Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-09-23 / 38. szám
10 Flfdmfives Шб. szeptember 23. Vezessük be minden gépállomáson az önelszámolást Az első eredmények MÉHÉSZET----, A gép- és traktorállomások fejlődésük aránylag rövid időszakában mezőgazdasági termelésünk döntő erejévé váltak. A gépállomásokon öszpontosul az az óriási gépi felszerelés, melynek segítségével népi demokratikus államunk segíti a szövetkezetekbe társult földműveseket és a többi termelőket is, hogy könnyebben végezhessék a munkát. A gépesítésnek a munkatermelékenység fokozása a célja és az, hogy a mezőgazdasági termelést rövidesen magasabb színvonalra emeljük. Nehéziparunk, de főleg gépiparunk állandó» növekedése lehetővé teszi, hogy mezőgazdaságunk a gépállomásokon keresztül a második ötéves terv alatt többszáz új korszerű gépet kapjon, mint pl. traktorokat, kombájnokat, vontatott eszközöket stb. Ennek következtében a gépesítés kiterjed a legtöbb mezőgazdasági munkára. így például 1960-ig a szövetkezetekben 90 százalékra emelkedik a gépekkel végzett vetés, a sarabolás 80, a szántás 93, a kombájnnal történő aratás 70, a cukorrépa kombájnnal történő betakarítása ugyancsak 70 százalékra emelkedik. A mezőgazdasági munkák gépesítésének a szövetkezetekben 98 százalékra kell emelkednie a második ötéves terv végéig. Ez azt jelenti, hogy 1960-ban 6 millió 200 ezer átlag hektár elvégzése hárulna a gépállomásokra. Hogy ezt a feladatot sikeresen teljesíthessék, be kell vezetni a már jól bevált munkamódszereket, meg kell javítani a gépállomások irányításának munkáját, meg kell tanítani a .egújabb tapasztalatok szerint dolgozni a gépállomások dolgozóit és tudatukba kell vésni a felelősséget a végzett munkáért ée a gondjaikra bízott gépekért. A szocialista üzemek tervszerű irányításának egyik legfontosabb módszere • az üzemen belüli önelszámolás Az üzemen belüli önelszámolás a szocialista üzemek tervszerű irányításának módszere, amely a szocializmus közgazdasági törvényeinek ismeretén és ' kihasználásán alapszik. A szocialista üzemek ilyen módszerrel való irányítása a munkatermelékenység fokozásának tökéletes lendítökereke és az önköltségcsökkentés, valamint a termelés gazdaságossá tételének egyik legfontosabb eszköze a traktorosbrigádokon. Az SZLKP Központi Bizottsága még 1955. februárjában feladatul tűzte a gépál'omások elé, hogy szervezzék meg és helyezzék érvénybe az Izemen belüli önelszámolást, dolgozzák ki a diferenciális teljesítményi normákat, vezessenek pontos nyilvántartást a teljesítményekről és az üzemanyag fogyasztásáról. Az SZLKP Központi Bizottságának plénuma tzze' párhuzamosan rámutatott a gépállomások belső tartalékai kihasználásának jelentőségére, főleg a géppark, az üzemanyag és az anyagi eszközök helyes kihasználására. Az üzemen belüli önelszámolúsró' tartott iskolázás befejezése után a gépállomások dolgozói egyes brigádközpontokon megkezdték ennek a módszernek érvényesítését. Az aránylag kevés tapasztalat azt mutatja, hogy az önelszámolás bevezetése jó eredményeket hozott a brigádközpontokon. Az önelszámolás bevezetésével a vicsapapáti brigádközponton mind a tervteljesítésben, mind pedig a gazdaságosságban is megmutatkoztak az eredmények. Mindenekelőtt a személyi számlák helyes Vezetésére Ügyeltek. A chrenovai gépállomás augusztus 20-ig 47. a vicsapapáti gépállomás viszont ugyanezen ideig 56 százalékra teljesítette tervét. A vicsapapáti gépállomás traktorosai a múlt év júliusában 1086 liter üzemanyagot takarítottak meg, melynek pénzértéke 2173 korona. A gépek javításánál 1690, tehát összesen 3863 koronát takarítottak meg. Egy hónap alatt ez szép eredmény. A gépállomás keretében éz a traktorosbrigád került az első helyre. A hidasi traktorosbripád ugyancsak szép eredményeket ért el a múlt évben az önelszámolás bevezetésével; a traktorosokч havi keresete átlagosan 250 koronával emelkedett. Hasonló eredményeket értek el Dunaszerdahelyen, Tapolcsányban és másutt. 1956. július végéig 343 traktorosbrigádon vezették be az önelszámolási, ami Szlovákia brigádközpontjainak 4ű,2 százalékát teszi ki. Ötvenhat brigádközponton még nem alkalmazzák teljes egészében az üzemen belüli elszámolást, de a traktorosok személyi takarékossági számlát vezetnek. A nyitrai kerületben 115, a bratislavai kerületben 111, a kassai kerületben 46, a zsolnai kerületben 37, a besztercebányai kerületben 27, az eperjesi kerületben pedig csupán 7 traktorosbrigád vezette be az önelszámolást. Ezek a brigádok ez év első öt hónapjában 289 210 liter üzemanyagot takarítottak meg. Az üzemanyag pénzértéke 667 132,40 koronát tesz ki. Az üzemanyagokon a kassai kerület traktorosbrigádjai 161913 koronát takarítottak meg. A gépek karbantartásánál és javításánál az őszszes nevezett brigádközpontok 1 millió 846 717 koronát takarítottak meg ez év május végéig. A legnagyobb megtakarítást a bratislavai kerület gépállomásai érték el. A megtakarított üzemanyagokért 44157 korona jutalomban részesültek az önelszámolás szerint dolgozó brigádközpontok traktorosai. Az üzemanyag takarékosságban az a 33 gépállomás ért el szép eredményeket, amelyek alkalmazzák az önelszámolást. Hiba azonban, hogy ezek közül csak 16 gépállomás fizetett ki prémiumot a traktorosoknak. A többi gépállomás azért nem jutalmazta meg az üzemanyagtakarékosságban szép eredményeket elért traktorosokat, mert vezető dolgozóik nem vezettek pontos nyilvántartást. Az ilyen hanyagságokat mielőbb meg keH szüntetni. Hiányosságok az önelszámolás bevezetésénél Az üzemen belüli önelszámolás érvényesítése a gépállomásokon és a brigádközpontokon elég kedvező. Ami viszont az önelszámolás minőségét illeti a brigadközpontokon, távol állnak a kellő színvonaltól. Miért? A technikai káderek nem tekintik az üzemen belüli elszámolást a tervszerű irányítás módszerének. A gépállomások és a brigádközpontok egyes vezetői csupán személyes feladatot látnak az üzemen belüli elszámolás érvényesítésében. Ez pedig összefüggésben van a gépállomások technikai és vezető kádereinek aránylag alacsony közgazdasági képzettségével. Sajnos azonban ez a hiányosság megnyilvánul a főiskolai képzettséggel rendelkező egyéneknél is. További nagy hiba az, hogy nem minden brigádközponton állapították meg a teljesítményi normákat és az üzemanyag szükséglet normáit. A körzeti agronómusok valahogy elhanyagolják a teljesítményi normák helyesbítését azokon a brigádközpontokon, melyeken nehezebb feltétetek vannak. Ennek következtében sok esetben nem akarnak dolgozni a traktorosok az üzemen belüli elszámolás elvei szerint. A technikai kád írek nem vezetik kellőképpen a mezei naplókat. ami megnehezíti a traktorosok prémiumára való jogosultságának megállapítását. Sok gépállomáson és brigádközponton helytelenül tárolják és kezelik az Üzemanyagot, a leltározást pedig felületesen végzik. -. Ennek aztán az a következménye, hogy a megtakarított üzemanyagokért aránylag kevés prémiumot fizetnek ki a traktorosoknak. Követésre méltó példa Ezeket a hiányosságokat azonban el lehet távolítani. Az üzemen belül, elszámolás érvényesítésére alaposan készülnek a varaiméi járásban 'evő hrabolcei brigádközportt tagjai. A diferenciés normákat már megállapították és gondosan megvitatták a traktorosokkal. Mulár József körzeti agronómus a többi dolgozókkal karöltve térképiét állított össze brigádja részére, melyen feltüntették az egyes parcellákat. A térkép szerint a brigádközpont gazdászneje könnyen kiszámíthatja a traktorosok bérét, mert tudja, ki milyen munkát végzett az egyes parcellákon. A brigádközpont minden egyes tagja személyi takarékossági számlát vezet. Ezen a brigádközponton a traktorosok ezideig nem kaptak prémiumot a megtakarított üzemanyag után, sem . a gépjavításnál elért önköltségcsökkentésért, mivel nem vezettek pxmtos nyilvántartást. Most azonban a brigádközpont gazdásznöje és Kozák András, a brigádközpont vezetője bátran mondják, hogy az üzemen belüli önelszámolás következtében megjavult a munkaszervezés és az igazságos jutalmazást is bevezetik. A jövőben az üzemanyag takarékosságért és a gépjavításoknál elért önköltségcsökkentésért prémiumot kapnak a traktorosok. A brigádközpont vezetőjének és gazdásznőjének tökéletes áttekintése van mindenről. A hrabovcei brigádközpont a traktorosokról való gondoskodásban is példaképül szolgálhat. Példás tisztaság uralkodik mindenütt, rendezett; fehérre meszelt közös szállás áll a traktorosok rendelkezésére, akik otthonosan érezhetik magukat. Ez pedig a munkára is kihatással van. Az üzemen belüli önelszámolás bevezetésének előnye óriási a brigádközpontokon. Szükséges azonban, hogy a gépállomások vezető dolgozói értékeljék és kihasználják az eddigi tapasztalatokat. melyeket az üzemen belüli önelszámolás érvényesítésével szereztek. A brigád központokon .elért eredmények arra ösztönöznek bennünket, hogy minden gépállomáson bátrabban lássunk hozzá az üzemen belüli önelszámolás bevezetéséhez. R. N. Túltermelés vagy Én azt hiszem, rossz szervezés az oka, hogy a mézfelvásárolé szövetkezetünk csak egy kiló és pár deka méz átvételét biztosítja családonként. Az ez évi méz jó szervezéssel felvásárolható és értékesíthető. A mézfelvásárló szövetkezetben mindig kell raktáron lenni tartalékméznek, mert a méztermelés mint az idén is tapasztalható, nagyon változó. A mi vidékünkön júniusban 9 nap alatt az erős családok 30—35 kg mézet hoztak, azóta pedig a napi fogyasztást sem elégíti ki a méhlegelő. Sok méhészetben már könyökig is be kell nyúlni a mézeskannába, na azt akarja a méhész, hogy jövőre Is hozamképes családai legyenek. Az idei kiváló évnek tetsző évből, közepes méhészeti év lett. Mi méhészek is hibásak vagyunk, hogy előbb nem gondoskodtunk jó mézértékesítő szövetkezet megalapozásáról, amely képes lenne belföldön a mézünket poharazva az üzletekbe elhelyezni és nagyban külföldre elszállítani. Plakátok segítségével a fogyasztóknak tudtára kellene adni, hogy egy negyedkiló méz tápértéke háromnegyedkilő hús tápértékével egyenlő. A méz tehát nem drága, különösen gyermekek táplálására fontos, mert pótolhatatlan tápanyagokat tartalmaz. Ezt sok híres orvos és tudós megállapította. Hossz az egyenlősdi átvétel A szövetkezeti méhészektől is csak annyit vesznek át, mint a magánméhészektől. Ha nekem az évi tervem minden családra 12 kg méz, (ezt nemcsak az évi, de az ötéves tervben is elfogadták), akkor az állami felvásárlási tervben is (ami ez évben csak 1,55 kg) 12 kg-nak kellene szerepelni. Ennyi mézet kell a fogyasztóknak idejében eladni. A szövetkezeti méhészektől a tervezett méztermést tervszerűen is vegyék át, éppen égy mint ahogy a búza felvásárlása történik. Négy évvel ezelőtt szövetkezetünk tagsága azt akarta, hogy minden mézet szétosszunk a munkaegységekre. (Akkor sokkal kevesebb mézünk termett.) Én akkor azt mondtam, hogy Hordástalan időben végzett kaptárbontás után könnyen kitör a rablás. Különösen a gyenge családokat támadják még, mert ezek nemigen tudnak védekezni. Tapasztalatom szerint a rablás egyszerű módon megszüntethető akkor, ha csak eov-egy családra szorítkozik. Én már két ízben alkalmaztam az alábbi módszert teljes sikerrel. A megtámadott és kellően nem védekező család kaptárát egy pálcával minden oldalról erősen megcsapkodtam. Előzőleg a kijáró nyílást kibővítettem. A zörgetésre a bent levő rablók menekülni igyekeztek, de a megtámadott család is felzúdult és kitört a kaptárból. Két-három perc rossz szervezés? először teljesítsük államunk iránti kötelezettségünket, a méz árából fizessük ki tartozásunkat a bankban és csak azt osszuk el, ami marad. Most IX mázsa mézünk eladó, de nincs vevő. Tartozásunkat a bankban már kiegyenlítettük, de a tagság hallani sem akar róla, hogy a mézet szétosszuk. Csak eladni, mert kell a pénz. A méz átvételén javítani lehetne, ha poharazásra megállapított 30 filléres munkadíjat inkább 80 fillérre emelnénk poharanként. Az üvegeket alaposan meg kell mosni és fényesre törölni. Szerintem ilyen munkáért kevés a megállapított díj. Nagyon elősegítené a forgalmat, ha az üzletek mézet is átvennének más áru, pl. kaptár, prokoprács stb. ellenében. Idényben minden méhész szívesen vásárolna szükséges méhészszerszámot, de mit tegyen, amikor pífnze nincs, a mézet pedig senki sem veszi meg. Karácsonykor már ezer helye van a méz árának és olyankor senki sem szívesen költ apróbb dolgokra. A külföldi piacokkal is felvehetjük a versenyt, de mindjárt idény után tudnunk kell mennyi mézünk van és háromféle átvételt lehetne biztosítani háromféle ár mellett. Például júliusban az átvételi ár kg-ként 20 korona lehetne, októberben 21,- és decemberben 22.- korona. Ki melyik időszakra akarná szállítani a mézet, arra a szállításra jelentené be a mennyiséget. Ebbe a különbözeti összegbe az adót is be lehetne számolni, nem kellene a méhészt külön zaklatni és ebből az árkülönbségből tekintélyes forgótőkét lehetne összehozni a mézértékesítő szövetkezetben. Ha talán az egész tökére nem lenne szükség, osztalék formájában az évi vagy az ötéves tervek teljesítése után visszafizetnék. Ha ez a forgótőkénk kevés lenne, úgy 5 kg méz értékében kötvényeket keilen* kibocsátani, ami még nagyobb alaptőkét biztosítana. A méz folyékony arany, még a.színe is hasonló az aranyéhoz. Racskó János, Ipolynyék. múlva a kijárót leszűkítettem a szokásos egy méhjárásnyira. A kint rekedt és bent felzúdult méhek most már annyira eltorlaszolják a kijárót, hogy a rablók nem tudtak újra behatolni. Egy ideig még folyt a birkózás és öldöklés, de a család erélyesen védekezett. Szükség esetén a kíjárót újságpapírral takarhatjuk le, hogy a kutató méhek között zavart keltsünk. Nincs tapasztalatom arról, hogy nagyobbarányú, vagy éppen általános rabláskor mennyire vál be ez a művelet, de hiszem, hogy olyankor is sikerrel alkalmazható. U. S. (M) Méhésztársunk nagyon égető probléma megoldásához keresi az uta-t, jő volna, ha ehhez az ügyhöz minél több méhésztárs hozzászólna. Közös erővel könnyebben rendet tudunk teremteni évek óta elhanyagolt méhészgazdaságunkban. Főképpen a mézfelvásárló szövetkezet vezetői szóljanak hozzá, mert őket éppen úgy érinti az ügy, vagy talán még jobban, mint a méhészeket. Szerkesztőség A rablás megszüntetése Ne hiányozzék étrendünkből I Szerszám az anyabölcső fedelének leszedésére Egyik legkedveltebb gyümölcsünk. az alma. Világszerte mindenütt szives- | örömest fogyasztják. Miért terjedt el ez a gyümöí'ce jobban a többinél? Hiszen összetétele nem különbözik jelentősebb mértékben gyümölcstársaitól. Ha e kérdés nyitját szorgalmasan keressük, hamarosan megkapjuk a magyarázatot. Az alma egyik nagy előnye, kiváló tárolhatósága. Nemcsak érése idején fogyaszthatjuk, mint sok más gyümölcsöt. Alkalmas helyen és megfelelő módon éltévé ősztől akár a kővetkező év nyaráig, vagy éppen az újig is áll. Ugyancsak előnye, hogy temérdek, egymástól eltérő ízű almafajta között válogathatunk. Így az almát hosszú ideig naponta ehetjük, mégsem ónjuk meg. Az almában levő táplálóanyagok úgy értékesülnek a Ieghasznosabban, ha éhgyomorra fogyasztjuk. Reggel felkeléskor együnk egy almát. De jól rágjuk meg, hogy a benne levő táplálőanyagok — többek között a különféle savak, sők, vitaminok — könnyen felszívódjanak. Lehetőleg sose hámozzuk meg az almát, hanem inkább jól megmosva fogyasszuk. A héjában ugyanis fölöttébb értékes táplálóanyagok halmozódnak fel, s ezek a felesleges hámozással elvesznek. Almaevéskor megindul az egész-I séges nyálképződés, gyomornedvterj melés, s így a gyümölcsevéet követő reggeli táplálóanyagai is jobban értéke sülnek. Az almában levő táplálóanyagok közül a legértékesebbek egyike a C- vitamin. Igaz, gyümölcseink egyikemásika soka! több C-vitamint tartalmaz, csakhogy ezek legtöbbjét bajos tárolni. Az alma C-vitamin mennyisége, sajnos, a tél folyamán csökken. Ezt a csökkentést azonban fékezhetjük. Olyan tárolóhelyiségben tartsuk az almát, amelynek a hőmérséklete nem emelkedik a + 5 fok fölé. Végül az is megjegyzendő, hogy a C-vitamin az almában nem egyenletesen, nem arányosan helyezkedik el. A legtöbbje közvetlenül a héj alatt van, a gyümölcshúsban már kevesebb található. Ha az almánk színe nem egyforma, mondjuk az egyik fele piros, a másik sárga, akkor a piros almafél tartál-Helyreigazítás Lapunk 37. számában „A gömöri dombok alatt" című riport egyik képaláírásába technikai okokból hiba csúszott. A képen látható 25 vagon férőhelyes raktár nem a lekenyei, hanem a gömörhorkai szövetkezet tulajdona. mázzá a több vitamint. Az almában a C-vitaminon kjvül némi karotín is található, mely a szervezetünkben A-vltanúnná alakul. A különféle sókról is meg kell emlékeznünk, amelyeket az almában felderítettek. Közöttük szerepel a mész, a foszfor, a magnézium, a nátrium, a kálium s egy kevés vas. Ezért igen ajánlható a növekedésben levő, vérszegény gyerekek számára. Gyógyszerként használt táplálékaink között is első helyen szerepel az alma. Kitűnő szabályozó. Ha az almát nyers pép alakjában fogyasztjuk, hasmenés esetén dugító, székrekedéskor Viszont bélműködést serkentő hatása van. Még akkor is érvényesül ez a hatás, ha az orvos súlyos, heves lázakkal járó bélzavarok, bélhurutok ellenszeréül javasolja. Ilyenkor célszerű kétnapos almakurát tartani, amikor a napi ötszöri étkezés mndegyikére 10—30 deka almát számítva, egy nap alatt elfogyaszthatunk körülbelül másfél, kilőnyit. Egyéb táplálékot ilyenkor nem kap a beteg.„ Az alma tehát szerfölött kedvezően befolyásolja bélműködésünket, ezért se télen, se tavasz idején ne hiányozzék napi étrendünkből I. Polák, Szene A födött anyabölcső hegyén a gubő és a külső viaszfödél közt hézag van. A méhek le szokták szedni a viaszt az anya kelése előtt. Az anyának tehát csak a gubót kell körberágnia. Ha az anyabölcsőt kalitkázzák, a viaszfödél eltávolítása elmarad. Jordan Szerint az ilyen bölcsőből közepesen 5 órával később kell ki az anya. Segíteni lehet rajta, ha a kalitkába kísérő méheket is rekesztenénk, vagy oldala anyarácsos volna a család.munkásainak bebocsátására. A bezárt munkások azonban sokszor nyugtalankodnak, egy részük el is pusztulhat. Az anyarácson pedig a karcsúbb anyák kiszabadulhatnak. Jordan azt ajánlja, hogy a födött bölcsöket ne kalitkázzuk, hanem mindjárt pároztatókba osszuk szét. így a méhek tovább gondozhatják a bölcsőket, lebonthatják a viaszfedelet. A pároztatónak azonban többkeretesnek kell lennie. Ha mégis kalitkáznak, a viaszfedelét magának a méhésznek kell leszednie. Körömmel is sikerül, de jobb erre készített fedélnyitóval. 30 mm hosszú szeget fanyélbe kell verni, fejét lecsípni, szabad végét laposra kalapálni, reszelővei élesíteni és derékszögben meghajlítani, a viaszfedél felnyitása nem kényes, nem kel] az anya megsérülésétől tartani, mert a gubő szívós. Feltevések szerint az anya így több levegőhöz jut, de a viaszfedél eltávolításának hasznát nem sikerült bizonyítanunk. Érdekes Jordánnak az a megállapítása, hogy a viaszhegyű bölcsőből közepesen 5 órával később bújik ki az anya. Említést érdemel, hogy a méhek a munkás és a hdresejt viaszfedelét is igen sokszor leszedik. Különösen heresejteken feltűnő ez, mert a gubő selymes. Az indiai méh hereálcája úgy szövi gubóját, hogy a sejt száját takaró rész közepén egy kis orrocskán lyukat hagy. A fejlődő báb tehát bőven kap levegőt. A fiasítá60s sejt viaszának elhordása egyébként ősi szokás. A poszméhek a gubő megszövése után lebontják a viaszsejtet és anyagát új sejt építésére használják. A csupaszon maradt gubő sejtként szerepel, a méh kikelése után eieségraktár lesz. HIRDETÉS Megrendelésre 40 literes méhkasokat készít darabonként 50 koronáért. Sztrida János, Dvory nad Žitavou, č. d. 227. okr. Nové Zámky.
