Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-10-07 / 40. szám

1956. október 7. \/zalŕ«ef Földműves ľ Thälmctn a nép fia Thällman halott, jött a hír. Meg­remegtette a proletárszíveket. Ismét egy áldozat. A fasizmus a sarokba szorított patkányokhoz hasonló Utolsó vonagló dühében gyilkol, pusztít. Kevés még a vér a szabadságért. A hivatalos körök azt híresztelték hogy bomba oltotta ki a nagy német hazafi életét. De az illegális mozga­lom rácáfolt erre a hírre. Azonnal tud­tuk. hogy Thällmant a fasiszták vé­gezték ki. Az őserdőkben a tamtamok adják tovább villámgyorsan a híreket, az illegális mozgalomnak is megvoltak a maga tamtamjai, amelyek naponta tájékoztatták a népet a haladó erők győzelmeiről. Az illegális mozgalom híreit később megerősítette egy nálunk lakó szovjet tiszt is. Hitler végső két­ségbeesésében meggyilkoltatta a né­met nép igazi fiát. Thällman az ember nevében szólt a modern barbarizmus; a fasizmus el­len. Ezt tárja elénk az életétől ké­szült film is, amit a csehszlovák­német barátság hetében vetítenek. A film bemutatja, hogy Hitlert a tőkések és az áruló szociáldemokraták juttat­ták hatalomra Nagyon jól jellemzi őket az egyik szociáldemokrata vezető, aki nem akarja vinni a választási zász­lót, de a többiek unszolására mégis élen halad a választási menetben. Döb­benten nézi a fasiszta legények me­netelését, de ellenük csak akkor lép fel. amikor már késő és a koncentrá­ciós táborba kerül. A film forradalmi alakja Fiette Jan­sen. aki egy pillanatra sem hátrál, har­col Németországban, majd Spanyol­­országban a Thällman zászlóaljban és a Szovjetunióban a fasiszták ellen. Thällman börtönbe kerül, de a börtön­falakon keresztül is eljutnak üzenetei. nevével indulnak harcba a haladásért küzdő németek. Thällman utolsó pil­lanatig sem törik meg. Amikor a fa­siszta pribékek kivégezni viszik, emelt fővel ha! meg egy szabadabb Német­országért. Thällmanhoz hasonlóan viselkednek a film kommunista szereplői is. Fieten Jansen agitál a koncentrációs tábort védő német katonák között, akiknek tisztje lelövi a szovjet parlamentere­ket, de később az egyik német katona lelövi a tisztet és megadják magukat. — Eláruljuk Németországot? — kérdi az egyik tiszt, aki Fiete Jan­­sennal együtt megy parlamenterként a szovjet csapatokhoz — Nem, — mondja Fieten Jansen. — most kezdődik az igazi harc a sza­bad Németországért. Az öreg szociáldemokrata vezetővel a koncentrációs tábor felszabadításakor találkozik Jansen. Kezetszorítanak, — mintegy jelezve a baloldali erők egy­ségét. Egyben figyelmeztetés, hogy ha a szociáldemokraták is a kommunisták­kal' harco’tak volna, akkor nem került volna uralomra a fasizmus Német­országban. Másik jelenet bemutatja a fasizmus embertelenségét, hogv hiába szolgálták ki őket a szociáidemok'-a­­ták, azokkal is elbántak. A német kommunista párt betiltása csak első lépés volt. utána felszámolták a szo­ciáldemokratákat is, irtották a balol- ! dali erőket. A film figyelmeztetés a német nép­nek, hogy ne ismétlődjön meg a fasiz­mus uralomjutása és egyben megmu­tatja azt is, hogy a mi barátaink azok a németek, akik Thällmanhoz hason­lóan akkor is és ma is a haladásért harcoltak. Balia József ★ ★ ★ Tisztul a víz a pohárban... Egy évvel ezelőtt Pilisen jártam, és bizony akkoriban annyira rossz volt a szövetkezet „egészségügyi állapota", hogy a kevésbé gyakorlott „orvos" sem javasolt volna mást: „Operálni kell a beteget, mert máskülönben bele­pusztul”. A „műtét” — amely létkérdést jelentett, — idejében történt és 1 sikerrel járt. Sőt mi több: a sebek is szépen gyógyulnak. Tavaly például azt | írtam, hogy: „Tiszta vizet kell önteni Pilisen a pohárba’. Ma az ellenkezőjét — és ezt megelégedéssel állítom: tisztul a víz a pohárban. Ez igen szép és dicséretre méltó példa, de azt hiszem az olvasó ennél többet akar tudni Kezdjük tehát az elejéről. Mint minden évben, most is a krumpli és a kukorica beakarítása, az ősziek időben való elvetése legsürgősebb fel­adata földműveseinknek. Csakhogy a pilisi szövetkezet tagjai mindezen már túl vannak! Az őszi árpát augusztus végén, a rozsot szeptember elején és a búzát a múlt hét közepén földbe­­tették. Ezzel szemben a múlt évben még novemberben is vetettek. Istálló- és műtrágyát egy dekát sem adtak a múlt év őszén a földnek. Mint a rossz mostoha gyermekét, úgy kezelték a közös vagyont. De olyan is volt a ter­més. Búzából alig termett 8—9 mázsa hektáronként. Egyedül az árpa adta meg a tervezett hektárhozamot. Mint ég és föld. olyan a különbség a pilisi EFSZ múltja és jelenje között. Pedig most is azok az emberek a föld gazdái, akik a múlt évben voltak. Mégis mennyivel okosabban gondol­koznak, szakszerűbben gazdálkodnak Olyan vetőágyat készítettek az ősziek alá, hogy bárki megnézheti. A műtrá­gyával sem szűkölködtek: 36 mázsa ammonumszulfátot, 28 mázsa foszfá­tot, 49 másza kálisót vetettek el az ősziek alá. S amikor ezeket a sorokat írom, eszembe jutnak Budasek Lajos szavai (a múlt évben instruktor volt Pilisen) aki azt mondotta: „A pilisi EFSZ tagjaival sokkal többre megy az ember, ha jó! rájuk riaszt”. Nem kell riasztgatni a pilisi földmű­veseket,- tanítani, nevelni kell őket! Ocsovay János jelenlegi instruktor nem riasztgat, és mégis megy a munka, mint a karikacsapás. Kúrák István, a HNB újonnan választott titkára is szép és jó szóval igyekszik megvilágítani a pilisi földművesek előtt a boldogabb élethez vezető utat. És lám a türelmes meggyőző szónak meg is van az eredménye. A nemzeti bizottság tagjai a legutóbbi nemzeti bizottsági ülésén elhatározták, hogy meglátogatják az egyénileg dolgozó földműveseket és elbeszélgetnek ve­lük a nagyüzemi gazdálkodás előnyei­ről Igyekezetüket a Losonci' Járási Nemzeti Bizottság is támogatja. A nehezebbjén már túl vannak a pi­lisi szövetkezet tagjai. Egy évvel ez­előtt hallani sem akartak a közös is­tálló építéséről. Most saját maguk szorgalmazzák, hogy mielőbb új, mo­dern istállókban összpontosíthassák ál­latállományukat. Már ez évben felépí­tettek két juhakolt 300—300 darab juh befogadására. Ezenkívül tervbe vették, hogy év végéig faanyagból fel­építenek egy istállót 40 darab tehén részére. — S mibő! ered ez a szorgalom? A kérdésre senki sem adhatott vol­na világosabb feleletet, mint Bencsik elvátrs, a pártszervezet egyik tagja: — Amint gyarapodik, gazdagodik szövetkezetünk, úgy fokozódik a tagok munkakedve. Ez igaz, és az is igaz, hogy gyara­podik, gazdagodik a pilisi EFSZ. Petik Etus könyvelönő a múlt évben arról számolt be. hogy egy év alatt 200 da­rab juh elhullott. Jövedelemről szó sem lehetett. Most egész más a hely­zet. Már eddig több mint 58.000 koro­nát jövedelmezett a 400 darab juh. Ugyanakkor az utolsó nyírásból eredő gyapjú még zsákokban van, arra vár, hogy a losonci begyűjtési üzem felvá­sárolja. Itt is lehet számítani egyné­hány ezresre. Az elhullás pedig csak 3 darab volt. Ez aztán nagy különbség a múl év­vel szemben! Hasonló változás történt a sertésál­lományban is. Tavaly azt írtam, hogy ,,’A lélek hálni jár a sertésekbe” Vo­­zári István könyvelő most örömmel új­ságolta, hogy ezidáig 46.382 koronát kaptak a beadott sertésekért. Év vé­géig pedig még beadnak 4 anyasertést, 4000 korona értékben és 50 hízót 64 ezer korona értékben. Oj élet, vidámabb arcok! Ezt láttam Pilisen. S ennek az alkotója a dolgozó ember! Miért nem tudott Varga János, volt juhász, ilyen jövedelmet biztosí­tani az EFSZ-nek? Miért nincs sírás­­rívás a sertések körében, mint a múlt évben ? Azért, mert olyan emberek kezében van a közös vagyon kormánykereke és az állattenyésztés fejlesztése, mint Bencsik Flóri, Hornyán János, Belka Ferenc és a többiek, akik igazi gazdák, szívvel-lélekkel dolgozó emberek! Zatykó József ★ ★ ★ Másfél millió látogató és 100 milliós üzletkötések Brnoban Szeptember végén a bmói kiállítás láto­gatóinak száma másfélmillióra emelkedett. Három héten belül sok millió összegű üzletkötést bonyolítottak le vállalataink és sok százmilliós kötést készítettek elő. A Strojexport Anglia, az NDK, a Német Szö­vetségi Köztársaság, Svájc és más álla­moknak 37 millió értékű megmunkálógépet adott el. A Szovjetuniónak 18 millió korona értékű Diesel-mozdonyt. Braziliának, Finn­országnak, az NDK-nak és Szíriának két millió korona értékű építési gépeket szállí­tunk. Nagy érdeklődés mutatkozott a vál­lalat hajómotorai, bágerei, betonkeverői és úthengerei iránt. A bratislavai repülő-napon, szeptember 30-án, repülőink érdekes mutatvá­nyokkal szórakoztatták a közönséget. Képünk a háromtagú léglökéses repü­lök mutatványát ábrázolja. Juraj Kriváň és Ľudovít Jerguš, a sport mesterei, világviszonylatban is párat­lan ejtőernyős páros ugrást mutattak be. 10 másodpercig tartó szabad esés után eltávolodtak egymástól, majd 80 fokos fordulatot végeztek és egymás­hoz visszatérve 300 méter magasság­ban nyitották ki ejtőernyőiket. Miért nincs a kékkői járásban műtrágya ? Bihart Ilona a budmeiicet részleg dolgozója örül a bö termésnek Neki is része van abban, hogy nem lepte el a gyom a cukorrépát, s Így 100 mázsa átlugos hektárhozamra számítanak. Afősi ügyesen megy a tisztítás, hiszen rém sáros a répa. ★ ★ ★ Élenjárók A bratislavai kerület állami gazda­ságaiban — a szenicai kivételével — október első napjaiban befejezték a rozs vetését. A nagymegyeri, szenei és a trencséni járás szövetkezeteiben ugyancsak 100 százalékra végeztek a rozs vetésével. Most az őszi termények betakarítását szorgalmazzák. A szeredi járás szövetkezetei 100.6 százalékra teljesítették az őszi takar­mánykeverékek vetési tervét. Kullogok Reggel nyolc óra. Nászali Vince kő­­keszi középparaszt az autóbuszmeg­állóhoz siet. — Hová olyan sürgős, Vince bácsi? A kérdésre kézlegyintéssel válaszolt — mintha azt akarta volna mondani: ne haragíts! Bántott, fúrta az oldalamat, hogy miért ilyen haragos ez a vígkedélyú parasztember? — Ami sok az sok. itt a vetés ideje, és ilyen felesleges utazásokkal kell a napot lopnom — mondja Nászali gaz­da. — Mire van a nemzeti bizottság, ha még ilyen csekélységet sem tud elintézni?! — De mondja már, miről van szó? — Arról, hogy nincs műtrágya sem Kékkőben, sem Leszenyén, de talán az egész járásban sem kapható! Tudjátok hány parasztembert önt el a méreg ilyen . .. ah, amit könnyen ellehetne intézni, csak akarni kellene. De hát nektek ilyesmi nem jön eszetekbe! Tyüh, az áldóját, ez aztán nekem is szól — gondoltam magamban. Elhatá­roztam tehát, hogy utánanézek: miért nincs a kékkői járásban műtrágya és különösen olyan, amilyenre a földmű­veseknek szükségük van? Első utam a kőkeszi HNB irodája felé vettem. Na, itt aztán igazán keve­set tudtam meg, mivel az iroda — mint legtöbb esetben — zárva volt. A vélet­len szerencse azonban mégis össze­hozott Herceg elvtárssal, a HNB titká­rával. Sokat nem kerülgettük a „ká­sát”, azonnal rátértünk a dologra. — Tudja mi újság Herceg elvtárs? — No, hadd hallom. — Panaszkodnak a földművesek, hogy nem kapnak műtrágyát. Ipolyságra kell utazni a műtrágyáért. Ez aztán nagy baj, Herceg elvtárs! — Én tudom, hogy nagy baj, de mit tegyek egyedül? Az elnököt nem ér­dekli az ilyesmi, azt mondja: én mun­kás vagyok.. — De hallja, Herceg bácsi, nagyon rossz munkás lehet az elnök, ha ilyet mond. Mert én azt hiszem, hogy a munkás is eszik kenyeret. Aztán pedig mint a helyi nemzeti bizottság elnöké­nek ez kötelessége is volna! Még sok mindenről beszélgettünk a 60 éves Herceg bácsival és arra a megállapodásra jutottunk, hogy meg­javulhatna a kőkeszi HNB munkája, ha László elvtárs felelősségteljesebben vé­gezné az elnöki teendőket! Erre viszont megvan a lehetőség is — hiszen alig 5—6 kilométerre dolgozik falujától, csak akarat kell hozzá! * Nem kedvezőbb a helyzet Balogon sem a műtrágyával kapocsalatban. Itt is fűhöz-fához szaladgálnak a földmű­vesek a műtrágya végett. — Én már Kékkőp is érdeklődtem, hogy mi vari a műtrágyával, miért nincsen — mondja Bojtos elvtrás, a HNB titkára — és azt a választ kap­tam, hogy: műtrágya van, de nem olyan, amilyen most kellene. És hogy szuperfoszfátot nem küld a gyár. Ez utóbbi bajosan hihető, mivel Ipolyságon kapható szuperfoszfát is. Most hogy mi az igaz a dologban, nem tudom, de remélem, hogy a Kékkői Járási "Nemzeti Bizottság utánanéz: miért nem vásárolhatnak a járás föld­művesei műtrágyát, a járás keretén belül? Ez annál is fontosabb kérdés, mivel a műtrágya használata nagyban hozzájárul a termelés fokozásához! TÖTH LÄSZLÖ, a kékkői JNB oktatója. Nagyüzemi gazdálkodásé a jövő A bratislavai kerület állami gazda­ságai ígéretet tettek, hogy a cukorrépa betakarításának kezdetéig kiássák és behordják az összes burgonyát. ígé­retüket azonban nem teljesítették, mert október 1-ig csupán 70.1 száza­lékra álltak a burgonya betakarításá­val. Nagyobb igyekezetre van szükség, mert mind az egyik, mind a másik termény beakarítása nagyon fontos. A hidasi szövetkezetben jobban kel­lene igyekezni a vetöszántással, mivel a tervet alig 60 százalékra teljesítet­ték. Ez vonatkozik a várkonyi egyéni­leg dolgozó parasztokra is. Tósnyárasdon kukoricakórót silóznak Ha a kukoricakórót a cső letörése, után, vagyis szeptember végén, vagy október elején rögtön lesilózzuk, ak­kor tápanyagokban olyan gazdag siló­takarmányunk lesz, amilyent közepes minőségű réti szénából nyerhetnénk. Gyakran tapasztaltuk, hogy a kukori­cakórót idejében levágták, kévébe kötözték, de november végéig a me­zőn hagyták. Ez helytelen eljárás, mi­vel az esőzések következtében a ku­­koricakóróből kilúgosodtak a táp­anyagok. A kilúgosodott kukoricakó­­rónak nincsen sem íze, sem szaga. Az ilyen takarmányt nem szeretik az ál­latok. Ennek tudatában a tósnyárasdi EFSZ tagjai alaposan felkészültek a kukori­­cakóró siíózásához. Minél több kuko­ricakórót akarnak lesilózni. A kuko­ricakórót szétzúzzák, zöldeshulladé­kokkal, répafejjel és egyéb zöldanya­gokkal összekeverik. Később a szét­zúzott kukoricakóróhoz répaszeletet is kevernek. Krajčovič Ferdinánd, Galánta Manapság már minden mezőgazda­­sági dolgozó meggyőződött arról, hogy a korral haladni csakis a nagyüzemi gazdálkodással, a szövetkezeti nagy­termeléssel. lehet. Ezt bizonyítja az EFSZ-ek és a magángazdálkodók kö­zött lévő különbség, ami magát a ter­melést illeti, és ami az életszínvonal különbségében is megmutatkozik. A kassai járás szövetkezetei — jelenleg 39 van — évről évre szebb eredmé­nyeket érnek el. A közelmúltban még rosszul gazdálkodó szövetkezetekből rövidesen virágzó szövetkezetek lesz­nek. Nem is lehet ez másként. Minden kezdet nehéz és minden szövetkezet­nek meg kell birkóznia a kezdeti ne­hézségekkel. Példának elég megemlíteni a kassa­­újfalusi szövetkezetét. Régen megala­kult, és mégis 1953-ban egyes tagok miatt felbomlott a rend a szövetke­zetben. Egymásután léptek ki a kö­zösből. Nem akadályozta őket senki. Kiléptek és kezdtek tovább önállóan gazdálkodni. De voltak a szövetkezet­nek becsületes tagjai is, akik kitartot­tak. Ezek már akkor megvoltak győ­ződve arról, hogy a kezdeti nehézsé­geket sikeresen leküzdik, az ellensé­get előbb vagy utóbb eltávolítják, és a szövetkezet megszilárdul. Akik ki­léptek, azok is később megbánták, s ma már hallani sem akarnak az egyéni gazdálkodásról. Nem tudják eléggé di­csérni a szövetkezetét. Ami pedig a fizetést illeti, ki ho­gyan dolgozik, úgy keres. Minden hó­napban rendszeresen megkapják a ta­gok az előleget. Igaz, a szövetkezetei megfelelő kezek is irányítják, hiszen Vaskó Mihály személyében az EFSZ jó vezetőre talált Jó az irányítás, fe­gyelmezett a tagság, öröm és élet. De nemcsak Kassa-Ojfalun van ez így. A szövetkezeti tagok mindenütt gazdagabbak, mint az egyénileg dol­gozó parasztok. Pártunknak azonban az a célja, hogy minden dolgozó a leg­jobban élhessen. Ezért fontos a szö­vetkezeteket továbbfejleszteni, s azok­ban a községekben, ahol jelenleg még nincs, mielőbb megalakítani. Annak ellenére, hogy járásunkban összesen 39 szövetkezet van, nem ki­elégítő a heyzet, hiszen még 54 köz­ségben nincs szövetkezet. A járási nemzeti bizottság tanácsa tudatában van a szövetkezeti mozgalom fotossá­­gának, s ezért minden hónapban a rendes ülések keretében megfelelő Ha­tározatokat hoz a szövetkezetek ki­bővítésével és megszilárdításával kap­csolatban. Ahol jól működik a járási és a helyi nemzeti bizottság, ott nem maradnak el az eredmények. Ez meg­mutatkozott Eszkároson is, ahol a nemrégen alakult új szövetkezet egyre szilárdabb alapokon áll. Az enyickei, széplakapáti, kecerpeklényi ér más szövetkezetekbe is újabb tagok kérik felvételüket. A JNB dolgozóinak elsőrendű köte­lessége, a szövetkezeti mozgalom ki­bővítése. Dolgozó parasztságunk nincs a szövetkezetek ellen. Szükséges azon­ban helyes példákkal és érvekkel be­bizonyítani a közös gazdálkodás elő­nyét. Ha a nemzeti bizottságok to­vábbra is jó politikai és szervezői munkát fejtenek ki ezen a téren, a kassai kerületben rövidesen minden szövetkezet megszilárdul. Iván Sándor, Kassa

Next

/
Oldalképek
Tartalom