Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-26 / 8. szám
2 Földműves 1956. február 26. A CSKP Központi Bizottsága 1956. február 6-8-i határozata végrehajtásának biztosítása a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületeiről Szlovákiában A mezőgazdasági termelés fejlesztésének 1956. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdasági termelés fejlesztési terve értelmében a második ötéves terv első évében 11,2 százalékkal kell emelnünk Szlovákia mezőgazdasági termelését, ebből 15,7 százalékkal az állattenyésztést és 8,3 százalékkal a növénytermesztést. A kenyérgabona félék hektárhozamát 3,6, a takarmánygabonák hektárhozamát pedig 3,4 százalékkal kell emelnünk. Nagy feladatok hárulnak a terv értelmében a cukorrépa termelésre, mivel a múlt évhez viszonyítva ebben az évben 20 954 vagonnal több cukorrépát kell termelnünk. A kukorica vetésterületét 17 406 hektárral bővítjük ki. A lentermelésben 8,1, a burgonyatermelésben pedig 5,8 százalékos emelkedést kell elérnünk. A szántóföldön, réteken és legelőkön termesztett takarmányból 12 százalékkal kell emelnünk a mennyiséget, zabegységre átszámítva. Az állattenyésztésben a múlt évhez A tavaszi Az 1956. évi fokozott tervfeladalok teljesítése nagy mértékben attól függ, mikor és hogyan végzik el az összes tavaszi mezőgazdasági munkákat a szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói, valamint az egyénileg dolgozó földművesek. A tavaszi munkákra való felkészülés tulajdonképpen már a múlt őszön megkezdődött. Ezzel kapcsolatban azonban rá kell mutatni egyes komoly hiányosságokra. A mezőgazdasági tanács által elégtelenül szervezett és irányított őszi mezőgazdasági munkák következtében és a gépállomások egyénileg dolgozó parasztoknak nyújtott alacsonyfokú segítsége következtében 90 ■ ezer hektárnyi területen nem végeztük el az őszi mélyszántást. Ennek az óriási területnek túlnyomó része a nyitrai és a besztercebányai kerületben van. Hasonló hiányosságokból kifolyólag elmaradt a talaj előkészítése az ipari növények alá, az őszi vetést pedig nem fejeztük be agrotechnikai határidőre. Búzából 20 ezer, rozsból pedig kb. 40 ezer hektárnyi ^területen agrotechnikai határidő után végeztük el a vetést s ez az őszi gabonaneműek vetésterületének 16 százalékát teszi ki, Ezeken a . hiányosságokon okulva szükséges, hogy a Földművelésügyi Megbízotti Hivatalban dolgozó felelős elvtársak és a nemzeti bizottságok foglalkozzanak és sokkal nagyobb viszonyítva ebben az évben 14 755 darabbal kell emelnünk a tehénállományt. A múlt évhez viszonyítva ebben az évben 18 kg-mal emelkedik a szarvasmarhák vágósúlya, a tehenek tejhozama 1515-ről 1730 literre emelkedik, A juhtenyésztésben 13,7 százalékkal nagyobb eredményt kell felmutatnunk, mint a múlt évben. Az állattenyésztés és a növénytermesztés tervezett emelkedésének biztosítania kell az állami felvásárlásra háruló fokozott feladatok egyenletes teljesítését. A tervezett és terven felüli felvásárlás ebben az évben a sertéshúsnál 8,4, a tejnél 16,7, a tojásnál 30,2, a gyapjúnál pedig 15,6 százalékos emelkedést ér el a múlt évhez viszonyítva. A mezőgazdasági termelés tervének időben történt szétírása következtében még az új gazdasági év megkezdése előtt megismerték a termelők az 1956. évi feladataikat. Köszönet pártszervezeteink gondos politikai munkájának és a nemzeti bizottságok mezőgazdasági munkák gondossággal és alapossággal készüljenek fel a tavaszi mezőgazdasági munkák irányítására. A tavaszi mezőgazdasági munkákat állandó figyelemmel kell kísérni, ellenőrizni és szükség esetén olyan szervezési intézkedéseket kell hozni, amelyek elejét veszik a felmerült hiányosságok súlyosbodásának. Az egyes agronómiái szolgálatok dolgozóinak időben végre kell hajtaniok az áttelelt őszi vetések felülvizsgálását és biztosítaniok kell a gyengébb és a fagykárt szenvedett vetések ápolását és fejtrágyázását. Már most ä téli hónapokban készítik az egységes földművesszövetkezetek és a helyi nemzeti bizottságok konkrét tavaszi munkatervüket. Szükséges lesz tehát, hogy különösen a falusi pártszervezetek és nemzeti bizottságok már a tavasz folyamán a közös munkára irányítsák és szervezzék. az . egyénileg dolgozó parasztokat. Hogy a tavasai munkatervek az öszszes tavaszi munkák időben és minőségesen történő elvégzésének eszközévé váljanak, ahhoz okvetlenül szükséges, hogy kidolgozásukban részt vegyenek a szövetkezeti tagok, az állami gazdaságok dolgozói, a. helyi nemzeti bizottságok tavaszi munkatervének kidolgozásába pedig az állandó mezőgazdasági bizottságok vezetésével be kell kapcsolni az egyénileg dolgozó kis- és középparasztokat. Már a tavaszi munkákra való feljó szervező tevékenységének, a termelési feladatokat a legtöbb szövetkezetben és a legtöbb községben alapos megvitatás után elfogadták a tagok és az egyénileg dolgozó parasztok. A szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok tízezrekre menő hazafias kötelezettségvállalása bizonyítja, hogy mezőgazdasági dolgozóink nemcsak, hogy el akarják érni a mezőgazdasági termelés tervszerű emelését, hanem kötelezettségvállalásaik teljesítése révén magasan túlszárnyalják azt. A mezőgazdasági termelés állandó emelését ebben az évben is a párt szervezési munkájának állandó javításával biztosítjuk különösen a járási és a falusi pártszervezetek munkájának megjavításával és a járási és a helyi nemzeti bizottságok, valamint az állandó mezőgazdasági bizottságok gazdasági-szervezési munkájának elmélyítésével és a mezőgazdasági tanácsok munkájának lényeges megjavításával érjük el. biztosítása készülés idején igen fontos feladat biztosítani, hogy egyetlen hektárnyi föld se maradjon megműveletlenül. Aránylag igen nagy mezőgazdasági területnek nincs állandó, rendes gazdája. Szlovákiában 22 ezer hektárnyi ilyen terület van, ebből legtöbb az eperjesi, zsolnai és a besztercebányai kerületben. Ezek a földterületek a halódó kulák gazdaságok és a munkaerő hiánnyal küzdő kis- és középparasztok gazdaságaihoz tartoztak. A nemzeti .bizottságok kötelessége, hogy ezen területek rendes megművelését biztosítsák az állami gazdaságokkal, a szövetkezetekkel és a becsületes egyénileg dolgozó parasztokkal még a tavaszi munkák megkezdése előtt. A mezőgazdasági termelés tervét nem írták szét az illetékes szervek 11 800 hektár szántóföldre, amelyet az összes földterületek nyilvántartása és pontos megállapítása közben találtak meg. A mezőgazdasági tanácsok és bizottságok feladata, hogy ezekre a területekre időben és rendesen szétírják a termelési és a beadási kötelezettségeket. Állandó és igen fontos feladat a szántóterületek kibővítése az alacsonyhozamú rétek és legelők felszántásával. Ez év tavaszán a tervbevett 11 910 hektárból felszántunk 6000 hektár ilyen területet s ezzel bővítjük a szántóterületet. Jó minőségű vetőmag és ültetőanyag — a magas hozamok előfeltétele A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal ez ideig nem tudta megoldani Szlovákiában némely fontos nemesített vetőmag és ültetőanyag saját termelésének kérdését. Nem tudta eléggé kihasználni a nagy létszámú agronómiái kádereket a kerületi vetőmagellátó üzemekben és minden további nélkül tűrte, hogy az állami gazdaságok nem teljesítették vetömagtermesztési tervüket. A vetőmag és ültetőanyag előkészítésében az 1956-os évre nagy hiányosságok mutatkoznak. Nem teljesítettük a vetőmag felvásárlásának tervét, különösen a magszaporító területekről. Ezért nincs ebben az évben elegendő zab vetőmagunk, ültető burgonyánk, takarmány hüvelyesünk és heremagunk az e célt szolgáló alapokban. Még ebben az évben is nagymennyiségű nemesítetlen vetőmagot kell csereképpen kiadnunk a földműveseknek. A vetőmagalapok ném rendelkeznek olýan mennyiségű lucerna, takarmány hüvelyes vetőmaggal és ültetni való burgonyával, amely kielégítené az igénylők szükségletét. Szükséges tehát, hogy az állami gazdaságok beadják az állami vetőmagalapba a legkeresettebb vetőmagokat, melyeket a múlt évben termeltek a magszaporító parcellákon. A begyűjtési szervek dolgozóinak szakítaniok kell nemesített vetőmagok felvásárlása terén észlelt hiányosságokkal, biztosítaniok kell azok mielőbbi kitisztítását és akadálytalan elosztását. A jól gazdálkodó állami gazdaságok és egységes földmüvesszövetkezetek, valamint az egyénileg dolgozó földművesek gondoskodnak arról, hogy saját termésű vetőmagjuk és ültetőanyaguk legyen, vagy legalábbis a cserére megfelelő mennyiség álljon rendelkezésükre. Vannak azonban olyan állami gazdaságok és szövetkezetek, mint például a Dunaszerdahelyi Állami Gazdaság és a homonnai járásban levő papíni EFSZ, ahol a vetőmagalap bizonyos részét feletették az állatokkal. A mezőgazdasági tanácsok és a gépállomášbk agronómiái szolgálatának úgy kell irányítani és arra kell vezetni az EFSZ-eket és az egyénileg dolgozó földműveseket, hogy lehetőleg a helyi forrásokból biztosítsák a szükséges jó minőségű vetőmagot. Véget kell vetni az indokolatlan vetőmag igénylések előterjesztésének anélkül, hogy a termelő a vetőmag ellenében ugyanolyan mennyiségű vetésre nem alkalmas magot adjon az állami vetőmagalapba, csere formájában. Az öszszes nemzeti bizottságokon dolgozó kommunistákra hárul a felelősség a szükséges vetőmag és ültetőanyag biztosításáért, valamint azért, hogy a szövetkezeti tagok és a földművesek helyesen tárolják és időben készítsék el a vetőmagvakat és az ültetőanyagot a tavaszi munkákra. A pártszervezeteknek is nagyobb figyelmet kell szentelniük a vetőmag és ültetőanyag biztosítására, és e fontos kérdés sikeres megoldására kell vezetni a mezőgazdasági termelés bármelyik szakaszán dolgozó kommunistákat. Bátrabb léptekkel a kukoricatermelés emeléséért A takarmány alap további kibővítésétől függ az állattenyésztésre háruló fokozott feladatok teljesítése. Az 1956. évi terv értelmében 12 százalékkal több takarmányt kell termelnünk, mint az elmúlt évben. Legelsősorban szükséges lényegesen kibővíteni a kukorica vetésterületét és megteremteni a szemes-, valamint a silókukorica terméshozama emelésének feltételeit. Erre megvan minden lehetőségünk. A kukoricatermelők Bratislavában megtartott országos értekezlete igazolta, hogy szövetkezeti tagjaink és az állami gazdaságok dolgozói magas hektárhozamokat tudnak elérni. így pl. a galántai járásban levő nádszegi szövetkezetben az országos verseny keretében 58 mázsás átlagos szemes-kukorica termést értek el hektáronként. Hasonlóan szép eredményeket értek el ezen a téren számos szövetkezetben és állami gazdaságban. Mezőgazdasági propagandánk kötelessége, hogy az élenjáró kukoricatermelők tapasztalatait népszerűsítse és terjessze a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó földművesek körében. A kukorica magas hektárhozama elérésének egyik alapvető feltétele a négyzetes-fészkes ültetési módszer kibővítése. Ezen a téren a traktorállomásokra hárul a legfelelösségteljesebb feladat, mert a múlt évi tapasztalatpk alapján javítaniok kell a négyzetes ültetés technikáját és nekik kell hozzásegíteni a szövetkezeteket, hogy a kukorica vetésterületének legalább felén ilyen ültetési módszert alkalmazzanak, a már nálunk is jól bevált szovjet módszerrel. Ha erre a célra kevésnek bizonyul a traktorállomás gépállománya, meg kell szervezni a kukorica kézzel történő ültetését. Ez a módszer is kifizetődik, mert a sorközi megművelés csaknem teljes gépesítésének lehetősége jelentős emberi erő megtakarítást biztosít. A kukorica termelésnek annálfogva is nagy jelentősége van, mivelhogy a kukorica kóró tápértéke meghaladja az árpaszalmáét. A burgonya fontos takarmány További fontos takarmányt képez Szlovákiában a burgonya. Termesztésére különösen burgonya termesztő körzeteinkben, vagyis az eperjesi, zsolnai, kassai és a besztercebányai kerületben kell fokozott figyelmet fordítanunk. Az eddigi agrotechnikai alkalmazása csak alacsony hektárhozamokat biztosít. Javítanunk kell tehát a trágyázást, agrotechnikai határidőben kell végezni az ültetést, és minden esetben meg kell boronálni és sarabolni, valamint legalább háromszor fel kell tölteni a sorokat. Ugyanúgy mint a kukoricánál a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói sikeresen kezdik alkalmazni a burgonya négyzetes-fészkes ültetését. Ebben az évben a szövetkezetek burgonya vetésterületének 50 százalékát négyzetes-fészkes módszerrel ültetik be a gép- és traktorállomások. Az elmúlt évek folyamán rendszeresen megismétlődött az a jelenség, hogy főleg vetögumó hiányában nem tartottuk be Szlovákiában a burgonya tervezett vetésterületét. így pl. 1954- ben 20 ezer, a múlt évben pedig 8700 hektárnyi területet nem ültettünk be burgonyával. A vetőgumó biztosításáról tehát már a téli hónapok folyamán kell gondolnunk Pártunk Központi Bizottsága figyelmezteti az összes pártszervezeteket és szervekei, a nemzeti bizottságokon és a mezőgazdasági tanácsokban, valamint az állami gazdaságokban és a begyűjtési apparátusban dolgozó kommunistákat, hogy úgy biztosítsák a szükséges mennyiségű vetőgumót az egész tervezett területre, hogy ebben az évben ne ismétlődjenek meg a múlt években észlelt hiányosságok. • • Ügyeljünk a rétek és a legelők gondozására! A takarmány termesztés növelésének legnagyobb lehetősége a réteken és a legelőkön rejlik, melyek Szlovákia mezőgazdasági területének egyharmadát képezik. Az 1956. évi mezőgazdasági terv számol azzal, hogy minden hektárnyi rétről három mázsa szénával többet takarítunk be, mint a múlt évben. Ahhoz, hogy sikeresen teljesíthessük a szénatermelésre háruló fokozott feladatokat, ezen a tavaszon 220 300 hektár rétet és legelőt kell feljavítanunk. Külön ki kell hangsúlyozni, hogy csak akkor érjük el a várt eredményt, ha a felszíni gondozáson kívül minél többet megtrágyázunk az említett területből. Ez a feladat többszörösen túlszárnyalja az eddigi rét és .'egelő gondozás, valamint trágyázás méreteit. Mihelyt az időjárás megengedi, csatasorba kell állniok a szövetkezeti tagoknak, az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozóinak, valamint az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy a mezőgazdasági ügyosztályok és a GTÁ-ok agronőmjai szolgálatainak hathatós segítségével sikeresen teljesíthessék ezt a fontos feladatot. Mindenütt, ahol a földművesek ereje és eszközei kevésnek bizonyulnának a rétek és legelők gondozására, ott a nemzeti bizottságok a faluszépítési bizottság közbenjárásával megszervezik a védnökségi üzemek és a lakosság segítségét. Ifjúságunk az elmúlt évben jelentős mértékben hozzájárult a silőzási terv teljesítéséhez és egyéb mezőgazdasági munkák sikeres elvégzéséhez. Elvárjuk tehát a Csehszlovák Ifjúsági Szervezettől, hogy vezetése alatt még nagyobb mértékben bekapcsolódik ifjúságunk a tavaszi munkákba. Elvárjuk, hogy fiatalos lendületét és kezdeményezését érvényesíti majd e fontos, országos feladat teljesítésénél — a rétek és legelők — gondozásánál. Ezen a tavaszon fel kell számolnunk az évelő takarmányok alacsony hektárhozamát. Ez elmúlt évekhez viszonyítva ebben az évben nyolc mázsával kell emelnünk az. évelő takarmányok hektárhozamát. A gépállomások és a járási nemzeti bizottságok agronómai szolgálata biztosítja, hogy a termelők minél több lucernát és gombos herét megtrágyázzanak a tavasz folyamán és rendesen gondozzák azokat. Helyes propagandával és a HNB-ok mellett működő állandó mezőgazdasági bizottságok tagjainak segítségével el kell érni, hogy az egyénileg dolgozó földművesek is minél nagyobb területen gondozzák és trágyázzák az évelő takarmányokat. Fontos termény a cukorrépa és a len Nagy feladatok hárulnak reánk ebben az évben a cukorrépa és a lentermelés terén. A múlt év kivételével felszabadulásunk óta még egyszer sem teljesítettük a cukorrépa termelés tervét. A lentermelés tervét pedig 1955-ben sem tudtuk teljesíteni. Nem jogosíthat fel elbizakodásra az a valóság, hogy a cukorrépa ez idei vetésterületének 98,9 százalékát már biztosítottuk. így volt ez a múlt évek folyamán is és végeredményben több mint 4000 h különbözet állt be. Ennek és bizonyos esetekben az alacsony színvonalú agrotechnika következtében nem teljesítettük a cukorrépa termelés tervét. Ezen a téren a múlt évben a nyitrai és az eperjesi kerületben volt legnagyobb hiányosság és a bratislavai kerület égyes járásaiban. Ezekben a kerületekben és járásokban érvényesíteniük kell a kerületi és járási pártbizottságoknak a SZLKP Központi Bizottsága bürójának 1954- ben hozott határozatát, melynek alapján sikeresen megoldották a cukorrépa termelés kérdését a kassai kerületben. A cukorrépa termelés tervének biztosítása már annálfogva is nagyobb feladat ebben az évben, hogy bár a szövetkezetekben a’ cukorrépa ez idei vetésterületének 97,2 százalékán elvégezték az őszi szántást, ezen területek trágyázását viszont csak 81,6 százalékra teljesítették. Az egyénileg dolgozó parasztoknál viszont a cukorrépa ez idei vetésterületének csak 68 százalékát szántották fel a múlt ősz folyamán, a trágyázás tervét pedig csupán 67 százalékra teljesítették. Ennélfogva tehát előtérbe kell helyezni a cukorrépa vetésterületeinek időben történő alapos előkészítését. A cukorgyárak és azok agronómiái szolgálata teljes egészében felelős a cukorrépa termelés tervének teljesítéséért úgy a szövetkezetekben, mint az egyénileg dolgozó földműveseknél. A cukorrépa termeléshez hasonló hiányosságok merültek fel a lentermelésben is. így pl. a' zsolnai kerületben ez ideig csak 80,5 százalékra biztosították a len vetésterületét, a kassai kerületben pedig 90,8 százalékra. Ezen növények vetésterületének biztosítását, tovább kell folytatni és a tavaszi munkák megkezdéséig be kell hozni a lemaradást. Árva és Szepesség egyes községeiben, ahol nincsenek szövetkezetek, a kis- és középparasztok közösen vetették a lent az alacsony hozamú, felszántott réteken és_ legelőkön. Bebizonyosodott, hogy ezzel az eljárással nemcsak a vetésterület betartását és a gépesítés kihasználását lehet biztosítani, hanem a közös lentermelés gazdasági szempontból is kifizetőbb a termelőknek s ami a legfontosabb, szemléltetően bizonyítja a közös gazdálkodás előnyét. Jelentős feladat hárul az állami gazdaságokra Az állami gazdaságoknak megvár minden lehetőségük, hogy időben és minöségesen végezzék el a tavasz munkákat: Példaképpé kell válniok £ talaj előkészítésében a gabonaféléi vetésénél a haladó módszerek alkalmazásában, a kukorica és a burgonya ültetésében, a műtrágyák helyes alkalmazásában és a gépi eszközök teljes kihasználásában. A tavaszi munkák biztosításával kapcsolatban nagy felelősség hárul az állami gazdaságok pártszervezeteire. Az eddiginéf sokkal aktívabban kell a kommunistákat és a jelölteket a párt ás a munkakötelezettségek teljesítésére vezetni. Az állami gazdaságokon nűködő tömegszervezetek kommunistáinak a szocialista munkaverseny élére kell állmok a tavaszi munkák folyamán, és példát kell mutatniok a kollektív és az egyéni kötelezettségvállalások’ teljesítésében. Az üzemi pártszervezetek helyesen' érvényesítsék az ellenőrzés jogát az állami gazdaságok vezetőségével szemben, mert ezzel nagyban elősegítik a tavaszi munkák időben történő végrehajtását. Az Állami Gazdaságok Megbízotti Hivatalától, mint Szlovákia legmagasabb irányító szervétől elvárjuk, hogy már az ez idei tavaszi munkák folyamán sokkal nagyobb mértékben biz- I tosítsa az állami bérpolitika helyes i érvényesítését, a szocialista tulajdon védelmét és a termelés gazdaságosságát (Folytatás a 4. oldalon)
