Szabad Földműves, 1956. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1956-07-01 / 26. szám

lehetővé kell tehRi a nemzeti bizottságoknak azt, hogy á rájuk

bízott eszközökkel a helyi szükségletek alapján gazdálkodjanak; ki kell küszöbölni ezen eszközök eddigi merev, egy célt szolgáló kötöttséget és lehetővé kell tenni a nemzeti bizottságoknak azon célszerű költségvetési átviteleket, amelyek a tervfeladatok biztosítá/ sához szükségesek.

3. Emelni kell a tervezóbizottságok és a nemzeti bizottságok tanácsai munkájának színvonalát; ezt a munkát a kerületekben, járásokban és egyes helyeken a komplex gazdasági és kulturális építés tervezésére, valamint a helyi források nyersanyagának és anyagának célszerű szétosztására kell összpontosítani.

4. Ki kell bővíteni a gazdasági és kulturális építés ügykörét, amelyben a nemzeti bizottságok döntenek, úgyhogy a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei kettős alárendeltsége elvének betartása mellett közvetlen irányításuk alá kerülnek a vállalatok további kategóriái és rájuk bízzák a döntést más ügyekben is.

Ebből a célból a helyi gazdálkodás szakaszán orvosolni kell a javítások és karbantartások anyagellátását, szélesebb mértékben kell lehetővé tenni a helyi források nyersanyagának és az ipari hulladékának kihasználását, egyszerűsíteni kell a beszerzésük menetét; ugyancsak meg kell oldani a dolgozók jutalmazásának rendszerét és a javító és karbantartó munkatermelékenység meghatározását;

meg kell oldani a nemzeti bizottságok jogkörének kibővítését a lakásépítés és a lakásgazdálkodás kérdéseiben a lakásépítés fő beruházója intézményének folyamatos megteremtésével és az új lakástörvénnyel, amely lehetővé teszi a nemzeti bizottságoknak minden lakás kiutalásának ellenőrzését és megszabja a közszolgáltatások biztosítása rédekében az egyes reszortok által épített lakások számát;

azon vállalatok és intézmények irányításában, amelyek a lakosságnak fizetett szolgálatokat tesznek, beleszámítva a karbantartásokat és javításokat is, a lehető legkiterjedtebb mértékben meg kell valósítani a decentralizálást, egészen a helyi nemzeti bizottságokig; ezt a tevékenységet el kell választani az ipari tevékenységtől és egyidejűleg meg kell oldani a tervezést, az anyagtechnikai ellátás és pénzellátás decentralizálásával összefüggő kérdéseket;

róindezeket az intézkedéseket fokozatosan még 1956-ban meg kell valósítani;

a mezőgazdasági termelés szakaszán a nemzeti bizottságok eddigi széles jogkörén kívül a kerületileg tervezett szektor irányításában az állami gazdaságok közvetlen irányítását a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai mellett működő mezőgazdasági osztályokra kell bízni és meg kell erősíteni a nemzeti bizottságok befolyását és az inszeminációs állomások felett gyakorolt ellenőrzését;

az iskolaügy szakaszán 1956. szeptember 1-től az iskolák pedagógiai szervezési kérdésében végre kell hajtani a decentralizálást úgy, hogy az iskolaügyi minisztérium a főiskolák ügykörén kívül csupán az iskolák és iskolai berendezések alapvető normatív rendezését, a metodikai ügyeket és a szakfelügyeletet, a szak- és pedagógiai iskolák létesítését és beszüntetését biztosítja;

23

Ä kritika fejlődése az SZKP XX. kongresszusa utáni időszak legértékesebb járuléka, és a pártnak, a Központi Bizottságtól kezdve mindent el kell követnie, hogy a bírálat a pártban tovább fejlődjék. Az országos konferencia elé megtárgyalásra és jóváhagyásra terjesztett számos javaslat éppen ebből a bírálatból fakadt és a dolgozóinak a szocialista építés sikerei iránti szüntelen érdeklődésének kifejezője. A hiányosságok éles bírálata nem csupán azokat a kérdéseket érintette, melyeket országos szempontból kell megoldani, hanem azokat is, melyeket közvetlenül az egyfes kerületekben, járásokban, üzemekben és városokban lehet és kell megolgani. Összes helyi szerveinknek ebből le kell vonni a következtetéseket, miután felelősségük az állami és gazdasági igazgatás decentralizálásával megnövekszik.

A bírálat nagyfokú fejlődése az a törekvés, hogy megszüntessünk minden avultat, régit, ami gátolja előrehaladásunkat — _ez az SZKP XX. kongresszusa tanulságainak a mi viszonyainkra való teremtő alkalmazása. Ez igen nagy jelentőségű pártmunkánknak a lenini alapelvek következetes érvényesítéséért folytatott harcában, a párt vezető szerepének helyes érvényesítéséhez és megerősítéséhez, az ország szocialista építésének új sikereihez vezet minden munkaszakaszon.

A lenini alapelvek következetes érvényesítése nem érthető el a pártmunkában beálló alapvető fordulat nélkül. Ezt a fordulatot természetesen nem lehet egyszerre megvalósítani, ez bizonyos időt és nagy erőfeszítést igényel. Azonban határozottan és következetesen kell hozzáfogni és az egész pártnak s minden kommunistának harcolni kell érte.

A KB márciusi plénuma határozata megtárgyalásának éťedményei is a párt egységéről tanúskodnak, eszmei fejlődésének bizonyítékát jelentik. A párttagok túlnyomó többsége helyesen értelmezi a Központi Bizottság következtetéseit és teljes mértékben készen áll megvalósításukra.

A pártban, az összes sezrvezetekben lefolyt vita a párt proletár magvának fejlettségét bizonyította, pártunk mindenekelőtt e proletármag politikai tapasztalataira, érettségére és szilárd osztályálláspontjára támaszkodik.

Hasonlóképpen bebizonyosodott, hogy a dolgozók túlnyomó többsége elismeri a párt vezető szerepét társadalmunkban, a pártban a szocializmusért és békéért folytatott harc jogos vezérét látja. Csehszlovákia Kommunista Pártja 35 éves tevékenységével kivívta a nép legszélesebb rétegeinek tiszteletét, mivel a munkásosztály és az összes dolgozók !egsajátabb érdekeiért folytatott harc élén állt és e harcban nem riadt vissza áldozatoktól sem. A párt vezető szerepe a szervezeti munka és a meggyőzés alapján fejlődik, távol áll tőle az üres nyilvántartás és parancsolgatás.

A vita lefolyásának kedvező eredményei ellefiére látnunk kell, hogy számos homályos és helytelen, alapelveinktől idegen nézet merült fel ez visszatükrözi a pártpolitikai kispolgári bírálatát, mely egyes esetekben a párt és a pártelvek elleni roszindulatú támadásokba ment át. A párt nincs elszigetelve az élettől és ezért főként fontos momentumokban különféle kívülről jövő idegen befolyások hatnak rá és nyilvánulnak meg benne, elsősorban ott, ahol a kommunisták enyhítették a pártba befurakodott ellenséges burzsoá ideológia elleni harcukat. Mindenütt, ahol e helytelen

30

ban és következetesen valóra kell váltaniok’ a jóváhagyott beruházásokat;

gondoskodniok kell szakképzett káderek neveléséről és elosztásáról, a bérpolitikáról úgy, hogy ez a termelőerők és a munka igazságos jutalmazása fejlesztésének hatásos eszöze legyen;

meg kell szervezniük a termelést és a forgalmat, gondoskodniuk kell a népgazdaság szükséges termékekkel és nyersanyagokkal való folyamatos ellátásáról

ellenőrizniük és biztosítaniok kell a terv következetes teljesítését, annak valamennyi mutatójában, főként a gazdaságosság és az önköltségek csökkentésének szempontjából;

következetesen biztosítaniok kell a munkatermelékenység növekedését;

általánosítaniok kell a jó üzemek tapasztalatait és fejleszteniük a dolgozók kezdeményezését.

A miniszterek jogkörének és felelősségének bővítésével egyidejűleg feltétlenül decentralizálni kell a minisztériumokban az irányítást és lényegesen bővíteni és körülhatárolni a miniszterhelyettesek, a főosztályok igazgatóinak, a trösztök és vállalatok igazgatóinak jogkörét és felelősségét.

A jogkörnek az alacsonyabb szervekre történő decentralizációját olyan rendszerként kell értelmezni, amely megteremti az egész állami és gazdasági apparátus munkastílusa és módszerei lényeges megváltoztatásának feltételeit. Ez alapvető feltétele az alsóbb szervezetek és szervek kezdeményezése és önállósága fejlődésének, valamint újabb magasabbfokú felelősségének is, tartós utat biztosít a dolgozók legszélesebb tömegei tapasztalatainak és tehetségének felhasználására a szocialista országépítés érdekében.

A CSKP országos konferenciája ezért a következő intézkedések fokozatos végrehajtását határozza el.

A joghatalom és felelősség átruházása a miniszterekre

Atervezés terén': , *

1. Fokozni kell a miniszterek jogkörét az állami terv nevezetes feladatainak és mutatószámainak korlátozásával, amelyeket a kormány határoz meg; ezáltal fokozni kell a miniszterek felelősségét a népgazdaság‘rugalmas és folyamatos ellátásáért az illetékes ágazatban készülő gyártmányokkal és hangsúlyozni kell az állami fegyelem szüntelen megszilárdításának jelentőségét a gazdasági szerződésekből következő tervfeladatok és kötelezettségek teljesítésénél;

2. az Állami Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben joguk van jóvá hagyni az állami terv feladatainak a nyerstermelés egész terjedelméből (építési-szerelési munkáknál) a kormány által megállapított végösszegű változtatásokat, az árutermelést és az állami terv, valamint az állami költségvetés mutatószámai pontosabbá tételétől származó egyéb tervrészletek feladatai megfelelő rendezését a műszaki-termelési és pénzügyi tervekben, vagy pedig a megrendelések tárgyának megváltoztatásában;

3. jóváhagyni a minisztériumok tervének apró és nem vitás változtatásait az Állami Tervhivatal miniszteri rangban levő elnökével való megegyezésben;

14

kell érnünk, Hogy á bérpolitika irányítása ne maradjon el a népgazdaság fejlődése mögött, hanem ellenkezőleg, hathatósan támogassa a termelőerőkben a második ötéves tervben kitűzött fejlesztését.

Ez múlhatatlanul megköveteli, hogy a bérpolitika irányítása még következetesebben törekedjék a béregyen lósdi megszüntetésére, a bérek munkára ösztönző szerepének növelésével megteremtse a szakképzettség gyarapításának előfeltételeit és biztosítsa a munkatermelékenység és a bérek növekedése közötti helyes arányt.

6. A népgazdaság irányításának és tervezésének decentralizálásával összhangban lényegesen egyszerűsítsük a statisztikai és könyvelési nyilvántartást, különösen az elsődleges nyilvártartást, hogy fölösleges költségek és időfecsérlés elkerülésével egyaránt szolgálja a felsőbb szervek és a vállalatvezetés szükségleteit. A statisztikai és könyvelési nyilvántartás jelentőségét ne gyöngítsük, hanem ellenkezőleg fokozzuk, hogy kellő áttekintést nyújtson népgazdaságunkról; ennek megfelelően biztosítsuk, hogy a nyilvántartás szélesebbkor!! mutatószámokat kövessen, mint az állami terv és emellett foglalkozzék bizonyos kiválasztott témakörök vizsgálatával. Meg kell javítani és egyszerűsíteni az ellenőrzés rendszerét.

Ezeknek az alapvető feladatoknak megoldása nem valósítható meg teljes mértékben egyszeri akcióként, egyik napról a másikra, hanem csakis fokozatosan; a népgazdaság tervezésének és irányításának megjavítását tekintsük tartós folyamatnak, s ugyanakkor a bürokratikus módszerek kiküszöbölése előtérbe hozza a tudományos módszereket, a sematikus munkamódszerek megszüntetése felszabadítja az alkotó munka és alkotó szellemű megoldások lehetőségeit, az alsóbb szervek hatáskörének kibővítése növeli felelősségtudatukat is. Emellett szüntelenül sžem előtt kell tartani, hogy e folyamat célja nem a népgazdaság tervezése és irányítása rendszerének meggyöngítése, hanem éppen ellenkezőleg, e rendszer megjavítása és megerősítése olyképpen, hogy biztosítva legyen a második ötéves terv alapvető célkitűzéseinek és feladatainak teljesítése.

A fennálló hibák megszüntetésére Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája a következő intézkedéseket határozza el:

A) Azonnali vagy rövidhatáridejü intézkedések

A népgazdaság tervezésének szakaszán:

1. Az 1957. évi állami terv összeállításában az 1956. évi állapothoz képest körülbelül egyötödével csökkentsük a kormány elé terjesztett és a kormány által jóváhagyott mutatószámok mennyiségét. Hasonlóképpen csökkenteni kell az állami terv nyomtatványainak számát, az ipari termelés és a nyilvántartott gyártmányok számbavételének tételeit.

2. Tegyük a minisztériumok kötelességévé, hogy már 1957-re lényegesen korlátozzák a terv központilag nyilvántartott mutatószámainak, különösen pedig a gyártmányok lajstromozásának mennyiségét és a róluk való döntés illetékességét a decentralizálás keretében adják át az alsóbb szerveknek.

3. A tervezés rugalmasabbá tételének és a felesleges adminisztráció megszüntetésének érdekében

a) csökkentsük a negyedévenként jóváhagyott terv-mutatószámok

mennyiségét;

7