Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-08-12 / 32. szám
1956. augusztus 12. Földműves 5 = LEVELEZŐINK ÍRJAK = Új emberek a közösben Az ez idei aratás ú.jabb ragyogó bizonyítéka annak, hogy mennyivel előnyösebb a nagyüzemi gazdálkodás. Az aratás és a cséplés sikere, valamint a magas hektárhozamok, a legjobb eszköz arra, hogy újabb kis- és középparasztokat nyerjen meg a nagyüzemi gazdálkodás gondolatának. Ezt bizonyítja a nyitrai kerület példája, ahol az aratás folyamán 78 kis- és középparaszt kérte felvételét a szövetkezetekbe. A párkányi járásban 21, a zselízi járásban 20, az ógyallai járásban pedig 8 kis- és középparaszt határozta el magát júliusban a közös gazdálkodásra. A nyitrai kerületben jelenleg 392 szövetkezet van, melyek taglétszáma rövidesen eléri a 41 ezret, földterülete pedig 201 053 hektárra emelkedett. A legtöbb földműves azért lépett a szövetkezetekbe, mert saját maga győződött meg arról, mennyivel nagyobb jövedelemre tehet szert, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Skubina Leopold és Masár Anton beléptek A szenicai járásban levő smolinskoi szövetkezet a múlt évben elért kiváló gazdasági eredményeivel a harmadik helyre küzdötte fel magát a járásban. Múlt évi eredményei azonban nem a véletlennek, hanem a szorgos munkának köszönhetők. Ebben az évben ugyancsak jól gazdálkodik a szövetkezet- Az első félévben 176 százalékra teljesítette a pénzjövedelmi tervet, amellett a tervezett 9300 munkaegységgel szemben csupán 7800-at merített ki. A kötelező beadáson kívül 18 mázsa marhahúst, 48 mázsa sertéshúst, 5112 liter tejet és 5256 darab tojást értékesítettek szabadáron. Ebből arra lehet következtetni, hogy az év végéig jelentősen emelkedik a munkaegység értéke. Az ilyen gazdasági eredmények arra ösztönzik a még egyénileg dolgozó földműveseket, hogy maguk is társuljanak a közösbe. Skubina Leopold és Masár Anton a szép eredmények láttára felvételüket kérték a szövetke-A természet fejlődése alakulásának törvényeit egyes fajok feltűnése, elszaporodása, viszont mások eltűnése, ezen dolgok megfigyelése mellett már mindenütt kiütközik az ezekkel a jelenségekkel összefüggő gazdasági érdek. Ami még tegnap megvetett volt, ma már helyesen ítélve- hasznos a gazdaságra. A hódpatkány, melyet 1905-ben hoztak be Csehországba, kibocsátása után teljesen új életkörülmények közé került. A vadvizeken kívül meghonosodott a csehországi halastavakban is. Természetesen ez az állatfaj is a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva életrendjét is ezekhez alkalmazta és módosította. Nagy hiba volt azonban, hogy a hódpatkány csak a halászgazdaság szempontjából ítélték meg, nem pedig ennek az állatfajnak élettani szükségletei szerint. Nálunk Szlovákiában a viszonyok kissé mások mint Csehországban. Nálunk a hódpatkány olyan vizeken telepedett meg. melyek nincsenek intenzíven kihasználva halászati szempontból. mint Csehországban, s így nem is okoznak nálunk kárt a halban. Sőt, vannak helyek, amelyek éppen a hódpatkány telepítésével értek el gazdasági jelentőséget. A hódpatkány által okozott károk már amint ezt a jelentésekből kivehetjük, mindenkinek, aki ennek a szőrmésvadnak életviszonyaival foglalkozni akart, elvették a kedvét attól, hogy ezzel a dologgal részletesen foglalkozzon. Végül pedig azok a tendenciózus bírálatok melyek szerint a nálunk levő hódfajták szőrméje silányak, a külföldről behozott szőrménél szinte ennek a vadnak a kipusztulására adott okot. A gazdasági válság idején az első Csehszlovák Köztársaságban, amikor zetbe. Mindegyikük 5—5 hektár földdel bővítette a szövetkezet mezőgazdasági területét. Lakó Vince is meggondolta Lakó Vince 5,5 hektáros szilasi földműves 1955-ben kilépett a szövetkezetből. Most azonban aratás alatt újra felvételét kérte. Kérdést intéztünk Lakó Vincéhéz, mi késztette őt erre a lépésre. — Sohasem voltam ellensége a szövetkezetnek — válaszolta. — Becsületesen végeztem a rám bízott munkákat, de bizonyos nézeteltéréseim támadtak a vezetőséggel, s miattuk kiléptem a szövetkezetből. Ojra egyénileg gazdálkodtam. Később láttam, hogy a szilasi szövetkezet egyre jobban gazdálkodik és rájöttem, hogy ma már tényleg nem érdemes kis parcellákon gazdálkodni. Elhamarkodott lépésem teljes tudatában ismét felvételemet kértem a szövetkezetbe. Most még lelkiismeretesebben fogok dolgozni, hogy kiérdemeljem szövetkezeti társaim bizalmát. Azt ajánlom a kívülálló gazdáknak, hogy mielőbb kövessék példámat, mert egyedül a közös gazdálkodás biztosítja családjaink számára a jobb megélhetést. A szilasi szövetkezet tagsága örömnagy volt a munkanélküliség, csakhamar rájöttek, hogy a hódpatkány fogása elég tisztességes hasznot hoz. Tízesével járták a patkányfogók a Vág," Garam és más szlovákiai folyóvizek mellékét, hogy kivegyék részüket a vadászatból, főleg pedig az akkor jól fizetett szőrme eladásából származó haszonból. Léva, Érsekújvár, Trencsén környékén élnek szemtanúk, akik az akkori tömegvadászatnak ianúi voltak. Sokhelyütt megkezdték a hódpatkánynak tenyésztését is. Ez azonban nem sikerült, mert ennek a vadon élő állatnak .életfeltételeit nem ismerve nem tartották be a szükséges szabályokat, melynek alapján megtalálta volna-e ez a szőrmés állat a neki kedvező viszonyokat. A hódpatkány szőrméje ma кег'.sett cikk. Szúcsiparunknak nagy men/т nyiségre van szüksége, s külföldre is szállíthatnánk belőle. A szőrmebegyűjtő-vállalat átveszi ezt a szőrmét bármely mennyiségben. A felvásárlás évről évre növekszik. Ha összehasonlítjuk az 1951 évi felvásárlást az 1954 évvel, meglátjuk, hogy ez majdnem háromszorosára növekedett. A hódpatkány-állomány sikeresen növelhető néhány agrotechnikai intézkedés bevezetésével. A nálunk élő hódpatkány téli szőrméje a legjobb, legszebb ruházati cikk. Ma, amikor a hódpatkány közpréda, ezt mindenki Irthatja, mikor neki tetszik, s ott ütheti agyon ahol akarja, ezzel elsősorban nemzetgazdaságunknak okoz kárt. A hódpatkány nyári fogása e vadnak szaporodása szempontjából nagyon káros. A mi vizeinken, amelyeknek parkjai dúsan benőttek nádasokme! fogadta vissza Lakó Vincét, mert becsületes, lelkiismeretes munkás, aki megerősíti a szövetkezetét. Kopper János Megmozdult Petrovice népe Augusztus 3-án a nagymihályi járásban levő Petrovice községben 19 kis- és középoaraszt III. típusú szövetkezetét alakított. Az eperjesi kerületben ez már a 21. szövetkezet ebben az évben. Az új szövetkezet tagjai 220 hektár területen kezdik meg a gazdálkodást. Ez a terület az egész község határának ep.vharmadát képezi. Az alakító taggyűlésen Rovnak János tapasztalt középparasztot választották a szövetkezet elnökévé, a vezetőségbe pedig Staruh Mária, Bihari Mihály, Korybanič János éš Cincár Mihály került. Legelső feladatuk a megfelelő istállók biztosítása, hogy a cséplés befejezése után azonnal összpontosíthassák az állatokat Ez év kezdetétől az eperjesi kerületben 342 földművescsalád lépett az újonnan alakúit szövetkezetekbe, több, mint 3000 hektárnyi főiddel. Ugyanezen idő alatt 325 új tag lépett a régebbi szövetkezetekbe, 604 hektár földterülettel. kai, cserjésekkel, stb. s amelyeknek halállománya pem elég dús, ott a helye a hódpatkánynak, s ezért a nyári hónapokra ráfér erre a vadnemre a szükséges védelem. Szlovákiában sok folyónak van holtága, melyek szabályozatlanok, azután sok állóvizünk is van, melyek nagyon alkalmasak a hódpatkány tenyésztésére. Meg kell jegyeznünk, hogy a hódpatkány nyári fogása nagyban akadályozza a szaporulatot, mert sok kölykes anyát, s a fiatalokról gondoskodó apaállatot ezzel pusztítanak el. Ismételnünk kell, hogy a csehországi állapotokat nem lehet általánosítani az egész köztársaság területére. Nagyon hasznos, hogy a vadászati szaklapok foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, s e vadnak gazdaságilag való felhasználásával. A mi vizeinken már honos a hódpatkány, ennek elszaporílásához megvannak a szükséges életfeltételek, csak tőlünk vadászoktól függ, hogy ezt az állatot gazdasagilag hasznosítsuk. A Csehszlovák Országos Szövetség már szorgalmazta a hódpatkány vaddá való minősítését, azonban eddig nem sikerült erre megnyernie az illetékes hivatalok megértését, s továbbra is közpréda ez az értékes szőrmés. Vadászok, akik tehetetlenül nézik, hogy mindenki a vadászterületen szabadon lerakhatja a vízben a fogóhálót, s fegdoshatja ezt a vadat, valamint értékesítheti, akkor nemigen van kedve ezzel törődni. A helyzet gyökeres megjavításának első feltétele tehát az, hogy a hódpatkány vadászható vaddá iegyen minősítve, tehát csak az löhesse, foghassa, értékesíthesse, aki vadászati joggal rendelkezik. Tégla nélkül nem lehet építeni A nagyfödémesi szövetkezeti tagok tehénistállót építenek. Nem valami egyszerűt, 98 férőhelyest, erős menynyezetü épületről van szó, amelynek párját eddig még nem lehet megtalálni a szenei járásban. A szövetkezeti tagok az építkezést saját erejükből akarják megvalósítani. Nagy szüksége van erre a szövetkezetnek, mert az állatállomány kétharmada szétszórva a tagok istállójában van elhelyezve. Az Agroprojekt tervei azonban kideríthetetlenek. A szövetkezeti tagoknak először cserepet és meszet biztosított, vagyis csak az épület befejezéséhez szükséges anyagot, de a tégla és az előre gyártott elemekről még a mai napig sem gondoskodott, pedig az építkezést e nélkül meg sem lehet kezdeni. Azt hiszük, hogy az Agroprojekt is tudja, hogy az épületnek nem a tetejét, hanem az alapját kell először elkészíteni. Ez az állapot már a múlt év szeptembere óta tart és senki sem tudja meddig kell még várni a téglára és egyéb fontos építkezési anyagra. Ki a felelős? A napokban Királyréven jártam a CSEMADOK helyi csoportjánál. Mivelhogy a vezetőségből nem találtam otthon senkit, elindultam a határba. Az istálló mellett menve, gondoltam, hogy beszélgetek tehenész ismerősömmel. Odaérve látom, hogy éppen fejéshez készülődnek, tejeskannákkal forgolódnak. Kérdeztem őket, talán csak nem akarnak itt kint fejni? Dehogynem, .— mondja Deák István, — jobb kint fejni, mert bent a soklégy kínozza a teheneket. Tehetnének talán valamit a legyekkel? Beszélgetés közben figyelmes lettem az istálló mellett heverő tíz tekercsnyi kerítésdrótra. Oldalról nemigen látni, mert álcázza a gyom, de azért ha közelebb megy az ember, meglátja, öt éve hevernek az idő viszontagsá- gának kitéve. A rozsda már majdnem teljesen megemésztette testüket, pedig hát a gyárban a szorgos munkáskezek kerítésnek szánták őket. Milyen jó volna körülkeríteni velük az istálló környékét. Talán ideje volna már, hogy a szövetkezeti tagok megkönyörülnének a tíz tekercs kerítésdróton. Továbbmenve elemtárul egy silógódör, amelyben finom zöldtaktrmányt raktak, de sajnos a táperejét a nap sugarai szívják magukba, a teteje már olyan száraz, mint az országút pora. Joggal kérdezzük, miért nem veszi észre ezeket a hibákat a királyrevi EFSZ vezetősége? Panaszkodnak a fejők is, hogy Faragó Márton bácsi az állattenyésztési csoport vezetője keveset tartózkodik köztük, cpak megkérdezi, hogy hány liter tejet fejnek, aztán megy tovább. Elfoglalt ember, ő a helyi nemzeti bizottság elnöke és egyben a szövetkezet pénztárnoka is. Sok a funkciója, azért nem tudja teljesíteni fejadatát. Ezt az egynéhány hibát láttam a királyrévi EFSZ-ben, jó volna ha az illetékesek figyelembe vennék! Forró Lajos Galánta Megjavítjuk munkánkat! Nemrég foglalkoztunk ,,Az alu’ról jövő bírálat nem tekintélyrombo'ás“ című cikkünkben a párkányi járási nemzeti bizottság munkájával. Többek között bíráltuk, hogy a járási nemzeti bizottság egyes esetekben nem vette figyelembe az alulról jövő bírálatot. A párkányi járási nemzeti bizottság válaszlevelében azt írja. hogy a cikke! teljes mértékben egyetértenek. Nagy segítség számukra, hogy feltártuk hiányosságaikat és ez nagyban hozzájárul a járási nemzeti bizottság dolgozói munkájának megjavításához. A cikkben említett sárkányi eset tényleg megtörtént és hibát követett el a járási nemzeti bizottság, hogy a felelős funkcionáriusok nem tartottak tmn szoros kapcsolatot a falu lakosságával főleg a szövetkezeti tagokkal. Elfeledkeztek az éberségről és megelégedtek az egyoldalú értesülésről. így történhetett meg, hogy nem végeztek elég mély ellenőrzést a faluban és a szövetkezetben. A járási nemzeti bizottság levonta a következtetést ebből. A járási nemzeti bizottság vezetésében és a mezőgazdasági szakosztályon, valamint a JNB tanácsában bizonyos változásokat eszközöltek. Biztosították az aktiba gyorsabb és jobb segítségét a szövetkezetnek. A járási nemzeti bizottság a lehetőséghez mérten gyorsan intézi a panaszokat, figyelembe veszi a dolgozók megjegyzéseit és javaslatait, gondoskodik arról, hogy az alulról jövő bírálat érvényesüljön. A járási nemzeti bizottság tanácsa különös figyelmet szentel arra, hogy a sárkányi szövetkezet gazdaságilag megerősödjön hogy minél hamarább kiheverje azokat a károkat, amelyet Riedl és társai elkövettek. Mindezt megteszünk, hogy a pártkonferencia szellemében megerősítsük és kiszélesítsük a sárkányi és a többi szövetkezetei hogy az ötéves terv feladatait sikeresen teljesíthessék. Soman Vince A járási nemzeti bizottság és az üzemi pártszervezet nevében Visszakaptuk a tyúkfarmot Bíráltuk, hogy a bélyi szövetkezet modern tyúkfarmját a helyi Jednota használja raktárnak. A napokban levelet kaptunk a helyi nemzeti bizottságtól, hogy a jednota a baromfitelepet átadta az EFSZ-nek és a szövetkezet máris intézkedett, hogy a tyúkokat elhelyezzék benne. A helyi nemzeti bizotság megköszöni szerkesztőségünknek, hogy segített az ügyet elintézni. A helyi nemzeti bizottság elnöke Levél Losoncról A „Rostáljuk ki a búza közül a konkolyt" című cikkünkben bíráltuk a törincsi szövetkezet vezetőségének munkáját. A losonci járási nemzeti bizottság általános szakosztályának vezetője a következőket válaszolja cikkünkre: Bár a cikknek vannak hiányosságai, mert néhány helyen tárgyi tévedéseket követett el az írója, a bírálat alapján kivizsgáljuk az ügyet. Igaz, hogy a mostani könyvelő nem teljesíti feladatát. A járási nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége máris gondoskodnak új könyvelőről. Foglalkozni kell a zootechnikussal, aki szintén keveset törődik a szövetkezet munkájával. A további fejleményekről értesítik szerkesztőségünket. Lapzártakor érkezett: A somorjai járási nemzeti bizottság örömmel fogadta a szenei járási nemzeti bizottság felhívását a földművessajtő terjesztésére vonatkozólag. A földművessajtó terjesztését szükségesnek tartja, mert az segíti a földműveseket feladataik teljesítésében. Könnyebben teljesítik a II. ötéves terv feladatait, ha minden földműves felhasználja a sajtót politikai és szaktudásának emelésére. Elismerik, hogy eddig nem fordítottak kellő gondot a földmüvessajtó terjesztésére, ezért most felhasználnak minden alkalmat, hogy az előfizetők számát 770-ről 1300-ra emeljék. Gazdagodik a szövetkezet A bái-Lai szövetkezetben az elmúlt napokban ellenőrizték az < félévi gazdasági eredményeket. Az ellenőrzés azt mutatta, hogy a s vetkezet az első félévben 262 000 koronával túllépi* tervezett jövet mét. Kendra Péter, a szövetkezet elnöke elmondotta, hogy ezt a kir £lerímén)'t főként az állattenyésztésnek köszönhetik. Sertéshús 258 460 koronát kapott a szövetkezet. Marhahűsbeadésát 114 százaié teljesítette, ezenkívül még szabad áron is értékesített 37,5 mázsát tervezett mennyiséggel szemben 17 860 literre, több tejet és 12 500' rabbal több tojást adtak be. Az állattenyésztésben elért kitűnő eredr nyékét mindenekelőtt a bö takarmányalapnak és a haladó terme módszerek alkalmazásának köszönhetik. A borjakat pl. Stejmann-bód ban nevelik, a sertéseket pedig Suríkov-mődszere szerint hizlalják. 0 tehéntől naponta 350 liter tejet adnak a közellétásnak. Mivel k zetukben eoben az évben elég jó a takarmánytermés, elegendő szál es szemestakarmányt biztosítanak a téli hónapokra is, hogy tovább i vélhessek az állatok hasznosságát. Ez ideig már több, mint 300 köbr tér silót készítettek az őszi keverékekből és közel 2000 mázsa szál takarmányt tároltak a téli hónapokra. A 12 hektár őszi keverék hel re silókukoricát vetettek. Túllépték a tervezett hektárhozamokat A nagykaposi szövetkezetben 915 mázsa árpát csépeltek ki a kombájnok a 43 hektár területről. Ez azt jelenti, hogy a tervezett hektárhozamot több, mint 2 mázsával túllépték. A szükséges tisztítás és szárítás után 565 mázsa sörárpát szállítottak a begyüjtőhelyre, amelyért magasabb árat és ugyanolyan mennyiségű takarmányárpát kapnak vissza jutányos áron. Augusztus 3-án a többi gabonaféle cséplését is megkezdték két cséplőgéppel. Papp Antal és Eszterhay Bertalan csoportja asztagokba hordja a gabonát a cséplőgépekhez, hogy a cséplése egy pillanatra se szüneteljen. Ez igen fontos, mert közbejöhet néhány napos eső. s akkor a 230 hektár termésének kicséplése bizony komoly gondot okozna. Búzából, rozsból és zabból 2 mázsával magasabb hektárhozamra számítanak, mint az eredetileg tervezték. Különösen jól bevált a zab, amelyből 19 mázsás átlagos hektárhozamra számítanak- A .magas hektárhozamoknak köszönhető, hogy a nagykaposi szövetkezet 2 vagon kenyérgabonát adhat be terven felül. III. évi. 28. ezám ^ JI VADÁSZATI SZEME A SZLOVÁKIÁI VADASZVÉDEGYESULETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE. Ami még tegnap megvetett volt A vadászszervezetek, sőt az egyes hivatalok is foglalkoztak a hódpatkánnyal, ezzel a különös vaddal, de eddig még mindig nem döntöttek róla, hogy besorozzák-e a vadászható vad nemek közé, vagy szabad prédájául hagyják a hódpatkány-vadászoknak. Most a sok vitatkozás után egy nagyon értékes és alaposan meggondolt cikket írt dr. Madien mérnök, a zólyomi erdészeti múzeum alkalmazottja, melyet kivonatosan közlünk.
