Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-01 / 26. szám

rbídmüves 1956. július í. Fiatalok találkozója Az elmúlt héten, szombaton Csúzon gyűltek össze a szlovákiai állami gaz­daságokban dolgozó fiatalok CSISZ- szervezeteinek küldöttei, hogy három­napos értekezleten kicseréljék tapasz­talataikat, megbeszéljék eredményei­ket, hiányosságaikat, valamint azt, ho­gyan váltják valóra azokat a giganti­kus feladatokat, melyek második öt­éves tervünk nagy távlatokat nyitó irányelveiből rájuk hárulnak és ame­lyek megvalósításához pártunk konfe­renciája világosan megmutatta az utat. Széltől, naptól bámult fiúkkal-lá­­nyokkal, mosolygós vidám fiatalokkal telt a terem. így ünneplőben azt hi­­hetné az ember, hogy ezek csak mo­solyogni, csevegni, szórakozni tudnak. Pedig tegnap és azelőtt a termelésben is megmutatták erejüket, tudásukat. Mert nem egy van közöttük, aki szép eredményről számol be. A mai össze­jövetelen is sokan kaptak kitüntetést kiváló munkájukért, így a sok között Hatina Karol és Szlováková Magda is. De talán egy sincs köztük, aki egy­­szer-másszOr ne részesült volna jó munkájáért valamilyen kitüntetésben. Ha mindezt összegezzük, akkor meg­értjük azt az arcokról sugárzó derűt, amely szétárad a széles teremben. A jövőbe vetett hit, a biztonságérzet op­timizmusa ez. Csak akkor válnak ko­molyabbá az arcok, amikor Matejov elvtárs, a palárikovói állami ‘gazdaság igazgatója megnyitja az ülést. Először a feladatokról beszél és arról, hogyan oldja meg a sokszor szinte lehetetlen­nek látszó munkát is az állami gazda­ság lelkes ifjúsága. Példák erdeje so-, rakozik beszámolójában, melyek a ter­melés minden ágából bizonyítékokat nyújtanak a fiatalok kiváló munkájá­ról. Elismerés csendül ki szavaiból! és bizalom, amelyet a palárikovói AG minden részlegének ifjúsága valóban kiérdemel. Nem véletlen až, hogy a fiatalok lelkesen végzik munkájukat. Mert néz­zük meg a másik oldalt, hogyan gon­doskodik az állami gazdaság vezető­sége arról, hogy a fiatalok megtalál­ják helyüket és jól érezzék magukat az állami gazdaságban. Csúzon például a fiatalok kultúrigé­­hyeinek_kielégítését szolgálja a Szépen berendezett kultúrterem, a könyvtár, a szabadtéri színpad, a szabadtéri tánchelyiség a zöldelő parkban, a fürdő stb. És ha a csúzi részleg bár­melyik fiatalját kérdezzük meg, ho­gyan is élnek, szinte egyformán meg­fogalmazva kapjuk a választ. — Dolgozunk, versenyzünk, *^tén­­ként művelődünk, szórakozunk. ÉS így öröm itt az élet. Bár a munkában a többi állami gaz­daságokról is sok sikert könyvelhet­nek el a fiatalok, sajnos mégsem min­den helyről számolhatnak be ilyen ál­talános eredménvekről. Mert ezek eléréshez hiányzik a segítökéz. Tor­naiján pl. az üzemi bizottság nem nyújt kellő segítséget ahhoz, hogy az ifjúság munka után szórakozhasson is. Zólyomból Majerová CSISZ-küldött ar­ról számol be, hogy az ÄG vezetőinek szemében a CSISZ-gyűlés csak lógás. És eddig még azt sem tették lehetővé a fiataloknak, hogy a zsúfolt lakások mellett biztosítsák a tisztálkodási le­hetőséget. Martinban is hasonló a helyzet. A nagyszombati állami gazdaságban nincs kultúrhelyiség és a fiatalokról való elégtelen gondosságra, munká­juknak leértékelésére vall az is, hogy nem hívják meg őket a szocialista munkaverseny eredményeinek értéke­lésére. Vágsellyén jól megy a munka, az eredmények is szépek, de a fiatalok mind a munka, mind a kultúra terén még többet akarnak, és ehhez szüksé­gük lenne a CSISZ járási bijottságá­­nak nagyobb segítségére. A hibák felsorolása talán panasznak tűnik. De nem az, hanem a hiányos­ságok felvetése és orvoslásuk módjá­nak keresése. Mert a fiatalok tudják, hogy az előttük álló feladatok valóra­­váitását gátolják a hiányosságok. Ezért beszélnek róla. Az értekezlet második napján gaz­dag kultúrprogrammal léptek fel a fiatalok. Ezt még kiegészítették a sportszámok és a nagy sikert aratott divatbemutató. És éppen ez a nap bizonyította azt, hogy az előző napon elhangzott hiányosságok felvetése nem a bajok fölött síró fiatalok pesszimiz­musából fakadt, hanem egy tettrekész ifjúság gazdagabb, szebb és, boldogabb holnapot építő akarásából. Erről ta­núskodott a sportversenyben megmu­tatkozó nemes vetélkedés, a kultúr­fellépések életrevalósága, lelkesedése, s a divatbemutató igényessége. Hétfőn folytatták az , értekezletét, mely Szigl elvtárs, a CSISZ KB kül­döttének záróbeszédével fejeződött be. Szigl elvtárs — mint az ÁG-okon dolgozó ifjúság fontos megmozdulását — értékelte az értekezletet. Hangsú­lyozta. hogy a találkozó nagyban hoz­zájárult ahhoz, hogy a tapasztalatok kicserélésével és a hiányosságok eltá­­volítási módjainak megbeszélésével az állami gazdaságokon dolgozó fiatalok a jövőben még szebb eredményeket érnek el. Majd a legközelebbi felada­tokról beszélt, amelyek teljesítése mögött kibontakozik a szebb holnap. A feladatok nagyok. De valóraváltá­­suk biztosítékaként ott áll az ifjúság tettrekészségc, a nehézségeket leküz­­dő akarata, építő lelkesedése. — tá — VILAGKÖRÜLI ÚTON A múlt bét vé­gén két indiai diák érkezett Pozsony­ba, akik nyolc hó­nappal ezelőtt mo­torkerékpáron vi­lágkörüli útra in­dultak. Hazájukból Irán, Irak, Jordá­nia, Színia, Libď­­non, Törökország, Bulgária, Jugo­szlávia és Magyar - országon keresztül érkeztek Csehszlo­vákiába. A képen a vál­lalkozó ,szellemű diákokat látjuk a Pravda szerkesztő', körében. Nemzetközi szövetkezeti nap Azóta, hogy 28 takács a kis angol városban Rochdalban megalapította az első szövetkezetei — alig valami­vel több, mint egy évszázad telt el. Egy évszázad nem nagy idő az em­beri társadalom fejlődésében, most azonban elég volt ahhoz, hogy az „igazság úttörőinek" a mozgalma (így nevezték magukat az alapítók) a világ egyik legnagyobb tömegszervezetévé váljék, és hogy a nemzetközi szövet­kezeti napot — az idén július 1-ét — a szövetkezeti mozgalom milliós tö­megein túl az egész haladó gondol­­kozású emberiség is megünnepelje. A rochdali takácsok 1844-ben fo­gyasztási szövetkezetei alapítottak, így védekeztek a fiatal, falánk angol kapitalizmus és a magánkereskedelmi kizsákmányolás ellen. A kapitalizmus ugyanis bevezette a szövőgépeket és így a „kézimunkás“ takácsok elvesz­tették alkalmazásukat és az utcára kerültek. Az angol példa csakhamar gyökeret vert Franciaországban is, majd továbbterjedt az olasz vasúti munkások, a német iparosok, és az uráli orosz munkások körében. A szö­vetkezeti gondolat hamar elterjedt a volt Osztrák-Magyar Monarchia terü­letén is, míg végül 1895-ben meg­alakult a szövetkezetek világszerve: a Szövetkezetek Nemzetközi Szövet­sége, mely 1921-ben határozatot ho­zott a szövetkezeti eszme megün­neplésére. E határozatból eredően ünnepeljük immár 34-szer a nemzet­közi szövetkezeti napot. Amennyiben ezt a mozgalmat a kapitalista elnyomás elleni tiltakozás váltotta ki, így célkitűzése egybe­esett azzal a világnézettel, mely a kapitalizmus megdöntését tűzte ki célul. A szövetkezeti eszme leglel­kesebb harcosai, szervezői és alapítói épp a szocialisták voltak. Ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy a kapita­lizmus mindent megtett annak érde­kében, hogy a mozgalmat eredeti cél­kitűzéséből eltérítse és azt saját céljaira használja fel. A reformisták igyekezete is arra irányult, hogy tom­pítsák a szövetkezeti mozgalom élét és egyben felhasználják téves néze­teik alátámasztására. Ilyen értelemben tagadták az osztályharc szükségsze­rűségét és azt hirdették, hogy a szö­vetkezeti mozgalom „önmagában“ is elvezet a szocializmushoz. Ezt a téves nézetet maga Lenin, a szövetkezeti eszme lelkes híve zúzta szét, bebi­zonyítva, hogy a szövetkezeti moz­galom önmagában még nem jelenti a szocializmushoz eljutást, és ez csakis az osztályharc révén lehetséges. A népi demokratikus államokban az idei szövetkezeti napot örvendetes légkörben ünnepeljük meg. Ehhez az örvendetes légkörhöz az alapot min­denekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, valamint a szovjet kormány külpolitikája ad­ja, mely a békeharc új fejezetét je­lenti, s harcol a népek békés egymás mellett élésének eszméjéért. Minde­zekhez járul a szövetkezetekbe tömö­rült kis- és középparasztoknak a nagyüzemi gazdaságban napról napra elért munkasikerei, valamint a má­sodik ötéves terv felelősségteljes, de nagyszerű feladatai. Pártunknak a közelmúltban lezajlott országos konferenciája és annak ha­tározatai, népünk boldogabb életét, életszínvonalának állandó emelkedé­sét irányozza elő. Július elsején a szövetkezeti dolgozók éppen ezért nemcsak a népek közti békéért és barátságért manifesztálnak, hanem ugyanakkor jövőjükért, a szövetkezeti mozgalom egyre nagyobb kiteljese­déséért. Mártonvölgyi László léseken és*"aktívákon való részvétele mellett, az alsóbb pártszer­veknek nyújtott anyagok segítségével, instruktázs és pártsajtó révén nyújtott tájékoztatással. e) Alapvetően fokozni kell az igényességet a pártapparátus munkájá­val szemben, mely a választott szerv fontos segítőtársa és különö­sen ki kell fejleszteni szervező feladatát. Meg kell javítani a gon­doskodást a pártapparátus dolgozóinak neveléséről és állandóan emelni kell szakképzettségüket. Helyesen kell azért elosztani a pártapparátus erőit, hogy jobb segítséget nyújtsanak az alsóbb pártszerveknek és mindenekelőtt a termelésben levő szervezetek­nek. f) Az összes felelős dolgozóknak foglalkozniok kel! kádermunkával és tudatosítaniok kell, hogy a pártkádereket nemcsak az iskolában, hanem mindenekelőtt a gyakorlati munkában neveljük. A kádere­ket politikai, munka és erkölcsi tulajdonságaik szerint kell meg­ítélni az illető személyes részvételével. Sokkal merészebben kell kiemelni pártfunkciókba az osztályöntudatos munkások és parasz­tok soraiból a párttagokat. Az országos konferencia következtetései világos álláspontot foglalnak el az elért sikerekkel és a párttevékenységünkben elkövetett hibákkal szemben. A múltbeli hiányosságok nyílt bírálatával és a pártmunka leg­közelebbi időszakra adott világos irányelveivel a konferencia újabb ösz­tönzést ad a széleskörű kezdeményezés fejlesztésére politikai és gazdasági életünkben is. Az állami és gazdasági életet és a pártéletet érintő összes elfogadott intézkedések a szocialista demokrácia elmélyítésére irányulnak hazánkban és az egész nép munka- és politikai aktivitásának fejlődéséhez vezetnek. A pártszervek és szervezetek feladata, hogy az összes munka­­szakaszokon emeljék a párt öntudatosító és irányító tevékenységét a pártkritika fejlesztésével, megszüntessék a dolgozók fejlődését gátló ösz­­szes akadályokat, Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével szilárd eltökéltséggel összpontosítsák minden erőnket hazánk szocialista felépí­tésére. 35 SZABAD FÖLDMŰVES — s Földmű üésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja. — Szerkesztőség Bratislava, Krlžková 7. f- Tel.: 24346. — Főszerkesztő Malőr Sándor vákiai Mezőgaz' .ági Kiadó a. v„ Bratislava, Krížková 7. - Nyomja: / erkanhlné tlačiarne n. p., z. e., F atislava, ül. Nár, póvstania 4Í. - Bvi eľôfhel”s Kés“ Ä fel Kčs 10,40. — Terjeszti a Pót‘a Wriapszolgálata. .. ' ' A—72755

Next

/
Oldalképek
Tartalom