Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-26 / 8. szám
Í956. február 26. földműves 5 A zselízi járási EFSZ- konferencia után E hónap 15-én szinültig megtelt a esatai új iskola épületének tágas tornaterme, melyben a zselízi járási szövetkezeti konferencia látogatói gyűltek össze. El kell ismerni, hogy a konferencia és annak lefolyása magas színvonalú volt. A jó szervezésért Kazlov Lászlót a JNB mezőgazdasági ügyosztályának vezetőjét illeti dicséret. Elismerést érdemelnek a járás szövetke-» zeti tagjai is, akik a kedvezőtlen időjárás ellenére is teljes létszámmal megjelentek a negyedik járási szövetkezeti konferencián. Az előző évektől eltérően e konferencián számos szép eredményről számoltak be a szövetkezetek tagjai. Ezek közül legjelentősebb az a tény, hogy a múlt évben 486 taggall gyarapodott a szövetkezetek taglétszáma és két új szövetkezet alakult a járásban. Ezenkívül a szövetkezetek 1320 hektár elhanyagolt földet müveitek meg s az előző évekhez viszonyítva sokkal nagyobb mértékben alkalmazták a kukorica és burgonya négyzetesfészkes ültetését, magasan túlszárnyalták a silózási tervet, megjavították együttműködésüket a gépállomással és nagyobb gondot fordítottak a szocialista munkaversenyre. Habár egyes szövetkezetekben még nem is tartják be teljes egészében a szövetkezeti alapszabályzatot. de a hiányosságok már eltörpülnek a jó eredmények mellett. A konferencián kimagasló gazdasági eredményekről számoltak be egyes szövetkezetek küldöttei. így pí. Boros Ernő a zsemléri EFSZ tagja 30 535 koronát keresett a múlt évben a természetbeli javakon kívül. A Ďrbošik család a nagysarói szövetkezetben 40.000 Kés jövedelemhez, Martinkó Mária a kissárói EFSZ sertésgondozója pedig 21085 korona pénzjövedelemhez jutott. A kispeszeki szövetkezetben 21 koronát fizettek ki minden munkaegységre. Ilyen jutalmat csakis a jó munka által tudtak elérni a szövetkezetek. A délutáni vita folyamán új tapasztalatokkal gazdagodtak a jelenlevők. Beszámoltak jó eredményeikről és jövő terveikről. Nem feledkeztek meg a tavaszi mezőgazdasági munkákra való készülődésről és beszámoltak arról, hogyan távolították el a szövetkezet fejlődését fékező hiányosságokat. Szót kértek a fiatalok is és a damásdi ifjúság példája alapján elmondhatjuk, hogy a járás szövetkezeteinek további fejlődéséről az ifjúság is gondoskodik. Tagadhatatlan, hogy a zselízi járásnak nagy jelentősége van a mezőgazdasági termelésben. A jó termelési lehetőségek azonban megkövetelik, hogy a járás földművesei minél jobban elsajátítsák a haladó agrotechnikai és állattenyésztési módszereket Ez pedig csakis a közös gazdálkodás útján lehetséges. Nagyrészt a nemzeti bizottságok dolgozóitól függ, hogy mikor tudják ezt a fontos kérdést sikeresen megoldani Jelenleg a zselízi járás négy községében, — Kuralon, Lontón, Csekén és Oroszkan nincs szövetkezet. Az első két községben azonban már több mint 20 föidmüves a szövetkezet alakítása mellett foglalt állást. Bizonyos, hogy ezekben a községekben rövidesen megalakul a szövetkezet. így tehát csak az utóbbi két községről lenne szó. De már itt is egyre inkább terjed a szövetkezeti eszme. Minden lehetőség megvan arra. hogy még ez év folyamán jól működő szövetkezet legyen a zselízi járás minden községében. Évzáró gyűlés a modrai szövetkezetben A világhírű modrai bor termelői évzáró taggyűlést tartottak, melyen értékelték múlt évi munkájuk eredményét és jóváhagyták az 1956. évi termelési-pénzügyi terveket. A modrai EFSZ múlt évi gazdasági eredményeinek összegezése azt mutatta, hogy a tavalyi év kimagasló eredményeket hozott a közös gazdálkodásban. A tervezett 49 mázsával szemben hektáronként 72 mázsa szőlőjük termett s így a 45 hektárnyi szőlészetből 11 vagon termést adhattak be terven felül. A múlt évi termelési tervet azonban egyéb termelési ágazatban is túlteljesítették, s így 475 ezer koronával magasabb jövedelemhez jutottak, mint azt eredetileg tervezték. A szövetkezetben 28 korona a munkaegység értéke, azonkívül természetbeni járandóságot is kapnak a tagok. A zárszámadás napján 756 ezer koronán osztozott a szövetkezet 140 tagja. Ez a nap nagy örömet hozott Chiba Jánosnak, aki feleségével együtt 2109 munkaegységet szerzett a szövetkezetben: osztalékként 29 526 koronát.kaptak. A modrai szövetkezet a múlt évek folyamán a rossz munkaszervezés következtében nem bírta teljesíteni tervezett feladatait. Miután azonban új vezetőséget választottak és állandó munkacsoportokat alapítottak, a járás legjobbjai közé kerültek. Az állattenyésztés terén is nagy javulás állt be. Természetes, hogy ezzel arányosan emelkedett a munkaegység értéke is. 1953-ban még csak 20 korona volt. a múlt évben pedig a természetbeni járulékokkal együtt 32,45 koronára emelkedett a munkaegység értéke. Ebben az évben tovább akarják fejleszteni közös gazdaságukat a modrai EFSZ tagjai. Az állattenyésztés gépesítésével és a takarmányalap kibővítésével még sokkal több mezőgazdasági, de különösen állattenyésztési terméket akarnak beadni terven felül, mint az 1955-ös évben. LEVELEZŐINK ÍRJÁK Számos levél érkezik szerkesztőségünkbe. Levelezőink, továbbá mezőgazdasági szakemberek és egyszerű falusi dolgozók ragadnak tollat, hogy megírják tapasztalataikat, panaszaikat, tanácsot kérnek, s beszámolnak arról is, megváltozott életük mennyivel örömtelibb, stb. Az alábbiakban néhány levelet közlünk: A tögymasszírozás még nem minden ban részesülnének. Elérhetnék tejelékenységük legfelső szintjét. Előfordul viszont az is, hogy olyan tehenek részesülnek bőséges takarmányozásban, amelyek alacsony tejhozamúak. Ennek vet véget az egyedi takarmányozás, s egyben elősegíti a tejtermelés emelését. Tőgymosáshoz ajánlatos a melegvíz használata. A fejők a tőgyet mosás után- azonnal törüljék meg száraz, puha ruhadarabbal. A tögymasszűozást nyomban kövesse a fejes, máskülönben felesleges munkát végzünk. Igen fontos még a pontosság. Mind az etetésnél, mind a fejésnél tartsuk be a pontosságot. Még csak véletlenül se feledkezzünk meg háziállatainknak és azok környezetének tisztántart fsáról! A közös gazdálkodásban látják a jövőt Több EFSZ-ben már saját kárukon okultak, mit jelent a haladó állattenyésztési módszerektől való idegenkedés. Habár kissé bátortalanul, de rátérnek ezek alkalmazására. Tapasztalat híján azonban nem egyszer hibát követnek el. Hiányosan ültetik át a gyakorlatba e módszereket. Adódik ez abból, hogy nem ismerik kellőképpen. Gyakran előfordul ' még, hogy egyes vezetők nagy hangon bezengik: „Bevezettük a Malinyina-módszert.. Ha azonban fáradságot veszünk, hogy saját szemünkkel is meggyőződjünk annak igazáról, kitűnik, hogy masszírozzák ugyan a tehenek tőgyét, de az .egyedi takarmányozásról megfeledkeztek. Pedig ez igen fontos része az említett módszernek. Vannak tehenek, amelyek nagymennyiségű tejet volnának képesek termelni, ha bőséges takarmányozás„A fejlődés útjára léptünk . . Egymillió korona tartozással indultunk neki az 1955-ös évnek. Ez a I tartozásunk még az előző évekről maradt. Ugyanis 1952—1953-ban olyan egyének is bejutottak szövetkezetünkbe, akik fékezték az előrehaladást, igyekeztek megbontani az egységet és lopkodták a közös vagyont. Ezek „szűrét kitettük” a műit évben, ami által szövetkezetünk megszilárdult. Tizenkét új tag is jelentkezett már ebben az évben. Nem szégyellünk tanulni sem. Ellátogattunk a példásan gazdálkodó szövetkezetekbe. Megtekintettük az ipolyviski, búcsi, nagykeszi és az ifjúságfalvi szövetkezetek gazdaságát, Az itt szerzett tapasztalatokat felhasználjuk Mindenki jó gazdának ismeri Lipovský Ferencet Babon, a szeredi járás egyik kis falujában. A múlt évben példásan teljesítette beadási kötelezettségeit s ezért kitüntette őt a braislavai kerületi nemzeti bizottság. Nem maradi gondolkozású ember, megértette az idők szavát és a magasabb terméseredmények elérésére törekszik. Az új mezőgazdasági módszerek alkalmazásának köszönheti, hogy a múlt évben még terven felül is adhatott államunknak húst és gabonát. Ebben az évben és a jövőben még szebb eredményeket akar elérni és tudja, hogy ezt csakis a közös gazdálkodás biztosíthatja. Jó kezdeményezésével magával ragadta a többi földműves társait is, akik elhatározták, hogy szövetkezetét alakítanak. Az előkészítő bizottság elnökévé Lipovsky Ferencet választották. Jelenleg 14 tagja van az alakulóban lévő szövetkezetnek s ezen a tavaszon már közösen akarnak dolgozni a 168 hektárnyi földterülete». A tagok között van Valent Fülöp 4,82, Vinkler Antal 5,09 és Vaskó István 6,23 hektárnyi földterülettel. Az előkészítő bizottság komolyan foglalkozott a tavaszi munkákkal és azzal, hogy hol lehetne felépíteni a baromfifarmot és hová összpontosítsák az állatokat? Sok kérdést megvitattak a bábi földművesek és bátran néznek szembe a kezdeti nehézségekkel. Ennek alapján megvan minden lehetőség arra, hogy néhány év alatt gazdag szövetkezeti faluvá váljon Báb. Nagyon helyes lenne, ha a helyi nemzeti bizottság tagjai is tudatára ébrednének, hogy csakis a közös gazdálkodással lehet elérni jobb eredményeket. Vasúra Andrásnak és Slamka Dominiknak is a szövetkezetben van a helye, hisz nekik, mint a helyi nemzeti bizottság tagjainak példát kell mutatniok a falu földműveseinek. Bizonyos, hogy számos kis- és középparaszt követné példájukat, akik már meggyőződtek a közös gazdálkodás előnyéről, de vezetni, irányítani kell őket. Ez pedig a helyi nemzeti bizottság tagjainak kötelessége. Šutková Edita Sok helyen dolgoztam, de még ennyi keresetem sohasem volt. .Meg vagyok elégedve a sorsommal. Bizony, amikor megházasodtam. még szalmazsákom sem volt, amire a fejem lehajthattam volna, — ígv magyarázta nekünk Komjáthy József, a füssi szövetkezet állatgondozója. Most 802 munkaegység után 11 620 koronát, továbbá 16 mázsa búzát, 4 mázsa árpát, 400 liter tejet kapott pótjutalma pedig további 140 kg búza volt. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy közel 300 kilós sertést vágott s így a Komjáthy család jólétben él. K- J. Németh Lajos — Gyiva gazdálkodásunk menetének megjavítására. Szakképzett elnökre van szüksége szövetkezetünknek. Elküldtük Barna Gyulát tízhónapos iskolára, hogy tanuljon. Tanul is szorgalmasan, hogy jó kormányos, jó EFSZ-elnök váljék belőle. Sárai László Szőgyén Kályha a íiaztatóban A balázsfai EFSZ-ben célul tűzték ki, hogy „ha törik, ha szakad” sertéshúsból nemcsak teljesítik beadási kötelezettségüket, hanem szabad áron is értékesítenek jó párat. Ehhez szükséges, hogy teljesen kiküszöböljék a malacelhuilást, egészséges, 15 kilós elválasztott malacokat adjanak át a sertésgondozók. A nagy hideg ellen is felvették a harcot, — hogy megmentsék a kis állatkákat a megfagyástól, — kályhát állítottak be a fiaztatóba. Bartalos Gy., körzeti zootechnikus Dunaszerdahely Csupka gazda visszalépett . . . A szepsi járásban Perényben lakik Csupka János. 1953-ban a szövetkezetből különböző okoknál fogva kilépett. Régi módon kezdett újra a gazdálkodáshoz, amely csak gürcölés volt számára. — Hiába, — mondotta Csupka 9 hektáros gazda — nehéz annak megszokni a maradit, a régit, aki már beleszokott a táblás, szövetkezeti gazdálkodásba. Sajátmagam győződtem meg arról, hogy közösen, gépek segítségével könnyebben megy a munka, nagyobb a jövedelem. Pár nappal ezelőtt újra tagjává lett a szövetkezetnek Csupka János, Önmagában fogadalmat tett, hogy most már, ameddig dolgozni bír, a szövetkezetben marad, szorgos munkájával járul hozzá az EFSZ felvirágoztatásához. —mp— Minden községben erősödjön a szövetkezet Helytelen az a felfogás, A múltban olyan ritkaság számba ment a parasztembernél az autó, mint a fehér holló. Mi a helyzet jelenleg? Ma már sok szövetkezeti tagnak van saját Spartak személykocsija, vagypedig a közeljövőben szándékozik venni. Az ifjúságfalvi, a zeleneói és még számos szövetkezet tagjának van már saját személyautója. Hogyan lehetséges, hogy ma már nem jelent semmi újdonságot, ha egy szövetkezeti tag személyautót vásárol? Erre igen egyszerű és kézzelfogható a magyarázat. Főleg azért vásárolhatnak autót a földművesek, mert új módszerrel, közösen gazdálkodnak. Egységes fóldművesszövetkezeteket alakítottak, és nyugodtan állíthatjuk, hogy ma már gok szövetkezet sikeresen gazdálkodik. E nagy igazság bizonyítására elég megemlíteni néhány példát. A zsolnai kerületben például 28 olyan szövetkezet van, ahol 20—25 korona között mozog a munkaegység értéke, 13 szövetkezetben elérték a 25—30 koronát, 2 szövetkezetben pedig több, mint 30 koronát fizettek ki minden ledolgozott munkaegységre Bér még nem minden szövetkezetben fejezték be az évvégi zárszámadást, Szlovákia szövetkezeteinek tagjai már több, mint 150 millió koronát kaptak a múlt évben ledolgozott munkaegységekért. Ez 40 millió koronával több, mint az 1954-ben ledolgozott munkaegységekért kifizetett összeg. A nagyszombati járás szövetkezeti tagjai hárommillió koronával több osztalékot kaptak, mint a múlt évben. Ebben rejlik hát a titok gyökere, ez teszi lehetővé a személyautók vásárlását. De nemcsak autóra telik a | szövetkezeti jövedelemből, hanem még a betétkönyvre is jut, azonkívül rádiót, ruhát, lábbelit, stb, vásárolhatnak a szövetkezeti tagok. De még ez sem minden! A szövetkezeti gazdálkodás nemcsak a tagok életszínvonalának emelését teszi lehetővé, hanem az a legfontosabb, hogy a közös gazdálkodás nagy hasznot hajt egész társadalmunknak. Az által, hogy a szövetkezetek többet termelnek, mint az egyénileg dolgozó parasztok, több, és jobb minőségű élelmiszert adhatunk városi dolgozóinknak. Láthatjuk tehát, hogy földműveseink túlnyomó többsége megtalálta már a helyes utat. Most tehát az a legfontosabb feladat, hogy a szövetkezetek tagsága lényegesen emelje a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát, csökkentsék a termelési költségeket és ezzel biztosítsák maguknak a magasabb jövedelmet. Ebben a törekvésükben sokat kell segíteni a nemzeti bizottságok dolgozóinak. A szövetkezetek megszilárdítása azonban csupán a feladat egyik részét képezi. A nemzeti bizottságok legfőbb tevékenysége abban gyökerezik, hogy gyorsabb ütemben vigyék előre a falu szocializálásának győzelmes ügyét. Bár számos községben vannak már jól gazdálkodó szövetkezetek, az eddigi eredményekkel nem lehetünk megelégedve. El kell ismerni, hogy igen lassú az új szövetkezetek alakításának irama és nem elégíti ki azokat a követelményeket, amelyek a mezőgazdasági termelésre hárulnak. Hogy a nyitrai kerületben 1010 új tag jelentkezett Januar folyamán a szövetkezetekbe, ez egyrészt a szövetkezeti gondolat gyözeimét jelenti. Másrészt viszont arra figyelmeztet, hogy nemcsak a megnevezett, de a többi kerületben sem fordítanak kelló gondot az új szövetkezetek alakítására. Miben rejlik tehát a kollektivieálás lassúságának oka? Az egyik komoly hiba az, hogy a hazai és külföldi reakció igyekszik elidegeníteni a kis- és középparasztokat a közös gazdálkodástól és azt hangoztatja, hogy a szövetkezet nyomorba dönti a földművest. A másik nagy hiányosság az, hogy egyes nemzeti bizottságok tagjai nem tu’ajdonítanak kellő fontosságot az új szövetkezetek alakításának, hogy a kis- és középparasztok elöbbutóbb úgyis belépnek a szövetkezetbe. Az ilyen téves nézetek aztán fékezik a szövetkezetek alakítását. Inkább a könnyebb, a járt úton haladnak, s meggondolatlanul lerakják a fegyvert a nehézségek előtt. Végül nagy hiba az is, hogy a nemzeti bizottságok egyes funkcionáriusai azt hangoztatják, hogy a téli hónapokban nehéz szövetkezetét alakítani. Ezek a felsorolt hiányosságok nagyban gátolják a szövetkezeti mozgalom teljes kibontakozását. A gálszécsi JNB titkára azt hangoztatta, hogy az évzáró pártgyűlések miatt nem fordíthatnak kellő figyelmet a szövetkezetek alakítására és nem akarják, hogy a téli kampány megzavarja azok menetét. Ez az óvatosság a JNB gyenge kezdeményezését bizonyítja. Sok ilyen JNB titkár van Szlovákiában, akiknek meg kellene mondani, hogy egyik munka nem fékezi a másikat, csak jobb munkaszervezésre' van szükség körzetükben. A gálszécsi JNB titkárával kapcsolatban még annyit kívánunk megjegyezni, hogy az évzáró pártgyűléseket nem a JNB, hanem a SZLKP járási pártvezetősége szervezi. Ugyanez a helyzet Szlovákia minden járásában. A nemzeti bizottságok dolgozóinak kötelessége, hogy hatásosan harcoljanak a reakció hazugságai ellen. Ennek érdekében kézzelfogható, jó példákkal kell bizonyítani az egyénileg dolgozó parasztok előtt a szövetkezeti gazdálkodás előnyét. Tudatosítani keli velük, hogy csakis a nagy parcellákon és a közös állattenyésztésben érhetnek el jó eredményeket. Azt is el kell ismerni a nemzeti bizottságok tagjainak, hogy a téli hónapokban is lehet szövetkezetét alakítani. A téli hónapok alatt számos hasznos beszélgetést lehet szervezni a parasztokkal. Ma már egyénileg dolgozó parasztok is látogatják a szövetkezeti munkaiskolákat, azokat ott kell meggyőzni a közös gazdálkodás előnyéről. A gépállomások dolgozói pedig a jól végzett munkával segíthetik elő az új szövetkezetek alakítását. Számos példa bizonyítja, hogy a téli időszakban is lehet szövetkezetei alakítani. Szádudvarnokon, Horvátiban, Klokočovon és még több helyen alakult szövetkezet január folyamán. Ezek a példák serkentsék jobb munkára azon nemzeti bizottságok tagjait, ahol még nincs szövetkezet, a funkcionáriusok pedig egyhelyben topognak. A szövetkezeti mozgalom további fejlesztése és az új szövetkezetek alakítása a legjobb felelet a hazai és a külföldi reakció uszítására és ez jelenti a szocializmus gyözeimét hazánkban. —ron—
