Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-07-01 / 26. szám
II 9Z rátus gazdaságos méretért áílapítsuR még a munkaterv éá a 6ahkellenőrzés elmélyítése révén; b) a költségvetési szervezetek vezetőinek biztosítsunk nagyobb szabadságot a dolgozók vállalaton belüli áthelyezésében és a tisztség - illetmények megállapításában, az alkalmazottak létszámának és a megállapított béralapoknak betartásával. B) Távlatilag végrehajtandó intézkedések A javasolt azonnali és rövid határidős intézkedések csupán részben oldjak meg a népgazdaság jobb tervezésének és irányításának problémáit. Annak érdekében, hogy további lényeges javulást érjünk el a népgazdaság irányításában, a kölcsönösen egybehangolt intézkedések egész komplexumát kell fontolóra venni és kidolgozni a népgazdaság tervezésében és pénzügyi fedezetének biztosításában, az anyagi-műszaki ellátás, a beruházási építkezések, a nyilvántartás és a statisztika terén és meg kell teremteni a szükséges szervezési és káderpolitikai előfeltételeket. Szem előtt tartva a legszélesebb tömegek egyre gyarapodó öntudatosságát, tovább folytatjuk a népgazdaság irányításának és tervezésének decentralizálását és ennek révén továbbfejlesztjük a dolgozók kezdeményezését. A CSKP országos konferenciája ezért különösen szükségesnek tartja a következőket: «• 1. Fogjunk hozzá a népgazdaság fejlesztésére irányuló 10—15 éves távlati tervek kidolgozásához, ameli^ket egybehangolunk a szocialista tábor többi országainak terveivel és ezzel megszilárdítjuk tervezésünk rendszerét. A gazdasági apparátus egyes szakaszain a távlati tervezés érdekében teremtsük meg a a szükséges szervezési káderpolitikai előfeltételeket. A természeti és gazdasági adottságok jobb kihasználása érdekében kezdjük meg az egyes, elsősorban a fejlődésükben elmaradott vidékek fejlesztése távlati terveinek kidolgozását és ezzel biztosítsuk a munkaerők célszerű elosztását. 2. Készítsünk elő toVábbi intézkedéseket a népgazdaság irányításának és tervezésének decentralizálása érdekében a vállalatokra és az üzemekre, a kerületi nemzeti bizottságokra, mégpedig ilyképpen; a) A tervezésben a központi szervek döntésére csupán a terv alapvető arányait és fő irányvonalát megszabó legfontosabb tételeket hagyjuk, a többi, a helyi viszonyok tüzetes ismeretétől függő kérdést az alsóbb szervek felelős hatáskörébe utaljuk át; b) erősítsük meg a vállalatok, üzemek és nemzeti bizottságok hatáskörét és felelősségét a népgazdaság egyes ágazatai beruházási építkezéseinek, a mezőgazdaság és a begyűjtés tervezésének, a pénzügyi gazdálkodásnak és a munkaerőgazdálkodásnak a kérdéseiben. 3. Az anyagi-műszaki ellátás terén elérni: a) fokozatosan helyezzük át a népgazdaság ellátásának súlypontját az ellátási szervezetekről a fogyasztási szervezetekre; b) az áruforgalom egyszerű útjainak megteremtésével csökkentsük a szállítási és rendelési határidőket, a legnagyobb mértékben egyszesítsük és tegyük gazdaságossá az ellátást; a kisebb árumennyisézeti bizottságok hathatós együttműködését a helyi beruházásokkal való egybehangolás szempontjából fontos építkezések tervezésénél. 5. Az EFSZ-ek építkezéseivel kapcsolatos műszaki tanácsadó tevékenységet a legközelebbi időben helyezzük át a mezőgazdasági tervező vállalat (agroprojekt) illetékességéből a kerületi és járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági igazgatóságainak hatáskörébe. A mezőgazdasági építkezések fő építtető jéül a kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági igazgatóságát jelöljük ki. 6. A beruházások tervezési előkészületeinek meggyorsítására a tervezési munkálatok költségeinek csökkentésére és tervező irodák teljesítőképességének növelésére sürgősen korlátozzuk az építkezések engedélyezéséhez, végrehajtásához és pénzügyi biztosításához szükséges dokumentáció méreteit, mégpedig főleg a következőképpen: a) a kétfokú dokumentációra, egyszerű építkezések esetében az egyfokú dokumentációra való áttéréssel; b) azáltal, hogy a szállítóvállalatok termelési előkészületeit kizárjuk a kötelező dokumentációkból. 7. Gyorsítsuk meg az elavult és értelmetlen előírások hatálytalanítását szolgáló munkát, hogy minél rövidebb idő alatt csökkentsük a beruházási építkezésekkel kapcsolatos adminisztráció méretét. 8. A tervező szervezetekben határozottan érvényesítsük a bevált típustervek minél szélesebbkörű alkalmazását, a típusalk'otó szervek figyelmét összpontosítsuk a tömeges lakásépítésekre és a,mezőgazdasági építkezésekre, létesítsünk szoros kapcsolatot a kutató és fejlesztő munkák tervei, valamint a tipizálás távlati terve között. 9. Készítsük elő a tervező szervek célszerű összpontosítását. A bérpolitika, valamint a szisztemizá.ció .i r á jj y í -tása és végr e.h.a jtása szakaszán. 1. A bérpolitika irányítása eddigi hibáinak és túlzott központosításának megszüntetése érdekében szükséges: a) a szocialista bérrendszer elmélyítése mellett az állami bérbizottság tevékenységét a bérpolitika fő feladataira, végrehajtását szolgáló politikai-gazdasági irányelvek kiadására, a bérezési intézkedések tervének kidolgozására és teljesítésére, a bérek és a munkatermelékenység alakulása viszonyának vizsgálatára, az alapvető bérpolitikai intézkedésekről való döntésre kell összpontosítani; b) decentralizáljuk a bérpolitika végrehajtását, főleg a prémiumrendszerek kidolgozását, a rendkívüli jutalmak, valamint a személyes és tarifán kívüli fizetések jóváhagyását, Jovábbá az utazási, költözési és egyéb kiadások megtérítéséről szóló végrehajtási intézkedések kiadását az állami bérbizottság jóváhagyta elvek szerint. 2. Gondoskodjunk az adminisztratív apparátus korlátozásáról és az igazgatási apparátus mai szisztemizációjában rejlő nehézkesség megszüntetéséről, amely fékezi munkájának megjavítását és gazdaságosabbá tételét. Ennek érdekében a következő intézkedések foganatosítandók: a) szüntessük meg a gazdasági szervezetek igazgatási apparátusának szisztemizációját és lajstromozását, szüntessük meg a szisztemizációs felügyelők ellenőrzési tevékenységit és az igazgatási appa-Ügyek Állami Hivatalát, 7. a Tálálmányök Hivatalát, 8. a NoŕmalŤžáčió Hivatalát, 9. az Atomenergia Békés Kihasználásának Kormánybizottságát. B) A beszüntetett minisztériumok, központi hivatalok, intézmények feladatát a kővetkezőképpen biztosítjuk: 1. az eddigi Földművelésügyi Minisztériumból megalakítjuk a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Minisztériumot, amelynek hatáskörébe tartozik majd a Földművelésügyi Minisztériumának, az Állami Gazdaságok Minisztériumának munkaköre, valamint az Erdő és Faiparügyi Minisztériumnak erdőgazdaságra vonatkozó működési köre. Az állami gazdaságok irányítását a nemzeti bizottságokra kell decentralizálni. 2. Az eddigi Iskolaügyi Minisztériumból meg kell teremteni az iskolaügyi és kulturális ügyek minisztériumát, amelynek hatáskörébe tartozik majd az Iskoiaügyi Minisztérium, és a kulturális Ügyek Minisztériumának eddigi működési köre, kivéve a külfölddel való kulturális kapcsolatokat, a poligráfiai és'hanglemezipart, valamint az egyházpolitika alapvető kérdéseit. A kerületi nemzeti bizottságok tanácsai mellett meg kell hagyni az egyházi ügyek osztályát. 3. Az eddigi Élelmiszeripari Minisztériumból meg kell teremteni az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Termékek Begyűjtési Minisztériumát, amelynek hatáskörében fog tartozni az Élelmiszeripari Minisztérium és a Begyűjtési Minisztérium eddigi működési köre és az Állami Gazdaságok Minisztériuma eddigi hatásköréből a nagyhizlaldák irányításának ügyköre. A begyűjtési meghatalmazottak funkcióját a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai mellett működő begyűjtési osztályokra kell átruházni. Gyors ütemben meg kell oldani a mezőgazdasági ellátás megjavítását. 4. Az eddigi Könnyűipari Minisztériumból meg kell teremteni a Közszükségleti iparcikkek Minisztériumát, amelynek hatáskörébe tartozik majd a Könnyűipari Minisztérium eddigi működési köre, valamint a Kulturális Ügyek Minisztériumának eddigi hatásköréből a poligrafia és hanglemezipar irányításának ügyköre, az Erdő és Faiparügyi Minisztérium eddigi hatásköréből a fafeldolgozó ipar és a fűrésztelepek. A cellulózé- és papíripart a Vegyiipari Minisztérium hatáskörébe kell bekapcsolni. 6. A külfölddel való kulturális kapcsolatokat a Külügyminisztérium hatáskörébe kel! beosztani. 7. Az Állami Testnevelési és Sportbizottság feladatait az , Egységes önkéntes Testnevelési Szervezetre kell átruházni. 8. Össze kell vonni a Találmányok Hivatalát és a Normalizáció Hivatalát és meg kell teremteni a Találmányok és Normalizációk Hivatalát. 9. Az atomenergia békés felhasználósa kormánybizottságának feladatát az Energetikaügyi Minisztériumra kell átruházni. Az Atomfizikai intézetet a Csehszlovák Tudományos Akadémiához kell csatolni. Az összes javasolt intézkedések teljes egészükben rugalmasabbá teszik gazdaságunk irányítását és megteremtik a feltételeket az adminisztratív apparátus elburjánzásának kiküszöbölésére, amely az irányítás központi rendszere mellett egymagában is forrása és szülője a bürokrata munkamódszereknek. A népgazdaság irányítása, tervezése, ellátása és pénzellátása egyszerűsítésével kapcsolatban szükséges, hogy minden szakaszon megkezdjük a felesleges és gyakran kettős vágányon futó adminisztrálás kiküszöbölését és ennek alapján elérjük az apparátus munkájának megjavítását, valamint a dolgozók létszámának csökkentését. Ebből a célból a CSKP országos konferenciája elrendeli a minisztereknek, hogy 1956. október 1-ig olyan javaslatokat terjesszenek elő a dolgozók létszámának csökkentésére, amelyek a minisztérium irányító tevékenysége megjavításának és munkája megjavításának követelményeiből indulnának ki A javaslat kidolgozásában a következő elvekhez kell igazodni: a) a minisztériumokat kicsiny, valóban irányító apparátussá kell leszűkíteni. b) Minden intézkedést meg kell tenni az adminisztratív munkák gépesítésének lényeges meggyorsítására úgy, hogy az apparátus adminisztratív szervei minimális számú dolgozóval teljesítsék feladataikat. c) A nyilvántartási, kimutatási és más adminisztratív munkákat a lehető legkisebb terjedelemre kell korlátozni. d) A párt és szakszervezetek vonalán széles meggyőző kampányt kell indítani abból a célból, hogy elsősorban a technikai végzettséggel rendelkező dolgozók, akik adminisztratív funkciókat töltsenek be, átmenjenek a termelésbe olyan munkahelyekre, amely megfelel képzettségüknek és tehetségüknek. e) Ami a többi elbocsátott adminisztratív dolgozókat illeti, arra kell törekedni, hogy azok, akik számára képesítésük és egész alkalmasságuk lehetővé teszi a megfelelő alkalmazást a termelésben, átmenjenek a termelésbe; azok a dolgozók pedig, akik csekélyebb munkára alkalmassággal rendelkeznek, olyan munkaszakaszokra menjenek, ahol képesítésünk szerint, vagy pedig rövid iskolázás után jól érvényesülhetnek. f) Ideiglenesen be kell szüntetni a minisztériumokba és központi hivatalokba új dolgozók felvételét. VI. A szocialista törvényesség megszilárdítására ■ * A CSKP országos konferenciája a biztonsági szervek, ügyészségek és bíróságok munkájában mutatkozó fogyatékosságok bírálatából kiindulva megállapítja, hogy szükséges: megszilárdítani az ügyészségi ellenőrzést afölött, hogy az állami szervek, gazdasági és más közszervezetek, valamint a polgárok betartják-e a törvényeket és más jogi előírásokat; biztosítani a büntető eljárásban annak az elvnek betartását, hogy a vádlottról mindaddig azt tételezik fel, hogy a bűntényt nem követte el, míg vétkét a büntető eljárás eredményei be nem bizonyítják; ezért az előzetes eljárás összes szerveinek és a bíróságnak kötelessége tanulmányozni nemcsak azokat a körülményeket, amelyek a vádlott ellen szólnak,' hanem azokat a körülményeket is, amelyek mellette szólnak. A CSKP országos konferenciája ezért elrendeli a következő intézkedések végrehajtását: 1. Még ebben az évben módosítani kell az ügyészségről szóló törvényt \ 27