Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-12-23 / 51. szám
S \fza(rad Földműves 1956. december 23, Slovakia mezőgazdasága fejlesztésének távlatai «ц щ и 111 ■■ i TtHHmrP^iiMi i -■£> Д - F,?r ?■:-.^гшштжшш5ттящежшшшйВй&тж2аят — még ma is a legkomolyabb probléma a szarvasmarhatenyésztésben. Az állami gazdaságok a fajállattenyésztésben sem teljesítették feladatukat. Ä tervezett 208 fajbikából csak 102 darabot adtak be 1955-ben, ebből is csak 39 darab volt elsőrendű. A nevezett hiányosságok a szarvasmarhatenyésztésben arra kötelezik az állami gazdaságok felelős dolgozóit, hogy az állatállomány emelése mellett nagy erőfeszítést tegyenek saját tenyésztésű elsőrendű állatállomány biztosítására. A sertéstenyésztésben legnagyobb feladat a szopósmalacok elhullásának csökkentése, továbbá .saját nevelésből fedezni mind a nevelésre, mind a hizlalásra szánt teljes szükségletet. Amellett lényegesen meg kell. javítani a takarmányozást és a gondozást, hogy ennek segítségével elérhessük a • tervezett, súlygyarapodást.7 • A szarvasmarha- sertés és a lótenyésztés között létező különbséget mielőbb meg kell szüntetni, mert sok állami gazdaságban ez az állattenyésztés és a növénytermesztés fejlesztésének egyik lehetősége. A szarvasmarhaállomány nemteljesítését sokszor a kevés istállóra magyarázzuk. A- mellett a beruházási építkezésben levő nagy lehetőségeket ezideig nem • használtuk ki teljes mértékben. A hibákat elsősorban azi állami gazdaságok vezetőkádereinek sorában kell keresni. Az igazgatók nem mindig gondoskodtak időben az építkezés előkészítéséről, nem követelték meg a megegyezett határidők pontos betartását, nem tartották rendben az épületeket és nem gondoskodtak tatarozásukról, sőt a javításokhoz szükséges anyag biztosításánál sem léptek fel kezdeményezően. Az. Építésügyi Megbízotti Hivatal üzemeinek címére meg kell mondanunk, hogy közülük számos vállalat még ebben az évben sem biztosította az állami gazdaságok gazdasági épületeinek felépítését, vezetőkádereik pedig még ma is lebecsülik ezen építkezések jelen, tőségét. Az állami gazdaságok a tervezett feladatok teljesítéséhez megkapják a szükséges gépi segítséget. 1953 óta például a traktoregységek 56 százalékkal emelkedtek. A gépek teljes kihasználásának legfőbb akadálya a . felelős dolgozók maradi, merev álláspontja. Az új technika fejlesztése a mezőgazdaságban, illetve az állami gazdaságban, a folyamatos gépesítés bevezetésében különösen a betakarításnál, a növényápolási munkálatok gépesítése — ezek a legjelentősebb feladatok a munkatermelékenység fokozásánál, főleg a növénytermesztésben. E feladatokkal szemben foglalt helyes álláspont példaképe a zselízi állami gazdaság, melynek újítócsoportját „Csehszlovák Békedíjjal” tüntették ki. Ez a csoport javaslatával lehetővé tette a legnehezebb fizikai munkák gépesítését, a silótakarmányok gépi betakarítását. Ez a módszer hektáronként 1150 koronával csökkentette a betakarítási költségeket. Az állattenyésztésben a csökkentett munkaidővel kapcsolatosan sokkal bátrabban kell kezdeményezni az önműködő itatok alkalmazását, a fejést, a takarmányozást, a tisztítást, és valamennyi istállómunkát. Ezen a téren sok a behoznivaló, mert a jelenlegi tehénistállóknak csak 43 százaléka van felszerelve önitatókkal, 51 százaléka fejőberendezéssel, a függővágányok pedig az istállóknak csak 15,5 százalékába vannak beszerelve. két vagy többféle munkát végezni gépével. A téli időszak kihasználását, amikor kevés gép dolgozik a mezőgazdasági termelésben, vontatott eszközök szerelésével, vagy pedig egyéb gépek összeállításával kell biztosítani, melyek nincsenek közvetlen összefüggésben a mezőgazdasági termeléssel, de megkönnyítik a falusi emberek életét. Mindenekelőtt a be- és kirakodó munkák gépesítéséről van szó, mert, a mezőgazdaságban óriási szállítás bonyolódik le. További szerszámokat kell összeállítani a traktorok után, mint pl. futószalagokat, faültetésre alkalmas futóberendezéseket, amelyek oszlopok leásására is alkalmasak, valamint egyéb gépeket építkezési célokra stb. Okvetlenül szükséges tovább fejleszteni az önsegély által elvégezhető munkákat a brigádközpontok kiépítésére, fokozni kell a szövetkezetekben a gépek karbantartásáról való gondoskodást, növelni kell a gépállomás részvételét a fa erdőből történő elszállításánál s így biztosítani a munkatermelékenység és a traktorosok keresetének növelését. A traktorosok szakmai színvonalának emelése Csökkenteni kell a termelési költségeket Hogy az állami gazdaságok egyes jó eredmények elérése mellett még mindig drágán állítják elő az állati és növényi termékeket, ennek oka nemcsak az alacsony hektárhozamokban és az állatok alacsony hasznosságában és a növendékállatok magas elhullásában keresendő, hanem mindenekelőtt a termelési költségek túllépésében... А/ állami, gazdaságok irányítása nagyobb közgazdasági és szakmai színvonalat igényel. Minden vezető dolgozótól meg kell követelni a munkaszervezés, a tervezés, a nyilvántartás, a technológiai folyamatok és a pénzügyek ismeretét. A hiányos ismeretek pótlására minden lehető módszert ki kell használni. A munkaszervezés és a szocialista mezőgazdasági üzemek irányítása megköveteli a helyi, természeti és közgazdasági feltételek ismeretét. Ezért az állami gazdaságoknak arra kell törekedniök, hogy az 1 egyes részlegek vezetőinek és zootechnikusainak szakmai színvonalát lényegesen növeljék. Rendszeresen javítani és érvényesíteni kell a munka- és a bérrendszert és bizonyos javulást kell elérni az elsődleges és a számviteli nyilvántartásban. Az állami gazdaságok tervfeladatainak teljesítéséből még mindig nem megfelelő mértékben veszik ki részüket a szakszervezetek alapszervezetei. Egyrészt azért van ez az állapot, mert a szakszervezeti mozgalom üzemi szervezetei még nem sajátították el és nem érvényesítik munkájukban a szakszervezeti mozgalom szabályzatait, másrészt pedig azért, mert követeléseiket és javaslataikat az állami gazdaságok igazgatói és az egyes részlegek vezetői nem veszik figyelembe. Hogy a szakszervezeti mozgalom üzemi bizottságai nem gondoskodnak kellőképpen az állami gazdaságok dolgozóiról és a tervfeladatok teljesítéséről, azt főleg a kollektív szerződések hanyag teljesítésének ellenőrzése bizonyítja. Sok állami gazdaságban kevés figyelmet szentelnek a fiatal dolgozóknak. A gazdaságok igazgatói' az- ifjúság munka-, szociális- és kulturális feltételeiről vajmi keveset gondoskodik. Természetes tehát, hogy az ifjúság — mint pl. a lévai és a bratislavai állami gazdaságból az iparban, vagy másutt keres alkalmazást, mivel ott jobban gondoskodnak szükségleteik kielégítéséről és nagyobb lehetőségek vannak a kulturális életre. Halaszthatatlan feladat a fiatalokról való gondoskodás lényeges megjavítása, mind az állami gazdaságok vezetősége, mind pedig a CSISZ járási vezetőségeinek részéről. Az irányítás decentralizálásával, az igazgatók jogkörének lényeges kibővítésével és a pénzgazdaság most készülő rendezésével kialakulnak az állami gazdaságok termelése gazdaságossá tételének kedvező feltételei. A mezőgazdasági termelés emelésével a szövetkezetekben lehetővé válik, hogy az állami gazdaságok egyre inkább növénytermesztési és állattenyésztési termelésük megjavítására vegyenek irányt, valamint a nemesített vetőmagok és ültetőgumók tér-, mesztésére, a nagy hasznosságú állatok, sertések, tehenek stb. tenyésztésére. A felelős mezőgazdasági irányítószervek elégtelen gondoskodása a traktorosok szakmai színvonalának növeléséről, valamint szociális és kulturális igényeinek kielégítéséről, gyakori munkahely változtatást eredményeznek. Habár az 1954. évvel összehasonlítva, amikor a dunaszérdahelýi gépállomáson 48, ä királyhelmeci gépállomáson pedig 67 százalék volt a fluktuáció (munkahely változtatás), ez az utóbbi időben, illetve ez év első 9 hónapjában átlagosan 20 százalékra csökkent, de továbbra is jelentős mértékben befolyásolja a gépálomások munkája minőségének emelését. A traktorosok munkahelye állandósításának egyik leghathatósabb eszköze a végzett munka mennyisége és minősége szerint való igazságos jutalmazás, valamint a traktorosok munkája társadalmi jelentőségének tudatosítása. Gépállomásaink agrotechnikai szolgálata szántóföldeink technológusai és minőségi ellenőrei. A legnagyobb mértékben tőlük függ a helyes agrotechnika és a magas hektárhozamok elérése a szövetkezetek földjein. Az agronómusnak a lehető legnagyobb segítséget kell nyújtani a szövetkezeti tagoknak a termelés növelésénél, a szervezés tökéletesítésénél és a traktorosok munkája minőségének emelésénél. Az. agronómiái szolgálat jelentősége olyan arányban növekszik, amilyen mértékben csökkennek a szövetkezetek részére az állami terv irányszámai. Nagymértékben az agronómusoktól függ, helyesen használja-e ki a szövetkezet saját lehetőségeit és a szövetkezeti tagok kezdeményezését, már a termelési tervek összeállításánál. Az agronómusoknak meg kell magyarázniok a szövetkezeti tagoknak, mit eredményez az összes föld helyes kihasználása, mit jelent a termelésben a helyes agrotechnika alapelveinek érvényesítése és meg kell tanítaniok a szövetkezeti tagokat a jövedelmező gazdálkodásra. A szakaszagronómusokat jelentősen segítik majd a gépállomások agrolaboratóriumai, melyek már ma is nagy segítséget nyújta nak a szövetkezeteknek a vetőmagok csíraképességének megállapításánál, a talajtani vizsgálatoknál és a trágyázási tervek kidolgozásánál. Szükséges, hogy a gépállomások vezető dolgozói tudatára ébredjenek, hogy a laboratóriumokkal helyezhetik szakmai alapra az agronómiái szolgálat tevékenységét Az agronómiái szolgálat szakmai felkészültségének emelése, a laboratóriumok és a kísérleti parcellák kihasználása, megszüntetik a „véletlen eredményre” várást és a mezőgazdasági termelés biztosítását magasabb, mondhatnánk tudományos alapra helyezik. Hála pártunk és kormányunk gondoskodásának, melyet a mezőgazdasági termelés emelésére fordít, s amelynek következtében mezőgazdaságunk további új, tökéletes gépi berendezésekkel gazdagodik. A második ötéves terv idején 'tovább emelkedik a mezőgazdasági munkák gépesítése és 1960-ban eléri az 1955-ös kétszeresét. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy a szövetkezetek minden hektár szántóföldjén 5,5 átlaghektár gépesített munkát kell elérnünk. Ezen a téren is hatásosan segítenek a szovjet tapasztalatok és a szovjet gépek. Ezek segítségével értek el a gépállomások az ültetésben, a növényápolásban és a betakarításban lényeges javulást, hiszen ezek a munkák voltak a múltban szövetkezeteink legnagyobb problémái. így pl. 1956-ban 148 844 hektáron végeztek sorközi megművelést és a 20 635 hektárnyi cukorrépából, melyet a szövetkezetek termeltek, 18 870 hektárt a gépállomások szántottak ki. A gépállomások alapfeladata a jelenlegi és az új technika kihasználásában rejlik. A gépek állandó javítása az üzemanyag .fogyasztás szerint jól bevált, de a végzett javítások alacsony minősége továbbra is csökkenti a gépek kihasználását. A Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatalnak biztosítania kell a kerületi gépjavító üzemek munkájának megjavítását, hogy a legmagasabb technika iskolájává váljanak a gépállomások összes dolgozói számára. A javítások minőségének emelésével jobban kihasználhatjuk a gépeket, és lényegesen csökkennek az önköltségek a gépállomásokon. A munkatermelékenység és a minőség emelésével valamint a további gépesítéssel jelentősen hozzájárulnak a gépállomások a mezőgazdasági termelés emeléséhez. Szorosabb kapcsolatot a tudomány és a gyakorlat között A mezőgazdasági iskolák színvonalának emeléséért Javítani kell a gépállomások munkáját Pártunk már többször hangoztatta i gépállomások küldetésének, mint nezőgazdasági termelésünk anyagi, ;echnikai és szervezési alapjának jeentőségét. A gépállomások jelentő:ége a mezőgazdasági termelés emeésének biztosításánál, de főleg a me:őgazdaság kollektivizálásánál tovább íövekszik. A gépállomások technikai, szakmai is szervezési segítséget nyújtanak a izövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó földműveseknek, de elégtelenül ;eljesítik politikai küldetésüket, meiyíek az lenne a célja, hogy az új izövetkezetek alakításának hatásos iszközei lennének. A gépállomások lolitikai. befolyása növelésének felté;ele a traktorosok, az agronómusok is a többi dolgozók helyes politikai íevelése, amit főleg az SZLKP üzemi szervezeteinek élénk politikai tevé(enységével és a járási pártbizottsájok rendszeres gondoskodásával lehet Térni. A gépállomások munkája döntő nértékben befolyásolja a szövetkezesekben a munkatermelékenységet, miíősége pedig a mezőgazdasági terme- és jövedelmezőségét. Ezért a munkatermelékenység fokozásának döntő 'eltétele a-munka minőségének szüntelen növelése, melynek döntő jelentősége van mezőgazdasági termelésünk emelésében. A gépállomások tevékenysége megjavításának egyik feltétele a GTÄ dolgozói szakmai színvonalának növelése. A gépállomásokon ezideig kevés főiskolai és középiskolai képzettséggel rendelkező szakember van. A gépállomások felelős dolgozói nem támaszkodhatnak csupán szakiskoláink segítségére, hanem tovább kell nevelniük és iskolázniok a tapasztalt szakembereket. A gépállomások összes dolgozói szakmai színvonalának növelésénél nem lehet megfeledkezni a termelés legfontosabb tényezőiről — a traktorosokról. A végzett munkák eddigi alacsony minőségét gyakran a traktorosok elégtelen képesítése okozta. A mezőgazdasági irányítószervek dolgozói még nincsenek teljesen tudatában, hogy nem elegendő, ha a traktorosok a géppel csak egyféle munkát tudnak végezni, hanem szükségük van az agrotechnikai tudomány alapjára is. Továbbá szorgalmazni kell az olyan intézkedéseket, amelyek a traktorosok számára egész éven keresztül biztosítják a munkát. Jelenleg a traktorosoknak csak 10 százaléka tud A Szlovákia mezőgazdasági termelésére háruló fokozott feladatok teljesítéséhez jelentős részben hozzá kell járulni a tudományos és kísérleti intézeteknek. Különös fontosságot tulajdonítunk a tudományos és a kutatómunkák terjedelmének és irányvonalának, mivel Szlovákiában igen változó éghajlati, gazdasági és talajviszonyok vannak, amelyek teljes kihasználását a tudomány és a kísérlet hivatott megmutatni. Hála pártunk és kormányunk állandó gondoskodásának a tudomány fejlesztéséről, nagy segítség és nagy lehetőségek állnak Szlovákia mezőgazdasági tudományának rendelkezésére. Bizonyára nagyon örvendetes," hogy a tudományos és kutatóintézetek aránylag rövid létezésük ellenére is számos jelentős tudományos dolgozónk van, akiknek megvan a helyes viszonyuk a gyakorlathoz. Fiatal mezőgazdasági tudományunknak ezek a szerény eredményei biztos jelei annak, hogy tudományos dolgozóink el tudják távolítani munkájukból a ma még létező hiányosságokat és bizonyára meg tudják oldani mezőgazdasági termelésünkben mutatkozó sürgős feladatokat. A növénytermesztés szakaszán halaszthatatlan szükség van a mezőgazdasági tudomány segítségére. Meg kell állapítani a helyes vetésforgókat Szlovákia különböző éghajlati és talajviszonyait figyelembe véve meg kell oldani Dél-Szlovákia homokos területei termékennyé tételének kérdését, ki kell dolgozni a takarmányalap legcélszerűbb megszervezését és tovább kell bővíteni a növényi kártevők ellem hatásos beavatkozást. Az állattenyésztésben állandóan fontos feladat mind a szimentáli, mind pedig a pinzgaui fajta állatok hasznosságának emelése. Óriási * jelentőséggel bír a tej zsírtartalma fokozásának megoldása, a sertéstenyésztésben pedig a fajközti keresztezés módszerének kidolgozása és az anyakocák hasznosságának fokozása. Az állategészségügyi tudományos dolgozók példásan együttműködnek a gyakorlattal és bizonyára rövidesen megtalálják az új betegségek elleni hatásos harc módszerét, különösen a ló- és a juhbetegségek ellen, melyek eddig ismeretlenek voltak hazánkban. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben az említett feladatokon kívül nagyon fontos közgazdasági problémák állnak tudományos dolgozóink előtt. Mindenekelőtt a szövetkezetek és az állami gazdaságok munkatermelékenysége és a termelési költségek csökkentése lehetőségének további kutatásáról van szó. A Szlovák Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Ekonómiai Kutató Intézetének az idő rövidsége miatt gyorsan be kell fejeznie a szlovákiai hegyvidéki szövetkezetek további fejlődése kérdésének elemzését. A tudományos kutatás eredményei; nek gyakorlatba való bevezetése meg" követeli a tudományos dolgozók legszorosabb együttműködését mezőgazdaság irányítószerveinkkel, melyek közvetlenül a termelésben dolgoznak. Ezen a téren hatásos segítséget nyújthat a szakmai-technikai tanácsok megszervezése a tudomány és a gyakorlat élenjáró dolgozóiból, akik a kerületi nemzeti bizottságokon és olyan helyeken dolgoznak, ahol erre megvannak a megfelelő káderok, vagyis a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakosztályain is. Ez azért is fontos, mert a decentralizáció megvalósítása után ezen szervek kezében összpontosul a mezőgazdasági termelés irányítása. A mezőgazdasági termelés szocialista formáinak folyamtos kibővítésével és megszilárdításával szükségessé válik több komoly probléma-megoldása, melyekre már most alaposan fel kell készülni tudományos kutató intézeteinknek. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésével egyidejűleg biztosítani a mezőgazdasági termelés feladatait, ez halaszthatatlanul megköveteli az összes mezőgazdasági dolgozók szakmai színvonalának emelését. 1960-ig 2500 főiskolai végzettségű, 8500 középiskolai végzettségű és 4000 mezőgazdasági mesteriskolát végzett egyénnel, valamint, legalább 1300 kétéves mezőgazdasági könyvelési iskolát végzett dolgozóval kell megerősíteni mezőgazdaságunkat. A különböző típusú mezőgazdasági iskolák jelenlegi kapacitása képtelen kielégíteni a szakemberek iskolázásának egyre növekvő igényeit. Szükségessé válik a mezőgazdásági műszaki iskolák kibővítése, fiókiskolák és az iskolázás rendkívüli formáinak létesítése, valamint a távtanulás. A korlátozott beruházási eszközök következtében minden alkalmas épületet ki kell használni a mezőgazdasági, iskolák létesítésére, melyek nincsenek teljesen kihasználva és különösen azokat az épületeket, melyek a múltban is hasonló célokat szolgáltak. Ugyancsak fontos a korosabb, gyakorlati mezőgazdasági dolgozók szakmai tudásának kiegészítése. A mezőgazdasági mesteriskolákban legalább 4500 csoportvezetőt kell képesíteni, azonkívül különféle szaktanfolyamokon 15 000 dolgozót kell iskolázni a szövetkezetek, állami gazdaságok és a gépállomások számára. A magasabb típusú szövetkezeti iskolák megszervezése, melyekben legkevesebb 400 szövetkezeti vezető dolgozó nyer képesítést a második ötéves terv folyamán, ugyancsak elősegíti a szövetkezetekben a termelés és a munkaszervezés színvonalának emelését. Célunk az, hogy a második ötéves terv folyamán legalább 75 000 szövetkezeti tagot toborozzunk a szövetkezeti munkaiskolákba. A mostani téli időszakban meg kell szervezni legalább 600 egyéves tanfolyamot a szövetkezet nélküli községekben a kis- és középparasztok számára, akik ezeken a tanfolyamokon elsajátíthatják a növénytermesztés és állattenyésztés legfontosabb alapelveit. A mezőgazdasági szakemberek nevelését valamennyi típusú iskolában még tovább kell szorgalmazni a gyakorlatban. Az iskolázás színvonalát csak akkor tudjuk emelni, ha a tanítók sorait magas képzettségű mezőgazdasági szakemberekkel erősítjük meg.. Az iskolák hallgatóinak nemcsak elméleti téren kell tökéletesnek lenniök, hanem gyakorlatilag is, hiszen nekik kell megoldaniok és megvalósítaniok a szocialista gazdálkodás formáit a falun. Nagy figyelmet kell szentelni a magyar és ukránnyelvű mezőgazdasági iskolák színvonalának emelésére, hogy legalább olyan színvonalat érjenek el, mint a szlovák tannyelvű iskolákban. Meg kell javítani a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági irányító szervek munkáját A második ötéves terv feladatainak teljesítése megköveteli, hogy lényegesen megjavuljon és fokozatosan magas színvonalra emelkedjen a mezőgazdasági irányító szervek munkája. A párt. országos konferenciájának határozata a decentralizálásról és a jogkör lényeges bővítéséről szilárd alapot teremtett a nemzeti bizottságok és azok összes fokú mezőgazdasági szervei munkájának megjavításához. Az állami gazdaságok termelésének és a gépállomások irányítása, a szövetkezetekről való gondoskodás és a felelősség a mezőgazdasági szakemberek neveléséért — egész terjedelmében átment a nemzeti bizottságok hatáskörébe. Bizonyos javulást eredményez majd az is, hogy a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti (Folytatása a 9. oldalon/
