Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-15 / 28. szám

d Földműves 1956. július 15. KOMBÁJNOK ZUGASATOL HANGOS A HATAR ^AУ7WW^ЛЛЛЛ/УW^AЛД/^ЛЛЛ/У'//✓/7^/^AЛЛЛЛ/W^ЛЛЛЛЛ/^/lЛЛЛ/УУWAЛЛЛ/'/^Л/✓\ЛДГVWW^AЛ/WV^/WW^^^ ТШш vágya tdiesüÜ Délcegen ül Kubík Ferenc a kom­bájn nyergében. Első nap arat azzal a géppel, ami után több éven vágyó­dott. Azelőtt traktoros volt, a széles mezőkön szántott, vetett. Szalmát gyűjtött, tarlót hántott a kombájn után. harmadik. Telik a magtár, fogy a tábla. A faluból sok néző összegyűlt a mezőn. Kíváncsiak, hogy fizet a ga­bona. Harminchat mázsát adott az őszi árpa, huszonhatot számítanak búzából. A felnőttek komolyan figye-Erre mindenki jót nevetett, tudták, hogy a híres DT-t még a szalmaösz­­szehúzók előzik meg, de nem vitat­koznak vele, mert mire a bosszantás befejeződne, akkorra akad annyi ie­­takarított hely, hogy Károly bácsi a nehéz tárcsát beakassza a .televényes földbe. Kubik Ferenc a kombájnon. Először titkolta tervét, de később elmondta barátainak, azok a többi traktorosoknak és így történt, hogy kombájnos-tanfolyamra küldték a fia­tal traktorost. Polák Gyula brigádve­zető sokszor felfigyelt a szerény fiú szorgalmára. Ő szemelte ki most is, hogy a hódi szövetkezet földjén első­nek kezdje meg az aratást. Viasz­érésben nem lehetett önkötözővel aratni, mert esett. Azóta, hogy me­legre fordult az idő, törik a kalász, pereg a szem, kár lenne kévébe köt­ni. A nagy tábla szélén köröskörül két rendet önkötözővel vágtak le, és az­után jött az arató-cséplő gép. A kombájnos gyengéden tartja a volánt. Először csak félkaszára, majd háromnegyedre, később egészre me­rít. Vigyáz, hogy a pelyvába szem ne kerüljön. A kasza sziszeg, vitorla fo­rog s a dús kalászú gabona zizegve sodródik a gép széles torkába. Zúg aj dob, ömlik a szem, hintázva huil a szalma a szalmarázó villáiról. A kocsisok nagy szekerekkel várják, hogy a kombájn tartályából kiöntse az acélos magot. Nyolc, tíz mázsa ömlik ki egyszerre. Kétszeri öntés és megtelik egy szekér. Jön a második, ük a gépeket, ä gyermekek tapsol­nak, kiabálnak. Matyasovszky Károly A traktoros brigád a hódi EFSZ- ben tíz nap alatt akarja elvégezni az aratást és cséplést. Ezenkívül szor­galmasan végzik a tarlóhántást és 30 hektárba vetnek tarlókeveréket. Két kombájn és két önkötözőgép meg­hosszabbított műszakban dolgozik. Mindkét cséplőgépnél két váltásban csépelnek a szövetkezet dolgozói. A gépeket vontatott motorok hajtják. A DT is két műszakban hántja a tar­lót, gépcsoportot húz maga után, tárcsázik, boronái, vet és hengerel. Matyasovszky Károly 10-12 órát dol­gozik éjjel, Szabó Jóska ugyanannyit nappal. Következő héten az „öreg" DT-és lesz a nappalos és a „fiatal“ Szabó Jóska a tarlóhántást végzi. traktoros legnagyobb örömére az utol­só rendet is levágja a kombájn. — Miért örül annyira, Károly bá­tyám ? — kérdezte Szlanka Ferenc segédkombájnos. — Azért, hogy ti elmentek, és az­után én következem. az éjszakás. Mire az aratást elvégzik, minden tarlót fekete hant takar és a 30 hektár földön kizöldül a másod­­vetés. Csurilla József Reggelre a tarlónak nyoma se ma­radt. A tárcsát borona követte, a bo­ronát vetőgép, a vetőgépet könnyű henger és a ringó kalászok helyén már másodvetés magja duzzad. A kálnai gépállomáson A háborút megelőző években füs­tölgő kéményt láttunk Káinén a Lé­va—Érsekújvár vasútvonal jobbolda­lán, a Garam szintén jobboldali sar­kában. Ez abban az időben Schneller Gusztáv földesúr egyik szeszfinomító­ja volt. Ideszállították a többi major­ról a répából főzött szeszt, hogy meg­finomítsák' és innen jutott a kereske­delembe. Még élnek azokból az em­berekből, akik szakadásig dolgoztak a. szeszfinomítóba és kevés kerese­tükből csak tengették életüket, amíg a földesúrnak búsás jövedelem jutott. Ezek az emberek még sokat emlege­tik az akkori időket, és mint szomo­rú múltra tekintenek rá vissza. A háború idején a szeszgyár na­gyon megrongálódott. Mintegy három hónapon keresztül a Garam-mentén németek, Léva felől a szovjetek áll­tak harcba. A szeszgyár akkor tele volt finomított szesszel, amit a né­metek és a lakosság bizonyos része széthordott. A háború befejezése után államunk kezébe vette a többi elha­nyagolt nagybirtokkal együtt a kálnai Schoeller-féle vagyon ügyét is. A fé­lig rombadőlt falakat lebontották, s a romok helyére gépállomást építettek 1947-ben. Míg az épület el nem ké­szült, addig a gépállomás Alsószecsén, majd Felsöszecsén volt. A kálnai gépállomás egyre gyarapodik, új gépekkel és szakkáderekkel. Ha bemegyünk a gépállomásra, legelőször szemünkbe tűnik a bejárat mellett felállított díszes versenytábla. Húsz brigád neve sorszámmal ellátva van ráfestve. Az elért eredményeket szá­zalékban tüntetik fel. Dróton tolható, pléhből készült apró lánctalpas trak­torok jelzik, hogy melyik brigád hol tart a munkaversenyben. Részletesen az eredményekről azonban ez a tábla nem tájékoztat, arról Obert András munkairányító tájékoztat bennünket. A tavaszi munkák versenyében leg­jobb teljesítményt nyújtott a devióa­­ni brigád, amelyik 128,6 százalékos teljesítménnyel első lett. Második Üjbars, tervét 126,8 százalékra telje­sítette. Az egyéni versenyek során Szluka Pál a csonki brigád traktorosa 397 százalékos tervteljesítéssel került az élre. Zetor-25-ös traktorával 334 kö­zépszántásra átszámított hektár mun­káját végezte el. A csonki brigádon még két traktoros 300 százalékra tel­jesítette tervétf Negyedik az újbarsi brigádon dolgozó Struhár László 239 százalékkal. A javítóműhelyek száz százalékra teljesítették tervüket, jú­lius elejére minden gépet kijavítottak. A munkairányító és a főagronómus irodájának tetőzetére rövidhullámú adó-ve vő rádióállomás antennát épí­tettek. A villanymotorok javítóműhe­lyében már készen állnak az új adó­vevő készülékek, melyeket a Tesla nemzeti vállalat prágai telepe küldött a gépállomásnak. Amikor ott jártam Košický Jenő a gépállomás dolgozója az utolsó rádiót szerelte be. — Aratáskor már ezekkel vesszük fel a jelentéseket — mondotta Öbert elvtárs. — Egyelőre tíz brigádot lá­tunk el ilyen adó-vevőkészülékkel. Még meg kell említenem,' hogy az aratógépek és a kombájnok egyrésze itt van az udvaron készenlétben. Je­lenleg csak az őszi árpát és rozsot aratják, de rövidesen sor kerül vala­mennyi terményre és akkor minden gépet bevetnek az új kenyérért vívott harcba. Vörös Vilmos, Újbánya Gondos munka - haragoszöld kukorica Sokat olvastunk a kukorica négyzetes ültetéséről és annak előnyeiről. Azt is eleget hallottuk, hogy az új módszer nem egészen vált be. Len­gyel József és Csicsátka György a libádi traktorosbrigád dolgozói nem a sikertelenség objektív okait hangoztatják, hanem a dolog másik oldalá­val kezdték az új módszer bevezetését. Alaposan áttanulmányozták a Magyarországról hozott gépek szerkezetét és használatát és gondos próba után megkezdték az 51 hektáron való ültetést. Meg is látszik munkáju­kon, hogy türelemmel és szívvel végezték feladatukat. A harmadszor is megkapált táblán a sorok hosszában, széliében olyan egyenesek, mintha nem is vetették, hanem előre elkészített mérnöki terv szerint ültették volna a haraposzöld kukoricaszárakat. A gépjárta közösben pedig nyoma sincs az élősdi gaznak. A termény könnyebb megmunkálása mellett nem csak időt nyer a tagság, de lényeges munkaegység-megtakarítás is van, ami majd elszámoláskor jelentkezik a bőséges termés pénzügyi értékelé­sénél. A traktorosbrigád kiváló munkája egyformán mutatkozik a többi nö­vények megmunkálásánál, amiben persze része van a tagság szorgalmá­nak 5 . Itt meg kell említeni, hogy a szövetkezet dolgozói még 1952 év­ben megnyerték a járás versenyzászlaját a tavaszi munkák sikeres végzéséért. A verseny azóta se volt kihirdetve és a zászló most is a li­bádi EFSZ-be van. Nem sajnáljuk tőlük a zászlót, de annak mégis csak versengést, küzdést kellene hirdetni, hogy más szövetkezetek is gondol­kodjanak azon, hogyan is tudnák elérni gyorsabban, jobban és olcsóbban az eléjük tűzött feladatokat. Nemes elhatározás Ez évben gazdag gabonatermés mutatkozik a királ.yhelmeci járás­ban. A szövetkezetek széles rónáin ezen a nyáron ötödször arat majd Orechovszky István, á Munkaér­demrenddel kitüntetett kombájnos a leleszi brigádközpont dolgozója. Orechovszky István, aki az el­múlt év nyarán első lett a kassai kerület aratási versenyében, most kötelezettséget vállal, hogy ez évi aratási tervét 230 százalékra tel­jesíti. Ez pedig azt jelenj, hogy 120 hektár gabonát arat le terven felül. Ezenkívül versenyre hívja a járás valamennyi kombájnosát a legnagyobb teljesítményért, a leg­alacsonyabb szemveszteségért és 8 százalék üzemanyag _ megtakarítá­sáért. Ezt a kötelezettségvállalást segítőtársával Scirankó Miklóssal együtt akarja elérni, főleg a több éves tapasztalatok kihasználásával és a gép szakszerű karbantartásá­val. Két név egy kombájnon Amikor az elmúlt nyáron Smugala István, a losonci gépállomás kombáj­­nosa S-i-es kombájnjával aratta a gabonát a járás határában, sok szö­vetkezeti tagnak feltűnt, hogy kom­bájnján két név ékeskedik: „Lágya- Elza". — Ha csak az egyik név, mondjuk Elza neve lenne a kombájnon, — mondogatták különösen az asszonyok, — azt még megértenénk. A fess fia­tal kombájnos kedvesét látja a gép­ben és annak a nevét írta rá. De mit keres ott a másik név? Egyszer az­tán már nagyon kíváncsiak voltak a titokra és megkérdezték a fiatal kombájnost. De ő csak hallgatott. Akik csak magukban találgatták, hogy mit keres ott az a két név, azok még máig sem tudják. De aki komolyabban elbeszélgettek a dolog­ról Smugala Istvánnal, azonnat tisz­tába jöttek a titokzatos írás jelentő­ségével. A kombájnos szívesen adott felvilágosítást. Hát miért ne büszkél­kedne fia és leánya nevével? Igen, ez a rejtély titka. Smugala István fia és leánya nevét adta gépé­nek. Ezt pedig azért tette, hogy job­ban menjen neki a munka. Hiszen ha az ember munkája mögött gyerme­keit látja és tudja, hogy értük dol­gozik, hogy jobban, boldogabban él­jenek, akkor aztán nagyobb az igye­kezet. Mindkét gyermekét nagyon szereti. Fiából ugyancsak kitűnő kombájnost akar nevelni. A nyolcéves Lacika már tavaly is sokat „segített" apjának és ebben az évben még jobban kive­szi részét az aratásból. Eddig rend­ben is lenne a dolog. Csakhogy ... hiba van a dologban, — mondják Smugala István murika-Szacskó Bélát jó szakembernek ismerik a losonci gépállomáson. Azért bízták meg a mozgóműhely vezetésével. Reggeltől napestig járja majd a határt aratás alatt, nehogy a legkisebb üzemzavar miatt is álljanak a kombájnok. Az ilyen üzemzavarokat a helyszínen or­vosolják. társai. — Arra a táblára, amelyre felírta gyermekeinek nevét, több hév már nem fér el. Hova fogja most ír­ni a harmadik nevet? Hiszen ő még fiatal és hát... egyre több jó kom­­bájnosra lesz szükségünk. De Smugala István nagyon ötlete-Smugala István sen válaszolt erre a kérdésre is. Na7 gyobb táblát tesz a gépre, amelyen elfér három, vagy még több név is. Ami pedig a kombájnosokat illeti, évről évre többre lesz szükségünk. Ez nem titok, tudja mindenki. Ha tehát a következő években több név lesz Smugala István kombájnján és esetleg egy év múlva a két név mellé odakerül még „Pityuka" neve is, senki se csodálkozzék. Hiszen egy­re több jó kombájnosra van szüksé­günk. Ondrej Bartoš Segítenek a gépek Az utóbbi hetekben előadódott ked­vezőtlen esős időjárás igen nagy ki­hatással volt a rétek kaszálására a malackai járásban. Különösen» a Mo­­rava-folyó völgyében olyan puha volt a. rétek talaja, hogy hosszabb ideig nem bírták meg a gépet. Ez arra figyelmezteti az illetékes szerveket, hogy ezer? a tér.en még nagy feladat megoldása vár rájuk. A malackai gépállomás vezetősége úgy irányítja a munkát, hogy mihelyt az egyes helyeken a traktorokkal meg lehet kezdeni a kaszálást, oda­összpontosítják a rendelkezésükre ál­ló összes gépet. Az elmúlt héten már kissé javult a helyzet és folytathat­ták a több mint két héttel ezelőtt abbahagyott kaszálást. A malackai gépállomásnak ezen a téren nagy se­gítséget nyújt a szenei, galántai, sze­­redi, nagymegyeri és még több gép­állomás. így például a gajari szövet­kezetben, amelynek összesen 780 hek­tár rétje van, egyetlen nap alatt 27 traktor dolgozott. Ennek az az ered­ménye, hogy a szövetkezetben már közel 400 hektár rétről betakarították a termést. Járási méretben viszont rosszabb a helyzet, mert ez ideig áz összes rétnek alig a felét kaszá’ták le. Olcsóbbak a Ha az élelmiszerboltok kirakatait figyeljük, megállapíthatjuk, hogy kon­­zervekben igen gazdag választékunk van. Minőségük igen jó és ízletesen vannak elkészítve. Ez a körülmény hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztó­közönség fokozott érdeklődést mutat e cikk iránt. A készételek és húskonzervek hat­hatós terjesztése érdekében a belke­reskedelem 1956. július 11-ével ,lé­húskonzervek nyegesen leszállította számos kon­zervféle és készétel árát. A készéte­leknél (főzelékkel kombinált húskon­zerveknél) az árleszállítás 30—50 szá­zalék, a tiszta húskorzerveknél 20-25 százalék és a belsőségeknél 60 szá­zalékig terjed. A konzerváruk mostani jelentős árleszállítása bizonyára nagy tetszést vált majd ki g fogyasztóközöriség* ко3 rében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom