Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-09-30 / 39. szám
F&Mmüves 1956. szeptember ЭЙ. 12 A kínai kommunisták VIII. kongresszusa eddigi munkájának tapasztalatairól А VIII. pártkongresszus munkája „félidőhöz“ érkezett, s most már össze lehet foglalni a kongresszus eddigi gazdag anyagáról szerzett benyomásokat. A testvérpártok küldötteire nagy hatást tesz az, hogy a beszámolók megmutatták, milyen alaposan tanulmányozták a kínaiak a népi demokratikus országokban folyó szocialista építömunkát, a munkájuk pozitív és negatív vonatkozásainak részletes tanulmányozása alapján felhasználták mindazt, amit hasznosnak tartanak saját körülményeik között és elvetették mindazt, amit nem láttak hasznosnak. A kongresszuson elhangzott beszáínoló nem csupán Kína Kommunista Pártjának azt az óhaját tükrözi, hogy minél gyorsabban kijavítsa saját munkájának gyengeségeit, hanem azt a törekvést is, hogy elkerülje azokat á nehézségeket, amelyek másutt támadtak a szocializmus építése közben s a lehetőségekhez képest előre kiküszöböljön minden olyan fogyatékosságot a pártmunkában, a gazdasági tevékenységben, a törvényességben és a kulturális életben, amely a testvérországokban itt-ott megnyilvánult nehézségekhez vezethetnek. Tung Pi-vu és Lo Zsuj-csirig a törvényességről és a biztonsági szervek. működéséről terjesztett elő jelentéseket, melyek világosan tükrözték, hogy. levonták a tanulságokat a Rajk és Koszt'ov perekben elkövetett tévedésekből. Abból az igen fontos beszámolóból pedig, melyet az államilag ellenőrzött piac és a szabadpiac viszonyáról, valamint a központi tervezés és az alulról jövő kezdeményezés kapcsolatáról terjesztettek elő, kitűnik, hogy Kína Kommunista Pártja tanulmányozta a szocializmust építő országokban a gazdasági termelés decentralizálásával kapcsolatban folyó kísérleteket. A kongresszus lenyűgöző érdekességgel tárta fel azokat a tapasztalatokat is, melyeket a kínai kommunisták szereztek a burzsoá demokratikus forradalomból a szocialista forradalomra való átmenet, a kapitalista iparnak és kereskedelemnek szocialista iparrá és kereskedelemmé való békés átalakítása, valamint a mezőgazdaságban az egyéni gazdálkodásról a közös gazdálkodásra való áttérése közben. Az indiai és indonéziai delegátusok számára különösen tanulságos ez és ezek a delegátusok rámutatnak, hogy a kínai tapasztalatok igen alkalmasak arra, hogy saját országaik viszonyaira is alkalmazzák okét. Az olasz és spanyol küldöttek ugyancsak lelkesedéssel nyilatkoznak azokról á tapasztalatokról, amelyeket Kínában a széles nemzeti egységfront megteremtésében szereztek. Ez az egységfront nem csupán a munkásokat és parasztokat foglalja magában, hanem a kispolgárokat, és a, nemzeti burzsoáziát is hosszú időre szóló szövetséggel fűzve őket össze. Talán elmondhatjuk, hogy e kongreszszuson új magasabb szintre emelkedett a nemzetközi kommunizmus szelleme, a tapasztalatcsere, annak megvilágítása, hogyan kell teremtő módon alkalmazni a marxizmus-leninizmust a konkrét helyi viszonyokra. Hiszen 55 ország kommunista pártjainak képviselői vannak jelen és a legtöbb pártot főtitkára képviseli. Olyan nagy tekintélyű vezetők, mint Mikojan, Ulbricht, Ibárruri, Gheorgiu-Dej, Reimann, Duclos elvtársak és mások, felszólalásaikban értékelik a kínai tapasztalatokat és rávilágítanak országaik konkrét helyzetére. Melyek azok a fő kérdések, melyeket eddig a kongresszus munkája előtérbe . helyezett ? A tömegekkel való kapcsolat fontosságának hangsúlyozása a pártmunkában, a kollektív vezetés, a pártonkívüli demokrácia. — „A munkásosztály politikai pártja — mondotta Teng Hsziao-ping — a burzsoázia pártjaival ellentétben sohasem tekinti eszköznek a tömegeket, hanem saját magát tekinti a tömegek eszközének adott történelmi küldetésük teljesítésére az adott történelmi időszakban." Ha a párt elveszti a szoros kapcsolatát a tömegekkel, bukásra van ítélve. A kollektív vezetéssel kapcsolatban hivatkozott az 1948 szeptemberében hozott határozatokra, amelyek a kollektív vezetés biztosítására irányultak, rámutatott azonban arra, hogy egyes esetekben ezeket a határozatokat figyelmen kívül hagyták, éppen ezért intézkedéseket tettek a helyzet megjavítására. A párt új szervezeti szabályzatának tervezete előírja, hogy minden évben Országos, tartományi és megyei kongresszusokat kell tartani annak biztosítására, hogy a legfontosabb párthatározatok a kongresszus elé kerüljenek megvitatás végett. Az országos pártkongresszusra választott küldöttek mandátuma öt évre szól, a tartományi kongresszusra választott küldötteké három évre, a járási kongreszszusra választott küldötteké pedig két évre. A személyi kultusz ellen még 1949 márciusában, 6 hónappal a forradalom győzelme előtt tettek intézkedéseket, így megtiltották a vezetők születésnapjainak megünneplését, azt, az utcákat, városokat, gyárakat a párt vezetőiről nevezzék el. A központi bizottság mindig ellenezte azt, hogy üdvözlő táviratokat küldjenek a vezetőknek a munkában elért sikerek bejelentésére. — Bizonyos szinteken azonban megmutatkozott az a hajlandóság a pártkáderek között, hogy kiskirályokként viselkedjenek. Az új szervezeti szabályzat tervezete ez ellen intézkedik és biztosítja a tagok jogát, hogy a pártgyűlésen megbíráljanak bármilyen pártvezetőt vagy funkcionáriust, nyilatkozattal, fellebbezéssel, panasszal fordulhassanak bármelyik pártszervezethez, egészen a Központi Bizottságig. Ezenkívül az új szervezeti szabályzat büntető intézkedéseket is tartalmaz azok ellen, akik megpróbálják elfojtani a kritikát. A gazdasági kérdéseket illetően a legfontosabb megájlapítás az, hogy a nehéz- és könnyűipar arányát, a nemzeti jövedelem és a tőkebefektetésekre fordított összeg arányát, valamint az építőiparra előirányzott összeg nagyságát úgy hozzák összhangba, hogy fenntartsák az iparosítás gyors ütemét, elsőbbséget biztosítva a nehéziparnak, de egyben biztosítsák a nép életszínvonalának állandó emelkedését is. Csen Jün beszámolójában bejelentette, hogy Kínának nincs szándékában megengedni a fogyasztási cikkek mennyiségének csökkentését, minőségük romlását, vagy a nép életszínvonalának bármilyen csökkentését. — Számos, korábban szükséges korlátozást megszüntetnek, a központi tervezést módosítjuk, hogy szélesebb terepet adjanak az alulról jövő kezdeményezésnek. A teljes kiskereskedelmi forgalom mintegy egynegyede a szabad, nem ellenőrzött piacon bonyolódhat le, de az általános terv keretében. Az üzletek a jövőben közvetlenül a gyáraktól szerzik be az árukat és arra kényszerítik azokat, hogy figyelembe vegyék a közönség ízlését. Csen Jün azt az alapelvet szögezte le, hogy miközben az ipart szocialista iparrá alakítják át, a fogyasztási javak minőségének javulnia kell és nem romlani, a választéknak pedig növekedni és nem csökkenni. Kína eredeti úton halad sók ilyen kérdésben. Számos olyan intézkedést hoztak már, amelyek nem a hibák kijavítására irányulnak, hanem annak megelőzésére. Nem kétséges, hogy a kongresszus további munkája is gazdag anyagot nyújt majd Kínának s.ocializmus felé vezető útjának meg- Wilfred Burchett hogy világítására. Csődbe jutott az imperializmus a szuezi kérdésben A három nyugati nagyhatalom által összehívott londoni értekezlet, melynek az volt a célja, hogy megszervezze az imperialista gyarmatosítók erőszakszervezetét és rákényszerítse Egyiptomra a nyugati csatorna-kizsákmányolók akaratát, a napnál is fényesebben mutatott rá a kapitalista államok közti politikai és gazdasági ellentétekre. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kisebb államoknak nem érdeke sem a háborús konfliktus kirobbantása, sem pedig a csatorna bojkottja, melyet különösen az amerikai olajmágnás körök propagálnak. Szeretnék ugyanis a négyszer drágább amerikai olajat rásózni nyugati „szövetségeseikre.“ Sikerült ugyan a csatorna hasznájói társaságának megalapítását keresztülvinniök, de ezt az alapító okmányt eddig csak három állam írta alá, míg a többiek egyrészt teljesen helytelenítik, hogy hatalmi erővel kíséreljék meg a csatorna ingyenes használatának kierőszakolását; a résztvevő államok nagyrésze pedig kormánya elé terjeszti a társaságban való résztvétel ügyét. A pakisztáni delegátus egyszerűen eltávozott a munkabizottság tárgyalásáról, Irán pedig megtagadta a társaságban való résztvételt. .S hogy beteljen az Egyiptom elleni összeesküvők keserű pohara, végül Japán küldöttje bejelentette, hogy nem fogadhatja el a konferencia semmiféle határozatát, ha ahhoz nem járul hozzá Egyiptom. A három nyugati nagyhatalom képviselői most már legalább a látszatot akarták megmenteni. Hajlandónak mutatkoztak szabad kezet adni az egyes államoknak a csatorna használatát illetően. Használat esetén megengedték, hogy Egyiptomnak fizethessék a használati díjat. így a társaság egy gyönge és laza szervezetté vált, mely- | nek tagjai saját belátásuk szerint határozhatnak a csatorna használatát illetően. Nagy csalódás érte az egyiptomi függetlenség ellenségeit abban is. amit tervük sikere egyik fő tényezőjének tartottak. Az európai és amerikai révkalauzok visszahívásával nem sikerült ugyanis zavart kelteni a csatorna forgalmában. Az egyiptomi, szovjet, jugoszláv, lengyel és más nemzetiségű révkalauzok hibíftlanul végzik munkájukat, sőt legújabban tíz amerikai révkalati'z kért-útlevelet, hogy az egyiptomi csatorna társaság szolgálatába állhasson. A veszély az imperialista, tervek csődjének ellenére sem múlt el. A katonai csapat és tengeri haderőösszevonások a Közel-Keleten továbbfolynak. Mindenesetre az új társaság laza összetételénél fogva nem lehet alkalmas másra, minthogy akarva nemakarva tanácskozásokat kezdjen Egyiptommal és ilymódon kísérelje meg a kérdés békés megoldását. A katonai erő igénybevétele' valószínűtlennek látszik, mivel ez az elgondolás állandóan növekvő ellenkezést vált ki a nyugati világban és leginkább az angol és amerikai körökben. Megalakult az Egyesült Atomkutató Intézet A szovjetunióbelí Dubno városában 12 szocialista állam képviselői :aláírták az Egyesült Atomkutató Intézet alapszabályait. A csehszlovák kormány nevében dr. Jaroslav Kožešník, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja írta alá az alapító okmányt. Ezen alkalommal a jelenlevő tudósítóknak többek között a következőket mondotta az új intézet jelentőségéről: Az Intézet nemsokára üzembe helyezi a legnagyobb gyorsító berendezést. Ezzel ebben a minőségben a világ legelső intézetévé válik. Beethoven-csarnok helyett HADÜGYMINISZTÉRIUM Bonnban nemrég helyezték le az 1945-ben elpusztult Beethoven-terem alapkövét. (Mint ismeretes, Beethoven Bonnban született.) A terem építése azonban pénzhiány miatt nem haladt előre. Az építkezéshez szükséges kilencmillió márkából csupán 2 millió 350 ezer márkát gyűjtöttek össze nagy nehézségek árán. Schaffer bonni pénzügyminiszter kijelentette, hogy a Beethoven-terem építésére nines pénz. A Bethoven-terem helyén néhány héttel ezelőtt nem kis meglepetésre nagyszabású építőmunkálatok kezdődtek. Az építőanyagokból azonban nem a kitűnő zeneszerző emlékének szentelt csarnok épül, — hanem á bonni hadügyminisztérium épülete, melyre hatvanmillió márkát irányoztak elő. A kukorica gépesített betakarítása Romániában hogy jobb eredményeket lehet elérni, ha a dűlők méreteinél megvan a helyes arány. Hansonlóképpen az is bebizonyosodott, hogy jobb eredményeket lehet elérni, ha a dűlők 3-4- szer nagyobbak, mint a kombájn napi normája. Ami a dűlők méreteinek arányát illeti, 500—900 méteres hoszszúságnak legjobban megfelel a 112 méter szélesség, 1200—1500 méternek 98 m, t 2000 m-nek 84 m. Egy kilométernél hosszabb dűlőknél szükséges a dűlőn keresztül 6—7 m széles útat törni a teherautók és a kocsik számára, melyek a csöves kukoricát és a felvágott kórót el. zállítják. Az is bebizonyosodott, hogy a fogatos kocsik használata nem helyes, mivel ez a termelékenységet 40 százalékkal csökkenti. A kukorica betakarítása elég nehéz munka, sok munkaerőt kíván, és éppen abban az időszakban esedékes, mikor Romániában nagy esőzések vannak. — Ezért minden percet jól ki kell használni. Minden ok megvolt tehát arra, hogy olyan megoldást találjanak, mely a betakarítást könnyebbé és gyorsabbá teszi. A népi demokratikus Romániában,, ahol a szövetkezeti termelés lehetővé teszi a gépek széleskörű használatát, a kukorica betakarítása két szakaszon ment át. A szövetkezeti és állami szektorban., bevezették a gépi betakarítást. Erre a célra használatos gépek a KV-2 kombájn és az SK 2.6 silókombájn. Mindkettő szovjet gyártmány. A KV-2 két egymástól 70 cm távolságra ültetett sorról leszedi a csövet, a növény többi részét pedig- levágja. A kombájnt DK 35-ös traktor vontatja és hajtja. Három dolgozó kezeli: a traktoros, a kombájnvezető és a segédje. Egy váltás alatti teljesítménye 7 hektár. Ezen kombájnnal való betakarítással jó eredményeket értek el. így pl. az urleascai (galaci kerület) állami birtokon 1955-ben öt KV-2 számú kombájnnal dolgoztak és igyekeztek azokat a legjobban kihasználni. A gazdaság vezetősége szervezeti» szakaszon is jól biztosította a munkát. Tíz nappal a betakarítás előtt kidolgozták a gépcsoportok irányításának tervét és a betakarítás időtervét az egyes parcellákon. A kukoricaföldeket felosztották dűlőkre. Az ilyen betakarítás tapasztalatai megmutatták, írta: Gh. Gheórghe mérnök, a Román Népköztársaság földművelési minisztériumnának dolgozója. * * * A kukorica egyike leghasznosabb növényeinknek, amely még a rossz időjárási viszonyokkal bíró hegyi területeken is kielégítő termést ad és ezáltal Románia leginkább termelt növényfajtájává vált. Mégis minden hasznossága ellenére, mely a román nemzetgazdaság számára nagyjelentőségű, a szakemberek nem foglalkoztak eléggé a kukoricatermelés kérdéseivel, és ami a legfőbb hiányosság volt, nem tűzték ki a termesztés technológiai folyamatának irányelveit. Az egész kérdéssel csak kizárólag a termelők tapasztalataira támaszkodva, foglalkoztak. — A parasztok nemzedékről nemzedékre öröklődő gyakorlata lett tulajdonkép-' pen az agrotechnika alapjává és ez kizárólag az ő ismereteikre és lehetőségeikre korlátozódott. Az első szervezett tudományos kutatások a kukoricatermelésben a mezőgazdasági kutatóintézet megalakítása után kezdődtek meg. Emellett a betakarítás kérdéseit hosszú időn át nem tanulmányozták és nem világították meg a maga teljes jelentőségében. A kukorica betakarításának legkedvezőbb időszaka sem volt meghatározva agrotechnikai szempontból, így az éretlen termés betakarításának és felhasználásának káros hatása volt az emberi egészségre is. Mindenki ’'sтёп nálunk a pellagrát, ezt a pusztító betegséget, mely a román falut sújtotta éppen az éretlen kukorica élvezetének következtében. Mivel a gazdaságnak nem volt elég teherautója, szalmagyüjtöket is használtak a behordáshoz, melyek kissé náltak a behordáshoz, melyek kisebb átalakítással megfeleltek ennek a célnak. Romániában nagymértékben használják a kukoricát, silótakarmány formájában is állatok etetésére^ Erre a célra a kukoricát az SK 2,6-®s kombájnnal takarítják be, mely a növényt szétaprítja és menetközben m teherautókba önti. A kombájnt UTOS-2 számú traktor vontatja és mozgó részeit a traktor hajtja. Ketten kezelik és termelékenysége 70—80 tonna óránként. Ennek a gépnek a használatával a földművesszövetkezetek a legjobb minőségű takarmányt tudják biztosítani állataik számára. Jó eredményt ért el ezen a téren a „Eeniniút“ szövetkezet, mely silógödröket épített és a múlt évben az összes kukoricával beültetett területet silókombájnnal takarította be. Jó eredményeket értek el még a secuieni (s romani, valamint más állami birtokok. A kukorica gépi betakarításának kérdésével Romániában a földművelésügyi és az állami birtokok minisztériumai foglalkoznak, melyek évenként állandóan emelik a mezőgazdasági egységeknek kiutalt gépek számát. A gépi betakarítás mindig nagyobb területre terjed, s ezzel nemcsak javul a munka minősége, de hamarább felszabadul a föld is az őszi munkák számára. Fordította: G. D. SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava, Krížková 7. — Tel.: 243-45. — Főszerkesztő Major Sándor — Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó n. v., Bratislava, Krížková 7. — Nyomja Merkantilné tlačiarne n. p. z. z., Bratislava, ul. Nár. povsatnia 41. — Évi előfizetés Kés 20.80 félévre . Kés 10.40 — Terjeszti a Posta hirlapszolgálata. " Á-72801
