Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)
1956-09-09 / 36. szám
földműves 1956. szeptember 9. ...H iúd a ва A tízéves Nemzetközi Diákszövetség igazolta önmagát. Megmutatta, hegy képes küldetésére. Minden évben izmosodik, lombosodik. A célja kezdettől fogva: a humanizmus, összetartás, az egymásnak segíteniakarás. S tegyen még hozzá, — ha már közhelyként is hat — a béke. Napjainkban talán ez a szó a legfontosabb, mert a békét újra veszély fenyegeti. A fasizmus, mely minden emberiességnek dühödt ellensége, újra születőben van, helyesebben már meg is született. ÚJ NÉRÓI SZÜLETTEK a földnek, akik gondolkodás és lelkiismeretfurdalás nélkül mocskolják be e szót; Ember. A maroknyi jót, az emberibb’; életet, mit csak alig egy évtizede ízlelgetünk, újra embertelenné tennék, ha hagyjuk magunkat És ezen a „hagyjuk magunkat” szón, sok függ, ha befonja gyanútlan szívünket a Nérók kószált pókhálója. Igen, a diákok mintha sejtették volna, hogy a fasizmus nincsen porrázúzva: csírái még élnek, terjednek. A szervezeti munka minden summája erre a kérdésre összpontosult Amit sejtettek — beteljesült. Hogy a végszó kié lesz, még nem dőlt el. De mi egy percig sem kételkedünk abban, hogy a győzelem csakis a mienk lehet. Hisszük, hogy a diákok vágyának beteljesülésére minden józangondolkozású ember összefog és mellénk áll. Ez minden vágyunk és kérésünk. Prágában, ahol már negyedszer sereglettek össze a szélrózsa minden irányából a diákok, több mint harminc nyelven tiltakoznak minden olyan megmozdulás ellen, amely embertelen, melynek miatyánkja a háború, áldozata az ember, a vér! Noha a diákok mindenben nem is értettek egyet, de ami az emberiség jogát illeti, mint a láncszemek kapcsolódtak össze a gondolatok. A kongresszus eredménye az is, hogy többszáz diákot látott vendégül a pompás, festőién szép, kultúrában és művészetben gazdag fővárosunk: Prága. A kongresszus a páratlanul szép Fučík Kultúrparkban zajlott le, mely igazán felejthetetlen emlék marad nemcsak a külföldi, hanem a hazai diákoknak is. Aki még nem 'átta ezt a páratlan parkot, annak nehéz leírni fekvését, szépségét, és a sok csodálni valót. Amikor kattognak a fényképezőgépek, kart karbaöltve sétálnak, beszélgetnek, magyarázgatnak a béke harcosai, a jövő reményei, a mindenki számára jogot követelő diákok, akkor tulajdonképpen száz és ;százezer társaik nevében emelnek szót a békéért az embertelen fasizmus s a már öreg éveit járó gyarmatosítás ellen. Minden ellen, ami sértő, megalázó az ember számára. . S HA VOLTAK IS a diákok között nézeteltérések, ennek csupán a még egymást nem ismerő tudatlanság volt az oka. De végeredményben a lényeges kérdésekben mindenki egyetértett, és ez a fő! Hisszük, hogy a legközelebbi diákkongresszuson kevesebb kérdés lesz, amely esetleges félreértésre adna okot. S hogy ez beteljesüljön, ahhoz elsősorban arra van szükség, hogy a Nemzetközi Diákszövetség az elmúlt évekhez viszonyítva jobb munkát végezzen. Ehhez persze szükséges az illető államok vezetőinek támogatása és a diákság kérésének nemcsak meghallgatása, hanem teljesítése is. Vagyis a diákság erőfeszítése, áldozatkész munkája, csak akkor lesz eredményes, ha mindannyian kiállunk a fedélzetre, a munkájukból részt vállalunk magunkra. A diákkongresszus küldöttei is az összefogást kiáltják világgá. Az erők egyesítését, mely egyedüli biztosíték arra, hogy a fasizmus felélesztése, valamint az emberséget kísértő véres napok örökös félelme egyszersmindenkorra semmivé váljon. T. E. AZ ÜVEGES TÁNCOT láthatjuk a képen, az augusztus végén Bratislavában vendégszerepelt száztagú budapesti DISZ együttes tánccsooortjának előadásában. <Szeptemberi ,,tavasz" Tárka virágokkal benőtt udvar, frissen festett tantermek, új padok várták szeptember 3-án reggel a diákokat a laki nyolcéves iskolában. A tanulók egyrésze már úgy mint haza, szokott helyre jött, nézegeti volt padját — itt ültem én — mutatja társának, és visszaemlékeznek az elmúlt évre. Egy másik réspe a tanulóknak kissé félénken, bizalmatlanul és kíváncsian félrebb állva, kémleli az új helyet, ahol tanulni fog. Ezek az új, nagyobb diákok. — Aztán székeken ülve, vagy állva, idősebb szülök, nagymamák és édesanyák a kis elsöosztályosokat tartják, akiknek az iskola a legnagyobb, legtöbbet ígérő fogalom. Valóban ilyenkor az iskolaudvar és környéke olyan, mint valami vegyítő tégely, ahol az összetett anyag csak nehezen vegyül eggyé. Idejárnak a diákok Lakról az elsöosztálytól az utolsóig, Szitásról a negyediktől felfelé, Bogyóról, Gellérröl a hatodiktól a nyolcadikig. A nyári szünidő, a hosszú és vidám napok sokat feledtettek az ismerős tanulók között is, a régi barátságból, hát még azon diákok milyen bizalmatlanok, akik az ötödik osztályt Gelléren vagy Bogyón végezték. — Milyen lesz az új tanító, milyen társat kapok a padba? — ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztatják őket s néha szóinak csak egymáshoz, azt is halkan. A tantestület is ünneplőbe öltözötten várja a megnyitást. Két új tanerő is van köztük, akik az elmúlt tanévben még diákok voltak, ma mint tanítónők lépik át a tanterem küszöbét. A diákok osztályok szerint felsorakozva, osztályfőnökök irányítása mellett az udvaron állnak, előttük egy sor széken ülnek a szülők és a vendégek és az asztalnál helyet foglal a HNB elnöke, Szűcs elvtárs, a já-HÍRMONDÓ gikus halálú A. Fagyejev irodalmi hagyatékának rendezésére bizottságot jelölt ki. ф Ötszáz szovjet művész lép fel a következő évben az USA rádió- és televízió adásaiban. Ugyanakkor 500 amerikai művész szerepel majd a szovjet rádió és televízió műsorában. Az erről szóló megálapodást a közelmúltban kötötték meg a két ország között. + Nemzetközi építészeti pályázatot hirdettek az új belgrádi Operahaz megépítésére. Az új Operaházat 1700- 1800 férőhelyre^ tervezik. Felépítésével 5 színháza lesz a jugoszláv fővárosnak. rási pártbizottság munkatársa, Gerháth elvtárs és a járási CS1SZ vezetőség részéről Ravasz elvtárs. A himnuszok elhangzása után az ünnepélyt Kocsis Gyula igazgató nyitja meg. J mmár negyedszer nyitja meg ■* tantermeit Lakon a nyolcéves középiskola. Ebben a tanévben több új dologgal ismerkednek majd a tanulók. Többek között a hatodik osztályban heti két óra gyakorlati munkát sorolnak be a tanórák közé, ahol a diákok technikai körben és mezőgazdaság — tudományi körben foglalkoznak majd. Már eddig is működött az iskolában Micsurin-kör, melynek vezetője Bartal Vince tanító volt, s a kör értékes és dicsérnivaló munkát végzett. Nem formai munka megy ott, hanem komoly-'kísérleti telep az. Az igazgatói beszéd után, mely ismertette a főbb feladatokat, a HNB képviselője és a járási küldöttek adtak bíztatást a tanítóknak, szülőknek, diákoknak. Itt is megláthatták a jövő palántái, hogy nincsenek egyedül, hogy törődnek' velük, hogy figyelemmel kísérik fejlődésüket, nevelésüket, jelenüket és jövőjüket. Az ünnepély végeztével minden tanuló az osztályba ment, ahol osztályfőnökükkel röviden megbeszélték a tennivalókat, különböző ügyes-bajos dolgaikat. Addig, míg így, külön-külön tárgy algatták az osztályokban az iskolai ügyeket, elbeszélgettünk, elnézelődtünk az iskola tájékán. Minden tetszett, a tiszta tantermek, a tornafelszerelés az udvaron, a kísérleti kert, a virágágyak színpompája, de nagyon bántotta a szemet, egyáltalán nem illett a szép környezetbe egy kicsi, vakolatlan helyiség, amit most a szövetkezet magtárnak használ, ji) emelem, a HNB, amely mindig oly szeretettel törődött az iskolával, most is azon lesz, hogy ha nem is azonnal, de legalább a jövő tanév kezdetéig az az épület vakolatlan falaival eltűnjön onnan. Nem nagy épületről van szó, (alig lehet 10X6-OS alapja) s befejezett lesz az a nagy munka, mely a birkaaklok, árkok, bokrok helyére virágokat, sétányokat varázsolt. A rövid, ünnepélyes első nap befejeződött. A diákok hazafelé indultak, a helybeliek csak gyalog, a bogyaiak, gellériek pedig kerékpáraikon egymást űzve-elözve száguldanak a betonúton, hogy másnap már tarsollyal a hátukon lépjék át az osztály küszöbét. VÉGH GUSZTÁV, Bogya Uhrin S. Ének a mezőkről... En a kenyérért És a virágért szeretlek Áldott mezők ... Tavasszal bölcsők vagytok, Ősszel meg temetők. Nyáron aranysárgák, Télen hófehérek — Életadók vagytok, Július Fučík: Fiatalok, hiába szállnak Fölöttetek az évek. Tarka mezők ... Barna barázdák ... Gazdag osztagok ... Nélkületek és aratók nélkül: Nincsenek terített asztalok! Újult erővel frissen, ünneplősen diákseregek indultak szeptember 3- án életüknek újabb mérföldkövéhez: új tanévet kezdeni. Pályájukat nagy gonddal és szeretettel tgyengette pártunk, államunk és a nevelés ügye iránt egyre nagyobb érdeklődést tanúsító társadalom. Gyermekeink nevelői is megnöveiedett kedvvel latiak munkájukhoz. Serkenti őket a feléjük irányuló bizalom, s vonzza a rájukváró feladatok újszerűsége, nehézségükben rejlő szépsége. Ennek a napnak főszereplői kétségkívül az elsöosztalyosok. Őket örökítettük meg, a bratislavai 13. számú tizenegyéves iskola elsőseit a pionírok fogadják — premierjükön. KÖNYVESPOLC CSONTOS VILMOS: KELL ITT A SZŐ. (Válogatott versek) Csontos Vilmos, a szlovákiai magyar líra egyik sajátos alakja, akinek három verseskötete jelent meg. — Zalabán' gyalupad mellett, a harsogó fenyőforgácsok éneke mellett, jut ideje elgondolkozni a világ dolgain. A munka dala pedig szavakba kínálkozik. — A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában most meg- 1 jelent „Kell itt a szó" című negyedik kötete új verseinek és régebbi : verseinek válogatása és először fogja össze és mutatja be egységes képben az 50 életéve felé járó szlovákiai magyar munkásköltő költészetét. Verseinek külön színe van, stílfa a szemérmesség és a férfiasság sajátos keveréke. Most megjelent verskötetében található versek új mondanivalóval és értékkel gazdagítják a múlt hagyományaiból a szocializmus felé haladó szlovákiai magyar lírát. JÚLIUS FUClK: SZERETJÜK NEMZETÜNKET. J*. -v M SZEftCTJÖK :| NSHZKTÜNXST Ebben a kötetben összegyűjtött cikkei abból az időből származnak, mikor Hitler bandita-diplomáciája a farizeuskodó nyugati nagyhatalmak segédlete mellett Münchenben diadalt aratott és néhány hónapra rá a barnainges gyilkosok hordája megindult, hogy Hitler világhatalmi aspirációinak megvalósítójaként, térdig gázolva az ártatlan áldozatok vérében végigtiporja egész Európát. Július Fučík cikkeiben feleleveníti a múlt hangját, mely a cseh demok- i ratizmusról és a nemzet igazi szeretétéről beszél. — Mindenütt harcol a cseh nemzet történelmének meghamisítása ellen, hitet és harci kedvet olt az emberek szívébe, meggyőzően bizonygatva, hogy egy nemzet, melynek ilyen történelme és kultúrája van, nem pusztulhat el. Ezért buzdította népét, ne kímélje erejét és ne riadjon viszsza az áldozatoktól a nemzet felszabadításáért vívott harcban, hogy „egyenlők közt egyenlőként, szabadon éljen a világ szabad nemzetei között". NAGY IRÉN: FÖLSZÄLLT A KÖD. (Elbeszélések) Tehetséges, fiatal szlovákiai magyar írónő jelentkezik a „Fölszállt a köd" című elbeszéléskötet finom hangulatú, talpra esetten megírt novelláiban. Gyermekkori élmények és megfigyelések, falusi jellemképek és sorsok, Budapest ostroma alatt szer■ <ашд.тг j zett és a felszabadulást követő idők PpSlli benyomásai, meg a csallóközi falvak lassú, de feltartóztathatatlan átalakulásának mozzanatai sorakoznak fel ezekben az üde pasztellszínekben MÍS pompázó karcolatokban és elbeszélésekben, amelyek a nagy események forgatagában is elsősorban az egyes emberi tulajdonságokat, az emberi gyöngeségeket, az emberek lelkében lejátszódó apró változásokat, az új lélek diadalát kutatják és ábrázolják. XiíJkti a áüti .ЩЩ? MI LESZ VELED, EMBERKE? Még egy típusa van, amely foltot hagy nemzetünk nagyszerű harci pajzsán: az „emberkék“ típusa. Az emberke szenved a megszállás alatt, az emberke megérti, hogy neki is vége lenne, ha Hitler győzne, az emberke tudja, hogy bármelyik pillanatban reá is lecsaphat a náci önkény, akár harcol, akár nem, de az emberke inkább nem harcol és meghúzza magát, mihelyt a nácik dobbantanak egyet. Az emberke lelkes tűzbe jön, ha fiilébe jut a hír, hogy a szovjet nép nagyszerű elszántsággal levegőbe röpítette büszkeségét, a Dnyeprosztrojt, hogy ne válhasson a fasiszta ellenség hasznára, de az emberke sajnálja elégetni saját síléceit, amelyeket Hitler el akar venni tőle. Az emberke úgy gondolja, hogy a Vörös hadseregnek még gyorsabban kellene előrenyomulnia, de stratégiai terveit nincs ideje kifejteni, mert sietnie kell. — Batához, hogy megvegye azt a zoknit, amelyet Goebbels koldult tőle, hogy egy náci megszállóval kevesebb fagyjon meg és így a Vörös Hadsereggel egy ellenséges katonával több álljon szembe. Az emberke kezét dörzsöli örömében, ha azt hallja, hogy hős cseh emberek szvetterekkel és bundákkal megrakott egész front vonatokat gyújtanak fel, de nincs kedve megérteni, hogy ezeknek a hős embereknek nem kellene az életüket kockáztatniuk, ha ó kockázat nélkül bojkottálta volna Goebbels koldulási akcióját. Az emberke tehát még nem ellensége a nemzetnek, de azzá válna, ha a végtelenül kiéleződő szabadságharc során saját érdekecskéit továbbra is a nemzeti felszabadító harc érdekei elé helyezné. Nos, mi lesz veled, emberke? Csak két út áll előtted: vagy emberré leszel, mint a nemzet óriási többsége, vagy magad zárod ki magad örökre a nemzetből. Válassz, de g y o r s a n! * * * („Tábor“, a nemzeti szabadságharc illegális'folyóirata, 1942. január 1. sz.) * Tizenhárom évvel ezelőtt végezték ki Július Fučíkot a fasiszta hóhérok. Július Fučík életét adta nemzeti szabadságáért, nemzete szabad, tartalmas és boldog életéért. Harcolt nemcsak a külső ellenség ellen, de a belső megalkuvók, az „emberkék" ellen is. Nem élte meg vágyai teljesülését, a „boldog holnapot", de szavai örök életű és örök érvényű parancsként zengenek fülünkben ina is: „Szeretjük nemzetünket 1“-i i ľ i шйпЫШШЙШЛ TMJtb
