Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-12-16 / 50. szám
A szocialista faluért Földműves; A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDÖGAZDASÄGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. december 16. | Ara 40 fillér VII. évfolyam, 50. szám. r Evvégi gondok és örömök Két hét múlva bezárul mögöttünk az 1956. esztendő. Alig vettük észre és elrohant felettünk a szorgalmas munkával töltött 12 hónap. A szövetkezeti tagok életében két nagy esemény van minden évben. Az első az aratás. A földművesek évezredes ösztönszerúséggel a gabonában látják a gazdagságot. Ha bőven van búza, árpa, akkor van kenyér, meg hús is. A gabona adja meg a parasztember örömét. Amikor elnézi a kalitkába rakott zsákokat, vagy a halomba öntögetett gabonát, elfelejti a szántás, a vetés és az aratás fáradalmait. Látja munkája gyümölcsét, tudja, hogy nem dolgozott hiába. A másik nagy esemény, — amelyet oly türelmetlenül várnak a szövetkezeti tagok — az évvégi zárszámadás. A CsKP 1955. júniusi határozata után nagy fejlődésen mentek át a szövetkezetek. Ezt főleg a párt és a kormány sokoldalú támogatása, másrészt pedig a tagok szorgalmas munkája tette lehetővé. A gépállomások egyre több nagy teljesítményű géppel rendelkeznek, a nagyüzemi gazdálkodásért lelkesedő szövetkezeti tagok pedig minden évben újabb tapasztalatokat szereznek. Mindennek következtében szinte szemlátomást szilárdúlnak a szövetkezetek. Ma már nem ritkaság az olyan EFSZ, ahol 30.— Kčs a munkaegység értéke. Sőt a kézsmárki szövetkezetben 40 koronát értek el. Ez három koronával több, mint a múlt évben volt. Pitonyák Antal 600 munkaegységen felül szerzett ebben az évben. Az évzáró gyűlés napján 18 000.— Kčs osztalékot kap. Vannak olyanok is, akik 20 000.— Kčs-t kapnak. Természetes tehát, hogy örömmel várják a zárszámadás napját. A múlt évben sok szövetkezetben éles bírálat és szigorú önbírálat hangzott el az évzáró gyűléseken. Különösen ott, ahol a rossz gazdálkodás következtében nem volt mit osztani. A vezetők a helytelen munkaszervezésben, az alapszabályzatok megsértésében és a rossz tervezésben keresték a hibákat. A tagság viszont sok helyütt a vezetőségre hárította felelősséget. Tény az .hogy minden bírálatban volt valami igazság. A szőgyéni EFSZ pl. kifizette a múlt évben a gépállomásnak az előző háromév alatt felhalmozódott adósságokat. Ezért nem volt osztalék. A tagság belenyugodott és új reményekkel, nagy munkakedvvel kezdte meg ezt az évet. Most azonban ismét okokat kell majd keresni, hogy miért nem tudják kifizetni a munkaegység értékének a másik felét. A szárazságra és a gyenge termésre nem lehet hivatkozni, hiszen Szímőn sem volt valami kitűnő termés, mégis közel 1 000 000.— Kčs-t kapott a szövetkezet a terven felül értékesített termékekért. Négy vagón húst, 215 000 liter tejet és közel 900 kg gyapjút adtak el szabad áron. A szímői EFSZ tagjai tehát szintén örömmel várják a zárszámadás napját. Ahol nem érték el a tervezett pénzjövedelmet, ott nem a szárazságban, hanem a rossz munkaszervezésben és a rossz tervezésben kell keresni a hibát. E két fontos tényezővel pedig most, az évvégi zárszámadások előtt kell foglalkozni, hogy a szövetkezetek vezetői levonhassák belőlük a tapasztalatokat Közlemény a kormány üléséről A tátralomnici üdülőkben vidám az élet. A nagy, kényelmes szállodában kellemes szórakozással töltik szabadságukat az ipari- és a mezőgazdasági termelésben jó eredményeket elért dolgozók. A hógolyózás a fatalok kedvenc szórakozása. Eddig 2000 szövetkezeti tag vett részt téli üdülésen az ország különböző helyein. Állandó segítséget kell nyújtani a mezőgazdasági termelésnek A kormány az elmúlt napokban tara tott ülésén megtárgyalta és jóváhagyta egyes mezőgazdasági termények begyűjtési és felvásárlási árainak rendezését és a közszükségleti árucikkek, valamint a takarmányok viszonteladó sának módját az 1957. évben. A párt és a kormány állandó és nagyfokú támogatása révén a mezőgazdasági termelés jó eredményeket ért el, mely lehetővé teszi a földműveseknek, hogy mind nagyobb mennyiségű mezőgazdasági terményt adjanak be az állami felvásárlás előnyös árai mellett és ilymódon tartósan eiheljék jövedelmüket. így a földművesek jövedelme a beadott terményekért gyorsabban emelkedik, mint az államnak adott termények mennyisége. A földművesek jövedelmének jelentős emelkedésén kívül alapvetően megjavult életszínvonaluk a kiskereskedelmi árak immár hatodik leszállításával, mely mindenekelőtt az iparcikkek árára vonatkozik; a kiskereskedelmi, árak legutóbbi rendezése pedig olyan élelmiszerek árának leszállítását érinti, melyeket a földművesek is vásárolnak. Annak ellenére, hogy 1956. április 1-én leszállították a liszt, az őrlemények és a hüvelyesek kiskereskedelmi árait, ez idén megmaradtak e termények magas állami felvásárlási árai, hogy ne csökkenjenek a földművesek tervezett gazdasági eredményei. Érvényben maradt a takarmányok igen előnyös ára, az árpa és más termények ellenében való visszavásárlás lehetősége is, az állami felvásárlás keretében. 1956. október 1-től leszállították a házi sertésvágásból származó kötelező zsfrbeadást, ami jelentős előnyöket hozott a földműveseknek. A párt és a kormány politikájának szellemében állandóan emelkedik a mezőgazdasági termelésnek nyújtott anyagi és pénzbeli segítség is, a gépek, vetőmag, trágyajuttatások, hitelek és beruházási építkezéseknél nyújtott anyagi segítség formájában, a földművesekre igen előnyös feltételek mellett. Ezzel a szüntelenül növekvő segítséggel csökkennek a termelők költségei, főleg a gabonaféléknél, ahol az eddigi begyűjtési és felvásárlási árak magasan túlhaladják a termelési költségeket. Másrészt megmutatkozik, hogy a földművesek érdeklődését fel kell kelteni egyes termények termelése és beadása iránt, a felvásárlási árak és prémiumok emelésével. Ezért a kormány jóváhagyta a kötelező begyűjtésen felül beadott búza, árpa és hüvelyesek felvásárlási árainak csökkentését, és a komló, a választott malacok, egyes gyümölcsfajták és erdei termények árának felemelését. Részleteket az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybegyüjtési Minisztériumnak a hivatalos lapban közzétett hirdetménye közöl. (Folytatás a 2. oldalon.) fl FEWYKÉ.PEZÖÜÍ.? doo, R “PObLEDF PEWCk 1Ь5 KOKcmflVRL IE.ír OLCSÓBB-WEATBKtmTOTr 215 T0VR3K SZÉ.P RJRHöEKOT Vb$4äouH&TUHK Mindent a maga idejében mány és az állatok hasznossága növelésének kérdéseit. A jövő évben 150— 200 literrel tervezik emelni az átlagos tejhozamot. Az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben lényegesen emelik a borjú- és a malacelválasztási átlagot. A jövő évben 1500 mázsa húst és egymillió liter tejet adnak be terven felül. A somorjai járás szövetkezeti tagjai őszülnek a III. országos szövetkezeti Dngresszusra. A munkahelyeken és a iggyűléseken élénk vita folyik a korány leveléről és a teljesítményi norákról. Sok szó esik az agro- és zooichnikai intézkedésekről, melyek a ásodik ötéves terv feladatainak ánvtalan teliesítését szolaáliák. A járás minden szövetkezetében gondosan készítik az 1957—60. évre szóló fejlesztési-távlati tervet. A tejfalusi. úszori és az alsójánoki EFSZ- ben már kidolgozták ezeket a terveket. A somorjai járás állattenyésztési dolgozói a járási, termelési értekezleten tüzetesen megvitatták az állatállo-Most van az ideje e fontos kérdések megvitatásának. Most kell foglalkozni \a mezőgazdasági termelés lényeges növelésének problémáival, hogy újév után gondosan kidolgozott tervekkel kezdhessük meg a második ötéves terv feladatainak teljesítését. Célba értek A sertéshús, tej- és a tojásbeadás teljesítése után e hónap 9-én marhahús beadását is teljesítette az eperjesi kerület. Ez a szép eredmény főleg nyolc járás érdeme, melyek már jóval a határidő előtt teljesítették beadásukat. A sztropkói járás például 156 százalékra teljesítette sertéshúsbeadását. A nyitrai kerület 100.1 százalékra teljesítette évi tejbeadási tervét. Ez az eredmény főleg az állami gazdaságoknak és szövetkezteknek köszönhető, de hozzájárultak az egyénileg dolgozó parasztok is. A kerületben eddig hét járás — köztük a párkányi, zselízi, érsekújvári és a verebélyi — teljesítette tejbeadását. Minden lehetőség megvan arra, hogy a nyitrai kerület termelői ebben az évben még további 4 000 000 liter tejet adnak be terven felül. A bratislavai kerület 23 nappal a megszabott határidő előtt teljesítette tejbeadását. A termelők, a begyűjtési szervek és a nemzeti bizottságok jó együttműködése azt eredményezte, hogy tízmillió literrel több tejet juttattak piacra, mint a múlt évben. A begyűjtési szervek dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy ez év végéig még 5,5 millió liter tejet vásárolnak fel. Az olomouci kerület földművesei ugyancsak kitettek magukért. A sertéshús, * tojás- és a tejbeadást már régen teljesítették. Marhahús beadási kötelezettségüknek e hónap 9-én tettek eleget 100,1 százalékra. A tervezett mennyiségen kívül 800 tonna marhahúst. 2715 tonna sertéshúst. 12 millió liter tejet, hat millió tojást és 49 000 tonna burgonyát adtak be terven felül. VÁLASZ A KORMÁNY LEVELÉRE Űj szövetkezetét alakítottak A Bystrice nad Perštejnom-i járás 53 községében a szövetkezeti tagok és a földművesek megvitatták a kormány levelét. A nyilvános gyűléseken több mint ezer dolgozó vett részt. A kormány levelének alapos megvitatása után Veselí községben 50 kis- és kózépparaszt új szövetkeztet alakított. A gazdálkodást egyelőre 255 hektárnyi területen kezdik. így tehát a jövő év tavaszától közösen művelik a falu határának túlnyomó részét. Ugyancsak a kormány levele váltotta ki a földművesekből azt a hatást, hogy egyre többen kérik felvételüket a szövetkezetbe. A terebesi járásban 20, a gelnicei járásban négy, a gálszécsi járásban szintén négy új tap lépett a szövetkezetekbe. Már majdnem 40 millió korona A Csehszlovák Állami Bank bratislavai igazgatóságának 1956 december 10-i jelentése szerint Szlovákia dolgozói 10 millió 706 000 koronát fizettek be a magyar dolgozók megsegítésére létesített szolidaritási alapra. A befizetett pénzösszeg országos méretben 37.648.000 koronát tesz ki. Ezen kívül 10.000 mázsa gabonával, 4159 mázsa hússal, 86.000 liter tejjel, 6200 mázsa burgonyával és 526 mázsa hüvelyessel siettek dolgozóink a nehéz napokat élő magyar nép megsegítésére. A gyűjtés tovább folyik és valószínű, hogy a szolidaritási alapra befizetett pénzösszeg rövidesen eléri a 40 millió koronát. ★ ★ ★ Egy pont a térképen A mi szövetkezetünk nagyon kicsi. Olyan, mint egy szög az ország szövetkezeti épületében, vagy egy parányi pont a térképen. Bár új szövetkezet — ez év tavaszán alakult — mégis tud már felmutatni bizonyos eredményeket. Kezdetben csak 9 tehenünk volt és bizony féltünk a tejbeadástól. A nyár folyamán aztán vásároltunk néhány tehenet és jól takarmányoztuk okét. így sikerült elérnünk, hogy nem csak a kötelező tejbeadást teljesítettük, hanem november 27-ig 3375 liter tejet tudtunk beadni terven felül. Az év végéig további 600 litert szándékozunk beadni szabad áron. A jövő évben silógödröket építünk, hogy a téli hónapokban silótakarmányunk is legyen, és így még több tejet adhassunk a piacra Madarász József, a belényi EFSZ vezetőségi tagja. A pozsonyi „Stollwerk”-üzemben teljes ütemben dolgoznak. A karácsonyi ünnepekre több mint ötvenféle cukorka gyártmánnyal kedveskednek gyermekeinknek és nagyobb felelősségtudattal lássanal a jövő évi tervek kidolgozásához. 1 reális terv a jó eredmények egyik fon tos feltétele. Minek 30 koronát tervez ni egy munkaegységre, ha elérése bi zonytalan? A termelési terv nem táv laíí terv, abban nem feltételezünk hanem a meglevő állatállomány, takar mánykészlet és a növénytermesztő lehetőségei alapján pontosan papírr vetjük, mennyi terményt tudunk kitér melni. Az eddig tapasztalatok azt mu tátják, hogy a növénytermesztés a lehe tő legnagyobb mértékben befolyásolj; az állattenyésztést. Ha van takarmán; és nem hiányos az állatállomány, akko nem lehet hiba a pénzügyi tervben, f második ötéves terv végéig 2180 literre kell emelni az átlagos tejho/amot, a vágóállatok átlagsúlyát 70 kg-a kell növelni. Ehhez több takarmányr; és hiánytalan állatállományra vat szükség. Ehhez azonban szükséges i haladó agro- és zootechnika széleskört alkalmazása. Nem lehet a pénzügy tervet csak az állattenyésztésre, vágj pedig csak a növénytermesztésre alapozni. Egyik a másik nélkül nem lehei sikeres és meghiúsítja a pénzügy tervhez fűzött reményeket. Kormányunk levelet intézett a szövetkezeti tagokhoz és a dolgozó parasztsághoz. Országszerte erről folyik a vita. Erre reagálva már sok szövetkezetben kidolgozták az 1957—60. évrj szóló fejlesztési-távlati tervet. Ej olyan fontos mozzanat a szövetkezetei életében, amely négy éven keresztü megszabja a feltételezhető fejlődést Elismerés jár a bátor, vállalkozószellemű embereknek, de a fejlesztési és i termelési-pénzügyi terv kidolgozásáná óvatosan kell bánni a számokkal. Inkább kevesebbet kell tervezni és túlszárnyalni azt, mintsem sokat tervezn és kevesebbet termelni. Legyen tehál a terv reális, teljesíthető, hiszen ettől függ a következő négy, illetve egy ét alatt a szövetkezetek gazdasági megszilárdulása. Az évvégi zárszámadások előtt sok még a tennivaló. A szövetkezeti tagok készülnek az EFSZ-ek III. országos kongresszusára. Addig valamennyi szövetkezetben meg kell ejteni az évzáró gyűlést és pontosan kidolgozott tervekkel kell megkezdeni a tavaszi munkákat. A szövetkezetek alapszabályzatában bizonyos változások lesznek. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket is most kell megvitatni a tömegek széleskörű bevonásával, mert a III. országos kongresszus hivatot jóváhagyni az előterjesztett javaslatokat. Ezzel széles út tárul fel a szövetkezeti tagok kezdeményezésének, kibontakozása előtt. Fontos azonban, hogy a szövetkezeti dolgozók a szövetkezeti alapszabályzat minden pontját törvénynek tekintsék. Nem elég csak kidolgozni a termelésipénzügyi tervet, hanem annak pontos teljesítésére és túlteljesítésére kell törekedni . A szövetkezetek az évzáró taggyűlések előtt alaposan elemezzék a múltban elkövetett hibákat, nyíltan, őszintén és minden személyeskedés nélkül mutassanak rá a fejlődést fékező okokra. A jövő évre reálisabb terveket készítsenek, hogy azokat pontosan teljesíthessék, s ezáltal megteremtsék a szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdulásának alapjat.
