Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-11-04 / 44. szám

12 \f?alH3d Földműves 1956. november 4. „Gengsztertelenítés“ Nyugat-Németországban A frankfurti rendórfonokség 1949. február elsejei bizalmas jelentése a következőkről számolt be: „3 óra 30 perc. Három amerikai ka­tona el akart lopni egy gépkocsit az Eschenheimer-utcáról. Utána betörték a Schillerstrassen levő postahivatal ab­lakait. - ' ' 20 óra 35 perc. Két amerikai katona behatolt a városi kórház klinikájának főépületébe. Pisztollyal'a kezükben el­fogták és kihurcolták a 16 éves The­rese VVillt. Л leányon erőszakot követ­tek el. 21 óra 00 perc. Két részeg amerikai katona megtámadta a járókelőket a Musikantenwegen. 21 óra 40 perc. Két részeg amerikai katona kövekkel dobálta meg a Bron­­holdstrassen levő Biller étterem előtt haladó járókelőket. Egy asszony meg­sebesült. 22 óra 40 perc. Egy részeg amerikai katona betörte a Mauerwegen lévő jegyközpont egyik ablakát, bemászott rajta és összeverte az t)tána rgenő Bem nevű közrendőrt. 22 óra 45 perc. A Schwanheimstras­­sen egy csoport amerikai katona gép­kocsijába akart tuszkolni két arraha­­ladó lányt. Kari Stattlert, aki a lányok megmentésére sietett, kegyetlenül ősz szeverték.“ Ezt mondják a száraz jegyzőköny­vi adatok, így zajlott le egy nap Frankfurtban, ami akkor még a nyu­gat-németországi amerikai megszállási övezet központja volt. Nem sokban különbözött 1949. február elseje Mün­chen, Nürnberg vagy más amerikai megszállás alatt levő nyugat-német város hétköznapjaitól. Napirenden vol­tak az önkényeskedések, eröszaktevé­­sek, betörések, a taxisofőrök elleni tá­madások — az amerikaiak rendszerint nem fizették ki a viteldijat, sőt rá­adásul elverték a pénzüket követelő sofőröket. Érthető, hogy német részről nem maradt el a tiltakozás. A Münchener Illustrierte szerkesz­tősége például 1956 augusztusában a következő táviratot küldte Charles E. WMsonnal, az Egyesült Államok had­ügyminiszterének: „A német közvélemény nagyon nyugtalan, mert amerikai katonák na­ponta erőszakoskodnak a német pol­gári lakossággal. A helyi amerikai pa­rancsnokság álláspontja ingadozó és elfogadhatatlan. Mindeddig nem tör­tént semmiféle intézkedés a mostaná­ban túlsáqosan elszaporodott erőstó­­koskodások megfékezésére. Ezért kér­dezzük: miféle intézkedésekkel kíván­ja megvédeni a német lakosságot, s helyreállítani az amerikai tekintélyt?" A müncheni folyóirat táviratának keltezése nem sajtóhiba. Az idén au­gusztusban küldték Washingtonba. Amiből nem nehéz arra következtetni, hogy hét évvel a frankfurti jegyző­könyvben, részletezett zajos esemé­nyek után sem változott az amerikai megszállók magatartása a most már „szövetséges" Német Szövetségi Köz­társaságban. Egyedül az év első felé­ben több amerikai katona követett el rablást, erőszakoskodást és gyilkossá­got, mint az egész 1955tös . évben. A taxisofőrök elleni támadások annyira elszaporodtak, hogy a kocsikat köny­­gáz„bombákkal szerelték fel. A védeke­zési'technika ilyen fejlődése a hét év­vel ezelőttihez viszonyítva azonban nem terjedhet ki minden térre. A ba­jor minisztertanács felállított ugyan 600 főnyi acélsisakos készültségi rend­őrséget és riadöautókat küld a veszé­lyeztetett városokba. A készenléti rendőrök még sem lehetnek ott min­dig, és mindenütt. Nem tudták meg­akadályozni, hogy München központ­iéban egy részeg amerikai katona kézi­gránátot hajítson egy bárhelyiségbe és két németet (valamint nyolc ameri­kait) megsebesítsen. Későn érkeztek Bambergbe is, ahol hét amerikai kato­na erőszakot követett el egy 15 éves lánykán. Hasonlóképpen Fürthben sem tudták megakadályozni azt, hogy ame rikai katonák puszta kedvtcliésbö! meggyilkoljanak egy német fiatalem­bert. Wilson amerikai hadügyminiszter nem válaszolt a müncheni lap szer­kesztőségének. Högoer bajor minisz­terelnök, az amerikai parancsnokság­hoz intézett tiltakozására is csak ud­varias. de semmitmondó választ ka­pott. A sorozatos bűncselekmények azonban — csupán Reinland-Pfalz tar­tományban az utóbbi hónapokban 130 összetűzés és 21 szemérem elleni vét­ség szerepel az amerikai katonák bűn­­lajstromán — olyan vihart kavartak fel, hogy maga a bonni szövetségi kor­mány volt kénytelen szót emelni és Connant amerikai nagykövet három hét alatt kétízben kényszerült szemé­lyesen mentegetőzni Brentano kül­ügyminiszter előtt. A negyedmillió Nyugat-Németor­szágban állomásozó amerikai katona szellemi táplálékára hivatott újságok sem dughatták be a fülüket a tiltako­zás vihara hallatára, kénytelenek vo!L tak foglalkozni a bűnhuilámmal. *\ szó­­banforgó sajtóorgánumok szerint a bünhullám oka a fegyelem meglazulá­­sa, az alkohol és az aggasztó mérete­ket öltő prostitúció. Végeredményben tehát a német. nők. Hodes tábornok, az Európában állomásozó amerikai csa­patok parancsnoka azonban a katona újságok szerkesztőitől eltérő vélemé­nyen van. Erre lehet következtetni az amerikai kongresszus előtt tett ama kijelentéséből, hogy a lakossággal való viszony megjavítása végett „megros­­tálják" a Nyuqat-Németországban ál­lomásozó amerikai csapatok legénysé­gét. A tábornok közölte, hogy eltávo­lítják a megszálló csapatok soraiból a volt gengsztereket, és a notórikus go­nosztevőket. у A nyugatnémet lakosság — sok éves tapasztalatai alapján — egyes állítá­sok szerint most úgy véli, hogyha az összes volt. gengsztereket és gonosz­tevőket valóban eltávolítják a megszál­ló csapatok soraiból és nem küldenek helyettük másokat, akkor az általa kí­vánt mértékben meq is csappanna az amerikai katonák száma a Német Szö­vetségi Köztársaságban. Sőt, alig ma­radna belőlük. Távoli küldöttek... Szíria azon keleti országok közé tartozik, melyek hosszú időn át szenved­tek a gyarmati elnyomás alatt. Az országot az elsó világháború után száll­ták meg a franciák és csak 1946-ban nyerte vissza teljes függetlenségét. A gyarmati uralom végtelen szenvedést okozott Szíria népének. Akodályozta az ország gazdasági és politikai fejlődését, valamint a nép kulturális szín­vonalának emelkedését. Nem volt számottevő ipar, a mezőgazdaság az ősi kezdetleges állapotban maradt. A nép gyermekei nem járhattak iskolába és a betegségek elleni védekezés ismeretlen fogalom volt. A mai Szíria egy súlyos betegségből nehezen kilábaló, de fejlődő ország. Sokat kell ugyan behoznia a fejlődésben, de a szíriai nép megismerve a függetlenség és a szabadság gyümölcseit, nem retten vissza a legnagyobb erőfeszítésektől sem, hogy felépítse szabad hazáját. Nemrég egy szíriai nöküldöttség látogatta meg -hazánkat. A küldöttség felkereste Szlovákiát is. Erről a látogatásról szól alábbi riportunk. A hazánkban járt szíriai nöküldöttség tagjai. Fodda Kha­lil, 17 gyermekes anya,. Asma Saleh, tanárnő és Jamille I About, főiskolai ; hallgató. A kép hal­­: oldalán a szíriai származású cseh­szlovák tolmácsnő. T ★ ★ ★ Fasiszta ,,népbarátok Horthy, Csang-Kai-sek és Franco a magyarországi ellenforradalmi erők támogatásáért A magyqr fasiszták volt vezére és Magyarország volt „kormányzója” Horthy ,aki a magyar nép már ré­gen kiűzött országából és most Por­tugáliában él, Eisenhower amerikai el­nökhöz táviratot intézett, amelyben kéri. hogy támogassa a magyarorszá­gi ellenforradalmi elemeket. Jellemzó. hogy Horthy, aki annak idején Hit­lert intervencióra kérte a magyar nép ellen, 'ma az Egyesült Államok elnö­kéhez fordul, akit megfelelő támasz­nak tekint a magyarországi ellenfor­radalmi elemek támogatására. A csankaisékista klikk, amelyet a kínai nép Tajvan-szigetére űzött, ok­tóber 28-án szintén hangját hallatta és rokonszenvét nyilvánította a ma­gyarországi ellenforradalmi elemek­kel. Csang Kai-sek kijelentette, hogy a magyarországi ellenforradalmat „minden eszközzel kész ’ támogatni akár az ENSZ keretében, akár azon­kívül”. Ugyanezen a napon hasonló nyilat­kozatot tett Franco spanyol diktátor, aki kijelentette, hogy nem szándék­szik tétlenül nézni a magyarországi eseményeket és felhívást tett az el­lenforradalmi erők támogatására. KIS HÍREK a nagyvilágból DAMASZKUSZBÖL közli a CSTK, hogy október 28-án egész nap.Észak- Afrika szerte általános sztrájkok és nagy tüntetések zajlottak le az algé­riai felszabadító mozgalom képviselői­nek letartóztatása miatt. A francia hatóságok közlése szerint a letartóztatottakat hadbíróság elé ál­lítják. DUISBUUGBAN és Darmstadtban a nyugat-német ifjúság nagy tüntetése­ket rendezett amelyeken élesen til­takozott a nyugatnémet militarizmus felújítása és a hadkötelezettség beve­zetése ellen. LONDON. A brit hadügyminiszté­rium jelentése szerint a Szuezi-csa­­torna államosítása után behívott, majd 7-napos szabadságra engedett 1295 tartalékos közül eddig 97 nem tért vissza csapategységéhez. RABAT. — Az új marokkói kormány nyilatkozatot adott ki, amelyben hang­súlyozza hogy megbízást kapott a vá­lasztások előkészítésére, amelyek le­hetővé tennék a marokkói nép számá­ra, hogy résztvegyen a közügyek irá­nyításában. ľiOVDI VB AN befejezték a legna­gyobb bolgár gyümölcs- és zöldség­­feldolgozó üzem építését, melynek évi teljesítménye eléri majd az ötmillió kilogrammot. ROMÁN—JUGOSZLÁV tárgyalások eredményeképpen a két ország keres­kedelmi egyezményt, valamint árucse­reforgalmi jegyzőkönyvet írtak alá az 1957—1960-as évekre. Elhatározták, hogy kölcsönös kapcsolataikat illetően továbbra is az egész június 26-i bu­karesti közös nyilatkozatban foglalt elvek szerint fognak igazodni. Francia vadászgépek Algírban leszállásra kényszerítették a marokkói repü­lőtársaság utasgépét, 'amelyen az algíri Nemzeti Felszabadulás Frontjának küldöttei utaztak, hogy részt vegyenek a tuniszi miniszterelnökkel és a ma­rokkói szultánnal folytatandó tárgyalásokon. Fenti képünkön a két héttel ezelőtt hazánkba érkezett 21-tagú indonéz parlamenti küldöttséget láthatjuk, aki­ket pionírjaink virágcsokrokkal fogad­tak.-¥• ¥■ * A leningrádi Lenfilm stúdióban megfilmesítik Csajkovszkij Eugen Onyegin-jét. • Marian Anderson, a világhírű né­ger alténekesnő európai hangverseny­­kőrútra indul. Ellátogat Anglia, Fran­ciaország, Portugália és a Skandináv­­államok városaiba. ★ ★ ★ HELYREIGAZÍTÁS Lapunk múlt heti számában a negye­dik oldalon Emberhez méltó gond cím­mel riportot közöltünk Ögyalla járási székhely kulturális helyzetéről. A ri­portba nyomdatechnikai okokból hiba esúcsott. A második kép melletti szük­­soros szedés a kép jobboldalához (és nem a halhoz), azaz a második hasáb­hoz tartozik. Kérjük, eszerint értel­mezzék. Ugyanebben a számban a Nagy kü­lönbség című cikkben felcserélődött a képaláírás. Nagy a sürgés-forgás, készülődés és izgalom a gömöri EFSZ-ben. Vendége­ket várnak, távolról jött kedves ven­dégeket. A csehszlovákiai nőbizottság meghívására érkeztek hazánkba. Ök jönnek most megnézni a gömöri szö­vetkezetei. A kíváncsiskodó napsugár már a hegyek mögül tekintget vissza mire megérkeznek. Fedda Khalil asszony 17 gyermek anyja, viszonozza elsőnek a kidolgozott becsületes kezek meleg­­szorítását, majd Asmas Saleh a ragyo­gószemű, nyúlánk 26 éves tanárnő lép ki az autóból. Vidám mosollyal ráz ke­zet a község fiataljaival Jamille About, a 20 éves diáklány. Nem hazudtolja meg keresztnevét, Jamille ugyanis arabul szépet, gyönyörűt jelent. Tény­leg nagyon szép. A dúsan megrakott asztalnál emel­kedett a hangulat, és ha nyelvünket nem is értik, vidám nevetésükből, me­lodikus kedves népdalaikból érezzük, hogy jól érzik magukat a szövetkezeti dolgozók között. Szívesen válaszolnak a sok-sok kérdésre, és így érdekes dolgokat tudunk meg. A felszabadulás óta lényegesen ja­vult a sorsuk. Fedda asszony elmond­ja, hogy a munkaidő 1954 óta az addi­gi 12 óráról 8 órára Csökkent, de ezt az eredményt csak egy nagy általános sztrájkkal sikerült elérniük, A gyárak ugyanis még mindig magántulajdonban vannak és egyes nagybirtokosok még egész községeket uralnak. A városok­ban azonban már emeletes házak épül­nek. A munkások/Viszont még csak a pincelakások bérét tudják megfizetni. És hogyan laknak a falusi emberek? — kérdi valaki. A három küldött egy­másra néz és csak ennyit mondanak: nyomorúságosán. Itt Csehszlovákiában nem is látunk olyan kis viskókat, mint amilyenekben a mi parasztságunk la­kik. A családi pótlékot, szociális biz­tosítást, bölcsődét és óvodákat csak hírből ismerjük, no meg itt láttuk, nálatok Csehszlovákiában. — Ez hát az a könnyebb sors amiről beszéltetek? — kérdi az egyik nagybajúszú bácsi. — Hát igen, ez már sokkal jobb, mint a franciák idejében — mondja Fedda asszony és szeme elborul. Talán hét kisgyermekét látja most lélekben, akik a gyarmati uralom szörnyű éveiben és nyomorában pusztultak el. A megma­radt tíz gyermek jobb sorsáért har­colnak most az anya, a tanárnő és a diáklány. Büszkék arra, hogy a ma­gánkórházak és iskolák mellett már államiak is létesültek, sőt már van egy szülőotthonuk is. Igaz, hogy az anyának két nappal a szülés után el kell hagyni a kórházat, mivel kevés a hely. De legalább az első orvosi segít­séget megkapja. Az arab nép szilárd egységben har­col most a szuezi csatorna államosí­tásáért és hálásan köszönik, hogy ezt az igazságos ügyet mi is támogatjuk. Tudják jól, mit jelentett a lenézett arab ember sorsa, amikor a hivatalok­ban és a gyárak jobb munkahelyein csak franciák dolgozhattak és az arab gyermekek még iskolába se járhattak. Az iskola még most sem kötelező ugyan, de a szülők szívesen küldik gyermekeiket tanulni. Jól tudják, hogy szükség van egy új arab nemzedékre, mely műveit és írástudó. Nagy a csönd. A gömöriek érdek­lődve hallgatják, milyen élet van a tá­voli ázsiai országban. Igen, nálunk is van kommunista párt — felelnek az újabb kérdésre. Igaz, hogy illegális, de mégis a legerősebb. A szakszervezeti mozgalom is egyre fejlődik, szélesedik és eredményesen harcol a munkások követeléseiért. Késő este van mire végetér a be­szélgetés. Mennyire eltörpülnek mos­tani gondjaink és panaszaink — gon­doljuk a gömöriekkel együtt. Vendé­geink pedig örülnek, hogy megismer­kedtek egy szövetkezeti falu életével és becsületes dolgozóival. Búcsúzóul Asmas Saleh mondja mindhármuk ne­vében: Nehéz kifejezni azt az örömet, melyet most a szívünkben érzünk. Tudjuk, hogy szerető barátok között vagyunk, és ez így van jól, hisz mind­nyájan békét akarunk. Megismertük a cseh, szlovák és magyar dolgozók éle­tét és soha nem feledjük el azokat a szép napokat, melyeket körükben töl­töttünk. K. M. A Szakszervezeti Világszövetség nyilatkozata a magyarországi eseményekről Louis Saillant, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkára a szövetség ne­vedben október 28-án nyilatkozatot tett a Biztonsági Tanácsnak. A nyilat­kozatban többek között ez áll: „Az elmúlt napokban Magyarorszá­gon komoly események zajlottak le, amelyek világszerte nagy izgalmat kel­tettek. A magyar szakszervezetek tag­jai a Szakszervezeti Világszövetségnek. Ezért a Biztonsági Tanácshoz fordulunk. Ellenforradalmi, a szocializmussal szemben ellenséges magatartást tanú­sító csoportok kihasználva a magyar­­országi demokratikus szabadságjogo­kat, valamint egyes hibákat és gazda­sági nehézségeket, abbeli igyekezetük­ben, hogy ismét visszaszerezzék ki­váltságaikat, véres puccsot idéztek elő. Kihasználták azt a pillanatot, midőn a szakszervezetektől támogatott kor­mány megkezdte a helyzet javítását. hogy meghiúsítsák ezeket a dolgoz tömegek érdekét követő javításokat Középületeket gyújtottak fel, tönkre tették a közszolgáltatási berendezése két, a gyárakban összetörték a gépe két, kárt okoztak a nemzeti tulajdon ban, fosztogattak az üzletekben. Be hatoltak a munkások házaiba, munka sokat, szakszervezeti tagokat gyilkol tak meg s még az asszonyokat és gyér mekeket sem kímélték. A Szakszervezeti Világszövetség nyo matékosan figyelmezteti a Biztonság Tanácsot arra, hogy a magyar mun kások és szakszervezeteik az égés: magyar néppel összefogva meg tudjál hiúsítani a belső és külföldi' reakcii terveit és leküzdenek minden nehéz­séget, biztosítják a szocializmus építé­sét, a gazdasági fejlődést, a szociáli; haladást, valamint a demokratikus szabadságjogok további fejlesztését a; országban.” SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Krížková 7. — Telefon: 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó n. v„ Bratislava, Krížková 7. — Nyomja Polygrafické závody, závod 2, n. p„ Bratislava, ul. Februárového víťazstva 6/d. — Évi előfizetés Kčs 20.80, félévre Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hlrlapszolgálata. A-74847

Next

/
Oldalképek
Tartalom