Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-12-16 / 50. szám

10 \fraUad Földműves 1956. december 16. MI mennyit tud, an^ica Híradás a szövetkezeti munkaiskolákról Ut van újra a tél. Pihen a föld. Szű­nik a munka nagyja. De a jó szövetke­zeti tag, avagy egyéni gazdálkodó most sem tétlenkedik. Ráérő idejét haszno­san tölti. Szorgalmasan eljár a szö­vetkezeti munkaiskolára, a hosszú téli estéken áttanulmányozza szakkönyveit, hogy szaktudását gyarapítsa. így ké­szül a jövő évre, hogy kevesebb fejtö­réssel, mégkevesebb hiba elkövetésé­vel, kisebb önköltséggel nagyobb ered­ményeket érjen el a termelés frontján. Nézzünk szét tehát, mi újság az iskolázás vonalán? A beérkezett leve­lekből idézünk; Batik X, a kassai JNB dolgozója írja: „Haniska községben a szövetkezeti munkaiskolán belül két évfolyam mű­ködik, melyeknek eddig 44 hallgatója van az EFSZ-tagok és az egyénileg gazdálkodó földművesek soraiból. Ezen iskola példáját többen követik я kassai járásban, mint például a kas­­saújfalusi, semsei, kráľovcei, slaská hutai szövetkezeti munkaiskolák. Itt az EFSZ-vezetők, valamint a tagok meg­értették a téli iskolázás jelentőségét. Nem mulasztanak el egy előadáson való részvételt sem. Mind az EFSZ vezetősége, mind az iskolavezető nagy felelősséget érez az iskolázást illetően, jó szervező és felvilágosító munkája révén az eredmény nem is marad el. De nem így van ez például Nagyidán, Nová Polhorá-n, Szaláncon, Szinán. Itt az EFSZ-vezetők és a tagok egy része úgy érzi, nincs már szükségük tudásuk gyarapítására. Annak ellenére, hogy az iskolára 57 hallgató jelentkezett, de ezideig még egyetlen előadást sem tartottak. Jó szervező munka helyett a vezetők különféle kifogásokat emel­nek. Ellenérvek helyett jobb szervező és meggyőző munkára van szükség az említett községekben ahhoz, hogy be­hozzák a lemaradást!” Sólyom László levelezőnk arról tu­dósít bennünket, hogy a losonci járás­ban levő Tőrincsen 20-an jelentkeztek a szövetkezeti munkaiskolára. Az elő­adásokra azonban 32 EFSZ-tag és egyéni gazdálkodó járogat. „Nemrégiben nyílt meg Nagycsalo­­mián is a földműves-ifjúság részére a téli mezőgazdasági iskola — adja hírül Pásztor István levelezőnk. Levele to­vábbi részében ezt írja: — Az idén már bővült a tanulási lehetőség; pél­dául a növénytermesztés, állattenyész­tés és üzemszervezés tantárgyán kivül számtant és nyelvtant beiktattak. Az iskola teljesen díjmentes, sőt még egyszeri étkezés is biztosítva van, az ingyen tanszerekről nem is beszél­ve.” Büszkén ülnek az iskola padjaiban a másodikosok Nagycsalomián, tudás­szomjukat oltogatják, hogy szakkép­zettséget nyerve mezőgazdaságunk élenjáró fiataljaivá, hazánk hasznos polgáraivá váljanak. Azt tartják: Ki mennyit tud, any­­nyira jut! Háziasszonyoknak-HÍREK-; Hogyan készítsünk házilag szaloncukrot? Közeleg a karácsony, gyermekeink egyik legkedvesebb ünnepe. A múlt­ban a nyomor, ma ellenben a jólét kopogtat a falusi házak ajtaján, s nem­csak pár napra, futóvendégként kukkant be, hanem hosszú időre megte­lepszik ... Jut már minden családban fenyőfára, de még cukorkára, szaloncukorra, ajándékra és egyébre is. Gazdagon feldíszítik a fenyőfát. Sokkal több sza­loncukrot vásárolnak a háziasszonyok, mint azelőtt bármikor. Ennek követ­keztében temérdek szaloncukor fogy el. Habár cukorkagyártásunk jól fel­készült a megnövekedett karácsonyelőtti szaloncukorka-szükséglet kielégí­tésére, előfordulhat, hogy egyes bevásárlók nem jutnak hozzá. Ne essenek, kétségbe ezek a háziasszonyok, hogy üresen marad fenyőfájuk. Az ötletes­ség kisegíti őket. Az ügyes háziasszony házilag készít szaloncukrot. A ké­szítés receptjét, módját az alábbiakban közöljük: SZALONCUKOR: Háromnegyed kg kristálycukorra annyi vizet öntünk, hogy ellepje, s addig főzzük, míg fo­nalassá válik. Majd átöntjük porcel­­lánedénybe, hozzákeverünk egy kanál rumot, egy-két kanál. erős feketeká­vét, citromlevet vagy málnaszörpöt, kakaót, vagy reszelt csokoládét, őrölt diót vagy mandulát, esetleg mogyorót. Ha még hígnak találjuk, akkor tovább főzzük, ha pedig sűrű, akkor vizet töl­tünk hozzá és kicsit főzni hagyjuk. Ha keményedni kezd, kiöntjük egy megnedvesített márványlapra, vagy la­pos porcellántálra, nedves késsel egyenletesen széjjel kenjük 1 centi­méter vastagságra és nedves késsel kockákra vágjuk, amelyeket egy-két napig száradni hagyjuk. Szárazon sza-Receptek különféle A tortákat kerek torta formájában sütjük, lassú, egyenletes tűznél. Fon­tos, hogy először teljesen kihűljön és azután vágjuk lapokra, töltsük meg és vonjuk be. RUMOS DIÖ-TORTA: Kilenc tojás sárgáját 25 dkg porcukorral, vaníliá­val habosra keverünk, teszünk bele 3 dkg reszelt csokoládét, pár szem da­rált pörköltkávét, 25 dkg darált diót, azután a 9 tojás keményre vert hab­ját. Kikent és morzsázóit formában kisütjük, lapokra vágjuk. Csokoládés­­krémmel töltjük. Csokoládékrém: 12 dkg vaníliás cuk­rot két tojás sárgájával, 12 dkg puhí­tott csokoládéval és 18 dkg vajjal ha­bosra keverünk. Tetszés szerint rum­mal ízesítjük. ALMÁS TORTA: Tizennégy deka lisz­tet, 14 dkg vajat, 14 dkg darált diót, 14 dkg cukrot 1 egész tojással össze­gyúrunk. A tészta felét formába tesz­­szük és 10 borízű almát 15 dkg cu­korral, vaníliával, fahéjjal, citromhéj­jal megpárolunk, hogy leve ne legyen, ha kihűlt, a tésztára tesszük. A má­lonpapirosba csomagoljuk és a fenyő­fára akasztjuk. NUGAT-KOCKA: Fél deciliter vízben főzünk 12 dkg kristálycukrot. Ha forr­ni kezd, elhúzzuk a tűzről és hozzá­keverünk 10 dkg vajat vagy margarint. Olvadás után elvegyítünk benne egy csomag BB pudingot, 1 kanál kakaót és egy marék darált diót. A kész masz­­szát kiöntjük egy nedves márvány­lapra, vagy nedves lapos porcellántál­ra, melegvízbe mártott késsel egyen­letesen széjjel kenjük 2 cm vastagság­ra és ugyancsak nedves késsel koc­kákra vágjuk ... Másnap óvatosan le­vesszük a tálról és becsomagoljuk kü­­lön-külön a kockákat szalonpapírkák­­ba, s feltehetjük a fenyőfára. így fa­kasszunk örömet gyermekeink arcán! torták készítéséhez sik tészta részt a tetejére tesszük, szép sárgára sütjük és vaníliás cukor­ral behintjük. Töltelék: 10 darab alma, 15 dkg cu­kor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 kés­hegynyi fahéj, fél citromhéj. (R) CSOKOLÁDÉ-TORTA: Tizennégy dkg cukrot 14 dkg vajjal jó habosra ke­verünk, azután öt tojás sárgájával új­ra elkeverjük, teszünk bele 14 dkg pu­hított csokoládét, 10 dkg darált diót és 5 tojás kemény habját. Lassú tűz­nél kisütjük, tetszés szerinti krémmel bevonjuk és tejszínhabbal töltjük. Mézeskalács Fél liter mézet felforralunk, tálba öntve addig keverjük, míg langyos lesz. Beleütünk hat tojás sárgáját, ez­zel még egy negyedóráig keverjük. Azután teszünk bele fél reszelt citro­mot, szódabikarbónát, vaníliát, szegfű­szeget, 30 dkg lisztet és végül a hat tojás habját. Kikent és lisztezett tep­sibe sütjük, tetejét darabos mandulá­val meghintjük. • A hazánkban tartózkodó Kínai Népköztársaság parlamenti küldöttsége látogatást tett Bratislavában. Ez alka­lommal tanácskozást folytatott a Szlo­vák Nemzeti Tanács képviselőivel is. A vendégek nagy érdeklődést mu­tattak az iránt, hogyan veszi ki részét a Szlovák Nemzeti Tanács a szocializ­mus építéséből és Szlovákia kultúrá­jának fejlesztéséből. Örömmel vették tudomásul, hogy Csehszlovákiában éppúgy, mint a Népi Kínában a nem­zetiségi kérdést a marxizmus-leniniz­mus szellemében oldották meg. Érdek­lődtek továbbá a nemzeti biztosítás átépítésének kérdéseiről, valamint tu­dományos intézeteink tevékenységéről. * * * • Az 1956/57-es tanévben négy nem­zeti-, tizenhárom 8 éves és nyolc 11 éves iskola létesült. Az utóbbiak közül a presovi ukrán, a rozsnyói pedig magyar nyelvű. • A Sokolovo-i bányakörzet Mária Majerová mélybányájának bányászai egy nap alatt 3047 tonna szenet fejtet­tek, ami a bánya történetében még sohasem fordult elő. • December 9—10-én folyt Prágában a CSKP KB és Németország Szocia­lista Egységpártja KB küldöttségének tárgyalása. A küldöttek megtárgyalták az európai helyzet időszerű kérdéseit, főleg a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom, valamint a két ország és az említett pártok közötti szoros kap­csolat továbbfejlesztésének kérdéseit. • Az indiai kormány meghívására 12 tagú csehszlovák kultúrküldöttség egy­hónapos időtartamra Indiába látogat. A kormány már kinevezte a küldöttség tagjait. • A Hadsereggel Együttműködők Szövetsége december 8. és 9-én tartot­ta I. szlovákiai konferenciáját, amelyen megvitatták a szövetség fő problémáit, s megválasztották a szövetség 35 tagú szlovákiai bizottságát és az ellenőrző bizottságot. ■' Sároskisújfalun újabb tagokkal szaporodott az EFSZ tagjainak sora. A napokban belépett Matejka József és Szerátor ózsef egyéni gazdálkodó. Jó­zan elhatározásuk bizonyára újabb kö­vetőkre talál! • Nádasdon (kassai kerület) a HNB mellett működő nőbizottság tagjai sa­ját soraikból agitkettősöket alkottak, s elbeszélgetnek azon egyéni gazdál­kodókkal, akik hátralékban vannak a beadással. Látogatás a vágfarkasdi gyermekotthonban A főtér közelében, hatalmas geszte­nyefákkal körülvett kertben egy kas­télyszerű épületben találjuk a vágfar­kasdi gyermekotthont. Kint az őszi szél oly szomorúan fujdogál, mintha a nyarat sajnálná. Ott az elmúlás, ide­bent a jövő virul. Pintér Mária a gyermekotthon veze­tője szívesen ad felvilágosítást kérdé­seimre. Tőle tudom meg, hogy azelőtt ez bölcsőde volt, csak ez év májusá­ban rendezték át gyermekotthonná. Azóta olyan csecsemőket helyeztek itt el, akiknek a szüleik tüdőbajban, vagy pedig más fertőző betegségben szen­vednek. Jelenleg 35 ilyen kis csecse­mő van az otthonban Szlovákia minden részéből. A legidősebbek életkora is mindössze egy éves. A kicsiket csak akkor adják vissza szüleiknek — mondia Pintér Mária — ha azok már betegségükből teljesen kigyógyultak. Az előbbiekben már említettem, hogy a korhatár egy év. Jogos a kér­dés, mi történik a csecsemővel egy év után? A vezetőnő erre is választ ad: — Azok a gyerekek, akik az egy évet betöltik, az érsekújvári járásban levő Fürre kerülnek, egy másik gyer­mekotthonba. A gyermekotthonban mindenütt tisz­taság és a rend honol. Nem is csoda, hisz a helybeli orvos naponta kétszer is meglátogatja őket, míg a járásról és kerületről hetente járnak ki az or­vosok az apróságokat vizsgálni. Ezen­kívül 9 vizsgázott fiatal ápolónő őrkö­dik és óvja az itt elhelyezett 35 cse­csemő egészségét. Nappal három, éj­jel pedig egy nővér teljesít szolgála­tot. Szolgálati idejük 8 óra. — Ha már eljött meglátogatni ben­nünket az elvtárs, akkor nézze meg a mi kis „vasgyúróinkat” — mondja Mikié Veronika, az egyik legfiatalabb nővér. Azonban mielőtt belépnénk a gyermekszobába, gumicipőbe és fehér köpenybe bújtatnak. Így követeli meg a tisztaság és a gyermekotthon házi­rendje. Két hatalmas világos teremben fehér vaságyacskák sorakoznak egymás mel­lett. Mindegyikben egy-egy pufók kis­gyermek gügyög, játszadozik. Élelme­zésük kifogástalan, és szüleik, roko­naik bármikor meglátogathatják őket. És a gondozás, — no, erre ugyan­csak nem lehet panasz. Pintér Mária, Lőrinc Irma, valamint a többi ápoló úgy gondozza őket, hogy saját édes­anyjuk se tenné különben. Ä szülők­nek nem kell gyermekeik miatt aggód­­niok. Amig a múltban álmukban sem gondolhattak ilyenre, ma a társadalom féltve őrzi legdrágább kincsét, a gyer­meket. Tóth Gyula, Vágfarkasd életmentők Mintha tegnap történt volna, úgy emlékszem arra a meleg nyári napra. Sűrű, fullasztó volt a forró levegő. Egész elbágyasztó. Az izzadtság szinte csurgóit az emberi testről... Egyszer csak a délnyugati látóhatár felől tá­voli moraj hallatszott. Délután 4 óra körül a dörgés mind közelebbre jött. A terhes felhők már feltolták sötét­szürke gallérjukat a hegyek ormára ... Kint az udvaron halk, fáradt hang szólalt meg: — Becsukni a csirkéket, kacsákat, míg a vihar ideérkezik! A félszázadot jóval túlhaladt nagy­apa — kinek erejét felőrölte a múlt nyomora, szenvedése — adta az utasí­tásokat a két kis unokának. Fáradt­ságát még fokozta, hogy két kilométer távolságról — az autóbuszmegállótól jött haza műlábakon. Kosár doktornő­nél járt. És ahogy beszélt az unokákhoz, köz­ben az utcai zajt is figyelte, vajon mi­kor érkezik meg a mentőautó. A vi­har érkeztével az is megjött. A hat­éves Mariska vette először észre. Örömtől ujjongott. Csak később jött rá, hogy az öröme korai volt, hiszen az autó nagyapáért jött. Ezt már si­rás nélkül még sem lehetett elviselni, mindjárt eltörött a „mécses”, mihelyt a mentőautó kihajtott az udvarból. Dörögve harsant az ég. Zengésébe belevegyült az autó dübörgő hangja, mely szinte száguldott a vihar elől. Dacsókeszi, Csáb, Nyénye ... Hirtelen élesen felsikoltott a fék és az autó megállt egy nagy épület előtt. A doktornő kedélyes mosollyal fo­gadta a beteget. A kivizsgálás után a kétoldalt fákkal szegélyezett egyenes úton továbbrohant az autó — Losonc felé. Este 7 óra volt, mire a losonci kórházhoz érkezett. Az első emelet fo­lyosóján egy kényelmes székbe dőlve várta a beteg az elhelyezést. És mikor minden elintéződött, a gépkocsi veze­tője búcsút intve eltűnt a lépcsőház­ban, nagyapa mögött meg bezárult a belgyógyászat 7-es szobájának hófe­hér ajtaja. ... Az első percek ismerkedéssel teltek. A szoba egyetlen, tágas abla­kán hűs, illatos levegő áramlott be. Keletre tekintő ablakon át szép ki­látás nyílt a virágdíszbe öltözött hárs­fa-sorokra, a park sétányaira és vi­rágágyaira ... Az esti homály lassan szétterjesz­tette szárnyát. Csend borult a kör­nyékre. Ide nem hallatszott a város forgalmának zaja, csak a vonatok éles füttye hasított bele az éj csendjébe. A szoba lakói elszenderedtek, álomba merültek. Csak a szomszéd szobából hallatszott egy-egy súlyos beteg jaj­­sóhajtása. Később az éjjeles ápolónő gyors lépteinek zaja és a telefon csörgése törte meg a csendet. Izga­tottan vette fel a hallgatót az ápoló­nő... újabb súlyos beteget jelentet­tek ... Egy-két perc, s máris felber­regett. száguldott a mentőautó ... Vizit minden reggel 9 órakor volt. Milyen megkönnyebbülés, milyen jő érzés töltötte el a betegek szívét, amikor Schneider főorvossal az élen megjelentek a fehérköpenyes élet­mentők. Megvizsgálták a betegeket, megnézték a kórlapot, s fáradságos, felelősségteljes munkájuk közepette is jutott idejük arra, hogy néhány em­beri, baráti szóval megnyugtassák a betegeket... Ott vannak a szenvedők mellett az esti, vagy éjszakai órákban is, virrasztanak az élet és halál kü­szöbén álló, súlyos betegek mellett, kötelességtudóan, az emberi munka hőseihez méltóan. * * * * Múltak a napok egymás után. Egyiknek gyorsabban, a másiknak csi­galassúsággal. Ki-ki alig várta, hogy a kórházból mielőbb kijusson, elfog­lalja újra munkahelyét. A szabadulás ideje azonban késett, egyre kés.ett, különösen, ha az arcszín még nagyon halvány, vagy sárga volt. Azonban kinek előbb, kinek később mégis elérkezett. A napok s a hetek múlásával megpiro­sodtak az arcok, s amikor távoztak, szívük mélyén ott élt a hála az élet­mentők iránt, s mellette a fogadalom, mind szebbé, boldogabbá tenni a hazát, ezt a népet, ahol az emberért, az em­ber megmentéséért ilyen sokra képe­sek. Feldübörgött a metnő motorja és ki­robogott a szélesre tárt kapun. Röpí­tette utasát ki a városból, a szabadba, vissza az életbe, a munkások közé ... a kis unokákhoz, a munka mezejére ... Zatykó Mihály, Dacsókeszi VÍZSZINTES: 3. Lengyel férfinév. 6. Ilyen lap kiadására törekszik a Szabad Földműves szer­kesztősége. 9. Öt­­ezeregyszáztizenöt méteres hegycsúcs Törökországban. 11. Ismert szlovákiai folyó középkori ne­ve. 13. Ez a vad kerül most puska­végre, névelővel. 15. Őt akarták legyil­­koltatni a közel­múltban az impe­rialisták, hogy meg­fosszák az országot e haladó gondolico­­zású államférfitól. 17. E galaktika. 19. Góc. Kikerics, ke­verve. 23. Mókás, szeszélyes termé­szetű. 25. Maró ve­­gyületre. 26. A vo­natnak van néha ... 27. Gramofon szé­lek nélkül. 28. Ezt a rendes ember semmi pénzért nem adja el. 29. Több­ször ugyanazt teszi. FÜGGŐLEGES: 1. Első öt betű színt fejez ki, a többi: hajó orra. 2. Gerle­­ház-keveredés. 4. Kősziklán, a végén egy betű híján. 5. Habrei. 7. Mindnyá­junk karácsonyi ajándéka. 8. Ennek a fának van most keletje. 10. Melyik szovjet költő születésének 60. évfor­dulója volt nemrég? 12. Gyógyítás tu­dománya (gör.). 14. Csodálatosan szép. 16. Vissza: kosár. 18. Bor, népiesen, 21. Házát adja .. . (elől egy „i”-vel megtoldva. 22. Kovács üllőjének zaja. 23. Időjárásjelző a középső betű hiá­nyával. 24. Gyárt, készít: vissza. Beküldendő a vízszintes 6., 15., 19.; függőleges 7., 10. és 14. legkésőbb de­cember 27-ig. A borítékra írjuk rá: „Keresztrejtvény”. A megfejtők között több értékes könyvet sorsolunk ki. Rejtvényfejtők! Lapunk 48. számában közölt rejt­vény helyes megfejtése a következő: vízszintes 1. A negyvenhatórás munka­hét bevezetése. 24. Kegyelmet. 47. Munkaegység. 84. Penelópe. Függőle­ges 1. A szocialista munkaverseny. 7. Hófehérke. 48. Unatkozás. 49. Éber­ségre. Figyelmesen olvasta a Szabad Földművest? Rendszeresítettük a keresztrejtvény­rovatot, melynek már eddig is na­gyon sok híve van. A megfejtések özö­ne érkezik egy-egy rejtvényre. Most ezt a rovatot kibővítjük. Még­pedig azzal, hogy egy-egy számban öt kérdést teszünk fel. Mind az öt kérdés helyes megválaszolásával összesen egy ponthoz jut az olvasó. Aki 5 pontot összegyűjt, értékes könyvjutalomban részesül. Kérdések: 1. Hogyan hívják azt a HNB elnököt, aki 75 éves korában, áldozatkész, be­csületes munkája elismeréséül Mun­kaérdemrendet kapott? 2. Hol és milyen folyón horgonyoz az Auróra-cirkáló, s milyen célra hasz­nálják most? 3. Mely illetékes szervek indították a Szabad Földműves és a Rolnícke no­viny nagy téli versenyét, hányféle díj nyerhető, mikor zárul ez a verseny és ejtődik meg a sorsolás? 4. A második ötéves terv folyamán hány új traktort, gabona-, répa-, ku­korica-, silózó kombájnt és automati­kus cséplőgépet kap mezőgazdasá­gunk? 5. Mi a címe a legelső magyar re­génynek, ki írta, az írója hol szüle­tett, s a könyvet melyik évben adták ki? Aki figyelmesen olvassa lapunkat, könnyen meg is válaszolja a feltett kérdéseket. Beküldendő december 22- ig. A borítékra tüntessük fel: Fejtörő. A helyes válaszokat szilveszteri szá­munkban közöljük- Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom