Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-12-09 / 49. szám
1856. december 9. \fraU~ad Földműves 9 5т к|5°*! Ä rádióaktív izotopok szerepe a kártevők elleni küzdelemben Az igen kicsi, vagy mikroszkopikus méretű biológiai testek (például rovarok, mikroorganizmusok, növényi részek, stb.), valamint a mérgező készítmények alkalmazása után bennük lezajlott különlegesen összetett biokémiai folyamatok vizsgálata a szokásos módszerekkel (például vegyelemzéssel) igen nagy nehézségek elé állítja a kutatókat. A rádióaktív izotópok kivételesen nagy lehetőséget nyújtanak a növényi kórokozók és kártevők elleni küzdelemben alkalmazott vegyianyagok tanulmányozásában. Manapság a mezőgazdaságban széleskörű harc folyik a kártevők ellen, mégpedig az igen hatásos szerves foszíoros 'készítményekkel. Amint azonban ismeretes, a mérgező készítmények nagyrésze nemcsak a rovarokra gyakorol mérgező hatást, hanem a melegvérű állatokra is. Éppen ezért kellett igen komolyan foglalkozni a kérdés megoldásával, hogyan lehetne a foszíoros szerves készítmények mérgező és ölő hatását csupán a kártevőkre (pl. a rovarokra) korlátozni. A foszfor és a kén rádióaktív izotópjai révén lehetővé válik, hogy a készítményeknek a növényben való feltűnését, mozgását és elhelyezkedését, valamint a rovarokra kifejtett hatását megfigyelhessük. A rádióaktív foszfor és a nitrorádióautográfia segítségével mind a növényi levelek, mind a gyökerek útján felvett készítmények jól láthatóvá válnak a növény belsejében. A rádióaktív izotópok alkalmazásával sikerült megállapítani a tiofos elnevezésű szernek a levelek felületén a külső tényezők (főképp a fény és a víz) hatására történő felbomlási sebességét is. A tiofos ugyanis egy új szerves foszíoros vegyület, melyet a rovarok pusztítására használnak fel oly módon, hogy azt a rovarokkal közvetlen érintkezésbe hozzák. A jelzett atomokkal való eljárással állapították meg más, szintén szerves foszíoros pusztítószer, a metafos felbomlási sebességét is, mégpedig közvetlenül a levelekben. Továbbá ugyancsak ezzel az eljárással mutattak rá arra is. hogy ezek a védőszerek a különféle adagolási módszerek (például a készítményeknek a levelekre történő szórása, vagy a gyökerekhez való juttatása) alkalmazása esetén miképp osztódnak szét újból a növény belsejében, ■ és hogyan hatnak a rovarokra. A tiofosnak és a metafosnak a növény leveleiben való előrehaladásáról és ezeknek a készítményeknek a növény belsejében történő felbomlási sebességéről nyert ismeretek alapján azt a végeredményt szűrhetjük le, hogy mindkét vegyület, főképp a tiofos, ha a növény belsejében van, nem hat mérgezőleg. Ezen tulajdonságuk következtében még közvetlenül a termés betakarítása előtt is alkalmazható a mezőgazdasági kultúrák termelésében. Például az uborkatermesztésben ezek a készítmények még két nappal az uborka leszedése előtt is alkalmazhatók. A rádióaktív izotópokat sikerrel használják fel a növényvédelemben alkalmazott készítmények a melegvérű állatokra kifejtett mérgező hatásuk észlelésének és lefolyásának a tanulmányozására. Jelzett foszfort tartalmazó tiofost juttattak a nyulak vérébe, majd megállapították, hogy ezen vegyületek hidrolízise a vérben mekkora sebességgel zajlik le. (Hidrolézis alatt a szerves molekuláknak kisebb molekulákra való hasadását értjük! A ford.) Megállapították, hogy a készítmény hidrolézise az állatok egyrészének a vérében igen rövid idő alatt megy végbe, majd az állatok meggyógyulnak. Azoknál az állatoknál, melyeknél a beadott adag halálos volt, a tiofos hidrolézise csak jóval a halál beállta után fejeződött be. Rádióaktív foszfor alkalmazásával fedezték fel azt a mérgező folyamatot is, amely a halálosan mérgezőcinkfoszfidot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása után a rágcsálók szervezetében zajlik le. Ezt az anyagot belekeverik a rágcsálóknak (egér, patkány) készített élelmiszerbe. így a tápszerrel együtt a cinkfoszfid is a rágcsáló gyomrába kerül. A gyomor nyálkahártyája gyomorsavat választ ki, amely klórhidrogénsavat is tartalmaz. Ez a sav biztosítja egyrészt a gyomorban az élelemrészecskék felbomlását, másrészt ugyancsak ennek a hatására alakul át a cinkfoszfid foszforhidrogénné. Mind a felbontott élelemrészecskék, mind a képződött foezforhidrogén innen a következő emésztőszerv részlegbe, a vékonybélbe kerül. A vékonybél nyálkahártyája felszívja a tápanyagot és a foszforhidrogént, majd innen a vérbe kerül, a véráram útján pedig eljut a test egyes szerveibe, tehát a vesébe, a szívbe, a tüdőbe, az agyba, stb. Ha a foszforhidrogén az agyba jut, az érzékeny idegsejtek nagyon gyorsan reagálnak ennek mérgező hatására, és az eredmény az lesz, hogy az agy megbénul. A foszforhidrogén mérgező hatása a test többi szervét is érinti, és így bekövetkezik az egész szervezet tevékenységének a megszűnése, vagyis a rágcsáló halála. A foszfor és a kén rádióaktív izotópjaival a rovarírtőszereknek a rovar egyes szerveiben megtett útját és a rovarfrtőszer lerakodási helyét is vizsgálhatjuk. Például az ázsiai sáskával végzett kísérletek bebizonyították, hogy a méreg a rovar egyes szerveire mikor fejti ki a legnagyobb hatását. Megállapították, hogy a növény leveleinek a felületére szőrt készítmény a rovar testébe az élelemmel, mégpedig az elfogyasztott fiatal levélrészekkel együtt kerül. Azonban ez a mérgező anyag más ütőn is bekerülhet a rovar testébe, mégpedig a test felületén át, melyre mozgás közben a készítmény részecskéi ráhultenak. Ezzel azonban még nem merítettük ki teljesen a rádióaktfv izotópok alkalmazásának összes lehetőségét, és példáit a fontos mezőgazdasági kultúrák kártevőinek Irtása terén. Az említett példák azonban közelebb juttattak minket ennek a fontos kérdésnek a megoldásához és a mezőgazdasági kultúrák kártevői elleni harcban további hatásos irtószerek felfedezéséhez vezetnek. Ford.: dr. Pargi Pál. Nagy teljesítményű szénfejtö A múlt évben 200 millió tonna barnaszenet fejtettek a Német Demokratikus Köztársaságban. Ez a mennyiség jelenleg a legnagyobb a világon. Ezt 1900-ig 260 millió tonnára emelik. — A bányászok sikerét nagyban elősegítik a hazai gyártmányú korszerű gépek. — Képünkön az SCI! RS-1200 típusú fejtógép látható, amely a Schleenhain-i felszíni bányában dolgozik. A gépórlasnak 8, egyenként 1200 liter ürtartalmú kanala van, teljesítménye 2375 köbméter óránként. Hárompár hernyótalpon mozog, súlya 1850 tonna Foto: Zentrabild Érdekes alkoholméró A svéd gépkocsivezetőket nem kell vérvizsgálat alá vetni, ha meg akarják állapítani, hogy fogyasztottak-e szeszes italokat. Ezt úgy tudják meg, hogy az ellenőrző közeg a gépkocsivezető kezét ráteszi egy különleges szerkezet fokmérőjére és az pontosan megmutatja, hogy a kocsivezető ivott-e vagy sem. Ez a találmány azon a tényen alapszik, hogy a vér bizonyos százalékú vasat tartalmaz és ezáltal a szerkezet óramutatója billen. Ha a vér alkoholt tartalmaz, akkor a mutató a fogyasztott szesz arányában elhajlik. A szerkezetet „Azdet”-nek nevezik. Hatalmas textilgyár Komysinben, a Volga partján építik a Szovjetunió legnagyobb textilgyárét. Ebben a jövőben naponta több mint 1 millió szövött anyagot készítenek. A textil kombinát szövődéje 93 000 négyzetméter területen fekszik, eddig már 1200 szövőgép dolgozik benne és naponta 62 0Ö0 méter szövött árut termelnek. Milyen feladatok várnak a mezőgazdasági gépek állami kísérleti állomására? \ Földművelésügyi és Erdőgazdasági Minisztérium 1956 szeptember else'e! Praha—Ŕepi-ben megszervezte a mezőgazdasági gépek állami ellenőriét. Josef Dvorak az Állami Ellenőrző állomás igazgatója az állomás kultéséről a következőket mondotta: A mezőgazdasági gépek állami kísérleti állomását azért hívták életre, hogy kiküszöbölje azokat a hibákat, melyek az új gépek gyártásával és azok bevetésével adódnak elő. Az állomás független szerv, amely az új mezőgazdasági gépekről tudományosműszaki véleményt ad. A múltban olyan gépeket is gyártottak, melyek a gyakorlatban nem váltak be. (VB-11, RMT-3). Nem volt olyan szervünk, amely ezeket a gépekét alaposan ellenőrizte volna és csak ezekután engedélyezte volna gyártásukat. A prágai, brnói és a nyitrai központokon Kvül minden kerületben a gépállomásokon, vagy az állami gazdaságokon munkahelyeket létesítenek, hogy a gépeket többféle környezetben, ahol majd dolgozni fognak, kikísérletezzéki A kísérletek háromfélék: a) laboratóriumi (pl. anyagvizsgálat, motorfékezési vizsgálat), b) mezei-laboratóriumi. Ezek a kísérletek a munkahely közelében történnek és a gép értékét, valamint teljesítményét ellenőrzik. c) Gyakorlati vizsgák. A gépállomás traktorosa rendes körülmények között a géppel dolgozik. Azokat a gépeket, amelyek a kísérleteknél beválnak, gyártásra ajánlják. Természetesen csak olyan munkák elvégzésére, mint amilyenre kikísérletezték őket. A mezőgazdasági gépek állami kísérleti állomása a külföldnői behozott gépeket is ellenőrizni fogja. Alkalmazásuk lehetőségét ellenőrzik, összehasonlítják a mi gépeinkkel és az összehasonlítási eredmények alapján engedélyezik behozatalukat. Ha a kísérleteknél a külföldi gép nem felel meg, a gyártójától megkövetelik, hogy a gép egyes részeit a helyi viszonyoknak és követelményeknek megfelelően alakítsa át. A mezőgazdasági gépek kísérleti állomásának dolgozói a gépeket az O- sorozattól ellenőrzi éspedig mindig egyszerre több példányt, többféle környezet, követelmény és feltétel közepette, hogy a kísérlet eredményét jobban össze tudják hasonlítani, és kiértékelni. A kísérleteknél természetesen etkintettel lesznek a biztonsági szempontok betartására, valamint a kezelő egészségének munkaközbeni megóvására. • A mezőgazdasági gépek kísérleti állomásának megszervezése további lépést jelent a mezőgazdasági gépek tökéletesítése terén. Nincs kétség afelől, hogy az új gépek munkájának gondos és alapos megítélésével a termelő üzemeink olyan példányokat kapnak, amelyek szavatolj ik a mezőgazdasági gépek minőségi munkáját és lehető legjobb érvényesülésüket biztosítják. F. V. A méhészek figyelmébe! Szerkesztőségünktől többen érdeklődnek, hogy a tél folyamán hol rendeznek három-négy hónapig tartó méhésztanfolyamot. Ebben az ügyben tanácsot kértünk a méhészeti központtól, ahonnan levelünkre a következő választ adták: Értesítjük méhésztársainkat, hogy 3—4 hónapos méhésztanfolyamunk nincs. Van azonban egy 10 hónapos méhésziskolánk Liptovsky Hrádokon, amely a mezőgazdasági mesteriskola mellett működik. A tanítás január 3-án kezdődik és október 27-ig tart. Egyébként 3—6 napos méhésztanfolyamokat rendez szervezetünk, a járási és kerületi egyesületek irányításával, de ezek főleg gyakorlati irányzatúak, melyeket a-tavaszi és nyári hónapokban rendezünk meg. Ajánljuk, hogy az érdeklődök jelentkezzenek a Poľnohospodárska majstrovská škola, odbor včelársky, v Liptovskom Hrádku címen. A kijáró elhelyezése Ha a kaptárak kijáróit vitatjuk, sok méhész azt mondja, hogy a kijárót úgy helyezi el, hogy a méhek minél rövidebb úton jussanak főhordáskor a lépekre. Ezért szeretik a felső vagy a középső kijárót ráadásul hideg építményre. Az igaz, hogy ez beválik, főképpen a forró nyári hónapokban, és akkor ha a család túl erős. De hidegben nem jő. A hő mindig felfelé távozik és ezért a felső kijáró kaptárban sokkal több a fogyasztás, mint az alsó kijárókban, különösen április hónapban, amikor a fiasltás szempontjából a melegre nagy szükség van. A méhek reggel nehezen indulnak, főképp hűvös időben. Bent kell maradniok, hogy fenntartsák a meleget, mert a behatoló hideg egyenesen bejut a léputcák közé. A takarás nem védi meg a méheket, illetve a fiasítást. Véleményem szerint a méhek legnyugodtabb lakása az alsó kijárós melegépítményű kaptár. Ebben az anya is nyugodtan petézik. Sem szél, sem világosság nem zavarja, és így nem menekül a mézűrbe. Az első keret felfog mindent. A tisztaság, ami a méhészetben a legfontosabb, az alsó kijárós kaptárban nagyobb. A méhek könnyebben kihordják belőle a törmelékeket. Ellenben a felsőkijárós kaptárban minden szemét a kaptár fenekén marad, amelyben a viaszmoly gyorsan elszaporodik. Az alsókijárós kaptárban a mézet is jobban tartalékolják. Jobban előkészítik a telelőfészket és a méhész beavatkozása kevésbé szükséges. A Anyásíiás az anya i kaptár hátsó keretei takarásban vannak. Ellenben a hidegépítménytíeknél, ha azok alsókijárósak is, a méhek elhordják a mézet, a legtávolabbi helyre, rendszerint a mézkamrába. A költőtérbe alig marad méz és ezt a keretek közé behatoló szél és világosság okozza. A betolakodó darázs és idegen méh könnyebben hozzáfér a szélső keretekhez, különösen ha a méhek már összehúzódtak. Szerintem tehát jobb az alsókijárós és melegépitményü kaptár. Ki járó ja egész szélességben legyen.. Mikor a család rajzóképes, ilyen nagy nyílásra van szükség. A kijárót könnyen lehet szabályozni. Az ilyen kaptár költőtérbe annyi keretet hagyok, amennyit a család ellep. A többi helyett pedig kitömöm. Zólyomi Lajos, Zsellz. * * * Méhésztársunk cikke vitára ad okot, mert olyan előnyt is az alsókijárós melegépitményü kaptárnak könyvel el, amit több méhész a felsőkijárós kaptárnak ítél, például a betolakodó darazsak és az idegen méhek könnyebben jutnak be az alsókijárós kaptárba, különösen ha a méhek összehúzódtak. A íelsokijárósban még télen is van méh, de az alsóból már ősszel is felhúzódik. Ezzel azonban a cikk értékét enm akarjuk kisebbíteni, sőt nagyobb, mert olyan vitára ad okot, amelyen keresztül jobban megismerhetjük a méhek életét. (Eltekintve attól, hogy ilyen vitánk már volt.) SZERKESZTŐSÉG. negnedvesítésével Tavaly olvastam először, mint gyors anyúsítási módról, hogy az anyát vízbe áztatás. után közvetlenül a méhek közé lehet engedni. Kipróbálnom az idén kellet, bár sohasem voltam híve a közvetlen anyásításnak. Elfoglaltságom miatt csak vasárnaponként juthatok a méheimhez, s egy anyátlan családot használatlanul meg kell anyásítanomotthon tartózkodásom alatt. Az olvasott módszertől eltérően nem áztattam az anyát, hanem a lépen ülő méheket permeteztem meg. Magát az anyát és a körülötte lévő-népet annyira, hogy egyetlen méh sem volt képes repülni. A víztől a szárnyaik összeragadtak. Ezt a lépet visszatettem régi helyére, az anyásítandő családnak kb. a közepére. Ezután a kereteket széthúzogatva, minden léputcába permeteztem vizet. A hét léputcás családra 2,5 deciliter víz ment rá. Egy hét múlva ellenőrizve a családot, fedett és nyitott anyabölcsőket találtam a már petéző üj anya mellett. Ojabb egy hét múlva azonban a bölcsőket már lerágták. Tehát nem az anyát akarták kicserélni, hanem valószínűleg a gyor anyásltás következtében egyes szélső, az anya által bepetézett lépektől távol eső léputcákban még tovább tartott az anyátlanság hangulata. Ugyanezen a napon ezzel a módszerrel másik két család anyját is kicseréltem. Az anyát mindkét család elfogadta. Az egyhetes ellenőrzéskor csak az egyiknél találtam bölcsőket. A másik család csak 4 léputcásvolt. E tapasztalatok után nem idegenkedem a gyors anyásítástől, sőt jónak tartom. Hátránya, hogy hűvös időben nem alkalmazható, mert az eláztatott család és anya kárt szenvedhet. Suhayda Jenő. A Szabad Földműves segítségét kérjük! Ez évben szép mézhozam volt. Mézeskannáért egész körútat tettem, de sehol sem tudtam vásárolni. Az összes konyhai edényeket felhasználtam a méz tárolására. Reménykedtem, hogy szeptemberben átveszik .a mézet és akkor kiürülnek az edények és pénz áll a házhoz, de ez nem így történt. Az edényre szükség van, de még nagyobb szükség a pénzre. Sokan még a cukrot sem tudtuk kiváltani. Kérjük az illetékeseket, hogy minél előbb intézzék el ügyünket, mert minél tovább halogatják, annál nagyobb kár szármázik belőle. SLOBODNÍK PÄL, KtlRT I— Gazdasszonyáinknak —, Mézesrudak Fél kg lisztet egy negyedkilő porcukorral, 8 evőkanál langyos mézzel, fél citrom levével és reszelt héjával, 3 egész tojással és késhegynyi szódabikarbónával jól kigyúrunk. Kisujjnyi vastagságra kinyújtva hosszú szeletekre vágjuk, tojásfehérjével megkenjük és darabos mandulával meghintve, gyors tűznél sütjük. * K. P. Mézes ropogós 6 evőkanál mézet, 22 dkg cukrot, 22 dkg krumplicukrot leöntünk 2 deciliter vízzel, majd jól felforraljuk. Fél deka szalakálit hintünk hozzá és annyi lisztet kavarunk bele, hogy galuska-keménységű legyen. Egy napig állni hagyjuk. Ismét annyi lisztet adunk hozzá, hogy jó kemény, de nyújtható tésztát nyerjünk. Lisztes deszkán vékonyra kinyújtjuk, derelyjvágóval eldaraboljuk és meglisztezett sütőlemezen pirosra sütjük.
