Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-09-16 / 37. szám

rlí^tisifives Кйб. saepterafeer- SB. 12 Egy hét a külpolitikában A kairói értekezlet befeje-Miről is van szó? Mi az igazság az amerikai jólét kérdésében ? Az amerikai propaganda ugyanis fennen hirdeti, hogy a mai kapitalizmus már egészen más mint a régi. Ez egy „népi kapitalizmus", melyben a töke demokratizálódik, minden polgár részvénytulajdonossá válik és boldogan vagdossa a rész­vények szelvényeit, melyekre nagyösszegü osztalékot fizetnek ki a ha-' talmas részvénytársaságok. Az amerikai polgár életszínvonala a leg­magasabb a világon. Az amerikai jólét dicséretének ilyen és hasonló ódáit zengi az amerikai sajtó és a rádió. A népi kapitalizmus magyarul mondva, fából vaskarika. Egy olyan társadalmi rendben, ahol egy kisszámú osztály kizsákmányolja a másik óriási többségben levő dolgozóosztályt, ahol a nemzeti jövedelem több mint 60 százalékát néhány tízezer munkátlan here vágja zsebre és használja fel saját „amerikai jólétére", nem lehet beszélni általános jólétről. _ Erre nem kisebb egyéniség nyújt most bizonyítékot, mint maga Ste­venson úr, az amerikai demokrata párt elnök jelölt je. Közeledik ugyanis az elnökválasztás napja és ilyenkor minden eszközt fel szokás használni az elnöki szék elnyerése érdekében. Még az őszinte igazmondást is, amit máskor ritkán alkalmaznak az imperializmus politikusai. Az elnök­jelölt Michiganban tartott választási beszédében néhány ilyen súlyos igazsággal próbálta megnyerni az amerikai választók bizalmát. „A kor­mány nem látja azt a nyomort, melyben Amerika lakosságának közel egyötöd része szenved. Tizennégymilló amerikai család jövedelme nem éri el az évi ezer dollárt. Az amerikai farmer, aki még 1952-ben napi 4 dollárt keresett, most kénytelen megelégedni napi 3 dollárral. Mindezt még súlyosabbá teszi a létfenntartási költségek állandó emelkedése. Az automobiliparban 230 000 munkást bocsátottak eU Dettroitban minden kilencedik munkás munkanélküli. Michigen államban 50 000 munkás kimerítette segély jogosultságát. Ezek szégyenteljes tények, borzalmas valóságok országukban". Ilyen és hasonló adatokkal szolgál Stevenson úr, az amerikai általános jólétet illetőleg. Ezek az őszinte szavak, melyeket a választási győzelem megszerzésére csalt ki a „demokrata“ elnökjelölt szájából, a legvilá­gosabban bizonyítják, hogy a kapitalista gazdálkodás az egyik oldalon óriási értékeket halmoz fel — a kapitalisták páncélszekrényeiben — a másik oldalon azonban nyomort és munkanélküliséget szül a dolgozók, az értékek megteremtői számára. Erről van szó. Ilyen a népi kapitalizmus országának általános jóléte. ------------ p. e. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Az atom és hidrogértfegyve­­rekkel való kísérletek az utóbbi időkben mindinkább gyakoriabbakká válnak. Az USA és Anglia sorozatos atom­bomba kísérletei után augusztus vé­gén a Szovjetunióban is történtek hasonló kísérletek. Köztudomású, hogy a Szovjetunió a nemzetközi fórumo­kon elsősorban az Egyesült Nemzetek Szövetségében következetes politikai folytat az atomkísérletek betiltását illetőleg. A háború befejezése óta az USA és Anglia ötven alkalommal vég­zett atom és hidrogénbomba robban­tást. A Szovjetunióra a nyugati im­perialista körök kényszerítik rá az atombombával való kísérletezést. — A Szovjetunió kénytelen robbantási kísérleteket folytatni saját ..biztonsága érdekében. A világ közvéleményében mindin­kább erősödik az atombomba kísérle­tek elfeni tiltakozás. Minden béke­szerető ember, aki tudatában van annak, hogy a tömeggyilkos fegyve­rek milyen katasztrófát zúdíthatnak az emberiségre, erélyesen foglal ál­lást a kísérletek ellen. Ennek a küz­delemnek első soraiban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok polgárai állnak, a világ legtekintélye­sebb tudósai és művészei és a béke­­mzgalom híveinek százmilliói. A Vi­lág Béketanács Központi Irodája fel­hívást intézett az összes államokhoz, melyben rámutatott az állandóan fo­kozódó kísérletek folytán előállott életveszélyes kisugárzási jelenségekre. Megállapította, hogy ha a kísérlete­ket továbbra is így folytatják, elke­rülhetetlenek a tömeges megbetege­dések, a végtelen szenvedés és halál­esetek. A szovjet külpolitika kitartóan tö­rekszik a nukleáris fegyverekkel való kísérletek betiltására. Ebben a törek­vésében mögötte áll a világ közvé­leményének óriási többsége és nem kétséges, hogy ez az erő végül is ki­kényszeríti a kísérletek teljes meg­szüntetését és az atomenergia kizá­rólag az emberiség javát, boldogságát és fejlődését fogja szolgálni. zödött. Mint az előrelátható volt, eredmény­telenül. Minden diplomáciai és katonai nyomás, melyet a három nyugati ka­pitalista hatalom Egyiptom .megfélem­lítésére kifejtett, eredménytelennek bizonyult. Egyiptom kormánya nem hajlandó tárgyalni semmiféle olyan javaslatról, mely nem veszi tekintetbe állami önállóságát és területi sért­hetetlenségét. A háborús hangulat­­keltés, melyet Angliában és Francia­­országban igyekeztek a tömegekbe bele vinni, szintén nem talált jó ter­mőtalajra az angol és francia közvé­leményben. Ez a közvélemény kény­szerítette ki az angol parlament ösz­­szehívását, melynek ülésén Eden mi­niszterelnöknek az interpellációk per­gőtüzében kell beszámolnia a kor­mány külpolitikájának sikertelenségé­ről. Robens képviselő, a munkáspárt külügyi szakértője kijelentette: Eden miniszterelnöknek le kell mondani, ha a Nasszer egyiptomi elnökkel fo­lyó tárgyalásokon nem sikerül meg­oldania a szuezi válságot. Az ameri­kai sajtóban is erősödnek azok a hangok, melyek a békés rendezést követelik és elítélnek minden fegy­­vercsörgetést. A New York Times vezércikkében hangsúlyozza, hogy a tanácskozásokat feltétlenül folytatni kell. Dulles külügyminiszter tekintet­tel a közeledő elnökválasztásokra, mérsékelni igyekszik angol és francia szövetségeseinek magatartását. Az amerikai diplomáciai körökből kiszi­várgott értesülések szerint Dulles mérlegeli, hogy az ENSZ elé vigyék a szuezi konfliktus ügyét. Németország egyesítése két­ségkívül az európai biztonság és ezzel a világ­béke egyik legfontosabb tényezője. A Szovjetunió külpolitikája, értékelve ezt a tényt, eddig is nagy erőfeszíté­seket tett Németország egyesítése érdekében. Kihangsúlyozta azonban, hogy ez az egyesítés csak úgy szol­gálhatja az európai biztonságot, ha az újonnan egyesült Németország de­mokratikus és békeszerető állam lesz, amely nem tartozik semmilyen kato­nai csoportosuláshoz. Az egyesítés a német nép közös ügye és a létező két német állam vezetőinek kell az egyesítés kérdését megoldani. Nyugat-német kormánykörök en­nek ellenére részt vesznek a Szovjet­unió ellen irányuló katonai szövet­ségben, a nyugati kapitalisták segít­ségével új hadsereget létesítenek és nem hajlandók tárgyalni a Német Demokratikus Köztársasággal^ Nyugat-Németországban folyik a de­mokrácia likvidálása. A kommunista párt betiltása után sorban tiltják be a demokratikus egyesületeket, ugyan­akkor háborús bűnösöket helyeznek vezető funkciókba és nemcsak eltű­rik, de támogatják is a fasiszta pro­pagandát. Ebben a helyzetben fordult memo­randummal a nyugat-német kormány a Szovjetunióhoz az egyesítés ügyé­ben. — A memorandum megismétli a Szovjetunió elleni rágalmakat és továbbra is fenntartja azt az állás­pontját, hogy nem tárgyal az NDK- val. Hogy mi a célja ennek a memo­randumnak, az nem kétséges. Köze­lednek az 1957. évi birodalmi gyűlési választások. Adenauer népszerűtlen­ségét az eddigi tartományi választá­sokon szenvedett sorozatos vereségei bizonyítják. Tehát ez a lépés félre akarja vezetni a nyugat-német válasz­tókat és a Szovjetuniót akarja meg­bélyegezni, mint az egyesülés ellen­ségét. Adenauer politikai csődjének okát a Szovjetunióra akarja hárítani.' A nyugat-német sajtó józanabb része nyíltan beismeri, hogy a me­morandum nem más, mint választási manőver, mellyel Adenauer félre akar­­ja vezetni a német választókat. 0 A német demokratikus sajtó je­lentései szerint szeptember 7-én Holzhausenben, Hildburghausen köze­lében a nyugat-németországi amerikai megszálló csapatok két katonája tü­zet nyitott az NDK határőrségének őrhelyére. Sebesülés nem történt. 0 Tizenhat állam és ezerötszáz cég vesz részt az idei bécsi őszi vá­sáron. A vásárt az első napon 160 ezer látogató tekintette meg. 0 A Magyar Népköztársaságban augusztus második felében a termelő­­szövetkezetekbe és termelőszövetke­zeti csoportokba belépő egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok száma tovább növekedett, s meghaladta az 1000-et. 0A Reuter hírügynökség tudósí­tója jelenti: Madagaszkár szigetéről francia szállító repülőgépek érkeznek Dzsibutiba (Francia-Szomáli), ejtő­ernyős csapatokkal. • Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa a rabszolgaság teljes meg­szüntetéséről tárgyalt Genfben, au­gusztus 13-tól szeptember 7-ig. — •A konferencián 51 állam meghatai­­;mazottal és 8 állam pedig megfigye­­flővel képviseltette magát. A tanács­­okozások eredményeképpen az 1926-os genfi egyezményt kiegészítőén — ^szeptember 7-én új egyezményt írtak alá. Az USA képviselője tartózkodott az egyezmény aláírásától. • A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége törvényszerű rendele­tet adott ki arról, hogy „A népek közötti békéért“ elnevezésű nemzet­közi Sztálin-díj nevet „A népek kö­zötti békéért" elnevezésű nemzet­közi Lenin-díjra kell változtatni. • Rembrandt-festmériyre bukkan­tak Amszterdamban; a festmény Assueris bibiliai királyt ábrázolja. О Robens, a brit munkáspárt egyik külügyi szóvivője kijelentette: „Edén miniszterelnöknek le kell mondani, ha Nasszer egyiptomi elnökkel folyó.tár­gyalásokon nem sikerül megoldani a szuezi válságot..." 0 Ciklon pusztított Dieppe francia város felett. A pusztító vihar annyi kárt okozott, mint a világháborúban a várost ért légitámadás: sokszáz lakóház tetejét sodorta le, s rom­halmazzá változtatta a vasúti raktá­rakat. 0 Nyugat-Berlin kártérítést fizet a náciknak. Hatszázezer frankot köte­les fizetni Nyugat-Berlin polgársága a Német Szövetségi Köztársaságnak, mivel a törvény értelmében nem fog­lalkoztatott megfelelő szám,ú fasisz­tát a városi rendőrség keretében. * * » Jugoszláv katonai küldöttség utazott Kínába A jugoszláv néphadsereg küldöttsé­ge Koszta Nagy vezérezredes vezeté­sével szeptember 10-én a kínai nép­felszabadító hadsereg baráti meghívá­sára a Kínai Népköztársaságba utazott. Kísérletek atommeghajtásu rakétamotor előállítására Az Egyesült Államok losalamosi atomlaboratóriumában kísérletek foly­nak az atommeghajtásu rakétamotor előállítására. Ha a kísérletek ered­ményre vezetnek, jelentősen közelebb visznek az űrhajózás kérdésének meg­oldásához, ugyanis szinte korlátlan hatótávolságú rakétát lehet majd elő­állítani. A kísérletek állásáról nem adtak -tájékoztatást. Hruscsov közelről Irta: GIUSEPPE BOFFA, olasz újságíró) Nyikita Hruscsov munkás­családból származik: ahogy ná­lunk mondják, alulról kezdte. Két állandó munkásszokása van: az előírások szerint el­végzett pontos munka szerete­­te .— és a mindenféle szónoklat iránt érzett ellenszenv. Híre­sek az építőmunkások konfe­renciáin elmondott múlt évi beszédei. Az egyiken bírálta a szverdlovi szálloda építészeit a rossz vizvezetékszerelés és az egészségügyi berendezés mi­att, mindezt a „volt mechani­kus“ szempontjából. Beszédei nyomán többezer ember ne­vette ki azokat az építészeket, akik Moszkvában felépítettek egy házat, és közvetlenül az ablakok alá szobrokat állítot­tak, amelyek arra kényszerítik a lakókat, hogy egész életük­ben az emberi test bizonyos részét nézzék, amelyet még ha Michelangelo faragott volna, akkor is untató lenne. Jegyzet nélkül Hruscsov e beszéde két órá­ig tartott — és teljesen rög­tönzött volt. Ritka eset, ami­kor a közönség előtt, már elő­re összeállított szöveget olvas­na, mert ellensége a kész, ki­csiszolt mondatoknak, az előre tervezett gesztusoknak, a ha­tásvadászatnak. Szónoki művé­szetével a dolgok valóságát tol­mácsolja, sok, humoros betol­dással fűszerezett konkrét pél­dát sorakoztat fel. Ügy beszél, mintha egy képzeletbeli barát­ját kellene meggyőznie, aki minden percben közbeszól. — Amikor valóban ilyen baráttal áll szemben, akkor mutatkozik nieg csak igazán Hruscsov dia­lektikája legragyogóbb formá­jában. Ha valaki más beszél, Hruscsov nem tud ellenállni a kisértésnek, hogy valamilyen kérdésre közbe ne szóljon. — Röviden: nem szereti az üres beszédet, de komoly dolgokról szívesen elbeszélget. „Mutassátok meg neki..!” „Ez egy férfi, aki nem hasz­nál szalvétát“, — mondta róla egyszer Adenauer. Adenauer ebben az esetben könnyen le­hetett jó pszichológus, mert Hruscsov nyíltan beszélt vele, ami a tárgyalás eredményén is megmutatkozott. — Amikor Molotov a tárgyalás utolsó sza­kaszában felvetette a Nyugat- Németországból a Szovjetunióba küldött szovjetellenes uszító röpcédulák kérdését, a kancel­lár először azt állította, hogy erről nincsen tudomása. Ekkor Hruscsov megkérte, hogy men­jen ki vele az udvarra, ahová odaszállítottak egyet a hírhedt léggömbök közül. Mellette volt egy pár röpcédula is. Nézze, kancellár úr, — mondta Hrus­csov — meg kell bocsátania, de olvassa csak el ezeket a rá­galmakat— „Mutassák csak meg a Kan­cellárnak ezeket a disznóságo­­kat!“ A gyűlölt formalitások A nemzetközi eseményeken, amelyeken az SZKP első tit­kára részt vesz, személyiségére jellemző tulajdonságokat visz be, mint pl. nagy őszinteség, a klasszikus diplomácia szoká­sainak figyelmen kívül hagyása, és a dolgoknak nevén való ne­vezése. Emlékszem a Jugo­szláviával való tárgyalás egy részére, amelynek szemtanúja voltam. Egy fogadáson történt a Kremlben: Hruscsov a bel­grádi nagykövettel a kíváncsi szempárok százainak pergőtü­zében az egyik sarokban egy jó őrahosszat vitatkozott oly élénken, ahogy mi szoktunk a vasúti kocsiban politizálni. Ezek a tulajdonságok azt hi­szem, nem is olyan különösek. Az orosz nép tulajdonságai, amelyek ebben az esetben egy szilárd egyéniséggel egyesül­nek: konkrét értelem, egysze­rűség, csillogó humor és a va­lóságon alapuló lélek. Hrus­csov egész tevékenységét a szov­jet demokrácia módszereiben és elveiben — a kollektív ve­zetésben, a kezdeményezésben, az alulról jövő ‘ bírálatban, a tömegek alkotó tehetségében és a szocialista törvényességben való bizalom hatja át. Hruscsov gyűlöli a bürokra­tákat, a nép élő valóságától el­szakadt vezetőknek a zöld asz­tal mögül elmondott elvont beszédeit a munkáról. Munka­bíró ember, sokat utazik. — Kolhozokba, gyárakba, párt­gyűlésekre jár, elbeszélget a munkásokkal, az öreg paraszt­tal, vagy a főmérnökkel. Sok­oldalú; éppen olyan szívesen elvitázik a kel ültetéséről, vagy a cementrakodásról, mint a leg­fontosabb állami kérdéséről. — Ebből ered az a szinte meg­lepő tájékozottsága, amellyel a legkülönbözőbb kérdésekre válaszol. Ez mindenkit elragad, aki Hruscsovval beszél. Egy napon magához hívta az optikai művek igazgatóját és ezt mondta neki: „Ezt a szem­üvegkeretet Párizsban készítet­ték. Ugye szép? Hogy lehet az, hogy az ön által készített keretek ehhez hasonlítva olyan csúnyák?“ Más alkalommal, amikor a textilgyártásról be­szélt, ezt a megjegyzést tette: „Meddig fogunk még az utcán olyan kalapokat látni, amelyek­ről nem tudjuk megállapítani, hogy azok kaiapok-e vagy csiz­mák? Nem vagyunk képesek talán jobbakat gyártani ? Közbeszólás A Kremlben egy nagy konfe­rencián egy mérnök joggal bí­rálta a hibák egész sorozatát. „Na, és ki á fribá’sv?“ — szakí­totta félbe Hruscsov. A mérnök anélkül, hogy reagált volna Hruscsov kérdésére, folytatta okfejtéseit. „Ki a hibás?“ — ismételte meg kérdését HrusJ csov. A mérnök megint nem válaszolt. A harmadik közbe­szólás után nevezte meg végre a mérnök a szóbanforgó sza­kasz miniszterét. „Más senki?“ — kérdezte ironikusan Hrus­csov, mert rájött, hogy a mér­nök nem kíván megnevezni senkit. A mérnök a hibák oko­zójának a kohóipari minisztert nevezte, akinek a nevét nem merte kiejteni, mert közvetlen felettese volt. „Bírálat — nyo­másra“, — kommentálta sűrűn pislogva Hruscsov. Akit érdekelnek magánélet tének apróságai, annak elárul­hatom, hogy nős, egyszerű fe­lesége és két felnőtt gyermeke van. Nem dohányzik. Szereti hazá-ja régi énekeit, amelyeket erős, öblös hangján gyakran énekel. Gyakran utazik tenger­parti üdülésre. Legszívesebben a Krímre, ahol szeret úszni. Egy alkalommal a mezőgazda­­sági dolgozók üdülője előtti padra vetődött. Mindjárt meg­ismerték és szívélyesen fogad­ták. Körbeállták és beszélge­tésbe kezdtek, ami Hruscsov­­nak természetesen szenvedélye. Elmagyarázta nekik az új föld­­m^gmunkálási módszert, ame­lyet sikerrel próbáltak ki. — Hallgatói ünnepélyesen meg­ígérték, hogyha hazamennek, ők is kipróbálják az új mód­szert. „Jó" — szakította őket félbe Hruscsov és komoly ta­náccsal látta el őket: „Aján-. lom, hogy csak ésszel dolgoz­zanak. Mindent ésszel, ésszel... A búcsúzáskor még hozzá­tette: „Eredményeikről pedig tudassanak“. Egy nyugati diplomata így nyilatkozott róla: „Aki ezt a férfit leértékeli, az buta. — Hruscsov ügyes politikus. — A békét pedig őszintén szereti: a hátíorú megfosztotta egyik fiától..." (Ford. —Sm—) SZABAD FÖLDMŰVES — a Földművelésügyi és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal hetilapja — Szerkesztőség Bratislava, йвотко»и -7., — — ^fcSenkesabő #üa-j o=r ^Sándor. ^ Kiadja a Szlovákiai Mezőgazdasági Kiadó n. v., Bratislava, Krížková 7. — Nyomja .Merkantillé tlačiarne n. p. z, z„ Bratislava, ttí. Лйг.-вжва&ё-М'- — Éíi előfizetés ß&be Kčs 10.40 — Terjeszti a Posta hírlapszolgalata, ' ‘ ~ * ' ’ .cw*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom