Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-06-24 / 25. szám

1956. június 24. rftgdműves NAGYOBB FELELŐSSÉGET Ha a járási újságok első kiadásától eitelt nyolc éves munkát mérlegeljük, önkéntelenül felvetődik a kérdés, hogy a cikkek vajon mindig elégségesen tükrözik-e vissza a falvak életét, hogy az események előtt jártak-e, vagy csak utána kullogtak. Az az érzésünk, hogy ez a mérlege­lés nem hozhat teljesen pozitív ered­­ményt. Járási újságaink a falvak küz­delmes, de kétségkívül fejlődő életét sok esetben tévesen mutatták be. Az utasítás-jellegű kampánycikkek nem minden esetben hozták meg a kívánt eredményt. El kell ismernünk azt a tényt, hogy a járási újságok (s ugyan­csak a napi-, illetve hetilapok is) több esetben helytelenül nyúltak az ese­ményekhez, s amikor alapos bírálatra lett volna szükség, akkor is csak ken­dőztek, vagy néhány magasztos frá­zissal elintézték az ügyet. De vajon csak a szerkesztők okolhatók-е ezekért a hibákért? Min­den bizonnyal lelkiismeretfurda'.ást éreznek, ha mindezeket a mulasztáso­kat csak az ő számlájukra írnánk. Annál is inkábij, mivel a járási föld­­müvesújságok szerkesztői nem egy esetben csak végrehajtói voltak az egyes személyek téves elképzelésből fakadó utasításainak. A kulákkérdés esetében például — sok esetben —- nemcsak hogy nem a munkához való viszonyon keresztül ítélték meg a kulákot, hanem sajná­latos tévedésként kis- és középpa­rasztokat is közéjük soroltak. A múlt­ban gyakran jogtalanul ítélték el, s „kulák”-jelzővel bélyegezték meg azo­kat a kis- és középparasztokat, akik nem akartak a rosszul működő szö­vetkezet tagjai lenni. Már pedig nem ők voltak mindennek az okai, hanem mindenekelőtt ezen szövetkezetek ve­zetői és tagsága, akik a rossz gazdál­kodással nem tették vonzóvá szövet­kezetüket. így aztán természetes nem lehet csodálkozni azon, hogy az ilyen jó eredménnyel nem dicsekvő szövet­kezetek nem vonzották a még egyéni­leg gazdálkodó kis- és középparaszto­kat. Senki előtt egy percig sem lehet kétséges, hogy a nagyüzemi gazdálko­dásé a jövő. Ahhoz azonban, hogy ezt az egyszerű dolgozó paraszt is ma­gáévá tegye nem szólamokra van szükség, hanem mindenekelőtt kézzel­fogható eredményekre, A kis- és kö­zépparasztoknak a nagyüzemi gazdál­kodásra való áttérése elsősorban ezek­től az eredményektől, valamint a szö­vetkezet megértő közösségétől függ. Ha ezek a feltételek megvannak, ak­kor semmi szükség arra, hogy a meg­győzésnek ezt a módját bármilyen más helytelen módszerrel helyettesít­sük, mert a nagyüzemi gazdálkodás előnyét és annak elkerülhetetlenségét a kis- és középparaszt maga tapasz­talja. Legyen elsőrangú feladatunk a gyepgén működő szövetkezetek segítsé­ge. hiszen nem ember feletti munkára, hanem csupán odaadásra, lelkiismere­tességre és jó szervezésre van szük­ség, mert a jó eredmények elérésének lehetősége mindenütt megvan. Hála a munkásosztály igyekezetének, újabb­nál újabb mezőgazdasági gépek áraszt­ják el a falut, hogy megkönnyítsék, gyorsabbá tegyék földműveseink mun­káját. Ez természetesen lehetőséget nyújt nagyobb jövedelem biztosításá­ra; nemcsak a szövetkezeti vagyon kibővítéséhez, hanem a tagok jövedel­mének emeléséhez is. Ez aztán alapja iesz annak, hogy a meglevő szövetke­zeteinket bővítsük, illetve ezek példá­ja nyomán újakat alakítsunk. Beszélnünk kell még egy dologról, mégpedig a brigádokról. A jövőben lehetőleg kerüljük azt a megoldást, hogy brigádokat hívunk a szövetkezet megsegítségére. A munkák helyi szervezésével minden szövetkezet elvégezheti a munkát. Ha azonban mégis szükség van segítökézre, el kell érni azt, hogy ne történjen meg, ami a múltban oly sokszor előfordult, hogy a brigádosok megérkeztek, de senki sem irányította munkájukat. Épp a brigádosokra való tekintettel sok esetben egyes szövet­kezetek elkényelmesedtek, s mindent a brigádosoktól, illetve a védnökségi üzemtől vártak. Természetes, hogy ez helytelen. Az elmondottak szellemében vizs­gáljuk meg néhány járási földműves­­újság munkáját. Az óg.yallai járás új­sága a „Nový roľník“ a régebbi szá­mokhoz viszonyítva hétről hétre fej­lődik. Azonban ajánlanánk a szerkesz­tőségnek, hogy hosszú cikkek helyett rövidebb cikkeknek adjanak helyet. Az írásokból az érződik, hogy a „Nový roľník"-nak nincs kellő kapcsolata a járás falvaival. Az olvasónak valahogy az az érzése, miptha az újság kizáró­lag a „zöldasztal” mellett születne. Ez a hiányosság azonban többé kevés­bé a többieknél is megtalálható. Pél­dául a vágsellyei „Roľník vpred” 19. számában 5 cikk közül csak három foglalkozik a földműveseket közvetle­nül érintő problémával. Általában ke­vesebb elcsépelt és megunt szólamo­kat, s több való életet kívánnak a já­rási újságok. Hogy ezt elérhessük a szerkesztőknek mind kultúrpolitikai, mind szakmai vonalon fejlödniök kell. A dunaszerdahelyi „Szövetkezeti Falu” szerkesztője, Duhan elvtárs négy oldalas lapot szerkeszt. Ebből kettő magyarnyelven jelenik meg. Igyekszik a lapot színvonalassá tenni, a cikkek válogatására azonban na­gyobb gondot kell fordítania. így pél­dául a futballró! írt cikkével kapcso­latosan — mellyel egyébként egyetér­tünk — az a véleményünk, hogy rö­videbb is lehetett volna és a fennma­radt helyet égetőbb kérdésekkel kel­lett volna betölteni. Külön ki kell emelnünk ennél a lapnál a bátor, helyénvaló kritikát. Ezt a lehetőséget a járási újságok nem nagyon használják ki, pedig a hibákat nem takargatni, ha­nem feltárni kell. Mint eddig, úgy most is az elisme­rés hangján kell szólanunk a nagy­megyeri „Szocialista Fa!u“-ról, amely­ben rendszeresen olvashatunk helyén­való, színvonalas cikkeket. A laonak nagy levelezőgárdája biztosíték arra, hogy hétről hétre értékes lapot adja­nak ki. Örvendetes lenne, ha a többi járási lapok is ilyen színvonalon dol­goznának. A Csehszlovák Köztársaság kormá­nya a közelmúltban hagyta jóvá a já­rási újságok szisztemizációját, amely 1956. július 1-én lép érvénybe. Ez a jövőben biztosítja a járási újs'.gok szerkesztői számára, hogy munkaide­jüket teljesen a szerkesztésnek szen­telhessék. Ez ideig sok helyen a szer­kesztők csak másodsorban voltak szer­kesztők, annyira elfoglalta őket a rá­juk bízott különféle munka. Most azután a szerkesztőkön áll, hogy be­bizonyítsák, hogy kormányunknak ez a rendelkezése is hozzájárul ahhoz, hogy érdekessé, színvonalassá tegyék a lapot, s küldetésének megfelelő já­rási újságot adjanak ki. J. A. A »Bújócska« Szlovákgyarmaion Az egyik májusi vasárnap délutánján a késői órákban Szlovákgyarmaton a szokottnál többen várakoztak az autóbusz érkezésére. Csakhamar megtudtam, hogy az Ipolyságiakat várják, akik vendégszereplésre érkeznek ide. Midőn az autóbusz megérkezett, feloldódott a vára­kozás feszültsége, s örömmel fogtunk kezet a kedves vendégekkel. Este a kultúrház a rossz idő ellenére is megtelt a nie a „Bújócska” sikersorozatához járult hozzá. Azonkí­vül, hogy a tizedik elődásuk volt, ezzel a darabbal sze­repeltek az országos alkotóversenyen is, ahol ugyancsak jó eredményt értek el. Az előadás szünetében a nézők a megelégedés hangján beszélgettek egymással. S ezt kö­vette a színjátszócsoportok vezetőinek tapasztalatcseréje, melyre az előadás után került sor. Nagyon nehéz a szereplők közül a legjobbakat kivá­lasztani. Sikerük mindenekelőtt a kollektív munkából fakad. Kifogástalanul alakított Kovács József, Baran Jó­zsef, Maurel Jóska, Gyurász Öcsi, valamint Buchler és Darida kultúrtársak. A női szereplők közül a Brandáknét alakító Frenkó, valamint Kovácsné szerepében Kovács Mária kultúrtársakat említhetjük meg. A többi szereplő ugyancsak hozzájárult az előadás sikeréhez. Az előadás után a há!á6 közönség együttmaradt a sze­replőkkel, s kellemes szórakozással, tánccal és éneklés­sel töltötte az estét. A sikerben része volt Darida kul­­túrtársnőnek is, akinek ez volt első rendezői munkája. Beszélgetésünk nyomán elmondotta, hogy a jövőben még több vendégszereplésre számítanak, s az aratás idejére pedig kultúrbrigádot szerveznek, hogy munkájukkal ez­által is hozzájáruljanak a környék falvainak kulturális téren való felemeléséhez. A jövőre vonaíkozó tervekről Jelenet a Bú jócskából; Vacsora a Kovács-családnál. szórakozni vágyó dolgozókkal. Nem mindennapi kultúr­­eseményről volt szó, így az érdeklődés igen nagy volt. A várakozás jogosságát az előadás közben fel-felhangzó taps is igazolta, mely egyben az ipolysági CSEMADOK színjátszóinak munkáját is dicsérte. Ez az előadás ugya­annyit árult el, hogy valószínűleg a „Szabadság, szere­lem” című daljáték tanulásába kezdenek. Reméljük, hogy ezek a szép tervek a jövőben valóra is válnak, és az ipolysági CSEMADOK sok szép tartalmas kultúrműsorral lelkesíti az aratásba induló falvak dol­gozóit. Rados A jó együttműködés eredménye Az öröm érzése tölti el az embert, ha végigjárja a galántai járás hatá­rát. A cukorrépa és a kukoricatáblák tiszták, látszik rajtuk, hogy megmű­velésükre nagy gondot fordítottak a földművesek. Ez az eredmény azon­ban nagyrészt a gépeknek köszönhető. Különösen ott, ahol a brigádközpont jók együttműködik a szövetkezettel, így van ez Diószegen is. A diószegi szövetkezetben ebben az évben gépekkel sarabolták az összes kukoricát és cukorrépát. A 87 hektár­nyi kukorica és a 84 hektár cukor­répa sarabolása és egyelése nem oko­zott gondot. Különösen a négyzetes módszerrel ültetett kukoricában ha­ladt gyorsan a munka. A szövetke­zetben azért halad jól a növényápo­lás, mert a szövetkezeti tagok egé­szen a termény betakarításáig három termelöcsoportban művelik a földeket. A csoportok állandó munkaverseny­­ben vannak egymással. Blaho Mihály a szövetkezet agronómusa mindenütt jelen van és mindenhol hasznos ta­nácsokkal látja el a szövetkezeti ta­gokat. Érdemes megemlíteni Kmety János traktoros munkáját is, aki a kukorica négyzetes vetésénél 9 hektárral túl­teljesítette napi normáját úgy, hogy a tervezett négy helyett 13 hektáron vetette el a kukoricát naponta. De nemcsak ő, hanem a többi traktoro­sok is jól dolgoznak. Az őszi takar­mánykeverék begyűjtése után két műszakban végzik a tarlóhántást, a földet pedig azonnal bevetik másod­növénnyel. A diószegi EFSZ tagjai a lekaszált és begyűjtött őszi takar­mánykeverékből közel 300 köbméter silót készítettek. Mindezek a szép eredmények a helyi traktorosbrigád és a szövetkezet jó együttműködésé­nek köszönhető. Sutková Edita 15 Korszerű gépek - magas teljesítmény A mezőgazdaság gépesítése az utolsó tíz esztendőben többet fejlő­dött, mint az elmúlt száz esztendő­ben. A mai korszerűen felszerelt me­zőgazdaságokat össze sem lehet ha­sonlítani a régivel. Milyen felszerelé­se volt a 60, 80 évvel ezelőtti gazda­ságoknak? A növénytermelésben fogatos ekékkel, lovakkal, ökrökkel és tehenekkel szán­tottak. Л gabonát kézzel kaszálták, hadarókkal csépelték és sok helyütt lovakkal gyúrták. Az állattenyésztési <répet gyártják lánctalpas kivitelben is, ami'v hegyes-völgves talajon job­ban bevált. Valamennyi gép közül az S—80-as lánctalpas gép tűnik ki hatalmas szerkezetével. A legnehezebb tala;­­munkák, folvamszabályozások stb. el­végzésére alkalmas. A legújabb DT— 55-ös elődjétől — a ST—54-es töl —1 ■szélesebb lánctalpakkal különbözik, súlya jobban megoszlik és így a ta­lajt jobban kíméli. Nagy keresletpek "örvend a KDP— KON-2,8 mintájú kerekestraktor vontatású burgonyatöltőgép, amely egyben a növényzet trágyázását is elvégzi. munkák gépesítése ismeretlen foga­lom volt. A Prága-Repin szovjet és csehszlo­vák mezőgazdasági gépkiállítás a je­len legkorszerűbb gépeit mutatja be látogatóinak. A földművesek akik tö­megesen látogatják a kiállítást, órá­kig állnak egy-egy gépnél és elcso­dálkoznak a mezőgazdasági gépipar mai fejlettségén. Sokan csak itt érte­sültek arról például, hogy van már -öldséget vető gépünk, olyan növény­ápológépünk. amely egyben trágyáz is, a vetemények öntözésére alkalmas korszerű öntözőgép, amely 60 méte­res körzetben locsolja a vizet. A ki­állítás megtekintése után az ember­nek az az érzése támad, hogy rövi­desen eljön az az idő, amikor min-35-ös növényápolásra alkalmas kere­kestraktor, melyet földművelésre, ve­tésre, cukorrépa betakarítására szer­kesztették. Ezt a gépet a Lipecky gép- vés traktorgyár gyártja. A DT-14 könnyű növényápolási munkákra ké­szült. Különösen a kertészek veszik ■. hasznát. A gép előnye, hogy kezelé­se könnyen elsajátítható, elő vagy hátsó sebessége egyforma. Hasonló feladatot teljesít a CHTZ—7 traktor is, de az előbbi tökéletesebb kivitelű. A PT 10-es lánctalpas kis méreténél fogva szőlöskertek és komlóföldek megművelésére alkalmas. A figyelmes látogató rögtön észre­veszi, hogy a kiállítóit gépek elren­dezésére nagy gondot fordítottak. Kü­lön csoportosították az erőgépeket, a Ä szovjet kolhoz-tagok nem gyalogolnak órákig, hanem munkájukhoz ilyen személy száll) tókocsit használnak. Mikor jelenik meg nálunk ez az ügyes, 8—10 személy szállítására alkalmas gépkocsi. den nehezebb izommunka fölöslegessé válik, mindent a gépek végeznek és csak irányítani kell majd őket. A mezőgazdasági gépkiállítás nem feledkezik meg a kis- és középparasz­tok gépszükségleteiről sem. Fogatos ekék, hárítógépek, sarabológépek és számos más fogatos vontatású gép könnyíti meg az egyénileg dolgozóink munkáját. A kiállítás bejáratánál 14 legújabb gyártmányú traktor fogadja a láto­gatót. Zetor 25-A, amely a növény­­ápolás kivételével mindenféle mező­­gazdasági munkára alkalmazható. Az eddigi újítá:okon kívül légfékekke! tűnik ki. Hat sebességgel bír és a legnagyobb sebessége óránkénti 25 kilométer. A Z—25 К viszont főkép­pen növényápolásra készült, de emel­lett más munkára is alkalmas. A Z—35 kcrckestraktor nehezebb mező­­gazdasági munkára való. Ugyanezt a vontatógépeket és szerszámokat. Az egyik ilyen csoport a folyamatos ara­tás összes gépeit szemléltetően mu­tatja be. A kiállítás múlt év júliusában nyílt meg. 1955-ben nem kevesebb, mint 60000 csehszlovák dolgozó és 19 kül­földi küldöttség kereste fel Prága- Repit. Az idén még nagvobb érdeklő­dés mutatkozik a szovjet és csehszlo­vák gyártmányú mezőgazdasági gé­pek iránt, hiszen két hónap alatt a látogatók száma meghaladja a két­százezret. A gépek iránt különösen a mező­­gazdasági szakiskolák és a gépállo­mások dolgozói mutatnak rendkívüli nagy érdeklődést. A szovjet és cseh­szlovák szakemberek méltán büszkék a kiállítás eddigi sikerére, ami érthe­tő is, hiszen a mezőgazdaságunk jö­vőjéről van szó. Fűry József Korszerű öntözőgép, amely 60 méteres körzetben szórja a vizet. ЯНН -HE? Vr ijflfrríTirfr-Ч

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom