Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-10-28 / 43. szám

A szocialista faluért Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava,'1956. október 28. Ára 40 fillér VII. évfolyam, 45. szám A diószegi cukorgyárban teljes ütemben folyik a munka. A betonmedencék megteltek cukorrépával. (Riportunk a 7. oldalon.) Hogy bőven legyen jövőre takarmány Ha a rétekről és a legelőkről beszél­get az ember a velčicei szövetkezet bármelyik tagjával, széles mosolyra húzódik a szája. Ennek a Trencsén­­járásbeli szövetkezetnek a tagjai saját tapasztalataikon győződtek meg a ré­tek és a legelők gondozásának, főleg pedig trágyázásának jelentőségéről. Az elmúlt év őszén és ez év tavaszán fel­színi javítást végeztek a réteken és a legelőkön, s ezen kívül meg is trá­gyázták. Nem is maradt el a várt eredmény. A trágyázatlan területről csak 10, a trágyázottról pedig 30 mázsa szénát takarítottak be hektáronként. Most nyugodtan néznek a közelgő tél elé, mert a széna és a sílókészlet nem­csak az állatok gondtalan áttelelését teszi lehetővé, hanem hasznosságuk emelését is. Helytelen lenne azt hinni, hogy már mindenütt tudatában vannak a rétek és a legelők gondozása jelentőségének. Sok szövetkezetben még ma is aláér­tékelik ezt a fontos munkát. Ez nagyon helytelen, mert a rendelkezésünkre álló eszközökkel és a gépállomások hathatós segítségével minden nehéz­ség nélkül tovább lehet folytatni a tavaszon megkezdett rétek és legelők javítását. Miről is van szó tulajdonképpen? Teljesen világos: ha teljesíteni akar­juk a második ötéves ten' mezőgaz­daságára háruló feladatait, vagyis nö­velni a szarvasmarha- és a sertésállo­mányt, a tej, hús- és a tojáshozamot, — mindenekelőtt elegendő takarmányt kell biztosítanunk. Az pedig tagadha­tatlan tény, hogy a réteken és a lege­lőkön óriási takarmánytartalék van, melyet ez ideig nem használtunk ki eléggé. Ha a réteknek és a legelőknek rendszeresen megadnánk a szükséges tápanyagot, mégpedig istállótrágya, komposzt, trágyalé és műtrágya alak­jában, akkor kimagasló, 80-100 mázsás hektárhozamokat is elérhetnénk. Ez annyit jelent, hogy a jelenleginek négyszeresére emelhetnénk a hektár­hozamokat. Már most is elég bizonyíték áll ren­delkezésünkre, hogy a rétek és legelők hektárhozamát állandóan lehet emelni. Emellett szól az a tény is, hogy a múlt őszön és ezen a tavaszon gondozott, trágyázott területeken 28 mázsás hek­tárhozamot értek el az első kaszálás­ból. Ez az előző évekhez viszonyítva 20-30 százalékos emelkedésnek felel meg. Az ólublóí járásban például ezen a tavaszon túllépték a rétek és legelők trágyázásának tervét. A tepličkai szö­vetkezetben repülőgéppel trágyázták a járhatatlan, laza talajokat. A falu ha­tárában levő legelők még soha sem láttak műtrágyát. Hogy mi lett az eredmény? 100 százalékos terméstöbb­let! E nagyszerű példa nyomán a járás valamennyi szövetkezetében nagy súlyt helyeznek most a rétek és a legelők trágyázására. A kalondai szövetkezetben repülő­géppel trágyázzák most is a réteket és a legelőket. Valamikor 18 napig tar­tott a munka, most meg 3 napot vesz igénybe, és amellett sokkal olcsóbb is. Ma már számos ilyen példát lehetne találni1, de az eredményekkel még sem lehetünk elégedettek. Az a legfonto­sabb, hogy Szlovákia valamennyi köz­ségében, de főleg a legelőgazdasági körzetben egész népünk ügyévé váljon a rétek és a legelők gondozása. Ehhez adva van minden lehetőség. Elég szak­emberünk van a kerületi és a járási (Folytatás a 2. oldalon) ★ ★ ★ KULLOGOK A nagymegyeri járásban jobban kell igyekezni a cukorrépa betakarításával. Az istállótrágya leszántása lassan halad a dunaszerdahelyi és a bratisla­­vai járásban. A bratislavai kerületben a nagyme­gyeri járás áll legrosszabbul a silózási terv teljesítésében. A bratislavai járás egyénileg dolgozó parasztjainak jobban kell igyekezniük a búza vetésével .mivel e hónap 20-ig csak 51 százalékos tervteljesítést ér­tek el. Használjuk ki a kedvező időjárást Fejezzük be mielőbb a vetést Ritkán fordul elő, hogy még október végén is ilyen jó idők legyenek, mint ezen az őszön. Ennek örülnek a föld­művesek, mert nem kell a sárból ka­parni a krumplit, a cukorrépát, meg a takarmányrépát. A burgonyatermés túlnyomó része már biztos helyen van, a cukorrépa betakarításával, illet­ve beadásával viszont alig 50 száza­léknál tartunk, Szlovákiai méretben. Ezen a téren legjobb a kassai kerület, ahol már 90 százalékot értek el a be­adásban. A járások közül a királyhel­­meei vezet országos méretben, mivel már 90 vagon cukorrépát adott be ter­ven felül. Ugyancsak a lehető legnagyobb mér­tékben kell kihasználni az időt és a gépeket az őszi vetés befejezésére. Az ősziek vetésének agrotechnikai határ­ideje lejárt, de a búza vetésében e hó­nap 24-ig 83, az őszi keveréktakarmá­nyok vetésében pedig csak 60 százalé­kos tervteljesítést értek el Szlovákia szövetkezetei. A rozs és a búza veté­sével aránylag jól áll a kassai és az eperjesi kerület, ahol a rozs vetési tervét jóval túlteljesítették, a búza vetésével pedig szintén közel állnak a 100 százalékhoz. Ezzel szemben a bra­­tislavai kerületben 15, a nyitrai kerü­letben pedig közel 20 százalék hiány­zik a búza vetési tervének teljesítésé­ből. Az őszi keverékek vetéstervét még 60 százalékra sem teljesítették a nyitrai kerület szövetkezetei. A szá­razságra nem lehet hivatkozni, mert az állami gazdaságok földjein sem esett az eső, mégis befejezték a rozs és az őszi keverékek vetését, a búza vetésének befejezése pedig csak 1—2 nap kérdése. A munkaszervezésén, a gépek és az idő kihasználásán múlik minden. A november közepén elvetett búza rit­kán sikerül. Most kell iparkodni, amíg tart a kedvező idő és földbe kell tenni minden szem vetésre szánt magot. A burgonyabeadás országos tervét 100,6 százalékra teljesítettük öt mázsa műtrágya minden hektárra A palástiak is rájöttek: A gépeké a döntő szó Az ipolysági járásban nemrég ala­kult a palásti szövetkezet. Ebben az évben takarították be az első közös termést. Már a közös gazdálkodás első évében rájöttek az EFSZ tagjai, hogy milyen nagy segítséget nyújt a gép. Ebben az évben például 14 hektáron termeltek kukoricát. A kukorica beta­karítására szerződést kötöttek az al­sótúri traktorosbrigáddal. A KU-2 tí­pusú kukoricakombájnnal néhány nap alatt tíz hektárról takarították be a termést. Ezzel egyidejűleg a silógödrök is megteltek a felaprózott kóróval. így tehát nemcsak időt nyertek, hanem jelentősen csökkentették a termelési költséget is. A géppel történő betaka­rításnál a kukorica 10—15 százaléka a siló közé került, de még így is kb. 30 mázsa maghozamot értek el hektá­ronként, holott tervük 24 mázsa volt. A siló pedig annyival jobb lesz. ameny­­nyi kukorica kerül közéje. A kukorica kötelező beadását még a nyár folyamán teljesítették árpából. Mint az Élelmiszeripari és a Mező­­gazdasági Termékek Begyűjtési Minisz­tériuma jelenti — 1956 október 21-én 100,6 százalékra teljesítettük a burgo­nyabeadás országos tervét, mégpedig 10 nappal a megszabott határidő előtt. Ez a kimagasló siker mindenekelőtt a termelők érdeme, akik bő burgonya­­termést takarítottak be ebben az év­ben. Ehhez azonban jelentős részben hozzájárult a szálítás és a beadás jó megszervezése is. A múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva ebben az évben 34,000 vagon burgonyával többet vásároltunk fel. A 12 kerülethez, amelyek október 21-ig teljesítették kötelező beadásukat, ok­tóber 22-én társult az olomouci kerü­let is. 1955 október 21-ig 94, 1956 ugyanezen napjáig pedig 167 járás tel­jesítette beadását. * □□□□□□□□□□□□□□□□□ааоаашоааоаатаааатааоаоахюс Jó munka, szép eredmény A szentesi „Előre” EFSZ a király­­helmeci járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Az elmúlt évek ta­pasztalatai megtanították a szövet­kezet tagságát, hogy az agrotech­nikai időben végzett munkával ér­hetnek el magas hektárhozamokat. Már tavaszkor úgy igyekeztek a talaj előkészítésével, vetéssel, hogy az legjobban biztosítsa a növények életfeltételeit. Időben végezték a növényápolást is. így a száraz idő­­g járás ellenére a cukorrépából 320 □ mázsás hektárhozamot értek el. ^ A cukorrépa betakarítása is roha­□ mosan ment, a tervezett 20 nap helyett 10 nap alatt végezték el Q a kiszedést és a szállítást a nagy­íj géresi állomásra. Ezáltal a szövet­□ kezet a járásban és a. kerületben И is az elsők közé jutott. □ A kukoricatermesztésben is szép eredményeket értek el. Az eddigi eredmények: 50-60 mázsa csöves­kukorica hektáronként. A négyzete­sen vetett kukorica még 60 mázsán felüli hozamot is adott. A szövet­kezet mindent megtesz, hogy í jövő évi termést is biztosítsa. Ok­tóber 10-re elvégezték az ősziek vetését, ami 86 hektár rozs, 102 hektár búza, 26 őszi keverék, 19 őszi árpa és 17 hektár repce. Ebben a munkában nagyrésze van a trak­torosbrigádnak, amely most a mély­szántással van elfoglalva. Kiss és Luczo traktorosok két műszakban 14-17 hektárt szántanak meg. A szövetkezeti dolgozók még a Kukorica betakarításával vannak el­foglalva, de ezzel egyidőben a trá- EÜ gyát is kihordják. Ugyancsak a n traktorosbrigáddal készítik el a ré­tek és a legelők javítási tervét. 30 hektárt felszántanak és a többit műtrágyázzák. P. L. □ □ _ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ A legutóbbi taggyűlésen azzal a kér­déssel foglalkoztak a verebélyi EFSZ tagjai, hogy mi okozza az állatállomány alacsony hasznosságát. Rövid vita után bebizonyosodott, hogy a szövetekezet­­nek kevés a takarmánya. Ezen mielőbb f változtatni akarnak és ezért elhatároz- f ták, hogy ezen az őszön alaposan f rendbehozzák a réteket és a legelőket, f A rétek és legelők gondozásában ver- \ senyre hívják a nyitrai kerület vala- * mennyi szövetkezetét. Maguk 70 hek­tárt hoznak rendbe. Minden hektárra 3 mázsa Thomas-salakot és 2 mázsa kálisót szórnak. Ennek eredményeként a jövő évben legalább 560 mázsával magasabb szénatermést érnek el. A savanyú talajú réteket meszezéssel javítják. Egy-egy hektárnyi területre 12 mázsa meszet szórnak. J Első lett a surányi járás A surányi járásban jó termő­földek és szorgalmas földműve­sek vannak. Ez abból is látható, hogy még az eléggé kedvezőtlen időjárás ellenére is bő kukori­catermést takarítottak be ebben az évben. A surányi járás a beadásban is kitett magáért: október 21-én délelőtt 10 órakor 100,4 százalékra teljesítette ku­koricabeadását. Ez országunk­ban az első járás, amely 19 nap­pal a tervezett határidő előtt teljesítette kukoricabeadását. E hónap 20—22-én tartották meg Párkányban a 232 éves hagyománnyal rendelkező hires Simon-Judai vásárt. Bizonyara szívesen megtekintené mindenki a „Szlovákia 1960-ban” című kiállítást Bratislavában. A kiállított tárgyak szemléltetően bemutatják, mi­lyen hatalmas fejlődésen megy keresztül és milyen színvonalat ér el népünk élete 1960-ban. Képünkön a modern fémkonyha látható, amely a közeljövő­ben a takaros falusi házakba is eljut. Kereskedelmi egyezmény Angliával Hétfőn, október 22-én Prágában csehszlovák-angol kereskedelmi egyez­ményt írtak alá 3 évi időtartamra. Az aláírt árujegyzékek 1957. december 51-ig maradnak érvényben. Angliából mindenekelőtt különféle gépeket és gépberendezéseket hozunk be, melyeket itthon nem gyártunk, továbbá ipari nyersanyagokat, vegyi­készítményeket, hal- és növényi ola­jat, textilszöveteket, fonalat, stb. ★ ★ ★ ÉLENJÁRÓK A galántai járás szövetkezetei már betakarították a burgonyát és a cukor­répát és a búza vetésével is közel áll­nak a száz százalékhoz. A dunaszerdahelyi járás szövetkeze­tei száz százalékra teljesítették az őszi keveréktakarmányok vetéstervét. Ugyanez a helyzet a somorjai járás szövetkezeteiben is. A szeredi járás szövetkezetei már befejezték az őszi kalászosok vetését. Bő termés az ingovány helyén Két évvel ezelőtt még több mint 50 hektár terméketlen mocsár volt a lé­vai járáshoz tartozó Bori EFSZ ka­taszteri határában. A takarmányalap nagyon érezte ezt a hiányt. Végre az­tán a szövetkezet tagjai elhatározták, hogy termékennyé teszik ezt áz em­beremlékezet óta elhanyagolt terüle­tet. A talajjavító és vízgazdasági igaz­gatóság dolgozói már 1954 őszén meg­kezdték a mocsaras terület lecsapolá­­sát. A munka bizony nehéz volt, a lágy ingoványra még az ember sem léphetett, nem még a gép. De minden nehézség ellenére is, folytatták a meg­kezdett munkát, s az említett terület egyharmadát ezen a tavaszon már be­vetették kukoricával, cukorrépával és burgonyával. Ezen a 15 hektárnyi föl­dön volt a legjobb termés az egész határban. Ez az eredmény még szor­­gosabb munkára ösztönözte a talajja­vító és vízgazdasági vállalat dolgozóit. Azon igyekeznek, hogy mielőbb mü­­velhetövé tegyék az egész területet. Az utóbbi időszakban csatornák segít­ségével 50 hektárról levezették a vi­zet. Az újonnan nyert 50 hektár termő­föld bizonyosan kedvező kihatással lesz majd a szövetkezet jövő évi gaz­dasági eredményeire is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom