Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-10-14 / 41. szám
A szocialista faluért! щ/í a L -а ä Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ERDÖGAZDASÄGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. október 14. Ára 40 fillér VII. évfolyam 41. szám A párkányi CSISZ traktorosbrigád péntekes mozgalma Október 5-én vették át a köbölkúti gép- és traktorállomás CSISZ-tagjai a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal vándorzászlaját. — A CSISZ-tagok nevében ígérem, hogy a zászlóhoz, amely minket jobb munkára kötelez, hűek leszünk — mondotta Szabó elvtárs az üzemi CSISZ- szervezet elnöke, amikor Urban elvtárstól, a földművelésügyi és erdőgazdasági megbízott helyettesétől, átvette a gép- és traktorállomások legjobb CSISZ-szervezetének járó zászlót. Szabó elvtárs röviden beszélt, s ígéretet tett a további jó munkára a CSISZ-szervezet nevében. A vita igazolta, hogy ezt jogosan tette. Páldi Ferenc, a párkánýi CSISZ-brigád vezetője felszólalásában bejelentette, hogy brigádja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára 140 százalékra teljesíti az őszi munkák tervét, 2 százalékos üzemanyagmegtakarítást ér el, tovább fejleszti a péntekes mozgalmat és segít a szövetkezet tagalapjának kiszélesítésében. Préda László a kéméndi CSISZ-brigád nevében azonnal elfogadta a felhívást. így vetélkedtek a CSISZ-tagok, amikor megszületett a péntekes mozgalom. A brigádok CSISZ-gyűlésein sokat beszélgettek arról, hogyan lehetne az önköltségeket csökkenteni és a tervet teljesíteni. A párkányi CSISZ-brigád tagjai alapos vita után megszövegezték a péntekes mozgalom alapelveit. Ennek nemzetgazdaságunk szempontjából óriási jelentősége van, mert a munkaidő jó kihasználásával és meg-A mennyivel bővül a traktorállomások gépállománya, annyival könnyebben végzik munkájukat az EFSZ- ek tagjai. A peredi szövetkezetben KU-2 típusú kombájnnal takarítják be a kukoricát. A gép jó munkát végez, kifosztja a csöveket, apróra vágja a kukoricaszárat. Képünkön Hucskó Ferenc és Takács Atilla munkaközben. szervezéséveT elérik, hogy a heti tervet már pénteken teljesítik. Tehát minden héten egy napot terven felül dolgoznak. Erről beszélt Major Ágoston is, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára, aki megállapította, hogy ez a mozgalom már eddig is többezer korona megtakarítást jelent. Ha ezt országos mozgalommá szélesítjük, ez óriási pénzösszegeket eredményez. A péntekes mozgalom alapelveinek betartása természetesen a legnagyobb munkafegyelmet követeli meg, ami a párkányi CSISZ-brigádban meg is van. Mészáros elvtárs például jól lehet ígéretet tett traktora rendes karbantartására, ígéretét azonban nem váltotta be, a gépet elhanyagolta és ezért áthelyezték egy másik brigádba. Csak munkája megjavítása után fogadták vissza. A brigád tagjai szinte naponta bírálják egymást, ha valaki hiányosságot követ el. A mozgalomhoz hozzátartozik Korabelnyikova módszere is, amellyel sok üzemanyagot takarítanak meg. Az eddig megtakarított üzemanyaggal 8 gép több mint félnapig dolgozott. ígéretükhöz híven a brigád tagjai biztosan megállják a helyüket, hiszen a nyári munkákban Szatmár János 218, Gyurcsics István 174, Rackó Lajos 184, Szikora Sándor 156, Kicsindi Géza 118, Sebák József pedig 107 százalékra teljesítette tervét. A köbölkűti GTÄ CSISZ-szervezete versenyre hívja a nyitrai kerület valamennyi CSISZ-szervezetét, hogy a péntekes mozgalom elfogadásával még jobban hozzájáruljanak az őszi munkák gyors elveg • zéséhez. B. J. (Foto: Svrček) T ÉLENJÁRÓK Az oroszvári és a jarovcéi EFSZ tagjai száz százalékra teljesítették a rozs vetési tervét. Ugyanezt a feladatot a szeredi járás szövetkezetei is teljesítették. A várkonyi EFSZ tagjai már elvégezték a cukorrépa betakarítását. A dunaszerdahelyi állami gazdaságban már leszántották az összes trágyázott területet. A galántai állami gazdaságban már betakarították az összes burgonyát. A diószegi cukorgyárban megtelnek a betonmedencék cukorrépával. A környékbeli szövetkezetekből és állami gazdaságokból 1200 vagon pukorrépát kell a gyárba szállítani, hogy megkezdhesse a kampányt. A gyár dojgozói jól felkészültek a 11 000 vagon cukorrépa feldolgozására. Nagyrészt a termelőtől függ, hogyan szervezik meg és hajtják végre az elszállítást. Rajtuk is múlik a diószegi cukorgyár tervteljesítése. (fyáxbci*г i/att a cukorrépa helye A természet törvényei nem ismernek és a burgonya elszállítására. Ez nagynyugalmat. Bármilyen időjárás van, a ban meggyorsítja a szállítást, nem lesz telet tavasz, a tavaszt a nyár, a nyarat hiba a gyár nyersanyaggal való ellátápedig az ósz követi. A természet mé- sában és a répaföldeken is előbb lehet heben állandóan formálódik valami szántani, vetni. Ezen a héten Nyitrán, közismert, megszokott, de mégis mindig újszerű jelenség. Ez pedig nem más, mint az évszakok sajátossága, jellegzetessége. Tavasszal vetni kell, nyáron és ősszel pedig be kell takarítani az elvetett mag sokszorosát, a termést. A gabonaféléket időben és sikeresen betakarítottuk, most a cukorrépán, burgonyán és a kukoricán a sor. A cukorfogyasztás hazánkban a háború előttinek csaknem kétszeresére emelkedett. Mi következik ebből? Mit kell figyelembe venni a termelőknek? Mindenekelőtt azt, hogy a cukorfogyasztás emelkedésével arányosan fokozni kell a cukorrépa termelését is. Ha több cukort akarunk, több nyersanyagra van szükség. Ennek a kérdésnek viszont csak az a része időszerű most, hogy a kitermelt cukorrépát maradéktalanul adjuk át a cukorgyárnak. A többi termelésre, illetve a hektárhozamok emelésére már a növényápolás idején kellett gondolni. A pőstyéni szövetkezetben időben elvetették és háromszor kapálták a cukorrépát, a répabogár ellen pedig porozással védekeztek. Most 200 mázsával magasabb hektárhozamot értek el mint eredetileg tervezték. így nemcsak pénzjövedelmük növekszik jelentősen, hanem téli takarmányalapjuk is. Ez pedig nem a véletlen, hanem a gondos munka eredménye. Ebben az évben elsőként a terebesi cukorgyár kezdte meg Szlovákiában a cukorkampányt. Ez pedig annak köszönhető, hogy már október 7-ig közel 2000 vagon cukorrépát szállítottak a gyárba a körzet termelői. Naponta átlagosan 200 vagon cukorrépa kerül a terebesi cukorgyár betonmedencéjébe. Ezért viszont a kassai vasutasok is dicséretet érdemelnek, akik a begyűjtési szervekkel kötött megállapodás értelmében naponta nem 192, hanem néha 450 vagont biztosítanak az őszi termények, de fölég a cukorrépa #• Ш Nagyszombatban és Oroszkán is megindult a cukorgyár. Már több éven előfordult az a helytelen és nagyon káros jelenség, hogy az egyéni termelők a cukorrépának csak egy részét adták át a gyárnak, a többit meghagyták takarmánynak. Arra nem gondoltak, hogy a cukorgyártól mennyi szeletet és melaszt kapnának. Sokkal helyesebben és józanabbul cselekedett Malý János terebesi középparaszt, aki az előírt 115,20 mázsa helyett 300 mázsa cukorrépát szállított a gyárba. Kiszámította, hogy ha a terven felül beadott cukorrépa mázsájáért közel 30 koronát, több melaszt és több répaszeletet kap a gyártól, sokkal jobban jár, mintha a répát etetné meg állataival. így kell számolnia minden egyéni termelőnek'. Ezzel a termelő is nyer és nemzetgazdaságunk sem vall kárt, mert a cukorgyárban értékes „fehér arannyá” válik a cukorrépa. A nemzeti bizottságoknak és az állandó mezőgazdasági bizottságoknak kell azzal törődni, hogy a cukorrépa ne a vermekbe, hanem a cukorgyárba kerüljön. A vermeket és a silógödröket répafejjel, marharépával és kukoricaszárral kell megtölteni, de az ipari növényeket ipari feldolgozásra kell juttatni. Október közepe van, gyorsan rohannak a napok. Az eléggé kedvezőtlen időjárás ellenére 2500 hektárral több cukorrépát szántottak ki a gépállomások dolgozói Szlovákiában, mint tavaly szeptember 8-ig. A kukoricát 8000, a kukoricaszárat pedig 4000 hektárról takarították be a szövetkezetek. Burgonyából 5000 hektárral többet takarítottak be, mint a múlt év októberének első hetében. Ez arra enged következtetni, hogy ha a szövetkezeti tagok és a gépállomások dolgozói még jobban megszervezik a munkát, jobban kihasználják a gépeket, november érkezése alig talál majd a határban cukorrépát, burgonyát vagy kukoricát. Tettekké váltak a szavak A királyhelmeci járásban a bolyi irakiorosbrigád első lett az agrotechnikai határidők betartásáért folyó versenyben. Három hónapja találkoztam velük egy brigádgyűlésen. Kint zuhogott a júliusi eső, bent pedig záporként ömlött a szó. A traktorosbrigád tagjai szinte egymás szájából szedve ki a szót, egymás gondolatait folytatva, kiegészítve latolgatták a lehetőségeket, hogyan lehetnének elsők. Akkor harmadikok voltak. És olyan járásban, mint a királyhelmeci, ahol szövetkezetek, traktorosbrigádok, csoportok és egyének egymás sarkát tapossák a jobbnál jobb eredményekkel, nem könnyű dolog elsőnek lenni. Sok minden kell hozzá: a szakma ismerete, szeretete, egyetértés, tudás, de legelsősorban törhetetlen akarat és felelősségérzet. És mindez nem hiányzott a bolyi brigád tagjaiból. Talán éppen a felelősségtudat érlelte bennük elhatározássá a gondolatot, hogy elsők lesznek. Munkában, küzdelemben, de eredmé★ ★ ★ KULLOGOK A galántai és somorjai járás szövetkezeteinek jobban kell igyekezniük a rozs vetésével, mert a terv teljesítéséhez még nagyon sok hiányzik. A nagymegyeri, dunaszerdahelyi és a galántai járás szövetkezeteinek nagyobb súlyt kell helyezniük a silózásra, mivel a silózási tervet ez ideig alig 35 százalékra teljesítették. A szeredi állami gazdaságban alig 12 százalékra teljesítik a silózási tervet. Vagy talán nincs szükségük a silóra ? D nyékben is gazdag három hónap telt el azóta. Éjjel-nappal szántott a DT-54- es, Simon Ernő és Simon Emil váltogatták egymást rajta. Alig fejezték be az aratást, már csak a keresztek helye volt forgatatlan. Augusztus 25-re már a földben volt az őszi repce, 26- ra a keveréktakarmányok, szeptember 3-ra az őszi árpa, szeptember 7-re a rozs, október 5-re pedig a búza. Fekete Bandi Szuper-35-ös traktora sokszor este 10 órakor is a mezőn berregett. Vetett. Száraz volt a föld, sokan kételkedve csóválták a fejüket, vajon jó lesz-e így, kikel-e a mag? De Vaszily János, a traktorosbrigád agronómusa nem bizonytalankodott. Tárcsázták, boronálták a rögös földet, ha kellett háromszor is. Figyelmeztetőül állt mögöttük a múlt évi alig 13 mázsás hektárhozam. (Akkor még november közepén is vetettek. Október 5-re a polyany-i határban minden vetésre szánt mag a földbe került. Jól elkészített 182 hektár talajba. És mintha csak erre várt volna az idő. A következő napon nehéz felhőket hozott a hideg északi szél és kövér cseppekben megeredt a gazdag és rég várt őszi esőt. A polyanyiaknak éppen jókor, mert a krumpli már prizmában várja a telet, a cukorrépát pedig az utolsó szálig elszállították a terebesi cukorgyárba. A répa és krumpli helyén nemsokára a búza zöldéi. A betakarításban is komoly munkát végeztek a traktorosok. De nemcsak a betakarításban, hanem már az ültetésnél és kapálásnál is. A krumplit és kukoricát mind négyzetesen vetette Polóka és Tirpák traktoros. A krumplit háromszor, a kukoricát négyszer kapálták keresztbe-hoszába, s a répát is jól megművelték. De meg is lett az eredménye. 145 mázsa krumplit szedtek egy hektárról, a szedést pedig olyan jól megszervezték, hogy két krumpliásóval 3 nap alatt, azaz már szeptember 21-re elvégezték. Kukoricából 70—75 mázsás hozamot várnak. Cukorrépából is szép az eredmény. 300 mázsa termett egy hektáron. Tirpák és Poióka traktoros itt is kiváló munkát végzett a szedésnél. Nem vártak a répakombájnra, pedig répakiszántó-ekéjük sem volt, csak egy. De egy hidrolikus ötös ekéből gyorsan összeszereltek egy répakiszántót, amely ugyanúgy három sorjával ásta a répát, mint az arra a célra készített eke. Szeptember 30-án már egy cukorrépa sem volt a földben, két nap múlva pedig már az egész megtisztítva várta a szállítást. A traktorosok által diktált iram szinte egy emberként ragadta magával a falu népét. És a közös, jól megszervezett munka gyümölcsöt hozott: az agrotechnikai határidők betartásában elsők lettek a járásban. Amikor október 6-án újra együtt ült a brigád és gyűlés közben ki-kinéztek a sűrűn hulló esőben, jogosan büszkék voltak eredményeikre. Nemcsak az elsőségre, hanem arra is, hogy megtettek mindent a jövő évi gazdag termésért. H. Gy. Országszerte teljes ütemben folyik a kapásnövények betakarítása. A nagyíödémesi állami gazdaságban 106 hektáron termeltek cukorrépát. A betakarításnál nagy segítséget nyújt a traktorral vontatott háromsoros répaszántóeke. Az első képen Simek Mihály és Ivancsis József látható, akik négy hektár cukorrépát szántanak ki naponta. A répa kiszedésénél és tisztításánál ió munkát végeznek a nők. A középső képen Kunc Margit, Cservenec Mária és még két leány látható, akik naponta 10 árnyi területről tisztítják meg és rakják rakásokba a cukorrépát. Ezen a téren nagy igyekezetei mutatnak a férfiak is. A harmadik képen Katona Károly és Varga György ugyancsak a répa tisztításával szorgoskodik. (Kép és szöveg: Sluka)
