Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-10-14 / 41. szám

s sĺzab-ad Földműves 1956. október 14. Štefan Kišoň Rádió izotópok alkalmazása a halgazdaságban A rádióaktív izotópok segítségével a halivadékok megjelölésére új, hatásos módszert dolgoztak ki. amely lehetővé teszi, hogy foglalkozni lehessen ezzel a problémával, tanulmányozni az egyes halfajták elterjedését, és a tenger egyik részéről a másikra való költözését. E módszer lényege a következő: Egy nagyobb méretekkel rendelkező akvárium vizébe bizonyos meghatáro­zott mennyiségű kis halat helyeznek el. A vízbe, amelyben ezek a halak él­nek, kis mennyiségű rádióaktív fosz­fort adagolnak. Ez azonban csak olyan nagyon csekély adag radioaktív-sugár­zás, amely a halak normális növekedé­sére és fejlődésére nézve egyáltalán nem káros. Az akváriumban a vízzel együtt a rádióaktív foszfor is behatol a halak szervezetébe. A vízben, amely­ben a rádióaktív foszfor koncentráció­ja, 1 millicurie literenként, a foszfor átjut a halak testébe, éspedig a kopol­­tyúkon és a szájon keresztül 88 száza­lék a test felületén, vagyis a pikkelye­ken keresztül 12 százalék. Ilyen módon az akváriumban sikerül egy bizonyos mennyiségű halat megjelölni. A meg­jelölt halakat az akváriumból a ten­gerbe bocsátják, ahol azok eloszlanak a többi/ vagyis a meg nem jelölt halak között és ott normálisan tovább fej­lődnek. Néhány hónappal később a ha­lakat a tenger különböző részein ki­fogják. A kifogott halmennyiségből a rádióaktív-sugárzást jelző berendezés segítségével a megjelölt halak ponto­san elkülöníthetők. Aszerint, hogy a halakat milyen helyen, vagyis a ten­ger mely részén találták megállapít­ható, hogy ezek a halak milyen irány­ban vándoroltak és a néhány hónapos tengerben való tartózkodásuk alatt hol­terjedtek el. Mindamellett, hogy a ha­lak testében levő rádióaktív foszfor sugárzása már gyenge, érzékeny mű­szer segítségévei még pontosan kimu­tatható. A halakkal végzett kísérletek folya­mán kimutatták, hogy a trágyaként vízbe adagolt foszfor már 20 mg lite­renkénti adagolásban is, az emésztő szerveken, kopoltyúkon és a test felü­letén keresztül behatol a halak testébe, azonkívül elősegíti például a tokhal­­fajták növekedését és fejlődését. EZ a fejlődés összehasonlítva a természe­tes foszforos trágyát tartalmazó víz­ben élő halak normális fejlődésével majd kétszeres. Ennek az az oka, hogy éppen ezek a szervetlen, vagyis anor­ganikus foszfor-preparátumok külön­féle mikroorganizmusok (apró növényi és állati szervezetek) számára szolgái­nak táplálékul, melyek így gyorsabban szaporodnak s ezáltal elegendő táplá­lékot jelentenek a halak számára is, melyek így gyorsabban növekednek. Bebizonyosodott, hogy a halaknak a rádióaktív izotópokkal történő megjelölése lehetővé tesíi a halak szórnának közvetlenül a halastavak­ban történő meghatározását minden vízleeresztés és az egges halak szá­molása nélkül. Ez a módszer eléggé egyszerű, pontos és alkalmazásával a halak megsérülése-elkerülhető. Kivitele a következő: A halastóba bebocsátanak például ezer darab rádióaktív foszforral meg­jelölt halat, vagyis ugyanolyan mód­szerrel, amelyet már a cikk elején leír­tunk. Itt is hangsúlyozni kell, hogy csupán csekély adag rádióaktív sugár­zásról van szó, amely sem a halakra, sem a halakkal ezen műveleteket vég­ző emberekre nézve nem káros. A ha­lastóban a megjelölt halak a többi hal­­fajtával együtt normálisan fejlődnek. Bizonyos idő után a halastó különbö­ző részein, melyek víztérfogata azonos, kísérleti halászatot végeznek. A kifo­gott halakra nézve pontosan megálla­pítható, hogy pé'dául 100 megjelölt halra ezer meg nem jelölt hal jut. Ezek az adatok nagyon fontosak, mert ha ismerjük a halaknak ezt az arányát és az egyenlő víztérfogatban levő ha­lak számát, akkor az egész halastó fe­lületéből, vagyis a víz térfogatából megállapíthatjuk, hogy hány hal van az enész halasótban. Lehetséges, hogy itt van bizonyos el­térés a valóságtői, és százalékban ki­fejezve ez az egész halmennyiség 5 szá­zalékát teszi ki. Itt azonban szem előtt kell tartani ezen módszer gyakorlati oldalát, amely lehetővé teszi a hal­mennyiség gyarapodásának, vagy csökkenésének ovorsabb megfigyelését. Fordította: Dr. Paragi Pál Melyik lesz a legiobb szövetkezeti munka-iskola? Erre a kérdésre ugyan még nem tudunk felelni, annyi azonban bizonyos, hogy az előkészületek jó eredménye­ket ígérnek. A múlt évben jól működ­tek a feketenyéki, tallósi, a pálóci és a diószegi szövetkezeti iskolák. Remél­hetőleg ez idén is az elsők között lesz­nek. Néhány hét múlva újra találkoznak a szövetkezeti dolgozók, elfoglalják az iskola padjait, hogy megtanulják a jobb talajmegmunkálást és az állattenyész­tés haladó módszereit. A pálóci EFSZ tagjai jól felkészültek az új tanévre. Az iskola vezetője Štefan Lukačovič szövetkezeti könyvelő lesz. Lukačovič elvtárs 25 első osztályos tanulóval szá­mol. Elsőknek jelentkeztek Chudý Er­nő, Prelovszki Pál és Žáček János. Természetesen részt vesz az iskolázá­son Boros József, szövetkezeti elnök és Hrajnoha Štefan agronómus is. K. F., Galánta. ... hogy kávét készítenek laborató­riumi úton Hollandiában. A mestersé­ges kávé nemcsak ízre, hanem külső­leg is megtévesztésig hasonlít a bab­kávéhoz és Bantu néven jelenik meg majd a világpiacon: ... hogy a balatonkörnyéki Szántó­don 900 hektoliter bor tárolására al­kalmas két óriáshordót építettek. A hordók külső falait betonból készítet­ték; ... hogy újfajta műtextil gyártását kezdte meg az egyik amerikai cég pa­pír és műszál kombinációjából; ... hogy a jövő évben Szlovákiában 95 ezer hektáron végzünk vegyszeres gyomirtást; ... hogy Bruno Pontecorvo, olasz­származású egykori angol atomfizikus, — aki Angliát elhagyva a Szovjetunió­ban telepedett le — az olajkutatás új módszerét dolgozta ki. Munkatársai­val a föld mélyében fekvő rétegeket neutronokkal bombázzák. így állapít­ják meg az olajtartalmát: ... hogy vastüdőben szülte meg a gyermekét egy 19 éves angol asz­­szony, aki a közelmúltban gyermek­­bénulást kapott; ... hogy vastüdőben szjlte meg a gyermetkét egy 19 éves angol asz­­szony, mely a közelmúltban gyermek­­bénulást kapót; ... hogy az Adriai tengerbe süllyedt Conca város maradványait fedezte fel hat olaszországi amatőr mély tenger - kutató. Az ősi város romjait mintegy 800 méternyire a parttól, Gabicce ki­kötőhely magasságában találták meg; ... hogy dr. Kubányi Endre, magyar kandidátus egy 63 éves férfi kiújult csecsemőfejnyi sérvét sikeresen gyó­gyította. A hasfal hiányosságát tantál háló beépítésével pótolta. A tantálhá­lót a szervezet szövetei át-átszövik és így a gyógyulás tökéletes; ... hogy 30 évvel ezelőtt kezdte meg a Csehszlovák Rádió adásait. Első adá­sa 1926. október 3-án volt, amikor a Traviata című operát közvetítették a Nemzeti Színházból; ... hogy San Marinóban, a világ legkisebb köztársaságában — melynek 30 ezer lakosa van — most tartották meg az országkapitányok választását. Funkciójuk egyenlő a köztársasági el­nökével. Ugyanis ebben az országban köztársasági elnök nincs; ... hogy a Csehszlovákiában gyártott szilonlétrák megkönnyítik az erdei magvak gyűjtőinek munkáját. Előnyük a kötéllétrával szemben, hogy súlyuk csak ötödé, azonkívül biztonságosak és erősek. ' A világür-r épülés közelgő korszakából — Figyelem! Ne tessék mozogni! Felvétel követke­zik!... I (J. Vedernikova rajza.) Csak, ünnepnapokon ... Genovában egy estélyen a jelenlevők őseik tetteivel dicsekedtek. Pietro Costa festőművészt is megkérdezték, tudna-e valami érdekes dolgot mon­dani őseiről: — Én még emlékszem arra, — mondotta a szobrászművész, — hogy az én nagyapám olyan viszonyok közt élt, hogy sohasem köpött a földre, csak ünnepnapokon. — Mi volt ennek az oka? — kérdezték egyszerre többen is. — Mert hétköznapokon mindig a kezébe köpött, — mondotta Pietro Costa — hogy a kapát jobban tudja megmarkolni! Érteni kell hozzá! Erzsit beosztották a tehenészetbe Gabó bácsi mellé. Az öregnek nem tet­szett ez az intézkedés és többször el­mondotta, hogy: — A tehénhez érteni kell! Három hónap múlva aztán Erzsi na­gyobb tejhozamot ért el, mint Gabó bácsi, mire ő kijelentette, hogy: — Nem megmondtam, hogy a te­hénhez érteni kell!? / Mi köze hozzá? Vonaton utazik egy falusi bácsi, aki igen kihajlik a vonatablakon. A belépő kalauznő rászól: — Ne hajolják ki annyira az abla­kon! — Mi köze hozzá? — válaszol a megszólított — azt teszek, amit aka­rok. — Igaza van, — mondotta nyugodtan a kalauznő — nekem semmi közöm magához, csupán figyelmeztetni akar­tam, hogyha megrongálja a telefon­oszlopokat, a kárt meg kell térítenie. Nem messze esik az alma a fájától Jancsi a szomszéd kertjében lopkod­ja a gyümölcsöt. A gazda észreveszi: — Te, haszontalan kölyök! Majd el­látom én a bajod! Most már tudom ki dézsmálja a gyümölcsöt. Hol az apád, hadd beszéljek vele? — Itt van a bácsi kertjében, éppen a körtefán ül — válaszol a gyerek. Gépesítés... A fantázia csúcspontja (V. Kascsenko rajza.) öltödön, тношвтт 13. A járási párttitkár a kolhoz veze­tőségnek nemcsak irányítója, anem egyben első számú segítője, ántasza. Amikor Szentyurov látta a olhozban, hogy a szem kipergéssel fe­­yeget, azonnal telefonált a kerületi özpontba, hogy adjanak még kom­­ájnt; amikor „szabadságon" volt, már ajnalban 6 órakor megjelent irodájá­­an, beszélt telefonon a járás minden olhozának képviselőjével; napközben edig „véletlenül" betért az elevátor- i és a kolhozok szérűire, hogy ellen­­rizze, hogyan folyik az aratás, a be­­jolgáltatás. És este 10 óra után ismét sment az irodájába, hogy megtudja, ú történt a nap folyamán és szükség setén intézkedjék. A párttitkárnak ebből a nagy és fe­lős szerepéből következik, hogy egyé- i értékei: emberismerete, szakmai idása, jellemessége, szavahihetősége, ítézkedési képessége, agitációs ereje, apcsolata a néppel — ugyan úgy mint setleges hibák — nem tisztán egy nber személyes tulajdonságai. Nem­iek minden párttag, de minden dol­­ozó, aki ismeri, akivel kapcsolatba >rül, bizonyos fokig róla vesz példát, mek a példamutatásnak a gyümölcse »dig az, hogy nagyobb a termésho­­im, több a kolhoz bevétele, többet Inak a munkaegységre, emelkedik a Dlhozban az életszínvonal. így öltenek felfogható anyagi formát a párt­­tkár jó személyi tulajdonságai, a írttitkár személyes kvalitásai. Ezek tulajdonságok a népjólét emelkedő­inek fontos hajtóerői. A jó párttitkár nagy erő! Mutasd meg a tényeket, ne ,, agitálj!" M oszkvában, első találkozásunk alkalmával Ovecskin megígérte, hogy elvisz valamelyik élen-járó Kurszk-környéki kolhozba. Ilyen kol­hoz például a rilszki járás Vörös Ok­tóber kolhoza. Tévedések elkerülése végett meg kell mondani, hogy a rilszki Vörös Ok­tóber, noha neves kolhoz a kurszki te­rületen, de nem tartozik a Szovjet­unió első, leggazdagabb kolhozai kö­zé. A szovjetország leggazdagabb kol­hozai Közép Ázsiában, Észak-Kauká­­zusban, Sztavropol és Kubán vidékén, továbbá Ukrajnában vannak. Sajnos nem volt lehetőségem arra, hogy eze­ket a vidékeket meglátogassam. Szudzsából ebéd után indultunk. Jó órai utazás után érkeztünk meg a Szejm-folyó partján épült Rilszkbe. 1943-ban itt volt a kurszki front. A városban Szmirnov elvtárs. a járási végrehajtóbizottság elnöke csatlako­zott hozzánk, és késő délután megér­keztünk Szuhaja faluba, a Vörös Ok­tóber kolhozba. A falu közepén kis tér van, amelyet új épületek vesznek körül: a kolhoz vezetőségének háza, irodahelyiségeivel, új klubépület és a kolhoz egyik gazda­sági udvara. A kolhoz elnöke, Makszimov Fjodor Pavlovics, jól megtermett ötvenéves férfi, rendkívül barátságosan fogadta az ismerős írókat és barátainak barát­ját. engem. Miután megtudta, hogy Magyaror­szágról jöttem, ahol még sok az egyéni gazdálkodó, magyarázni kezdte a kol­hozrendszer előnyeit, majd rátért a fa­lu cárizmus alatti állapotának lefesté­­sére. — ... Itt a faluban nem volt egy is­kola sem. A gyerekeknek öt kilomé­tert kellett gyalogolniok a szomszéd faluba, ha el akarták végezni — persze a pópánál — a négy elemit... Ovecskinnek nem volt türelme to­vább hallgatni, félbeszakította: — Fjodor Pavlovics, ne agitáld te. őt! Ez a magyar elvtárs kommunista! A z elnök meghökkent, és elhall­gatott. Aztán arca felderült. — ... A kolhozt mutasd meg, a té­nyeket — folytatta Ovecskin. — Akkor gyerünk! — mondta az elnök és felállt. Megnéztük a klubot, a könyvtárat, ahol írótársaim belekukkantottak a kartotékokba: vajon mit olvasnak a kolhoztagok? Az olvasók javarésze — fiatalság. Szeretik a kalandos regénye­ket. Az idősebb kolhoztagok többnyire szakkönyveket olvasnak. Olvassák ter­mészetesen a klasszikusokat, — oro­szokat és külföldieket, valamint a szov­jet írók müveit. Most azonban, a nagy dologidőben megcsappan az olvasók száma. A könyvtárból a sertéshizlalóhoz ko­csiztunk, majd pedig megnéztük az épülő bölcsődét és ovodát, amelynek belső munkálataival néhány nap múlva elkészülnek. Olyan 120 személyes ott­hont építettek az apróságoknak, kony­hával, külön hálótermekkel, játszószo­bákkal, hogy bármelyik városnak is díszére válnék. A bölcsőde mellett van az iskola, utána néhány csinos, cseréppel fedett ház, ezeket a kolhoz még tavaly épí­tette a tanítóknak. A tanítói lakások szomszédságába bementünk egy kolhozparaszt házába. A lakás tiszta volt. a szobában varró­gépet pillantottam meg. A fiatalok nemrég házasodtak össze. Még nem jöttek haza a munkából. A mama fo­gadott bennünket. Annyira örült és lázba jött az idős asszony az elnök megtisztelő látogatásától, hogy percen­ként szaladt ki az utcára, megnézni, jön-e már a lánya. Szeretett volna bennünket megkínálni valami különös jóval, hogy Fjodor Pavlovics nagyon jól érezze magát. Szerettem volna el­beszélgetni vele az életről, a kolhoz dolgairól, de hát ilyen sürgő-forgó, az örömtől izgatott öregasszonnyal nem lehet nyugodtan beszélni. Annyit láttam rajta, hogy nagyon boldog, ünnepnek tekinti az elnök lá­togatását — s ez elég. A vendéglátást udvariasan visszautasítottuk és eltá­voztunk. Kép a jövőből A kolhoz jövőjéről beszélgettünk. (Ti. Makszimov házában, szerk.) S okan úgy képzelik el a kolhoz jövőjét, hogy a kolhozparaszt háztáji gazdasága és a kolhoz közös gazdasága örökké párhuzamosan fej­lődik majd. A kolhozparaszt a kolhoz­ból és a saját gazdaságából is évről­­évre nagyobb jövedelmet fog kapni, hiszen a közös gazdaság fejlődése, amelyből a takarmányt kapja a hízó­nak meg a tehénnek, adja meg az ala­pot a háztáji gazdaság gyarapodásá­hoz. Még a tojást is a kolhozból kapott árpával és kukoricával etetik! — Igen, ez egy ideig így megy pár­huzamosan, szinte egymás mellett fut­nak a közös meg az egyéni, a közös persze gyorsabban szalad. De ha már messze előrehaladtak, akkor az egyik futó — a háztáji — irama lelassúl, majd visszafejlődik, a másik, a kolhoz közös gazdasága pedig még gyorsabban fut előre — magyarázta Makszimov. — A mi kolhozunkban ugyan még nem tartunk itt, nálunk még egy da­rabig egyirányban futnak, de van már ilyen kolhoz is. Ovecskin vette át a szót: — Én elképzeltem a kolhozparaszt jövő életmódját, valahogy így fog él­ni: . . . Kicsi villaszerű házak állnak majd sorban a község főutcáján, mindegyik előtt virágos kert, zöld sövénykerítés­sel. A ház mögött gyümölcsfák, alat­tuk árnyékos gyep, legfeljebb csak petrezselymet vetnek a kerti ösvény szegélyén, vagy néhány kaptár áll a lombok álatt, hogy a nagypapa* is szó­rakozhasson valamivel. ... A kolhoztag udvarából eltűnik a tehénistálló, a disznóól, a kapirgáló kotlóstyúkok és velük együtt a trá­gyadomb is, amelyet nemcsak a kaka­sok, hanem a legyek is szeretnek. Az egyetlen megmaradó gazdasági épület — a fáskamra*lesz, amely egyúttal ga­rázs is, ott áll majd az akkor családi Pobeda ... Minden házban lesz villany, rálió, s amerre gázvezeték, vagy vízi­­erőmű szolgáltatta áram is lesz, ott ezzel az energiával fognak a faluban is fűteni. Д/Г in den áldott reggel végigmegy-‘-’A a kolhoz csukott élelmiszer ko­csija a főutcán, s megáll minden ház előtt. A kolhoz elárusítója beviszi a konyhába a megrendelt tejet, vajat, tojást, húst stb. — amelyet a kolhoz­tag a megkeresett munkaegységért vesz fel, vagy előlegként utalnak ki neki, — s beírja a könyvébe. ... A kolhoztagnak sokkal több lesz majd a munkaegysége, hiszen minden­nap ledolgozza majd a maga munka­napját és minden munkaegységre jó­val többet fognak adni, mint most. A háziasszony kevesebbet és könnyebben fog dolgozni, mint ma. Nem kell min­dennap hajnalban felkelnie, hogy meg­fejje tehenét, s megitassa, mert a koihoz tehenészetében villanyárammal fejnek, és vízvezeték lesz az istálló­ban. A tejet pedig innen kapja. A kol­hozban végzett munkája könnyebb és termelékenyebb lesz, mint a háztáji­ban volt, hiszen ott a munka zömét géppel végzik. Egy asszony tíz tehe­net ellát, megetet, megfej annyi fárad­sággal, amennyivel odahaza egyet gon­dozott. Ellenben több ideje lesz, hogy lakásával, gyerekeivel foglalkozzék, pi­henjen és olvasson. (Vége.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom