jövő megteremtésé-’ • ért. Lukovics Béla, az EFSZ elnöke és Németh Károly könyvelő bizakodva beszéltek a jövőről. A helyi nemzeti ’bizottság elnöke is megígérte, hogy segít a szövetkezetnek és véget vet­nek a szövetkezetben uralkodó ren-’ detlenségnek. De ezt minél előbb te­gyék, mert már akkor késő, amikor a hiba megtörténik, mikor valamiből a szövetkezetnek nagy kára van. Meddig jár még? Tóth Géza és Leskó János pol'any-i lakosok a nyáron kéthónapos katonai kiké-zésen vettek részt. Az illetékes hivataloktól előzőleg azt a felvilágo­sítást kapták, hogy erre az időre munkahelyükről — az utolsó három hónap mérlege alapján — megkapják a fizetést. Mindketten a poľany-i szö­vetkezetben dolgoznak a.járási Agro­­projekt építőcsoportjában. Hazatérésük után tehát a felvilá­gosítás alapján a szövetkezet vezető­ségéhez fordultak az összeg átutalá­sa érdekében. A szövetkezet vezető­sége azonban nem tudott semmilyen alapról, melyből az összeget kifizet­hették volna. Az ügy tisztázása végett a járási katonai parancsnoksághoz fordultak, ahol félreérthetetlenül megkapták az információt: a szóbanforgó időre fize­tési igényük jogos — azaz részükre egy bize-yos összeg jár. A pénzt azonban ezzel nem kapták meg, tehát tovább érdeklődtek, való­ban jár-e az az összeg. A JNB-on szintén bizonyították jogosultságukat, de az elintézés annyiban maradt, hogy a • énz jár. A járási pártbizottságon Ilkó elvtárstól s az Állami Bankban Fikari elvtárstól ugyanezzel tértek haza. Végre még a szövetkezet veze­tősége is azt állította, hogy az ösz­­szeg természetesen jár az illetőknek. A pénz „járása“ tehát már vitán fe­lülivé vált. A feleknek az illetékesek felé már csupán egyetlen kérésük maradt: az, hogy végre állítsák már meg azt a pénzt, mert ha még so­káig jár, lassan az a veszély fenye­geti, hogy soha nem jut el jogos tu­lajdonosaihoz! —ta— Válasz bírálatunkra Egyik cikkünkben bíráltuk, hogy a muzslai szövetkezetben az EFSZ ve­zetősége s az agronómus hibájából rosszul vetették a kukoricát. A muzs­lai pártszervezet foglalkozott bírála­tunkkal és elnöke azt Irta szerkesz­tőségünknek, hogy a jövőben az,ag­ronómus és a vezetőség jobban fogja, végezni munkáját, j „A bürokrácia netovábbja“ Gettler István panaszlevéllel fordult szerkesztőségünkhez, hogy ügyét von­tatottan intézik. Az Állami Biztosító elismerte bírálatunkat, hogy hibájuk­ból húzódott el az ügy, a jövőben igyekeznek munkájukat megjavítani, köszönik kritikánkat. Bőven termő gyümölcsös a Micsurin-földeken Ne' égiben a Lőcse mellett levő Klöava községében jártam, nem ke­rülte el figyelmem a -szép gyümölcsös, ahol Duffer elvtársat találtam. — Néhány évvel ezelőtt Ťahanov­­céről ide helyeztek — mondta Duffer János, tanító elvtárs. — Mindjárt, amikor idejöttem, észrevettem, hogy ez a vidék nagyon alkalmas gyümölcs­­termesztésre. így az 1949. évben is­kolánkban Micsurín-kört létesítettünk s ennek taglétszáma évről évre nö­vekedett. Három év múlva gyümölcs­­faiskolánk volt és az 1953-as évben gyümölcsösünk 30 hektáron terült e). Ez idén már 50 hektáron terül el majd gyümölcsösünk és a 10. fejlesz­tési tervben újabb 150 hektárral bő­vítjük ki. így a mi gyümölcsösünk lesz a leg­nagyobb Csehszlovákia területén. — Ez a vidék azért is nagyon alkalmas a gyümölcstermesztésre, mert a ten­gerszinti magasság 465 méter s így nincs kitéve a gyümölcsfa a fagykár veszélyének, azonkívül köröskörül ré­tek határolják, így védik a széltől. Ez idén 24 000 gyümölcsfacsemetét adnak el. Eddig az egész lőcsei járást ellátták gyümölcsfacsemetével, ~ sőt még a kassai járás néhány szociális szektorát is. A gyümölcsfákon kívül konyhakerti magvakat is vetettek. Mákot, fokhagymát, borsót, káposz­tát és egyéb konyhakerti növényeket termesztettek. A jövő évben mármá­­lyszkedni is fognak. — A nemesítő munka nyugalmat s békét kíván — fejezi be mondani­aló.iát Duffer elvtárs, miközben ke­zével végigsimít egy karcsú ciprus­­fát, amelyet egy évnek előtte még alig lehetett látni e vidéken. Arcáról az öröm és boldogság fénye sugár­zik, mert ez §'‘‘fnunka nyugalmat és örömet ad. Krcho László

Next

/
Oldalképek
Tartalom