Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-12-02 / 48. szám
1956. december 2. sfraü-ad Földműves 9 A televízió megkezdte adását Mint már korábban jelentettük, ez év november 3-a nevezetes dátumként vésődik be a szlovák televízió történetének könyvébe. Ekkor hangzott el először hivatalosan a hang — és képjelzés a 65,75 megacyklusos hullám-Kép a bratislavai távolbalátó-adás közvetlen kísérleti üzembe helyezése előtt. hosszon, azon a hullámhosszon, amelyen a bratislavai Televíziós Stúdió közvetíti majd adásait. A Televíziós Stúdióban felhangzik a rendező rövid utasítása: „Elsötétíteni!” A monoszkóp eltűnik és a televíziós készülékek kis vásznán megjelenik Michaltková Hilda bemondónő arca; jó estét és kellemes szórakozást kívánunk. És a Zerge-hegyről száll a hang és a kép minden irányban. Most először, de nemsokára kétszer-háromszor hetenként száll a hang és a kép mindenhová, ahol hálás és kíváncsi szemek figyelemmel kisérik a televíziós adás „csodáit". A kezdés egyszerűen hangzik. Azonban az idáig vezető út sok szorgalmas munkát, erőfeszítést, izgalmat rejt magában. A szlovákiai televízió első úttörőinek sok fáradságába került, amíg a készülékeken megjelenthetett az első műsor. Tapasztalathiánnyal küzdöttek, s a prágai televíziós stúdió dolgozóinak segítségével kezdődhetett meg a bratislavai televízió értékes művészi programjának adása. A televíziós program előkészítése igen bonyolult. Mindenekelőtt a szerző majd a dramaturg munkáját veszi igénybe, aki feldolgozza a szerzőilművet, ezután következik a reális munka, vagyis a program betanulása a szereplőkkel. Ebben a munkában a rendezőkön és segédrendezőkön kívül az operatőrök, világosítók, képvágók, hangszabályozók, képzőművészek, sőt Augusztin Hrób, a bratislavai villamossági szerelési üzem szakembere és Melitor Bohr, az építő-szerelési vállalat dolgozója az alacsonyfeszültségű hálózat utolsó szerelési munkálatait végzi. Vladimír Sefcik mérnök az adó- hangerősségét szabályozza. A közvetítő-osztály dolgozói a berendezés kikísérletezése közben. a Stúdió olyan dolgozói is, mint asztalosok, kárpitosok, kosztümtervezők, stb. vesznek részt. De még ez sem minden. Ezekhez a szakemberekhez az adás folyamán a televízió technikai dolgozóinak egész sora csatlakozik. A televíziós láz az egész világot, közte Szlovákiát is magával ragadta. Napról napra egyre több televíziós antenna emelkedik nemcsak a városok nagyobb épületei fölött, hanem a magánépületeken és a városok közelében fekvő házakon is. Szükségesnek tartjuk, hogy röviden megemlékezzünk az előirányzott programról Novemberben és decemberben, amikor a bratislavai televízió próbaadáso-kat közvetít, szerdán és szombaton nézhetünk televíziós műsort; decemberben karácsonykor és újév napján is. Az adás rendszeresen 17 órakor gyermekműsorral kezdődik, majd a Csehszlovák Rádió „Rádióújság”-ját közvetíti. Ezt kiegészíti a televízió híradása, a televíziós aktualitásokkal és érdekességekkel. Az esti műsor 20 órakor kezdődik. Már 1957 elején hetenként 3 napra, később pedig 4 napra bővül az adás. Nem egészen négy .éven belül a bratislavai televíziós állomás mindennapos adással havi 224 órán keresztül sugároz majd műsort. A televízió szemei Mint az embereknek, ugyanígy a televíziónak is szemre van szüksége. A televízió szeme; a felvevőkészülék, mely egy másodperc alatt 25 képet rögzít. A drótnélküli kép ún. elektromos módja nem képes előadni az egész képet egyszerre. Ezért a kép 625 vízszintes sorra oszlik, amelyek olyan sűrűn helyezkednek el egymás mellett, hogy szabad szemmel észre sem veszszük, hogy a kép sorokból van összetéve. Ilyen képet és hangot közvetítettek ez év november 3-án a Zergehegyre, ahol a felvevőgép van elhelyezve. Ez felfogja a képet és hangot, s átvezeti a közvetítő antennába. így jut a szép, teljesen kész kép a lakások televíziós készülékeinek vásznára. A telewzió néző- és hallgatóközönsége reméli, hogy szép és értékes műsorszámokban lesz része. És az első lépést követő többiekhez sok sikert kíván. -ss Újabb korszerű arató-cséplő gép Július elseje óta folynak a kísérletek az egyik legkisebb ŽMZ 180-as jelzésű vontatott arató-cséplő géppel. Mezőgazdaságunk már rég várt erre a gépre, amely végülis hosszas kísérletezés után elkészült. A földművelési munkák gépesítöi a közeljövőben nagy segítséget lelnek az új gépben. Éppen úgy, mint a ZM 330-as arató-cséplő gép, a ŽMZ 180-as kombájn is a hazai dűlőkön kertlény és alapos vizsgán esett keresztül. A kísérletek folyamán bebizonyosodott, hogy az Agrostroj dolgozói, akik a gépet szerkesztették, képesek olyan feladatot is megoldani, amely sikerében nagyon sokan kételkedtek. Ismét bebizonyosodott, hogy a prostejovi mezőgazdasági gépgyár dolgozói olyan műszaki képességekkel rendelkeznek, amely biztosítéka a mezőgazdasági gépiparunk állandó fejlődésének. Az Ovesné Kaldruby-i kísérletek ellenőrzésén megjelentek a kísérleti- és kutatóintézeteink élenjáró dolgozói, a földművelésügyi minisztérium, a kerületek és a párt küldöttei. A gép munkájának és szerkezetének tüzetes átvizsgálása után élénk eszmecserére került sor. Kiderült, hogy az első kísérleti példánynak már csak igen kevés fogyatékossága van, és hogy ezek kiküszöbölése után már a jövő évben meg lehet kezdeni a kombájn sorozatos gyártását. A megtartott értekezleten nagyon sok szó esett arról, mikor és hol'fogják az újtípusú gépet gyártani. A dolog hasznára válna, ha ezeket a kisméretű arató-cséplő gépeket a prostejovi Agrostroj dolgozói gyártanák, ahol minden előfeltétel megvan arra, hogy gyártmányaikkal a világpiacon is elől haladjanak. Az új vontatott cséplőgépről nagyon sokat beszélhetnénk. Egyelőre azonban csak rövid műszaki ismertetést közlünk azzal az ígérettel, hogy legközelebb a kísérletek eredményeiről és a gép teljesítményéről részletesebben beszámolunk. A ŽMZ—180-as mintájú arató-cséplő gép főképpen magasszálú, nagy hozamú és a dőlt gabona betakarítására készült. Vontatására legalább 35 lóerős traktort kell alkalmazni. Legalkalmasabb a Zetor-Super erőgép, mert a kombájnt e gépek tulajdonságai szerint szerkesztették. Egyedül csak ezzel a vontatással lehet a ŽMZ—180-as gépet pótmotor nélkül használni. Tekintve, hogy a gép iránt külföldön is nagy keresletre lehet számítani, fontolóra vették az arató-cséplő gép segítő motorral való felszerelését Hazánk éghajlati viszonyaihoz hasonló országokban a gép mindenütt eredményesen használható A kétütemű betakarításra úgy alkalmazható, hogy a kaszák helyett gyűjtőszerkezet szerelhető. A kaszák meghajtását csuklóstengellyel oldották meg. A hengert kiálló újjakkal látták el, amelyet a betakarítandó gabona szerint állíthatnak. A gabona függőleges szállítását két lánccal oldották meg, az aratóasztal csigás, rugalmas anyaggal könnyítették meg és csappal rögzíthető. Az asztal emelése vagy süllyesztése a traktoros nyergéből hidraulikus úton irányítható. Az aratókészülék a tapintó készülék által ‘ a talaj felszínéhez önműködően alkalmazkodik. A cséplődob teljes üzemben percenként 580— 1180 fordulatra állítható. A verőkosár kétrészes, és egy karral állítható. A gép fogási szélessége — mint ahogy az elnevezéséből is kitűnik — 1800 mm. Teljesítménye a gabona állapotától függően 0,3—0,8 hektár óránként. Óránkénti munkasebessége 3,9— 5 km. Közlekedési sebessége óránként 8—15 km. A gép súlya 2550 kg. a tartály űrtartalma 0,9 m3. A gép előnye egyebek közt az is, hogy tiszta szemet ad, továbbá, hogy az aratóasztal megkönnyítése folytán alacsony tarlót hagy maga után. Meggyőződésünk. hogy ez az új aratócséplőgép a jövő évi aratásban teljesen beválik. Az Agrostroj alkalmazottai a kísérleti dolgozókkal karöltve mindent elkövetnek, hogy a gép szerkezetét állandóan tökéletesítsék. Bizonyára ők is tudják, hogy ami ma még jó és újdonság, a jövő évben elavult lehet. Ezért elsőrangú feladatunk, hogy a gép teljesítő képességét és minőségét állandóan fokozzuk. így szerzünk még nagyobb hírnevet mezőgazdasági gépiparunknak, és gépipari dolgozóinknak. F. J. A méhek régen és ma Valamikor a méhek vadon éltek. Er- tették. Mikor teljesen kiforrt, hordóba dőkben, faodúkban rendeztek be maguknak lakást. Őseink megismerték a méhek hasznát, elszedték tőlük a mézet és felhasználták gyógyszernek. Később, hogy a méz kezeügyükben legyen, kivágták a tönköket és lakhelyük közelében helyezték el. A méhek őshazája valószínűleg Közép-Európa, a jégkorszak azonban Közép-Európáből délre szorította őket, amikor az éghajlat újra megenyhült, ismét elfoglalták ősi hazájukat. Ma már az egész világon elterjedtek. Sok fajtája ismert: közép-európai, olasz, egyiptomi, ciprusi, görög, kaukázusi, afrikai, madagaszkári, stb., melyeknek számos vállfajai vannak. Csehországban jobbára közép-európai nálunk a krajnai méheket tenyésztik. Tudjuk, hogy a méz nagyon értékes tápszer, különösen a gyermekek fejlődését segíti elő és vérveszteségnél az elvesztett vért pótolja olymódon, hogy emésztési folyamatok nélkül kerül a vérbe. Nagy szerepe van a korszerű gyógyászatban, a gyermekbetegségeknél is, mert a fájdalmakat csillapítja, fokozza az étvágyat és elősegíti az alvást. Az agrotechnikában is nagy segítségünkre vannak a méhek, mivel a növények beporzását biztosítják. Minthogy egy növényt csak ugyanazon fajta növény virágpora termékenyíti meg, a méhek mindig csak egy növényfajra repülnek egyik virágról a másikra hordva a virágport, nagy szerepet játszanak ezzel a termékenyítésben. A fák közül legjobb és legtöbb mézet szolgáltat a hársfa, azután az akác. Nagyon jó minőségű a gyümölcsvirágméz iá. Ez sokáig cseppfolyós állapotban marad, ellenben a keresztes virágokról nyert méz sokszor már a sejtekben is megkeményedik. A legzamatosabb az ajakos virágok méze. A XIV. században különböző méhtermékeket feldolgozó iparok virágoztak fel, így a mézeskalácsosok Besztercebánya, Kassa, Eperjes, Rozsnyó és Rimaszombat környékén, a mézsörkészítésében pedig Lőcse és Rozsnyó járt elől. A szláv és germán népeknél a mézsör általában kedvelt ital volt, amelyet úgy készítettek, hogy a mézet vízzel felhígították, felforralták, lehabozták, aztán szerecsendióvirág, koriander, esetleg komló hozzáadásával hordóba öntötték, ha kihűlt, élesztővel erjeszhúzták le, s csak egy-két hónap múlva fejtették üvegekbe és ekkor már fogyasztható volt. Ma már nálunk a mézsör készítése elavult, de a Skandináv-félszigeteken még most is gyártják. Felvirágzott továbbá a viaszipar is. Oklevelekre viaszpecséteket nyomtak, templomokban viaszgyertyákat használtak. ami a viasz nagy keresettségét idézte elő. A templomi bírságoknál viasz-adót kellett fizetni, úgy szintén a mesteri jog elnyerésében, s általában a céhek életében, különösen erkölcsi kihágásoknál súlyos viaszadót róttak ki. A papi tized és nemesi kilenced szedésénél nagy teher jutott az élő méhekre. A török hódoltság idejében a budai basa mézadót szedett. Például a körösiektől ezer, a kecskemétiektől 2000 akó mézet követelt. A méhek által termelt viasz nagyon fontos ipari nyersanyag, melyet egyes anyagok impregnálására, festékek, kenőcsök. stb. előállítására is használnak. A viasztermelés éppen ezért még ma is a fontos gazdasági tényezők közé tartozik. Valaha azt állították, hogy egy kiló viasz termeléséhez 10— 15, sőt 20 kg méz is szükséges. Ma már tudjuk, hogy rendes viasztermeléssel (nem erőltetette!) nem csökkentjük a mézhqzamot, hanem fokozzuk. Azzal a fiatal méhek építkezési vágyát elégítjük ki és így kedvezőbben biztosítjuk minden méh életét a méhcsalád nagy közösségében. A lépet a méhek viaszlemezekből építik, melyeket a dolgozó méhek életük 12—18 napja között a harmadiktól a hatodik potroh gyűrűből izzadnak ki. Ha a fiatal méheknek nem biztosítunk elegendő teret az építkezésre, a viaszpikkelyeket lehullatják a kaptár aljára és ott kárbavész. Rendszerint a kárt kár tetézi, mert nemcsak viaszt vesztünk ezáltal, hanem a méhekben felébred a rajzási ösztön és a legjobb mézhordási időt tétlenségben töltik el. Sokszor ezáltal se méz. se viasz nem kerül fölöslegbe. Az ipari célokra szükséges méhviaszból még mindig nem áll elegendő rendelkezésünkre. A mai méhészetnek ezért a legfontosabb feladata, hogy a méztermelés és a virágok irányított beporzása mellett a viasztermelést minél nagyobb mértékben fokozzuk, hogy ne legyünk kényetlenek ezen fontos ipari cikket külföldről beszerezni. Komáromi Dezsöné, Zselíz. Az anyátlanság jelei Az igazi méhész mindennap megtekinti méheit, de nem mindennap avatkozik be életükbe kaptárbontogatással. Mikor a méhek hordanak, elegendő ha déltájban minden családot megtekintünk. A szorgalmas munka, (méz és virágpor hordás) a családi rend legfőbb bizonyítéka. Ha azonban másnap a családnál változást látunk, nem távozhatunk nyugodtan. A méhek a röpdeszkán és a kaptárfalán idegesen futkároznak. Ez már biztosan jelzi az árvaságot. De ha a méhész ezt nem veszi észre, másnap már elkésett, mert a méhek újból rendesen dolgoznak. Ha nyitott fiasítás van, anyabölcső építéséhez kezdtek, ellenkező esetben tojómunkások foglalták el az elpusztult anya munkakörét és később ezekből a tojómunkásokból válik álanyává valamelyik. Idejében kell tehát a rendet helyreállítani. Ha jó hordás van, bármikor, hordástalan időben pedig a röpülés megszűnte után felbontjuk a kaptárt. A méhek a keretek tetején állva szárnyreszketéssel jelzik az árvaságot. Ha van tartalék anya, azonnal be kell adni. Ha nincs, egy más családtól egy olyan keretet teszünk a fészek közepébe. amelybe teljes friss petét találunk. A keretet nyolc nap után óvatosan kivesszük és a bölcsőket megvizsgáljuk. Kiválasztjuk a legszebb két- vagy három bölcsőt, a többit elrontjuk, így nyerünk erős anyát, mert ha egy kis bölcsőből ki kel a hitvány anya, a szép bölcsőket azonnal lerágják a méhek. A fiatal anyát mindaddig kell figyelni, míg simára fedett fiasítást nem látunk Hetenként megvizsgáljuk, mert nem biztos, hogy az anya a nászúiról visszatért. Zólyomi Lajos, Zselíz. Megjegyzés Szerintem késő nyolc nap múlva az anyabölcsők átvizsgálása, mert akorra minden bölcsőt befedtek a méhek. Még a legtapasztaltabb méhész sem tudja megállapítani, hogy melyiket építették friss petére és melyiket kéthárom naposra. A bölcső alakja csalóka is l^het. Némely (különösen ha előzetes sejt-csonkítást nem végeztünk) benn van a sejtben és csak egy kis része emelkedik ki, mint valami herefiasítás és mindamellett elég fejlett bölcső. A másik viszont mutatós, mert nagyobbrésze kint van, de emellett három napos petére is épülhetett. Az anyák nem az anyabölcsók nagysága, hanem a peték ideje szerint kelnek ki. Én az ötödik, vagy a hatodik nap vizsgálom át a bölcsőket és a befedetteket, vagy a befedéshez közelállókat megsemmisítem. Kizárólag fedetlen bölcsőket hagyok a családnál. Majd a kelés előtt egy-két nappal osztályozom őket. A két legszebbet a családnál hagyom, a többit selejtezem, és a fejlettekkel más családokat anyásítok. Ha a család nagyon erős és megoszlás veszélye fenyegethet, akkor csak egy anyabölcsőt hagyok a családnál. Csurilla József. * * * Lehet-e kendermaggal vadat etetni? A kendermag olajtartalmánál, fogva kiadós téli eleség. Ezért ha alkalom nyílik, érdemes belőle minél többet gyűjteni és száraz helyen tárolni, hogy meg ne romoljon. A romlott kendermagot a vad nemigen szereti és ha meg is eszi, megárthat neki. A kendermag etetése tisztán nem ajánlatos. hanem ocsűval, vagy más maggal, esetleg pelyvával keverve.
