Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-09-23 / 38. szám
4 rSídmäves 1956. szeptember 25. HARC A BŐ TERMÉSÉRT Alig három éve annak, hogy a Szovjetunióban az ország keleti és délkeleti körzeteiben heverő szűzföldék megművelésére vettek irányt. Ezalatt a rövid idő alatt hatalmas munkát végzett a szovjet nép. Megváltozott az eddig lakatlan Volpa-vidék, Szibéria, Ural és Kazahsztán arculata. Ott, ahol nemrégen még a dudvával és csalittal benőtt sztyeppe uralkodott, most beláthatatlan táblákon hullámzik a búzetenger. Ezeken a helyeken több száz új falu épült és óriási gabonatermelő gazdaságok és üzemek létesültek. Ebben az évben bő gabonatermés van a szűzföldek helyén. Az újonnan megművelt területről ebben az évben több mint 300 millió mázsa gabonát, főleg búzát kell betakarítani. Ez óriási segítség lesz a Szovjetunió közgazdasági helyzetének megszilárdításához és a szovjet nép életszínvonalának emeléséhez. Egy országnak mindig a gabonatartalék adta meg a gazdasági felvirágozáshoz szükséges alapot. A Szovjetunióba, ahol a nép életszínvonalának emelése az állam legfőbb feladata, különösen fontos, hogy minél nagyobb gabonakészlettel rendelkezzék. Ehhez pedig a legegyszerűbb út volt az ország keleti és délkeleti körzeteiben levő szűzföldék megművelése. A szűzföldek felszántásával több mint 30 millió hektárral bővült a Szovjetunió Vetésterülete. A gabonatermelésben elért többlet több európai ország összes gabonatermésének többszörösét teszi ki. Miként sikerült elérnünk ezeket a kiváló eredményeket? Legfőbb jelentősége van annak, hogy a szovjet állam egyre nagyobb súlyt fektet az ipar, de különösen a gépipar fejlesztésére. Ha nem rendelkeznénk ilyen fejlett iparral, amely el tudja látni a mezőgazdaságot a legkorszerűbb gépekkel, még csak nem is gondolhatnánk ilyen óriási területek megművelésére. Aki 1954. tavaszán és 1955-ben látta, hogyan szállítjuk a legkorszerűbb mezőgazdasági felszerelést keletre, világosan meggyőződhetett mezőgazdasági gépiparunk fejlettségéről és sokrétűségéről. A traktorokat, ekéket, vetögépeket, boronákat és egyéb mezőgazdasági gépeket egész vonatkaravánok szállították a keleti körzetekbe. Az építkezési vállalatok összerakható házakat, éttermeket és áruházakat készítettek az új szovhozok számára. A gépek azonban mitsem érnek emberek nélkül. A szűzföldek megművelésére előreláthatólag 500 000 erős elhatározásé emberre volt szükség, akik értenek a munkához és le tudják küzdeni a természet ezernyi akadályát. Ezt a problémát nem lehetett megoldani a megszokott módon, mivel a Szovjetunióban már régen nem létezik munkanélküliség és túlnépesség. És pont éppen ekkor mutattuk meg az egész világnak, milyen óriási erőt adnak egy szocialista állam fiainak a haladó eszmék. A Szovjetunióban kipattant egy hatalmas hazafias mozgalom szikrája. Ennek a mozgalomnak a kommunista párt volt a szervezője, végrehajtójává és fő erejévé pedig a szovjet ifjúság lett. A fiúk és lányok óriási hadserege önként jelentkezett, hogy felvegye a harcot a mostoha természet ellen. Az ifjúság bebizonyította, hogy megérdemli a szovjet nép bizalmát. Minden szépítés nélkül büszkén mondhatjuk, hogy a szűzföldek megművelése a szovjet nép olyan hőstettévé vált, melyre nincs példa az emberiség történetében. Mit értünk e! a Szovjetunió új gabonatermő körzeteiben? Mi történik itt most, amikor teljes ütemben folyik az aratás? Megemlítünk néhány számot, már csak azért is, mert a számok és a tettek bizonyítanak a legjobban. Az újonnan megművelt szözföldeknek csaknem felét a szovhozok művelik. A Volga és az Ural mentén, Szibériában és Kazahsztánban 425 új gabonatermelő saovhoz alakult. A szovhozok mindegyike több mint 23 000 hektár vetésterülettel rendelkezik. Vannak azonban olyan szovhozok is, melyek 40—50 000 hektárnyi vetésterületen gazdálkodnak, A legnagyobb szovhoz a „Železnodorožnij” a kusztanai körzetben van, amely 59 ezer hektár vetésterületen gazdálkodik. Meglepő változásokat ér el a Kazak Szovjet Köztársaság mezőgazdasága, amelynek alig volt némi része és jelentősége a Szovjetunió gabonatermelésében. Most az ország vetésterülete 20 millió hektárral bővült. 1953-ban 250 szovhoz volt az országban, melyek főképpen állattenyésztéssel foglalkoztak és csupán 1 millió 600 000 hektár területet müveitek. Az államnak 8 millió mázsa gabonát adtak akkor. Jelenleg, a szűzföldek megművelése után 11 millió 300 000 hektár földön 582 szovhoz gazdálkodik és ebben az évben 90 millió mázsa gabonát adnak az államnak. Az országnak ebben a részében új adminisztratív körzetek alakultak, melyek a múlt évben még nem voltak a térképen. így például a leningrádi körzet kokcsetavi kerülete csupán néhány hónappal ezelőtt alakult. A kerületben 13 szovhoz van, melyek 290 000 hektárnyi földet műveltek meg és 4 millió mázsa gabonát adnak az államnak. Az akmolinski körzetben ugyancsak űj kerületek alaku'tak, melyeknek ugyancsak nagy gazdasági jelentőségük van. Hasonlóan megváltozott a helyzet a többi autonom köztársaság területén is, ahoj szűzföldeket műveltek meg. A tények megdöntötték mindenféle jóslatot a nagyon alacsony hektárhozamokról. Az új szovhozokban többnyire 10—12 mázsa a hektárhozam. Vannak azonban olyan szovhozok is, melyek 18-20, sőt néha még ennél is több mázsa gabonát takarítanak be hektáronként. A kosztanai körzetben, amely a legnagyobb gabonatermelő körzet, 4 millió hektár vetésterület van. Erről a területről 11—12 mázsás hektárhozamra számítanak. A „Kazahstanres” szovhozban 21, a „Timirjazeva” szovhozban pedig 25 mázsa gabonát termeltek egy-egy hektáron. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a megművelt szűzföldek körzetében alakult szovhozok adják ад államnak a legolcsóbb gabonát. Még a hét-nyolc mázsás hektárhozam mellett is jelentős jövedelemre tehetnek szert a szovhozok. Némelyik mar ebben az évben elért jövedelemből vagyis gabonatermésből teljes egészében megtérítheti az államnak a szovhozgazdaság építésére és berendezésére fordított összeget. Ezek egyike a (Železnodorožnij.' nevű szovhoz, amely az idei gabonatermésből 13 millió rubel tiszta jövedelemre számít, kiépítésére és felszerelésére pedig csupán 11 millió rubel költségre volt szükségük. Az alma-atai körzetben levő „Iiiskij“ nevű szovhoz, amelyet 1955-ben alakítottak, már befejezte az aratást. Tiszta jövedelem 8 millió rubel, ami teljesen elegendő a szervezésére fordított pénzösszeg fedezésére. Az aratás a mezőgazdasági termelés legfelelösségteljesebb és legfontosabb szakasza. Az aratási munkák jó szervezése és sikeres folyamata állandóan a kolhozok, a szovhozok és a gépállomások figyelmének középpontjában áll. Július végén a szibériai és kazahsztáni mezőgazdasági dolgozók értekezletet tartottak. Az értekezleten kötelezettséget vállaltak, hogy ebben az évben 1—1 milliárd púd gabonát adnak az államnak. Ilyen óriási gabonamennyiséget még sohasem adtak ezek a körzetek az államnak. Az aratások sikerét ezekben a körzetekben nagyban elősegítik a legmodernebb mezőgazdasági gépek. Csupán Kazahsztán területén 61 000 kombájn, ugyanannyi teherautó és egyéb mezőgazdasági gép dolgozik. Az összes aratási munkálatok a mezőgazdasági-traktorosbrigád kötelékébe összpontosulnak, melyeket rendszerint egy tapasztalt mechanikus irányít. Minden brigádnak 8—12 kombájn, gabonatisztító és egyéb gép áll rendelkezésére. Az aratás időszakiban 3000 hektárról kell betakarítaniok a termést A napi norma 10—12 hektár egy kombájnra, a föld termőképessége szerint. A kombájnosok és a traktorosok anyagilag érdekeltek a normák túlteljesítésében, mert a végzett munka szerint kapják fizetésüket. Ha a normát túlteljesítik, jövedelmük arányosan emelkedik. Kombéjnosaink az idei aratásban is bebizonyítják kimagasló tudásukat. Például az alma-atai körzetben levő „Kaskelenskij” szovhozban, amely az elsők között fejezte be az aratást,' 13,8 mázsás átlagos hektárhozamot értek el a 23 000 hektárnyi területen. Ebben a szovhozban dolgozik Georgij Bastatov kombájnos, aki 18 munkanap alatt 521 hektáron végezte el az aratást és 6000 mázsa gabonát csépelt ki. Alexij Mikenkov 536 hektáron végezte el az aratást 19 nap alatt ée több mint 6000 mázsa gabonát csépelt. Az llijski szovhozban Ivan Danilov kombájnos 20 munkanap alatt 6990 mázsa gabonát csépelt ki. Az észak-kazahsztáni körzet Ba’anguljski szovhozábaVi Ivan Padaljko, a kombájnos aratás mestere, a múlt évben 1210 hektáron végezte el az aratást, s ebben az évben 25 hektár az átlagos napi teljesítménye. A kosztanajszki körzetben levő „Majakovszkij” szovhozban nagyon jól végzi munkáját a búza betakarításánál az egész körzetben Ismert Alexandr Osjikin, aki kitűnő munkájáért már több kitüntetést kapott a kormánytól. Egyszerű szovhozember ő, akiből mérnök és tudós lett. Magasabb fokú műveltségre tett szert és a tudományok jelöltjévé vélt. Az aratás kezdetétől társaival együtt dolgozik a földeken, mint kombájnos. Az összes szovhozokban mindenhol fiatal fiúk és lányok dolgoznak, akik az ország különböző részeiből jöttek az aratási munkák segítségére. Főleg moszkvai, ieningrádi, kievi és charkovi diákok. Szervezetten érkeztek munkahelyükre és ellátásukról kellőképpen gondoskodva van. Ki kell emelnünk azt az örömteli tényt is, hogy az űj gabonatermelő szovhozokban Csehszlovákia, Bulgária és Románia ifjúsága is segített az aratási munkálatokban. Mindenütt tárt karokkal fogadták okét és a munkában derekasan megadták helyüket. A sikeres begyűjtésért folyó harc végső szakaszába lépett az újonnan megművelt szűzföldeken. Nem fér hozzá semmi kétség, hogy a szozjet nép ragyogó győzelemmel fejezi be ezt a harcot. » TEK-2 típusú burgonyakisžántó-gép után szorgalmas asszonyok szedik össze a termést a pozsonyszőlősi EFSZ 10 hektáros parcelláján Egy gép napi teljesítménye 2 hektár. Boldogfán javul az EFSZ munkája A boldogfai szövetkezet állatgondozói elhatározták, hogy a tehénistállóban állandó éjjeli és nappali szolgálatot tartanak. így az istállók tisztántartásával is hozzájárulnak az eredmények növeléséhez. Most napi 6,4 literes tejátlagot érnek el, a borjaknál pedig id. Szabó Ferenc pedig napi 60 dekás súlygyarapodást. Szorgalmas munkájáért a műit félévben a KNB-tól jutalmat kapott. A sertések körül Szabó Ferenc és Molnár Károly szorgoskodnak. Az anyadisznók istállójában Jankó Kálmán a fakorlátokat vascsövekből készült kerítéssel cserélte fel és ennek az az előnye, hogy a vas nem szívja magába az ammóniák bűzös párolgását. Szabó Géza 42 anyadisznót gondoz jó eredménnyel. A boldogfai szövetkezeti tagok szorgalmas munkát végeznek. Most fejezik be a lóistálló építését. Leleményességükkel és kezdeményezőkészségükkel elérték, hogy szövetkezetük a járásban az elsők közé tartozik. L. Klapuch, Szene Őszi vetések talajelőkészítése a kapúsnövények után Az őszi vetések terméseredményében sokkal nagyobb jelentősége van a vetés időpontjának, mint azt általában gondolják. Amíg a tavaszi vetésnél gyakori az elhamarkodás, az őszi vetésnél 5—6 hetes késésbe könnyen belenyugszunk. Tapasztalataink szerint szeptember közepén vetett búza hektárhozama két-három mázsával több, mint az október közepén vetett búzáé, négyöt mázsával mint a novemberi, 10-15 mázsával több mint a decemberben vetett búzáé. Vetettem járó búzát decemberben és februárban. Vetettem jarovizált őszi búzát tavaszi búza helyett, de terméseredménye meg sem közelítette az idejében vetett őszi búza hozamát. A tavaszi búzák terméshozama is mindig lemarad az őszitől. Dél-Szlovákiában nem sok értelme van a tavaszi búza termesztésének, mert nemesített tájfajta őszi búzáink többet teremnek és sikér tartalmuk sem kevesebb. Először a rozsot vetjük a gabonafélék közül, kapáselőveteménye csak a korai burgonya lehet, Burgonyaszedés után a szár a földön marad kilúgozva. Még a szakirodalom is többször ajánlotta a burgonyaszár si’ózását. Ettől sokkal jobb takarmányt is biztosíthatunk állatainknak. A silózott burgonyaszár nem termelőértékű, csak éhségcsillapító. Hogy ha burgonya után tavaszit vetünk,a szárat beforgatjuk a i talajbe és minden rendbe van. Más a hlyzet az őszi vetéseknél. A burgonyaszedéssel annyira fellazítjuk a talajt, hogy forgatásra nincs szükség. Ha megszántjuk a földet, a hantok tetején jó magágy képződik, a mag rövidesen kikel, pár hétig szépen fejlődik. De amikor a vetésgyökerei elérik azt a mélységet ahová már nem ért el a henger tömítő hatása. Megáll a fejlődés, a vetés nem tud kellően elbokrosodni. A ttengődi a telet. A csapadék ugyan összetömíti a talajt, de már késő. Nincs ideje a növénynek a megerősödésre, mert a rosszul bokrosodott tőből csak egykét szár hajt ki, mely később kurta kalászokat növel. Ebből láthatjuk, hogy őszi vetés alá a burgonyaföld forgatása nemcsak felesleges, hanem káros is. A burgonyaszárat legjobb lógereblyével összegyűjtve e’.hordani és szétteríteni a legközelebbi legelőn vagy réten. Ott tavaszig elkorhad és szemmel látható hatást gyakorol a növényre. Istá'lótrágyához vagy kompeszthoz nem való, mert az esetleges burgonyabetegségeket terjeszti a szántóföldön. A burgonyaföld rendszerint heoehupás, ezt elsősorban simítóval egyenlítjük el. A szükséges műtrágyát az elsimított talajra szórjuk és tárcsával, boronával bedolgozzuk. Akár rozsot, akár búzát vetünk a burgonyaföldbe, okvetlen tömítsük hengerrel, szükség esetén kétszer is megjáratjuk. A laza szerkezetű homokföldet se szántsuk, amelybe burgonya volt, dacára annak, hogy a homok rövidebb idő alatt ülepedik meg mint a kötött talaj. Hogy tavaszra a talaj gyomos lesz vagy nem, az attól függ hogyan gondoztuk a burgonyát. Különbséget kell tennünk a korán és későn érő kukoricák földjei között. A szeptember közepén szárastól betakarított kukorica után egy egész hónapig elhalasžthdtjuk a vetést és van idő a gyomtalanításra. Az október elején betakarított kukoricánál már csákókét hetünk van a talaj előkészítésére. Az október közepén érő kukorica betakarítását azonnal kövesse az előkészítési munka és a vetés. De itt jobb, ha a vetést nem erőltetjük, hanem a földet tavasziak alá hagyjuk. Vetés alá meg kell szántani a kukoricaföldet, de előbb két dolgot kell elvégezni. Az egyik a kukorica hólyagos üszögjének elpusztítása, mert ennék spórái a földben terjednek, nem pedig vetőmag útján, mint a búza üszögje. A másik feladat: a kukorica vastag, erős tövét mielőbb el kell korhasztani, hummusszá alakítani. Gondoskodni kell a talajbaktériumok életének és munkájának biztosításáról elegendő nitrogénnel. Különben a búza elől elfogyasztják a talaj nitrogénjét. Nitrogénhiány miatt megsárgul a vetés, de tavasszal salétromozással gyógyítani lehet. Mégis különb termésre számíthatunk, ha ősszel és télen a hó alatt is hiánytalanul táplálkozhat. Mivel a hólyagos kukoricaüszög spórái elpusztítására alkalmas szer a mésznitrogén, és a nagytömegű gyökér elkorhadásához is nitrogén kell, a kukorica tarlót azonnal szórjuk meg hektáronként 180 kg mászni trognénel. Szántás előtt a tarlót tárcsás boronával aprítsuk össze. Mégpedig a tárcsaöorona első párját egyenesen csak vágásra, a hátsó párt szögra állítva keverésre állítsuk. Utána 18—20 cm mélyre ekével vagy nagy átmérőjű tárcsával beforgatjuk a felaprífott tarlómaradványokkal kevert porhanyós réteget. Ezáltal ■ morzsalékos és hézagmentes lesz a talaj. A mésznitrogén miatt egy hétig várjunk a vetéssel, akár ekével, akár tárcsával fordítottuk le a tarlót, alulról gyommagokat hoztunk fel.' A vetés gyomtalanítására csak tavasszal kerül sor. Cukorrépa után ritkán szoktak búzát vetni. Adó&iat azonban olyan helyzet, pl. forgóbaugratás, hogy búzát vetünk cukorrépa után. Az ilyen forgó 1. kukorica istállótrágyázva, 2. tavaszi árpa vörös herével, 3. vörös here, 4. cukorrépa, 5. búza. A cukorrépa mint elóvetemény arról nevezetes, hogy az összes kultúrnövények között a legcsekélyebb gyökörmaradványokat hagyja. A cukorrépa szedése éppen ezért nagy talajlazítással jár. Utána szántani és az ülepedést bevárni nem lehet. Ezért teljesen elegendő, ha a répatáblát tárcsázással, hengerezéesel és boronálással készítjük elő és azonnal vetünk. , A novemberben betakarított répaföldet csak tavaszi vetés alá szántsuk meg, de minél előbb. Az őszi búza vetőmagszükségletét nagyban befolyásolja a vetés időpontja. Hogy ha alapul vesszük, hogy jól előkészített magágyba október első tíz napjába 175 kg-ot kell vetni, akkor szeptemberben 160 kg is elegendő. Október második felében már 190 kg-ra kell emelni a vetőmagmennyiséget hektáronként. Lósy Béla, Kolta Ne etessünk csövesen kukoricát Jobb étvággyal eszik a hízó, kevesebb abraktakarmány keli a hizlaláshoz, tehát jobban jár a gazda, ha nem csövesen, hanem morzsolva és dará va eteti a kukoricát. A csövekről ugyanis a jószág .rosszul rágja le a szemeket, így az értékes abraktakarmányból mintegy 20 százalék veszendőbe megy és a csutka is a trágyába kerül. A csövesen etetett kukorica-szem mennyiségének minden mázsájával 16 kg húst és zsírt nevel a jószág és ha ugyanezt a kukoricát lemorzsoljuk és darálva etetjük, minden mázsa darával 20 kg húst és : nyerünk. Ne etessünk tehát у csövesen kukoricát!
