Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-12-16 / 50. szám

6 Jralrad Földműves 1956. december 16. Földműveseink az EFSZ-ek SÍI. Országos Kongresszusa előtt A Csehszlovák Köztársaság kormányának levele, amelyet az EFSZ-ek III. országos kongresszusának összehívása alkalmából intézett a parasztsághoz, nagy megmozdulást váltott ki a szövetkezeti tagok soraiban. Erről folyik most a beszéd a legtöbb szövetkezetben. Közös beszélgetésre jönnek össze az emberek, melyen azon tanakodnak, hogyan fokozhatnák a termelést a második ötéves terv folyamán. A jó gazda szemével A magyarbéli EFSZ tagjai és a HNB funkcionáriusai már november máso­dik felében kidolgozták a III. országos kongresszus előkészületi időszakának politikai-gazdasági biztosítását szolgáló tervét. Az egész terv azon alapszik, hogy a politikai szervező munka leg­főbb feladata a községben a gazdasági­termelési intézkedések biztosítása. Ez igen fontos tényező a II. ötéves terv feladatainak teljesítése és túlteljesíté­se szempontjából. A tervben arról is szó van, hogy az EFSZ és a HNB veze­tőinek úgy kell megjavítani szervezési tevékenységüket, hogy a helybeli szö­vetkezet tovább szilárduljon, tag- és földalapja kibővüljön. Milyenek a helyi adottságok Ma­gyarbélen? Az 1953—54-es gazdasági évben az EFSZ akkori vezetőségének irányítása alatt leromlott a szövetke­zet gazdálkodása. Az EFSZ mostani vezetősége a HNB segítségével foko­zatosan eltávolítja és megoldja a múlt hiányosságait. A szövetkezet idei gaz­dasági eredményei azt mutatják, hogy jó úton haladnak. A növénytermesz­tésben máris szép eredményeket értek el. A búza tervezett hektárhozamát 1,63, a zabét 5,45, a cukorrépáét 54, a csöves kukoricáét 12,60, a burgonya tervezett hekíárhozamát pedig 30 mázsával túlszárnyalták. Tizennégy szarvasmarhát és 73 sertést tartanak terven felül. Gabonabeadását túltelje­sítette a szövetkezet, s a hús, tej- és tojásbeadását is teljesítette. Azonfelül szabadáron 65 mázsa sertéshúst és 25 mázsa marhahúst ad a közellátásra. Harmincról 56 koronára Ezek az eredmények reményteli táv­latot nyitnak a szövetkezet további fejlődése előtt. Ehhez azonban állandó tömegpolitikai munkára és a járási szervek támogatására van szükség. A kongresszus előkészületi időszakának terve pontos összhangban van a járás tervével és magába foglalja a.HNB, az EFSZ és a község többi szervezete fel­adatainak pontos elosztását. Nagy Já­nos a HNB elnöke, Dolán Gyula a HNB titkára, az állandó bizottságok elnökei és a HNB valamennyi tagja a JNB uta­sításai szerint iskolázáson vesznek részt. A HNB tagjai december 1—20 között minden választási körzetben néppel való beszélgetéseket szervez­nek a termelési és a beadási feladatok teljesítéséről, a beadási szerződések tisztázásáról és a többi téli feladatról. A téli hónapok alatt ugyancsak beszél­getéseket szerveznek a lakossággal a mezőgazdasági termelésnek a második ötéves terv folyamán történő emelé­séről. A HNB tanácsának tagjai az EFSZ vezetősége és a tömegszerveze­tek támogatásával megszervezik és irányítják majd az EFSZ-ek III. orszá­gos kongresszusának tiszteletére indí­tott kötelezettségvállalási mozgalmat. Amellett hatásos agitációs munkát fejtenek ki a szövetkezet tag- és föld­alapjának kibővítése érdekében. A HNB mellett működő nőbizottság hat küldöttet jelöl a nők járási konfe­renciájára, varrőtanfolyamot rendez és beszélgetéseket szervez a földműves­­asszonyokkal a szövetkezeti gazdálko­dás előnyeiről. A CSEMADÖK helyi csoportja mezőgazdasági és kulturális jellegű előadásokat és népi táncesté­ket rendez a téli hónapokban. Az EFSZ-ek országos kongresszusa előkészületi időszakának qócpontja a szövetkezet. A tervben pontosan meg van határozva a funkcionáriusok és a tagság feladata, valamint időbeosztása, így pl. legkésőbb december 20-ig ki­dolgozzák a fejlesztési tervet, átvizs­gálják az egyes munkacsoportok nor­máit és legkésőbb 1957 január 22-re kidolgozzák a jövő évi termelési ter­vet. Ez év december 20-ig értékelik a gépállomással kötött szerződések tel­jesítését és a jóváhagyott termelési terv alapján legkésőbb 1957 február 10-ig megkötik a GTÁ-sal a jövő évi szerződéseket. A szövetkezet évzáró gyűlését a HNB funkcionáriusainak segítségével legkésőbb 1957 február 15-ig megtartják. A tervben a szövet­kezeti munkaiskola rendes menetének és a tavaszi munkák tervének kidolgo­zásával is foglalkoznak. A decemberi, januári és a februári taggyűlésen a kongresszus anyagával és a kongresz­­szussal összefüggő többi kérdéssel foglalkoznak a szövetkezet tagjai. A tervben lerögzített feladatokat ismertetik a szövetkezet és a HNB va­lamennyi tagjával. Remélhető, hogy a HNB jó irányítása és a széles tömegek bevonása után a magyarbéli EFSZ-nek a III. országos szövetkezeti kongresz­­szus előkészületi időszakára készített terve a II. ötéves terv feladatai telje­sítésének hatásos eszközévé válik. Ron emelkedik a munkaegység értéke Pódatejeden Kidolgozták a fejlesztési tervet 3000 literes átlagos tejhozam A vicsapapáti EFSZ elsőként dolgoz­ta ki a nyitrai kerületben a II. ötéves terv idejére szóló fejlesztési távlati tervet. Az eddigi gazdasági eredmé­nyek és a helyi adottságok alapos elemzése után azt tűzték ki legelső feladatul, hogy a II. ötéves terv végéig megnyerik a szövetkezetbe a község minden becsületes földművesét. Így kb. 30 hektárral bővülne az EFSZ föld­alapja. A növénytermesztés emelésére beiktatják a megfelelő vetésforgót, kibővítik a cukorrépa, kukorica és a szántóföldi évelőtakarmányok vetéste­rületét. Az 1960-ra tervezett hektár­hozamokat már 1959-ben, vagyis négy év alatt elérik. 1960-ban búzából 29,5, árpából 29, cukorrépából 400, szemes­kukoricából 33, burgonyából pedig 200 mázsás átlagos hektárhozamot tervez­nek. Gabonatermésük meghaladja a 157 vagont. Az állattenyésztésben szintén nagy változásokat terveznek. A második öt­éves terv végéig a jelenlegi 408-ról 550-re emelik a szarvasmarhák szá­mát. Ebből legalább 270 magas hasz­­nosságú tehén lesz. Minden 100 hek­tár területre 45,5 darab szarvasmarhát és 105,8 sertést terveznek. Marhahús­ból 45,7, sertéshúsból pedig 128,5 má­zsát termelnek minden 100 hektár föld után. A tehenek átlagos évi tej­hozamát 3000 literre tervezik. A beruházási építkezésekre kb. 3,5 millió koronát szándékoznak fordítani. Természetes, ha mindezek a tervek megvalósulnak, az kedvezőbb hatást gyakorol majd a szövetkezeti tagok jövedelmére is. A múlt évben 4 657 380 korona volt a vicsapapáti EFSZ összjövedel­me. Ebben az év­ben már 5 148 000, 1960-ban pedig 7 504 000 korona lesz a szövetkezet jövedelme. Ez azt jelenti, hogy a je­lenlegi 20-ról 35 koronára emelkedik a munkaegység ér­téke. Ügyszintén lényegesen emel­kedik a tagok ter­mészetbeni járadé­ka is. (Tudósítónktól.) m* 3000 MIHÜÍN t*e HEKTßK SLHNTOFÖLD UTffM 1lf-J~ M/JzsníeRrésHúsr raguéi., ff гЕНЕнакя'г-L ffCOS T£.JHOZffWjr ?EOtQ ioco LiTEgff. £ £/i£U 1160-iCk ff ncSff'ffffPffTZ EFSL. a dlNoMi' ТЕМ ша ЩШЬТШе ötéves múltra tekiiit vissza a póda­­tejedi szövetkezet. A kezdeti nehézsé­geket leküzdve ma már egyike a legjobb szövetkezeteknek a duna­­szerdahelyi járásban. Ez évben a munkaegység pénzértékét 30,— Kčs-ra állapították meg. A pénzügyi terv 2 600 000 korona bevételt irányzott elő. Igaz, az aszályos nyár és az anyakocák betegsége megnyirbálta a tervezett összeget, mégis szép bevétellel zárják az évet. A jelenlegi helyzet azt mu­tatja, hogy évvégéig mintegy 2100 000 Kčs bevételük lesz és az egy munka­egységre előlegképpen kifizetett 15.— koronához az évvégén még 6 korona jutalmat adhatnak. A szövetkezet tagjai az elmúlt he­tekben dolgozták ki szövetkezetük fejlesztési tervét. Főfigyelmüket a kapásnövények és az évelőtakarmány­félék vetésterületének bővítésére for­dították. Tervbe vették, hogy a here vetésterületét 1960-ig a jelenlegi 60 hektárról 110 hektárra emelik. Szak­szerű műtrágyázással és istállótrágyá­zással a gabonaféléknél az 1955. évhez viszonyítva a búza hektérhozamát 47,9 százalékkal, a rozsét 54, az árpáét pedig 63 százalékkal növelik. A fejlesztési 1 2 tervben egy téhénre évente 12 mázsa szénát* 25 mázsa1 2 si­lót, 20 mázsa takarmánykáposztát és két mázsa szemestakarmányt biztosí­tanak. A gépesítés kiszélesítését is tervbe vették. A vetési munkákat 100 száza­lékban, a sorközi talajmüvelést 80, a kapásneműek betakarítását pedig 50 százalékban gépekkel végzik majd. A gabonaneműek betakarítását — ki­véve a nemesített vetőmagvakat termő parcellákat — ugyancsak teljes egé­szében gépekkel végzik. Az építkezések terén 1958-ig fel­építenek egy ötven vagónos gépesített gabonaraktárt, 600 m3 befogadóképes silótérséget és 400 köbméteres gép­színt. Ezenkívül 1960-ig 70 Stein­mann-bódét, egy száz férőhelyes nö­vendékistállót és húsz férőhelyes el­lető helyiséget építenek. A szövetkezet pénzügyi terve 1960- ig 43 százalékos emelkedést irányoz elő. A munkaegység értéke, beleszá­mítva a természetbenieket is, a múlt évben 18 koronára rúgott, az idén 30, 1960-ban pedig már 56.— Kčs lesz. Hogy a pódatejedi szövetkezeti tagok terveiket valóra váltsák, megszüntetik az állattenyésztésben és a növényter­melésben dolgozók között eddig mu­tatkozó jutalmazási különbségeket. Valamennyi munka'ágazatban bevezetik á pótjutalmazást. Havonként rendes taggyűléseket tartanak és a pártszer­vezettel, valamint a nemzeti bizott­sággal szoros kapcsolatban megte­remtik az előfeltételét kitűzött terveik teljesítésének. Farkas Kálmán. Kormány levele nyomán új szövetkezetek A liptói Malatina községben három hónappal ezelőtt kezdte meg 13 szö­vetkezeti tag 150 hektár földön a kö­zös gazdálkodást. Már eddig 9 új tag csatlakozott hozzájuk 15 hektár föld­del. A kormány levelének megtárgya­lása alkalmával négy egyénileg gazdál­kodó földműves jelentkezett belépésre a szövetkezetbe. Ugyancsak a kormány levelének megtárgyalása eredménye­képpen négy egyénileg gazdálkodó föld­műves jelentkezett belépésre a szövet­kezetbe. A ružomberoki járásbeli kalameni községben megalakították az EFSZ előkészítő bizottságát. Kysucén és Čad­­cán a kis- és középparasztok eddig 181 kötelezettségvállalást tettek a mező­­gazdasági termelés emelésére. Röviden a losonci járásból Az apátfalvai szövetkezet tagjai kö­telezettségei vállaltak, hogy a téli szö­vetkezeti munkaiskola látogatására megnyerik a község minden kis- és középparasztját. Továbbá vállalták, hogy az év végéig még 4000 liter tejet adnak be. A vilkei EFSZ ez év végéig terven felül még 15 000 liter tejet, 17 mázsa sertéshúst és 3000 tojást ad a köz­ellátásnak. A kétkeresztúri szövetkezet tagjai vállalták, hogy ebben az évben terven felül még 4500 liter tejet, 20 mázsa sertéshúst és 2500 tojást adnak be. A pinci EFSZ tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy 15 szövetkezeti tagot megnyernek a szövetkezeti munkais­kola I. évfolyamába s az év végéig pedig 12 000 liter tejet adnak be ter­ven felül. A számok tükrében Könyvek, iratok, szétteregetett jegy­zőkönyvek, meg a paraszt bácsik mun­kában elnehezedett könyökei nehezed­nek a somorjai EFSZ irodájának asz­talára. Azt hihetnénk, hogy a sok em­ber valami elveszett holmit keres a Csáky szalmája- szerű irathalmazban. Azlán kiderül, hogy el nem veszett ugyan semmi, de keresni keresnek. A jövőt keresik. Furcsa dolog, de igaz. Emberek, föld­művesek, akik eddig a szelek járásáról, napnyugtából, a hold udvarából, meg az állatok viselkedéséből olvasták ki a holnapot, ma már nem elégszenek meg ennyivel. Többet akarnak tudni, távo­labbra akarnak látni. Ezért kotorász­nak a papírrengetegben. Mindenre fel­figyelnek, meri számukra minden kis adat sokat mond. Elárulja a hibákat, megmutatja melyik szakaszon volt eredményes a gazdálkodás s az össze­hasonlításokból, a levont következteté­sekből az emberekben születik a jövő. Nem a véletlenre, meg jóslásokra ala­pozva, hanem a helyi adottságok, a le­hetőségek figyelembevételével, komoly megfontolásokkal, tervszerűen, tör­vényszerűen. A nehéz parasztkezek girbe-görbe betűket vetnek a fehér papírra. De amit a számokból kibogoznak, az szép. Azt számolgatják, milyen eredménye­ket érnek majd el a jövő évben 1958- bqn, 1959-ben, 1960-ban. Komoly mun­ka ez, aprólékos körültekintést igényel. Mert pl. a búza hektár hozamának eme­léséhez ki kell számítani a talajerő növeléséhez szükséges trágyát, műtrá­gyát, a helyesebb agrotechnikát és így tovább. Ugyanezt mondhatnánk az ár­pára, cukorrépára, kukoricára, stb. A silótakarmányoknál azt is figyelembe kell venni, milyen újabb területeket fognak felszántani, hogy azokon jöve­delmezőbbé tegyék a termelést. A bő­vebb takarmányalapból pedig már ki­bontakozik az állatállomány feltölté­sének, illetve hasznossága fokozásának lehetősége. Tehát itt nincsenek meg­érthetetlen dolgok, minden összefügg a többivel. Ezt a komoly munkát vég­zik most tökéletes alapossággal a so­morjai földművesek. Nehéz munkáju­kat azonban megkönnyíti az, hogy amit az egyik talán kifelejt, figyelmezteti rá és segít neki a másik. Itt igazán megmutatkozik a régi közmondás igaz­sága. hogy „Több szem többet lát". De a sok ember bekapcsolása mást is fel­tételez: azt, hogy a sok ember tapasz­talata alapján a legreálisabb tervet ké­szíthetik el, ugyanakkor azt is, hogy a földművesek a magukkészítette tervet tűzön-vízen keresztül is igyekesznek megvalósítani. így készül a somorjai EFSZ távlati fejlesztési terve. Mindent közösen megbeszélnek, aztán összeadnak, ki­vonnak, szoroznak és osztanak s az ősz­­szegezések alapján megmásíthatatlanul vetik papírra, hogy búzából hektáron­ként 1957-ben 24, 1958-ban 24,5, 1959- ben 25, 1960-ban pedig 26 mázsás ho­zamot érnek el. Árpából a jödó étiben 22,6, 1960-ban 25 mázsát termednek, cukorrépából 1957-ben 225, 1960-ban pedig 250 mázsát. A növénytermelés­ben legnagyobb gondot a takarmány­ra fordítják. Ezek közül a kukorica, silótakarmányok és évelőtakarmány­növények hektárhozamának emelésére. Siló-kukoricából például 1957-ben 400, 1960-ban pedig már 450 mázsát ter­melnek egy hektáron, évelőkből 1957- ben 55, 1960-ban pedig 58 mázsát. Ha a takarmánytermelés ilyen ará­nyú növeléséhez hozzászámítjuk a ta­karó ány terület kibővítését is, akkor világosan látjuk, hogy az állatállomány létszámának és hasznosságának eme­lése mennyiségileg és minőségileg jól megalapozott takarmány alapra épült. Szarvasmarha állományuk jelenlegi létszáma 384. Ezt 1960-ra 450 darabra emelik. Ebből most 144 tehenük van, de 1960-ban már 200 tesz, melyektől darabonként 2300 liter tejet fejnek majd. Most 855 sertésük van, de ezt kevésnek tartják. Kibővítését a kuko­rica vetésterületének és hektárhoza­mának, valamint egyéb takarmánya^a­­puk növekedése teszi lehetővé. Ezért tudják ezt a látszámot 1960-ra 1150 darabra emelni. Az anyakocák létszá­mát a mostani 120-ról 140-re, az el­választott malacok számát 10-ról 12- re emelik. Természetes, hogy a kibővített állo­mány, valamint a szakszerűbb gondo­zás és takarmányozás következtében emelkedik a vágómarha és vágósertés termelésük is. Ebben az évben 441 má­zsa marhahúst adtak piacra, 1960-ban már 575 mázsát adnak. Ennél mást is érdemes figyelembe venni: azt, hogy a jövő évben például kevesebb marha­húst adnak piacra, mint ebben az év­ben. És ez így helyes, mert éppen ez­zel teremtik meg annak a lehetőségét, hogy a szarvasmarhaállomány létszá­mát a mostani 384-rül már a jövő év­re 410-re emeljék, a tehenek számát pedig 144-ről ПО-re. Ez hozzájárul ahhoz, hogy míg 1957-ben csak 123 mázsát adnak szabadpiacra, 1960-ban már 335 mázsát adhatnak. Az eladásra kerülő vágósertések sú­lya is szépen emelkedik. 1956-ban 578 mázsát termeltek piacra, 1960-ban ez 650 mázsára növekedik. így sorolhat­nánk az emelkedést és növekedést min­den téren. Ennek eredménye elsősor­ban abban látszik meg, hogy sokkal több termék jut majd szabad eladásra, ennek következtében pedig szinte ug­rásszerűen emelkedik a szövetkezet jövedelme. Teljesen reális számítások alapián (a munkanormák mostani ál­lapotához viszonyítva) az idén a va1ó­­ságban elért 16,45 Kés munkaegység­­érték 1960-ra 38,— Kcs-ra emelkedik. Előttünk a számok rengetege. így a papíron csak holt anyag. Szinte szédül tőle az ember feje. De ha mélyebben nézzük, ha felfedezzük bennük az egy­re jobbat, tökéletesebbet akaró embert, a lelkes építőigyekezetet, a holt ada­tok megelevenednek. S az évről-évre növekedő számrengeteg, mint hű tü­kör mutatja a somorjai EFSZ tagjai­nak az egyre szebb és gazdagabb éle­tet. Ez ad nekik hitet, erőt és lendüle­tet a további munkához. HARASZTI GYULA Nevezetes események Balogfalván A közelmúltban két nevezetes ese­ményt élt át Balogfalva lakossága. A községben ez év szeptemberében ala­kult meg a III. típusú EFSZ. Novem­ber 13-án pedig pártunk és kormá­nyunk intézkedéseinek áldásos gyü­mölcsét üdvözölhette a falu népe. Ugyanis ezen a napon gyulladt ki a vil­lanyfény. Jelentős események ezek a balogfalvi dolgozók életében, mert mindkettő közelebb viszi őket az öröm­telibb élethez, S. L. ★ ★ ★ Nagy érdeklődést tanúsítanak az etetők A felsőszeli szövetkezet tagjai meg­tárgyalták a kormány levelét, mely iránt különösen Hudák Pál, Loci Pavel, Gál Károly, Hnilica Ján, Rybavský Pa­vel és Hajna Pál etetők tanúsítottak nagy érdeklődést. Kijelentették, hogy állandóan emelni fogják az állati termé­kek termelését. Eredményeik már is szépek. Sertéshúsból már egész évi beadásukat teljesítették. A kötelező beadáson felül még 200 mázsa sertés­húst adnak piacra. Átlagosan 14 malac A gánybrakonyi EFSZ zootechnikusa és állatgondozói a kormány levelének közzététele után kijelentették, hogy a jövő évben az anyakocánként terve­zett 12 malac helyett tizennégyet vá­lasztanak el. Továbbá gondoskodnak arról is, hogy az átlagos napi tejhoznm legalább 7 li^er legyen. K. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom