Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-08-12 / 32. szám
Futóműve! 1956. augusztus 12-A takarmánynövények magvainak új begyűjtési és felvásárlási árai A lucerna magtermesztő kultúrák fejlődésére kedvező eddigi időjárási viszonyok kellő feltételeket nyújtanak a magvak jó beporzására és elültetésére. A lucerna- és vörös Az összes herefélék magtermelőknek ebben az évben lehetőségük nyílik kellő mennyiségű magot termeszteni nemcsak saját szükségletükre, hanem az állam iránti beadási kötelezettségük teljesítésére is. lóhere-magvak: Régi ár Üj ár koronában koronában 100 kg-ért: 100 kg-ért Begyűjt. Felvás. Begyűjt. Felvás. ár ár Kétkaszálású vörös E 4—5 2313 2794 3470 3951 E 6— 2193 2674 3290 3771 Š -2110 2591 3165 3636 A — 1920 2401 2880 5361 Во — 1700 2181 2550 3061 Egykaszálású vörös E 4—5 1915 2205 2873 3163 Во — 1703 1993 2555 2845 Lucerna E 4—5 2326 2817 3489 3980 E 6— 2206 2697 3309 3800 Š -2120 2611 3180 3671 A — 1920 2411 2880 3371 Во — ’ 1700 2191 2550 3041 Ebben az évben az összes termelő a jogosult begyűjtőknek átadott lucernamag beszolgáltatásnál a magasabb árak mellett még a következő előnyökben részesül: I. Szerződéses beadások a magszaporító területekről. 1. A Begyűjtési Minisztérium járási meghatalmazottal az 1956. évi kötelező beadások kiszabásánál a kötelező vetőmag,- burgonya,- hús.- tej,- vaj,- és szénabeszolgáltatásokra döntő földterület kiszámításánál teljes mértékben leszámították a magszaporító területeket. Ezekben az esetekben a szerződés teljesítése címén beadott mennyiségekért begyűjtési árakat fizetnek. 2. Ha a magszaporító szerződésen felül ad be lucernát, állami felvásárlási ára az őrölt takarmány térítésére (100 kg magért 270 kg őrölt takarmányra) van igénye. 3. A szaporítóknak továbbá lehetőségük van a szerződésen felüli lucernamag beadását szemes terményekben és burgonyában teljesíteni (a szerződéses korai és ipari burgonya kivételével). A beszámítás feltétele, hogy a magvakat legkésőbb 1957. január 15-ig beadják. A vörös lóhere- és lucemamágvak bármilyen fajtájú szemesek .beadása helyett teljesített beszolgáltatásnál 4-es, burgonyánál 10-es koeficiens az átszámítás kulcsa. Ez annyit jelent, hogy 100 kg mag helyett 400 kg szemest vagy 1000 kg burgonyát lehet beadni. Ebben az esetben a magvakért csupán begyűjtési árakat fizetnek. Ezek az előnyök a fűmagvak beszolgáltatóira is érvényesek,' melyeknél begyűjtési és fplvásárlási árak változatlanok maradnak. A fűmagszaporítóknak igényük van 340—540 kg őrölt takarmány kedvezményes viszszavásárlására, 100 kg szerződésen felül beadott fűmag után, fajták szerint fokozva. II. A szokványos lóheremagvak beadása, melyekre nem kötöttek termelési és beadási szerződést: 1. Nem esnek kötelező beadás alá. 2. Ha a termelő lóheremagot ad r>e a jogosult begyűjtőknek, akkor: a) állami felvásárlási' árakra és őrölt takarmány kedvezményes viszszavásárlására van igénye, úgy, mint az I. pontban (tehát úgy, mint a szaporító), b) a beszolgáltatok - termelők úgy mint a mag-szaporítók közvetlenül szemeseket és burgonyát szolgáltathatnak be. A répamagvak és hüvelyestakarmányok vetőmagvainak új árai. A vörös lóhere és lucernamagvak árainak emelésén kívül a kormány a takarmányhüvelyesek magvainak szap öntőit és többi termelőit is előnyben részesítette a következőképpen: Вégi ár koronában Oj ár koronában 100 kg-ért: 100 kg-ért: Begyűjt. Felvás. Begyűjt. ár ár áir ár Cukorrépa-Š 419 599 519 699 A 369 369 457 457 Во 319 319 394 394 Takarmányrépa § 499 699 599 799 A 439 439 527 527 Во 359 359 431 431 Takarmány- és nyári homoki borsó E 4—5 263 413 287 787 E 6 256 406 263 763 Š 239 389 239 739 A 221 371 221 721 В 179 329 179 679 Во — — 179 679 Őszi homoki borsó E 4—5 373 713 406 906 E 6 361 701 371 871 Š 339 679 339 839 A 320 660 320 820 В 259 599 259 759 Во — — 259 759 N ri bükköny E 4—5 329 529 359 859 E 6 320 520 329 829 Š 299 499 299 799 A 280 480 280 7.80 В 227 427 227 727 Во — ч — 180 680 Őszi bundásbükköny E 4—5 385 735 420 920 E 6 375 725 385 885 Š 350 700 350 850 A 327 677 327 827 В 300 650 300 800 Во — — 220 720. Pannóniái bükköny E 4—5 i 374 714 407 907 E 6 364 704 374 874 § 339 679 339 839 A 515 655 . 315 815 В 304 644 504 804 Во — — 220 720 Felvás. A takarmányhüvelyesek vetőmag vájt a termelő elvben a többi szemesek teljesítése helyett adja be azon esetek kivételével, amikor kifejezetten kukorica van előírva. Ebben az esetben a takarmányhüvelyesek vetőmagvarnak a többi szemesek helyett történő beszolgáltatása a járási begyűjtési megbízott előzetes belegyezéséhez van kötve. A takarmányhüvelyesek vetőmagvainak szaporítói és egyéb termelői most kihasználhatják az állami felvásárlás előnyös árait. Ha a piaci árú jó és kereskedelmi vetőmag előkészítésére alkalmas, akkor a termelők a takarmányhüvelyeseket kereskedelmi, vetőmagként adhatják be, melynek begyűjtési és felvásárlási árai az 1956 évi termelésre vonatkoztatva alapvetően magasabbak, különösen az állami felvásárlásnál (a múlt évtől eltérően, amikor nem határozták meg őket pontosan). Az állami felvásárlási árat csupán a többi szemesek kötelező beadásának teljesítése után nyújtják. Vajon állami felvásárlási beadásról, vagy pedig állami begyűjtésről van-e szó, erre nézve az Élelmiszeripari és Terménybegyűjtési Minisztérium megfelelő előírásai érvényesek. A nemesített vetőmagnál az „A" jelzésű utánvetésű magnál s a cukorrépa és takarmányrépa körzeti fajtáinál azt a vetőmagot tekintik beadási kötelezettségen felül beadottnak, mely egy hektárnyi szaporító területről való beadásnál tiszta állapotban meghaladja a cukorrépánál a 14 mázsát, a takarmányrépánál a 12 mázsát. Korszerű mütrágyázó gépüjdonság Mezőgazdasági gépiparunk a közeljövőben ismét egy új módszerű műtrágyázó géppel lepi meg földműveseinket. A Prága-Repi Kutató Intézet mezőgazdasági munkák gépesítésének és villamosításának osztálya vízmentes ammóniaport trágyázó gépet ja- V- iolt és szerkesztett. Amíg az ammmóniummal való folyékony vízmentes trágyázás idáig eljutott, vegyiiparunk hosszú és végül is sikeres kísérletezéseket végzett. Л vízmentes ammónium a nitrogén legegyszerűbb formája és a növényzet fejlesztésére kiválóan alkalmas, 82,3 százalék nitrogént tartalmaz. A vízmentes ammónium az összes nitrogénfajta műtrágyáknak az* alapanyaga, mint pl, a mészsalétrom, nátriumsalétrom, osztravai salétrom és az ammóniumszulfát. Azzal, hogy egyenes úton trágyázásra használjuk, fölöslegessé válik a nitrogéntartalmú trágyák hosszas, fáradságos és költséges előállítása. Az újfajta nitrogénműtrágya és az új módszerű trágyázás nemcsak- vegyiparunknak, hanem mezőgazdaságunknak is jelentős anyagi megtakarítást jelent. Az ammónium előállítási ára sokkal alacsonyabb, mint a i -ználatban levő műtrágyáké. A kísérletek bebizonyították, hogy a vízmentes ammónium hatása . teljesen egyenértékű a többi nitrogéntartalmú műtrágyákkal. Szakembereink már régebben tisztában voltak a vízmentes ammóniu/n műtrágyaként való felhasználásának előnyével és óriási fontosságával. Az újfajta műtrágya folyékony, felhasználása azonban új, eddig nem alkalmazott gépet kellett szerkeszteni. Ezt a feladatot oldotta meg a Prága-ftepi Kutató Intézet. * Az eddigi kísérletek azt bizonyítják, hogy legjobb, ha a cseppfolyós ammóniumot a növényzet ápolása közben juttatják a földbe. Ebből a célból a cukorrépa, burgonya, kukorica ápolására töltögető ekét szerkesztettek, melyet ZK—25-ös gép vontat. Ugyanez, a gép két gumikerékre szerelt 535 literes tartályt is vontat, melynek kerékközti távolsága szükség szerint állítható. A tartályból az ammónium csövön keresztül a töltögető ekére szerelt elosztóba jut, ahonnét minden ekefejhez külön csövön keresztül a töltögető ekére szerelt elosztóba jut, onnan pedig egyenesen a növényzethez. Az elosztóra egy csapot is szereltek és a traktoros a folyékony műtrágya folyását egyenest a gép nyergéből szabályo-hatja. Ahoayan a fentiekből kitűnik, a vízmentes ammónium felhasználása mezőgazdaságunkban nagyon ötletes és egyszerű módon történik. Egy hektárra eső mennyiségét a tartályra szerelt szeleppel 10—80 kg arányban (hektáronként) tetszés szerint szabályozni lehet. A HN—41 mintájú töltögető eke fogási szélessége 270 cm és 6 sor cukor-, vagy takarmány\ répát, kukoricát vagy burgonyát művel és trágyáz meg egyszerre. A gép sebessége 6-7 km óránként. Az új módszerű trágyázógépet már sorozalban gyártják és rövidesen gépállomásainkra is megérkezik. —fi Uj legeltetési módszer A Szlovák Tudományos Akadémia mezőgazdasági osztálya a szlovákiai legelők gazdaságos kihasználására a külföldi tapasztalatok alapján a besztercebányai járásban lévő lubietovai mezőkön új legeltetési módszert vezetett' be. Az itteni gazdaságban 840 méter tengerszinti magasságban fekvő 40 hektár kiterjedésű területen a növendékmarhák legeltetésére szerződést köt a szomszédos szövetkezetekkel, amelyek legelővel nem rendelkeznek. A szövetkezetek a legeltetési időszakra átengedik állataikat és az idény végéig ott maradnak. A legeltetési idény kezdetekor az átadott állatokat a tulajdonos jelenlétében lemérik és számozott jelvénynyel látják el. Az eddigi tapasztalatok szerint némely növendék súlygyarapodása eléri a napi 1 kg-ot. A számozott jelvényre azért van szükség, mert az állat rövid idő alatt annyira kifejlődik, hogy a tulajdonos a legeltetési idény befejeztével a legtöbb esetben nem ismer állatára. A legeltetési, ápolási és őrzési díj fejében a szövetkezetek a gazdaságnak 180 Kés átalányt fizetnek, minden egyes szarvasmarha után. Ezenkívül az idény alatt elért minden kiló súlygyarapodásért két koronát. Ar állatokat az átadásnál ismét lemázsálják és a súlygyarapodási díjat eszerint állapítsák meg. A fiatal állatokat egyébként minden tíz napban másálják és súlygyarapodásukat ellenőrzik. Az eddigi tapasztalatok szerint az első 3-4 napban súlyukból veszítenek, de később megszokják a magaslati levegőt és rohamosan fejlődnek. A Szlovák Tudományos Akadémia mezőgazdasági osztálya egyelőre csak 80 növendékálfatot vállalt legeltetésre, de a múlt évi és az idei elért kedvező eredmények arra serkentik, hogy a jövő évben ezt a számot kétszeresére emelje. A Szlovák Tudományos Akadémia mezőgazdasági osztályának dolgozói a szarvasmarhák szakaszos legeltetését a lehető legegyszerűbb módon oldották meg. A lubietovoi gazdaságban a legeltetésre kerülő részt körülkarózták, a karókra huzalt szereltek, melybe villamos áramot eresztettek. Az állatok nagyon hamar rájöttek, hogy a huzalt megérinteni nem ajánlatos és az elkerített részen nyugodtan legelnek. A növendékállatok legeltetése szakaszosan történik. A legelőt több részre osztják. A kijelölt rész elkerítése eddig sok nehézségbe ütközött. A legtöbb szövet - kezet nem rendelkezett kellő mennyiségű, faanyaggal, amennyi egy legelő szakaszos elkerítésére elegendő lett volna. Ha meg is szerezték a szükséges faanyagot és elkerítették a rétet, a fa két-három éven belül tönkrement, sokszor ellopták. Az Akadémia mezőgazdasági osztályának dolgozói ezt úgy oldották meg, hogy a legeltetésre szánt, kb. 0,5 hektárnyi területen 20 méteres közönként 1 méter magassági cölöpöket vernek a talajba és egy szál dróttal elkerítik. A huzalt minden négy másodpercben ütésszerií villamosáram éri, melyek hordozható száraz elemekből erednek. Ha az állat a huzalt megérinti, ütést kap és visszafordul. Ez az újítás nagyon egyszerű, olcsó és hatásos. Ha az állatot egyszer ütés érte, másodszor már óvatos és a huzalt meg sem közelíti. A növendékállatok kb. 5 hónapig maradnak -a legelőn. Átlagos összsúly gyarapodásuk ezen az idő alatt meghaladja az 1 mázsát, amikb. napi 0,75 kg-n ik felel meg. A súlygyarapodást nagyban elősegíti az is, hogy az állatok hetenként kétszer sót, takarmánymeszet és őrölt faszenet kapnak. A gazdaságot a közelmúltban a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 50 tagú tanulmányi csoportja is felkereste. A legelővel nem rendelkező szövetkezetik •elnökei, akik szintén a látogatók között voltak, — nagy elismeréssel nyilatkoztak az új legeltetési módszerről. Szó van arról, hogy a távolabbi szövetkezetek növendékállatait is elvállalják a jövőben legeltetésre. A növendékállatok ilyen őrzési módszer mellett teljesen felügyelet nélkül legelhetnek Eddig a 80 állatot legalább 2 embernek kellett üriznie. Baj volt a fakorlátokkal is. Sok esetben megtörtént, hogy az állat az elkerített részből szabadulni akart s közben lábát törte. Most ez az egy szál huzal mindezt kikii- A növendékállatok kb. 5 hónapig maradnak a legelőn. Átlagos osszasúlygyarapodásuk ezen idő alatt meghaladja az egy mázsát, ami kb. 0,75 kg-nak felel meg. A súlygyarapodást nagyban elősegíti az is, hogy az állatok hetenként kétszer sót, takarmány те szét és őrölt faszenet kapnak. A gazdaságot a közelmúltban a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal 50 tagú tanulmányi csoportja is felkereste. A legelővel nem rendelkező szövetkezetek elnökei, akik Színtett a látogatók között voltak, — nagy elismeréssel nyilatkoztak az új legeltetési módszerről. Szó van arról, hogy a távolabbi szövetkezetek növendékállatait is elvállalják a jövőben legeltetésre. FOR Y JÖZSEF SOK KART OKOZNAK A MEZEI TÜZEK Vonaton utaztunkban, vagy a határt járva tt is, ott is szemünkbe ötlik valami kopár feketeség. Néhol még füstölög is a föld, s olyan benyomást kelt, mintha az elűzött ellenség égette volna fel maga után az elhagyott területet. Persze másként áll a dolog. A rétet, mezőt mi magunk égettük fei abban a hiszemben, hogy hasznos munkát végzünk. Pedig a tűz több kárt okoz, mint hasznot. Jobban tennénk, ha mellőznénk e pusztító hajlamú munkatársat mér akkor is, ha a kisebb-nagyobb területeken szerietek vő elszáradt növényzettel több lesz a munkánk. Van egy törvényünk, az 1948 évi és szeptember 30 között tiltja a tüzeket. Lehet, hogy rövidesen egész évre kiterjed ez a tilalom. A természetbarátok ugyanis joggal tiltakoznak az ellen, hogy anhyi természeti értéket és szépséget a tűz martalékának teszünk ki,, de súlyos elvi ellentétek vannak a károk megelőzését szem előtt tartó tűzoltóknak is, akiknek a mezei tüzekbül semmi örömük nincs., Van aki a szerves és szervetlen vegytanban tanultak alapján mondja, hogy a száraz és útban levő növényzet égetésével tulajdonképpen a talajt javítjuk. A valóság ezzel szemben az, hogy a szerves anyagok e égnek, a nitrogén a tala helyett ievegőbe jut, ami érték pedig harr 206-os törvény, amely március 1 alakjában megmarad, azt elmossa víz, vagy elfújja a szél. így éppen hamvasztással fosztjuk meg a t; lajt azoktól az elemektől, amelye belejutnak ha nem gátoljuk a tei mész.tes bomlási folyamatokat. A növényzettel, még az elszárai növényzeti 1 is kötött talaj a v elmosó munkájával szemben biz< nyos mértékig ellenáll, a feléget“ területeken a rombolás okozta ti la j veszteség tízszerte nagyohb.
