Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-22 / 29. szám

2 röídmüves 1956. jűtlus Й Mi újság a belp Csütörtökön július 12-én vissza­tért Prágába a csehszlovák kormány­­küldöttség, mely Viliam Široký mi­niszterelnök vezetésével csaknem egyhetes látogatáson a Lengyel Nép­­köztársaságban tartózkodott. A kül­döttség útjának célját Široký etvtárs a látogatása utolsó napján a Gdynai hajógyáhban, a lengyel munkások e­­lőtt elmondott beszéde tükrözi vissza legjobban, ahol a következőket mon­dotta: „Azért jöttünk a Lengyel Népköz­­társaságba, hogy hozzájáruljunk az állandóan fejlődő csehszlovák-lengyel kapcsolatok további megerősítéséhez és megszilárdításához. Az őszinte e­­gyüttmüködés kölcsönösen segít ben­nünket a szocializmus építésében, meghatározza erőnket. Az utolsó na­pok folyamán szemléltetően győződ­tünk meg azokról a jelentős sikerek­ről, amelyeket a lengyel nép ipari építkezésben elért. Ezek a sikerek teljes mértékben biztos kezességet jelentenek arra, hogy hazájuk dolgozó népe a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetése alatt minden akadályt leküzd és továbbhalad a fejlődés, a nép élet­­színvonala állandó emelkedésének út­ján“. Népünk képviselői azzal a tudattal tértek haza Lengyelországból, hogy a varsói tárgyalások eredménye ér­tékes hozzájárulás a két ország szo­cialista céljainak eléréséhez, mely célok összhangban állnak a világbéke és a haladás érdekeivel. E héten a csehszlovák kormány meghívására Anil Kumár Csandának, az India Köztársaság kURigyminiszter­­helyettesének vezetésével indiai kul­turális küldöttség érkezett Csehszlo­vákiába. A küldöttség tagjai ének — tánc — és zeneművészek, akik ha­zánkban magas népi kultúrájuk egyes műveit mutatják be. Az indiai ven­dégek egy hétig tartózkodnak ha­zánkban. Csütörtökön, július 12-én a Muta­­vekiliji Jemen Királyság küldöttsége, melyet Sajf ul-Islam Mohammed ail- Badr trónörökös, minis z tere 1 nökhe­­lyettes és külügyminiszter vezetett, elutazott Csehszlovákiából. Ahogy a trónörökös búcsúbeszédéből kitűnik, a két fél tárgyalásai barátsági és ke­reskedelmi együttműködésről szóló szerződésben talál kifejezésre. Szombaton július 14-én este a prá­gai Cernyn palotában aláírták a Cseh­szlovák Köztársaság kormányának és őfensége Norodom Sziltanuk királyi hercegnek, Kambodzsa királya és a kambodzsai nép magasrangú képvise­lőjének közös nyilatkozatát. A közös nyilatkozatot a kambodzsai király őfensége nevében Norodom Sziltanuk királyi herceg őfensége a Csehszlovák Köztársaság nevében Viliam Široký miniszterelnök írta alá. Norodom Szi­hanuk herceg és a Kambodzsai Ki-Őszinte, meggyózó szóval (Folytatás az 1. oldalról) ' magát a legtöbb földműves a közös gazdálkodásra és az aratás időszaká­ban alakult a legtöbb szövetkezet. Ez pedig azért volt, hogy á földművesek éppen az aratás alatt, a gépesített begyűjtésnél, a* szövetkezetek maga­sabb hektárhozamában, a pénzligyi tervek félévi ellenőrzésénél és a szö­vetkezeti tagok magas természetbeni járandóságainál győződtek meg leg­inkább a közös gazdálkodás előnyéről. Helyes lenne tehát az ez idei aratás folyamán is ezekre a fontos ténye­zőkre irányítani az egyénileg dolgozó parasztok figyelmét. Ugyanúgy, mint máskor, most Is főleg a középparasztok, az ifjúság és a nők megnyerését kell leginkább szem előtt tartani. Ezekre van leg­nagyobb szükség a szövetkezetekben. Szlovákiában jelenleg még a középpa­rasztok művelik az összes szántóterü­letnek kb. 50 százalékát. Csak azok megnyerésével teljesíthetjük pártunk Irányvonalát és csakis ezen keresztül érhetjük el a második ötéves terv folyamán, hogy a szocialista mező­­gazdasági termelés döntő túlsúlyba jusson az egyéni gazdálkodás felett. Az aratás már megkezdődött Szlo­vákia valamennyi kerületében. Az a bizonyság, hogy már az aratás elején új szövetkezetek alakultak, mint pl. a nagymihályi járás Staré községében, vagy pedig a trnava-járásbeli Kátlo­­vicén, még jobban alátámasztja állí­tásunkat és szavunk igazát arról, hogy a földművesek leginkább az aratási időszakot választják a szövetkezet megalakítására. Mindennapos, türel­mes, meggyőző munkával elérhetjük, hogy az ez idei aratás folyamán to­vábbi ezer és ezer kis- és középpa­raszt választja a közös gazdálkodást, boldogabb jövőjének biztos útját. rálysúg többi képviselői hétfőn július 16-án elutaztak Csehszlovákiából. A nemzetgyűlés egészségügyi bi­zottsága legutóbbi Ülésén megtárgyal­ta az egészségügyi dolgozók fizetési viszonyait rendező törvényes intézke­désekre vonatkozó kormányjavaslatot. A bizottság ülését dr. Karel Kácl kép­viselő. a bizottság elnöke vezette. Dr. Bohuslav Vltik képviselő elő­adói jelentésében vázolta az eddigi fizetés hiányosságait és elemezte az új rendezés alapelveit. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi dolgozók álta­lánosságban nagy örömmel üdvözlik a rendezést. Az egészségügyi bizott­ság részletesen megtárgyalta a tör­vényes intézkedésekre vonatkozó ja­vaslatot és elhatározta, hogy azt a nemzetgyűlés elnöksége elé terjeszti. Szombaton július 14-én Bratislavá­­ban összeült a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöksége. Az ülésen, amelyet Rudolf Strechaj, a SZNF Központi Bizottságának elnöke vezetett, megtárgyalták a CSKP or­szágos konferenciájának a szlovák nemzeti szervek jogkörének kiter­jesztésére vonatkozó határozatát. A vita után határozatot fogadtak el, mely szerint augusztusban a Szlovák Nemzeti Felkelés 12. ésfordulójának ünnepségeivel összefüggésben politi­kai-magyarázó kampányt szerveznek a szlovák nemzeti szervek jogkörének kiterjesztéséről. Hazánk életéből Burmái rizs a nyitrai malmokban. A nyitrai malmok dolgozói már hosz­­szabb idő 6ta foglalkoznak a hazai termésű rizs feldolgozásával. E hőnap elején 320 vagon rizs érkezett Bur­mából és az év végéig további 6000 tonnát kapnak. Száz tonna érccel többet adnak. A körmöcbányai bányászok azzal Udvöz­­lik az idei Bányásznapot, hogy szep­tember 9-ig 100 tonna ércet fejtenek terven felül és az egész évi ércfej­­tési tervet november 19-ig teljesítik. Baráti segítség.' Az észak-csehor­szági barnaszénkörzet bányászai elha­tározták, hogy az év végéig 80 000 tonna szenet fejtenek terven felül, hogy csökkentsék a Handlovai Nagy­bánya elmaradása miatt keletkezett adósságot. Földműveseink figyelmébe! Hogy az aratásnál és cséplésnél előforduló balesetek után biz­tosíthassuk a pénz járulékot, ebből, a célból az Állami Biztosító In­tézet bevezette az előnyös balesetbiztosítást. Ez minden személyre vonatkozik, akik az aratási és cséplési munkákban résztvesznek. Bővebb felvilágosítást nyújt az Állami Biztosító járási felügye­­lőssége és a gép- és traktorállomások. Állami Biztosító Intézet Kitűnő háziszövőgép eladó. Érdeklődni lehet a komáromi Pofnohospodárské Potreby üz­letvezetőjénél. Pontos cím: Ná­mestie 1. Mája č. 1. (Rozália­­tér). ............................................................................................................. Д nyitrai és a bratislavai kerület vezet a széna beadásában Felvásárló szerveink július első fe­lében figyelmüket a széna felvásárlá­sára fordították. A széna begyűjtése sokkal körülményesebb mint más ter­ményeké. Szállítása sokkal nehezebb és sok függ az időjárás alakulásától is. Mindezek ellenére a nyitrai kerü­let Szlovákiában elsőként, országos viszonylatban másodikként, a határidő szerint pedig húsz nappal előbb 100.8 százalékban teljesítette szénabeadá­sát. A nyitrai kerület dicséretre méltó eredménye után a bratislavai kerület két nappal később szintén teljesítette szénabeadását. A besztercebányai ke­rületben eddig négy járás: a rima­­szombati, a tornai, a fülek! és az ipolysági járás rendezte szénabeadá­sát. A kedvező időjárás következtében a széna minősége a múlt évvel szem­ben sokkal jobb. Földműveseink tehát az Idén nemcsak mennyiségben, de minőségben is eleget tesznek beadási kötelezettségüknek A széna begyűjtésén kívül folya­matban van a repce felvásárlása. Ezen a téren a nyitrai járás vezet 118 szá­zalékos eredménnyel. A járás föld­művesei a nemzeti bizottságok dol­gozóival és a felvásárló szervekkel jó kapcsolatot tartanak fenn. A széna, valamint a repcebeadás időbeni telje­sítése is főképpen ezzel magyarázha­tó. A nyitrai járás után egy nappal később a zselizi és a szenei járás terven felül teljesítették őszi repce beadásukat. Az aratási és cséplési munkálatok alatt is a megszokott mederben fo­lyik az állati termékek beadása. A legutóbbi, július 10-i jelentés szerint a bratislavai és a nyitrai kerületek vezetnek, ahol két termékben az idő­rendi beadás szerint száz százalékos eredményt értek el. Tojásbeadásban azonban Szlovákia valamennyi kerüle­te lemaradt. Mig a nyitrai kerület is — habár itt aránylag a legjobb ered­ményt értek el — kereken 10 száza­lékkal maradt el az idöszerinti be­adás mögött. A korai burgonya beadásában eb­ben az évben is a nagykaposi járás vezet, ahol már július 10-tg tervezett beadásukat 121,3 százalékra teljesí­tették. Ennek a járásnak köszönhető tehát az is, hogy az eperjesi kerület a burgonya beadásában 67,7 százalé­kos eredményt ért el. összegezve a július 10-i eredmé­nyeket. a négy fő termékben szlová­kiai viszonylatban a marhahús beadá­sában 96,7 sertéshúsban 98,6, tejben 100,0, tojásbeadásban pedig 85 szá­zalékos eredményt könyvelhetünk el. Az idén az ógyallai járásban kezd­ték meg elsőnek az aratást. A beadá­si kötelezettség teljesítésével is ők haladnak az élen. A múlt évben július 13-án kezdték meg a gabonabegyűj­tést. Az idén július 13-ig 40 vagon árpa került az állam raktárába. A dunaradványi szövetkezet taq.jai szorgalmas kitartó munka eredménye­ként vasárnap büszkén jelentették, hogy teljesítették egész évi gabona­­beadási kötelezettségüket. Összesen 361 mázsa búzát, 129 mázsa rozsot és 332 mázsa árpát adtak a nép álla­mának. A beadás teljesítésekor még azt is megjegyezték, hogy a számok nem véglegesek, mert jóval túltelje­­■ sitik gabonabeadási tervüket. Harmincötezer tojás terven felül A tojásbeadás terén a galántai já­rás legjobb szövetkezetei közé tar­tozik a hódi szövetkezet. Az időter­vüket állandóan 120 százalékra tel­jesítik. A szövetkezeti tagok még az aratási munkák megkezdése előtt kö­telezettséget vállaltak, hogy 35 ezer tojást terven feliül beadnak. A beadások időtervét a járásban jő’ teljesíti még a palóci, vízkeleti, alsószeli, kajali, diószegi, štefaniko­­vói, tallósi, tósnyárasdi és a körtvé­­lyesi szövetkezet. Ezzel szemben el­marad a gányi, és a kismácsédi szö­vetkezet. Többévtizedes vágyuk valóravált Hosszú évtizedeken át hiába égett a remény pislákoló mécsese Bolyk és Pinc községek lakosaiban: — „Talán majd a jövő évben kapunk..." — hitegették saját ma­gukat. Esztendő esztendő sarkára hágott, évtizedek múltak, de bizony a kapitalista rendszertől villanyt nem kaptak ... Többévtizedes vágyukat népi demokratikus államunk váltotta valóra. A napokban a villany kígyóit mindkét községben. Örömpír fakadt az emberek arcán. Hogyne örülnének! Hiszen a sárgarézhuzalokban lévő elektromos áram gépeket hoz mozgásba, mint a szél az út porát, tovaiízi a sötétséget. Hozzájárul mindkét község szövetkezetének fejlődéséhez. Jobb munkára serkenti a tagokat, hogy így viszonozzák államunk segítökész­­ségét. Sólyom László, Losonc яшяятиааявшяшщяшвшшшшаяяшяашттшшияшяшаялашшяшвяш V Teremtsünk rendet a falusi házak építésében Bárhova mégy vagy utazol, minde­nütt építkeznek. Hatalmas erőművek, gyárüzemek, mezőgazdasági épületek, új települések, új falvak, iskolák, kór­házak. kultúrházak és lakóházak épül­nek. Országunk második ötéves terve további nagyszabású építkezési prog­­rammot irányoz elő, A szocialista gaz­dasági rendszer lehetővé teszi a város és a falu építésének olyan megoldá­sát, amely a legkényelmesebb és leg­kedvezőbb életfeltételeket biztosítja a dolgozó ember és családja számára. A szocialista faiuépítés a termelés és az emberről való gondoskodás leg­főbb érdekeinek szolgálatában áll. A falu igénye természetszerűleg napjainkban állandóan emelkedik. A falusi és városi élet között eltűnik a különbség. Az általános jómódhoz hozzájárul az is, hogy az orvos- és egészségtudományok népszerűsítése folytán köztudomásúvá vált, hogyan keil testileg és szellemileg egészsége­sen élni és lakni. Ma már természe­tes, hogy majdnem minden faluban villanyvilágítás van. Most arra keli törekednünk, hogy minden faluban korszerű vízellátás és csatornázás le­gyen és minden falusi ház olyan ké­nyelmet nyújtson, mint a városi há­zak. „ Korszakunk békeakaratát az egész világon a családi házak építésére irá­­nyuiő igyekezet jellemzi a legjobban. Míg a kapitalista államokban a lakás­ínséget a tulajdonjogi, gazdasági, va­lamint politikai-szervezési akadályok miatt nem képesek megoldani, nálunk a nagy állami építkezések mellett le­hetővé teszik az egyéni építkezéséket is. A falvakon még sohase épült any­­nyi lakóház, mint az utóbbi években. Régebben a falu szegényebb pa­rasztjainak általában egy helyiségből álló házikója volt. Ma már többnyire két-három szobás korszerű lakásokat építenek. Ki építi ma falvainkban eze­ket a kényelmes és szép lakóházakat? Már nem a falusi gazdagok, hanem a munkások, EFSZ-tagok és a kispa­­rasztok. A lakóházak egyéni felépítése eddig még nem észlelt módon fellen­dült. Az utóbbi években falvainkban annyi új lakóház épült, mint azelőtt soha. Miközben örömmel figyeljük a hatalmas építkezési lendületet, sok olyan .jelenséggel találkozunk, ame’yek gondolkodóba ejtik az embert. Nagyon sok ház épült falvainkban „feketén”, építkezési engedély nélkül, innen­­onnan előkerült építési anyagból. Messze a falutól, kint a mezőkön. Mía a faluban parlagon hevernek az épí­tési parcellák és hasznavehetetlen ro­zoga istállók és csűrök tátonganak аг utca felöl, a mezőkön messze, a falu mögött, szétszórva nagy össze-vissza­­ságban úgy nőnek az. új házak, mint a gomba az eső után. A házak sok­szor elhúzódnak a szomszédos falu határáig, ahol találkoznak az ugyan­csak minden rendszert mellőző újon­nan épült lakóházakkal. Sokszor azt sem tudjuk megállapítani, hol kezdő­dik és hol végződik a falu. Az út mentén mindenütt új házak állnak, vagy épülőfélben vannak. Mindenki úgy építkezik, ahogy azt jónak látja, nincs tekintettel a szomszédos házak­ra, nem igyekszik utcát és teret és a falusi tervezési szempontjából harmo­nikus egységet alkotni. Egyes házak a keskenyebb oldalukkal, oromfaluk­kal néznek az útra, mások pedig hosszú oldalukkal állnak az út vona­lára. Gyakran látjuk, hogy az ólakat helyezték az út felé és a lakóház ab­lakai a mezőkre néznek. Az új házak ritkán alkotnak házsort, mindenütt őssze-vissza ugrálnak. Ha megfigyeljük a falvak régebbi építkezési módját, láthatjuk, hogy habár az épületekről lerí a falusi sze­gényparaszt minden nyomora, és a házak semmiképpen sem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek, a falusi térségeket sokszor mégis mű­vészi érzékkel alkották. A ház előtti kiskertek szorosan egymás mellé búj­nak és hozzátartoznak a falu meg­hittségéhez. Ma azonban mit látunk? Az országutak mentén a több kilomé­teres hosszúságban húzódó falvak már nem alkothatnak a jövőben sem egy­séget. Értékes, nagyterjedelmi mező­gazdasági területek vesznek kárba és ezzel szemben a falu szívében parla­gon hevernek az építkezésre valóban alkalmas háztelkek, amelyeknek a mezőgazdaság szempontjából nincs értéke. Kár, hogy a falusi építkezés örömteli fellendülését nem használjuk fel a szocialista falu megvalósításának érdekében. Gondoljunk csak a követ­kezőkre. Hogyan lehet majd a jövő­ben megvalósítani, hogy a rendszer­telenül felépített házak rendes vízve­zetékhez, csatornázáshoz, pormentes járdákhoz jussanak és élvezzék a kul­túra azon tényezőit, melyek feltétle­nül hozzátartoznak mai életünkhöz. Képzeljük csak el, milyen életkö­rülmények között nevelkednek majd ezekben a házakban a gyermekek? A házak mellett közvetlenül autóútak vezetnek, a gyermekek biztonsága ál­landó veszélyben forog. Gondoljunk csak arra, hogy milyen utat kell majd megtenni az óvodáig és az iskoláig ? Milyen körülményes az iskola látoga­tása, különösen télviz idején. Beteg­ség esetén, vagy esetleg balesetkor milyen messzire kell majd orvosért futni. Ilyen körülmények között mozi­­látogatásról, beszélni, színházról és egyáltalán kultúráiéiról, alig lehet szó. Ezek a házak évszázadokon keresz­tül azt fogják bizonyítani, hogy a mi szerveink milyen tehetetlenül álltak szembe a lakásínséggel. Hiába hirdet­tük, hogy el kell távolítani a falusi és a városi élet közötti különbséget, hiába igyekszünk emelni a falusi la­kosság életszínvonalát, ha szemet hu­nyunk ezen építkezések felett, melyek nagy területeket vonnak el a mező­gazdaságtól, lehetetlenné teszik a me­zőgazdasági nagytermelés megszerve­zőiét és a kultúráiét fellendülését. A falvakon a parcellatulajdonosok önszántukból nem adják ki a kezük­ből a telkeket és ha valaki építkezni szándékozik és megakamá venni a telket, olyan magas árat kérnek, hogy azt senki se képes megadni. A mai törvények lehetetlenné teszik, hogy magánépítkezés céljaira telket sajátít­sanak ki. A községek ugyan módjában állna ezeket a parlagon heverő telke­ket a falu rendészete címen kisajátí­tani, és a kisajátítási áron az érdek­lődők rendelkezésére bocsátani, de ez nálunk gyakorlatban csak igen ritkán fordul elő. Ma, amikor a közigazgatás a terve­zés és az építés terén is előkészíti a decentralizációt, reméljük, a lakáster­vezésben s majd visszatükröződik _ az egyéni lakásépítés valóságos szükség­lete és az erre vonatkozó tervek meg­valósításának lehetősége. __ Kisajátítás útján majd minden építkező számára biztosítani tudjuk a megfelelő építke­zési telket a falu belterületén úgy, hogy falvaink érvényes és jóváhagyott tervek alapján épülhessenek és fej­lődhessenek. Legfőbb ideje, hogy megakadályoz­zuk azt a fegyelmezetlenséget, ame­lyet ma a falusi építkezések terén észlelünk és véget vessünk a tervnél­küli építkezéseknek, amelyek olyan nagy területeket vonnak él a mező­gazdaságtól és lehetetlenné teszik a jövőben is, hogy az új házak szerve­sen hozzátartozzanak a szocialista fa­luhoz. m. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom