Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-02-19 / 7. szám

1956. február 19. Ftiidművies Hz EFSZ-ek fejlesztésével növeljük г mezőgazdasági termelést (Folytatás a 8. oldalról) ápolásáról a fejlődési időszakban. A sikeres termesztés első előfeltétele, hogv helyesen iktassuk be a vetés­forgóba a kukoricát. Legcélszerűbb, ha olyan földbe vetiük. amelyet elő­ző ősszel istállótráavával trágyáztunk meg. Ott. ahol ősszel nem volt lehet­séges a trágyázás, ez a mulasztás ta­vasszal még bepótolható, elsősorban Liszenkó módszerének alkalmazásával, vagyis ha a földet vetés előtt meg­trágyázzuk (egy hektárra 50 mázsa komposztot, vagy érett trágyát, két mázsa meszes trágyát és 2—3 mázsa szuperfoszfátot számítva) és lehen­gereljük. Emellett azonban gondol­nunk kell a póttrágyázásra is. További fontos előfeltétel, hogy ve­tés előtt gondosan előkészítsük a ta­lajt és megfelelő időben végezzük el a vetést. A kukoricát kellően felmelege­dett talajba kell elvetni. A kukorica nagy terméshozamainak elérésében nagy szerepet játszik a hibrid vető­­njag, amely helyes elegyítéssel lénye­gesen növeli a hozamot. A kukorica­termesztés jó megszervezése érdeké­ben be kell vonnunk a munkába az ag­­ronómus-szolgálat szakembereit. Mivel a kukoricát későbben vetjük el, gon­dolnunk kell a talaj nedvességtartal­mának megőrzésére, ezt ismételt por­­hanyítással érjük el. Ezzel egyben irt­­jobb ápolását is. A magra termesztett kukorica ese­­juk a gyomot és biztosítjuk a növény tében az eddiginél sokkal szélesebb méretekben kell alkalmazni a négyze­tes-fészkes vetést. Fel kell használni e cél érdekében minden rendelkezé­sünkre álló gépet. A gépállomás dol­gozóinak idejében és megfelelően elő kell készíteniök a gépeket, helyesen be kell állítani őket, hogy keresztben és hosszában is gépekkel végezhessük el a sorközi kapálást, ezzel munkaerőt takarítunk meg és növeljük a termés­hozamot. Ez azért is fontos, mert még mindig nincs elég megfelelő teljesítő­képességű gépünk a kukorica betaka­rítására. Ez azonban nem lehet akadá­lya a kukorica vetésterülete növelésé­nek. Mezőgazdasági dolgozóink címére a legkomolyabban hangsúlyozni kívánom ismét, hogy a kukorica termesztésé­nek növelése az az űt, amelyen balad­va lényegesen bővíthetjük valamennyi kerületünkben a takarmányalapot. Biztosítsuk a burgonya vetésterületét és minél nagyobb terméshozamát Egy másik, számunkra rendkívül fon­tos termény a burgonya. Burgonyatermelésünknek igen jó ha­gyományai vannak. Az eddig elért hek­tárhozamok azonban távolról sem fe­lelnek meg lehetőségeinknek. Ennek oka az, hogy állandóan komoly hibák tapasztalhatók az agrotechnika betar­tásában, a burgonyatermesztés meg­szervezése nem kielégítő, komoly hibák lépnek fel az ültetőanyag elosztásában. Évről évre nem tartják be a megálla­pított vetésterületet. Okulnunk kell az eddigi hibákból. Röviden vázolom, me­lyek azok a kérdések, amelyekre fi­gyelmünknek elsősorban irányulniok kell. Elsősorban az Ultetöanyag biztosí­tása. Már néhány esztendeje rendszere­sen előfordul, hogy tavasszal hiány mutatkozik vetőburgonyában. A kerü­leti szervek burgonyaültetés idején a minisztériumban és a CSKP KB titkár­ságán járnak közbe, azt kérve, hogy juttassanak vetőburgonyát a központi alapokból. Mi ennek az oka? Elsősor­ban az, hogy ősszel nem biztosítják a szükséges mennyiségű ültelöanyaget az EFSZ-ekben és más mezőgazdasági üzemekben, nem létesítenek kellő tar­talékot sem, vagy pedig az ültetésre szánt burgonyát télen és koratavasszal feletetik az állatokkal. A nemzeti bi­zottságokon, a gépállomásokon és az agronőmus szolgálaton a lehető legna­gyobb gondot kell fordítani a vetőbur­gonya biztosítására. Ez évben biztosí­­taniok kell továbbá a kitűzött vetés­­területek betartását, hogy minden kö­rülmények között teljesítsék a beadási kötelezettséget és minden mezőgazda­sági üzemben gondoskodjanak ültető­anyagról is. Az idén lényegesen meg kell javíta­ni a burgonyatermesztés agrotechniká­ját is. A burgonya szemcsés, jól trá­gyázott talajt kíván, különösen nagy e növény káliumszükséglete. A burgonyát idejében kell elültetni és gondoskodni kell a növényzet kellő ápolásáról. Ha kikel, boronázunk, sarabolunk, kapá­lunk és fokozatosan legalább három­szor feltöltjük. Szükséges, hogy megfelelő számú vetögépet átalakítsunk, hogy alkalma­sak legyenek a burgonya négyzetes­fészkes ültetésére, ki kell képezni a traktorosokat, az ültetés e módjára al­kalmas parcellákat válasszunk ki, ahol a kultivátorozás mindkét irányban el­végezhető. A tavaszi és nyári hónapok­ban ügyelnünk kell arra, egészséges-e a vetemény és idejében hathatós in­tézkedéseket kell foganatosítanunk a kártevők és kórokozók ellen, hogy megakadályozzuk nagyobb arányú el­terjedésüket, mint például tavaly a burgonyapenészét. Örömmel fogadunk és támogatunk minden olyan kezdemé­nyezést, mint például a HavliCkűv- Brod-i mozgalmat, amelynek célja minél nagyobb hektárhozamok elérése. E káderek feladata, hogy erélyesen küzdjenek az állami és munkafegye­lem megszilárdításáért, határozottan vessenek véget az állami vagyon el­tulajdonításának és a termelés növe­lésére törekedjenek. A szakszerveze­teknek és a pártszervezeteknek tel­jes mértékben támogatniok kell azo­kat, akik következetesen folytatják e harcot, s megjavítják az állami gaz­daságok munkáját; az említett szer­vezeteknek meg kell szilárdítaniok e vezetők tekintélyét és magasabb po­zíciókba kell emelni őket. A tavaszi munkák során, különösen pedig most, az előkészületi időszak­ban, csakúgy, mint a csúcsmunkák közötti időszakokban meg kell szer­vezni a munkaerők teljes kihaszná­lását. Ez a feladat különösen fontos az ifjúsági brigádokban, amelyek tag­jai megszokták a nagyipari munka­­szervezést. Az említett időszakokban azokat a dolgozókat, akiknek nem jut munka közvetlenül a mezőgazdasági termelésben, olyan munkálatok elvég­zésére kell felhasználni, amelyek meg­könnyítik, gazdaságosabbá teszik és növelik a gazdaság termelését. Első­sorban a kisebb mértékű beruházási építkezésekről, karbantartásokról és fő javításokról van sző, amint azt már a CSKP KB politikai irodájának határozata leszögezte. A tavaszi munkák sikeres elvégzé­sének és a munkaerők kellő kihasz­nálásának feltétele a munka jó meg­szervezése és a helyes bérpolitika, a végzett munka értékelése és ellen­őrzése. Ezért mindazok, akik közvet­lenül a szántóföldeken és a falvakon irányítják a munkát, tekintsék első­rendű feladatuknak, hogy véget ves­senek a feketebérek kifizetésének ée a bérelőirások megkerülésének. A termelés, elsősorban a munka­termelékenység növelésének útja a műszaki fejlesztés. A tavaszi munkák előkészületei során ezért nem szabad megfeledkeznünk a különféle észsze­rűi ítésl intézkedésekről. Az állami gazdaságokban gondosab­ban kell bánni a gépekkel, tervszerűen kell elosztani őket, meg kell javita­­ni nyilvántartásukat és karbantart» sukat, véget kell vetni a felelőóé* bánásmódnak. Ezzel jobban kihasznál juk a gépeket és meghosszabbítjuk élettartamukat. Ezek azok az irányelvek, amelyekre az állami gazdaságoknak különösen nagy gondot kell forditaniok a tava­szi munkák során. A gépállomások feladatai a tavaszi munkákban Biztosítsuk a cukorrépa vetésterületét és nagy terméshozamát Egy további fontos növény, amelyre ez évben nagy gondot kell fordítanunk, a cukorrépa. Ez a növény amellett, hogy cukorgyártásunk alapvető nyers­anyaga, melléktermékeiben jelentős mennyiségű értékes takarmányt szol­gáltat. A cukorrépa termesztésében tavaly elért eredményeket egészben véve ked­vezően értékelhetjük. A hektárhoza­mok növeléséhez hozzájárul a jarovi­­zált vetőmag alkalmazása, ilyen mag­gal az idén 40 ezer hektárt szándék­­szunk bevetni. A cukorrépa ápolásával kapcsolatos munkák megkönnyítésére a gépállomások gépparkját további naoyteliesítőképességű qéoekkel. el­sősorban sarabolókkal egészítik ki. Most az a feladatunk, hogy mihelyt az éghajlati és talajviszonyok megenge­dik, idejében és megfelelően készítsük elő a talajt, ahol ősszel nem trágyáz­tak, tavasszal trágyázzuk meg és a cukorrépát a lehető legrövidebb agro­technikai határidőn belül vessük el. A cukorgyárak, nemzeti bizottságok és gépállomások dolgozóira az a fon­tos feladat hárul hogy mindenütt megkössék a termelési szerződéseket és a vetés folyamán felülvizsgálják, betartoiták-e a tervben előírt vetés­területeket. Ha hiányosságokat álla­pítanak _ meg. gondoskodjanak idejé­ben a pótvetésről. Hasonlóképpen gon­doskodnunk kell arról iß. hogy mielőbb és jól kiegyeljék, megkapálják a cu­korrépát, munkába kell állítanunk mert éppen ezek a munkák döntenek arról, hogy bőséges termést érünk-e minden gyomláló kapát és sarabolót. el. vagy sem. A cukorrépa egyelésénó! és kapálásánál a nemzeti bizottságok­nak kell gondoskodniok a munka megszervezéséről, a helyi munkaerők mozgósításáról, mert ez egyben az em­lített munkák jó elvégzésének bizto­sítéka. A terméshozamok fokozásában jó seqítőtárs a legnagyobb hektárhozam­ért folyó munkaverseny, a prosenieei mozgalom. E mozgalomnak azonban minden cukorrépatermő területre el kell terjednie, mert csakis így érhe­tünk el mindenütt nagy terméshoza­mokat. Fordítsunk nagy gondot a többi ipari növényre, különösen a komlóra Legfontosabb ipari növényeink egyi­ke a komló, amely a világ minden pia­cán öregbítette a cseh komlótermesz­tők jó hírnevét. Egyáltalában nem le­hetünk elégedettek komlótermeszté­­sünk eddigi fejlődésével. Különösen a tavalyi komlótermés gyenge minősége kel! hogy figyelmeztessen arra. hogy a mezőgazdasági termelés e szakaszán az eddiginél sokkal többet kell ten nünk, ha meg akarjuk javítani a kom­lótermesztést. A komlóskertek gondos megművelése mellett nagy súlyt kel! helyeznünk a percnoszpóra elleni harcra. A repülőgépekről való perme­tezés magában véve kevéssé hatásos, ha nem járul hozzá a földről végzett permetezés is. Ezért feltétlenül gon­doskodnunk kell kellő mennyiségű permetező anyagról és gépről, s el kell érnünk, hogy minden komlóskertben a növényfejlődési időszak folyamán legalább négyszer végezzenek védőper­metezést. Hasonló gondot és figyelmet kell fordítanunk a többi ipari növényre különösen a lenre is. A bőséges takarmánytermésért A CSKP Központi Bizottsága tavaly szeptemberben megtartott ülésén fel­adatul tűzte ki, hogy lényegesen nö­veljük a rétek és legelők szénatermé­sét. De a CSKP KB e határozatát sem teljesítik kielégítően. A rendkívül ked­vező őszi és téli időjárás ellenére nem végezték el a legelők és rétek ápolásával, trágyázásával kapcsolatos feladatokat. Ezért ebben az esztendő­ben a kedvező téli és kora tavaszi '.dőszakot olyan intézkedések elvégzé­sére kell kihasználni, amelyek bizto­sítják réteinken és legelőinken a hek­tárhozamok növelését. Elsősorban felületi szabályozások elvégzéséről, vízlevezető árkok tisztításáról, a ré­tek és a legelők boronálásáról. trá­gyázásáról és hengerléséről van szó. E feladat elvégzésében az eddiginél is tekintsék kötelességüknek a takar­mányalap biztosítását. A fűfélékröl rendszeresen gondoskodni kell, az egész vegetációs időszak folyamán. Ez sokkal nagyobb részt kell, vállalniuk a gépállomásoknak, s a zootechnikusok azt jelenti, hogy biztosítani kell a pót­trágyázást, nevezetesen szerves trá­gyával, trágyalével stb. és minden ka­szálás után végig kell boronáinunk, le kell hengerelnünk a rétet. Nagy fi­gyelmet kell fordítani a lucerna és harefélékre. idejében el kell végeznünk a póttrágyázást és veszteség nélkül kell betakarítanunk a termést, s minden gazdaságban kezdettől fogva törődnünk kell a saját termésű vetőmag biztosí­tásával A kellő mennyiségű takarmány biz­­sítása függ a gyors és veszteségmen­tes betakarítástól is. Ež ä kérdés kü­lönösen a határvidéken égető, ahol a veszteség aránya a rosszul végzett betakarítás következtében sok helyütt igen .jelentős. E vidékeken a gazdasági és pártszervezeteknek minél nagyobb igyekezetei kell kifejteniök annak ér­dekében, hogy a sžéna betakarítását biztosítsák és kihasználjanak minden rendelkezésre álló eszközt, gépeket és munkaerőt, elsősorban helyi források­ból. Az állami gazdaságok vezető szerepe a tavaszi munkák elvégzésében Most pedig rátérünk az állami gaz­daságok feladataira a 'tavaszi mun­kákban. Amint már bevezetőben meg­állapítottam, idén lényegesen meg kell javítanunk az állami gazdaságok munkáját. Az irányító munka megja­vítására megalakítottuk az Állami Gazdaságok Minisztériumát. Ezért jog­gal elvárjuk, hogy az új szervezés már a tavaszi munkák előkészítésé­ben és elvégzésében is megmutatko­zik. E munkák irányításában, gyors és jó elvégzésében az állami gazdasá­goknak a szocialista mezőgazdasági nagytermelés legfejlettebb formája­ként az élen kell járniok. Termelésük színvonalát tekintve például kell szol­gáin iok az EFSZ-eknek és az egyéni­leg gazdálkodó parasztoknak, fejlődés­re kell ösztönözni őket. E feladat teljesítésére határozottan meg kell javítani a gazdaságok, osz­tályok ■ és farmok vezető kádereinek irányító és szervező munkáját. A tavaszi munkák során igen fon­tos, hogy gyorsan és jól végezzük el őket, mert gyakran jelentéktelen ké­sedelem is lényegesen csökkentheti a terméshozamot. Elsősorban a talaj nedvességének megőrzéséről van szó, amely a téli időszak folyamán gyűlik össze. Ezért a szántóföldet hóolvadás után simltőzni kell. és boronálni s a termesztendő növények szerint el kell végezni a vetést. Ezeket a tavaszi munkákat nemcsak idejében kell meg­kezdeni, hanem minél gyorsabban el is kell végezni. A tavaszi munkák idejekorán és jó elvégzésében döntó szerep jut a gép- és traktorállomásoknak. Szükségesnek tartjuk, hogy újból rámutassunk a gépállomások fontos politikai és gaz­dasági feladatára. A gép- és traktorállomáeok a szö­vetkezeti mezőgazdasági nagytermelés ipari-anyagi-műszaki bázisai. Álta­luk váltja valóra a szocialista állam az ipar és a mezőgazdaság termelési kapcsolatait. A gépállomásokon össz­pontosított traktorosok, műszaki ká­derek és más dolgozók, akiknek ke­zére bízta az állam a fejlett gépi technikát, döntő szerepet játszanak a szövetkezeti földek nagy terméshoza­mának elérésében, ők hivatottak a szövetkezeti nagytermelésben megho­nosítani a munka új Ipari kultúráját, meghatározni az agrotechnikát, meg­rövidíteni az egyes munkák elvégzé­sét, biztosítani e munkák kiváló mi­nőségét és harcolni a haladó terme­lési módszerek széleskörű elterjesz­téséért. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a vezetők, műszaki * és egyéb szakkáderek színvonala gépállomásain­kon még mindig alacsony. Figyelmez­tet valamennyi járási és kerületi párt­­bizottságot és az illetékes miniszté­riumok szerveit, hogy következetesen hajtsák végre a Központi Bizottság határozatát arról, hogy gépállomása­inkat szakképzett káderekkel erősít­sük meg. A gépállomások dolgozóinak egyben fontos szerep jut a kis- és középpa­rasztok körében végzett politikai mun­kában. Munkájuk kifogástalan elvég­zésére, továbbá mindennapos politikai tömegmunkájukkal hatniok keli a pa­rasztok gondolkodására és meg kell őket nyemiök a közös szövetkezeti gazdálkodásnak. Az a tény, hogy a gépállomások egyes vezető dolgozói nem hajlandók termelési támogatást nyújtani a kis- és középparasztoknak, csupán e ve­zetők politikai rövidlátásáról tanúsko­dik. Ennek az állapotnak mielőbb vé­get kell vetnünk. A párt és az állam kerületi és járási szervei gondoskod­janak rendszeresen róla, hogy a gép­es traktorállomásokon ipari jellegű ál­landó dolgozó kádereket építsenek ki, amelyek politikailag érettek és kivá­ló szaktudással rendelkeznek. Ez a döntő előfeltétele annak, hogy a gép­állomások teljesítsék fontos küldeté­süket mezőgazdaságunk szocialista átalakításában. E feladat teljesítése már az idei tavaszi munkák során a gépállomások kötelességévé teszi: úgy készítsék elő gép- és traktor­parkjukat, hogy a tavaszi munkák so­rán _ egyetlen drága perc se menjen veszendőbe; a brigádok munkatervét az EFSZ-ek mezei munkacsoportjainak tervével egybehangolva, biztosítsák a munkák zavartalan, folyamatos elvégzését; biztosítsák a szükséges számú mun­kaerőt, elsősorban technikusokat, agronómusokat, traktorosokat és ké­szítsék elő őket tökéletesen a tavaszi munkák idejekorán és ió elvégzésé­re, elsősorban a burgonya és a kuko­rica négyzetes-fészkes ültetésére. Gondoskodjanak arról, hogy az egyes EFSZ-ek számára dolgozó traktorosok munkahelyüket ne váltogassák állan­dóan, ezzel egyben biztosítják a sze­mély szerinti felelősséget a munka jó eredményeiért; minden traktorosban és agronómus­­ban keltsék fel az EFSZ termésered­ményeiért viselt felelősségérzetet, hisz munkájuknak döntő része van az eredmények elérésében. Válasszák ki a gépállomás legtehetségesebb és leg­­lelkiismeretesebb dolgozóit, osszák be őket a lemaradó EríiZ-ekhez és ezál­tal érjék el, hogy e szövetkezetek már ez évben lényegesen megjavítsák gaz­dálkodásuk eredményeit; az év elejétől következetesen tel­jesítsenek minden az EFSZ-ekkel kö­tött szerződést és az egyénileg gaz­dálkodó parasztokkal kötött megálla­podást és ezzel szilárdítsák meg a parasztok bizalmát a gépállomások iránt; fordítsanak különös figyelmet már a talajelőkészítés és a vetés idején azokra a parcellákra, amelyeket kom­bájnaratásra szántak; a tíznaponként megtartott értekez­leteken, valamint a traktoros brigád­központokban lefolytatott megbeszé­léseken az EFSZ elnökének részvé­telével rendszeresen értékeljék a munka menetét és állapodjanak meg a feladatok biztosítását szolgáló in­tézkedésekben; ügyeljenek arra, hogy teljes mér­tékben kihasználják a gépeket és a gépállomások munkájában a legna­gyobb fokú gazdaságosságot érjék el. A tavaszi munkák jó és gyors elvégzéséért az EFSZ-ekben Azok az EFSZ-ek. amelyek tavaly gyakorlatban bizonyították be a szö­vetkezeti nagytermelés fölényét, ezt elsősorban azzal érték el. hogy az egyes munkákat előbb végezték el. mint az eqyénileg qazdálkodó parasz­tok és ezzel meggyorsítottál: a mun­kamenetet. meggyorsították az agro­technikát. Ennek kétségtelenül nagy része volt abban, hogy nagyobb hek­tárhozamokat értek el. Elvárjuk, hogy az EFSZ-ek az id'i munkák során is az állami birtokokkal karöltve gyors ütemben végzik el a vetést, a kultiválást és a takarmányok betaka­rítását és ezzel még szembetűnőbben tesznek tanúságot a szövetkezeti qaz­­‘ dálkodás előnyeiről. Ez szükségessé te­szi. hogy tökéletesen felkészüljenek a tavaszi munkákra. A gépállomások­nak és a járási nemzeti bizottságok­nak támogatniok kell elsősorban a szövetkezet élére megválasztott úi vezető kádereket abban, hogy leküzd­­iék a kezdeti nehézségeket. Az EFSZ- ek úionnan megválasztott vezetőségé­nek határozottabban hozzá kell fog­nia az állandó mezei munkacsoportok alakításához; minden csoportnak meg­művelésre parcellákat kell kiutalni, el kell látni a munkáiéhoz szükséges élő- és holtfelszereléssel. Nem ke­vésbé fontos, hogv az ipari növények, oéldául cukorrépa esetében ki jelöl lék (Folytatás a 10. oldalon) £ВДЙ(ЙЙШЬ8М

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom