Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-02-12 / 6. szám

1956. február 12. /iafoa FoSdmüves ii ШАШШ SZEMLE a szlovákiai vadäszvédegyesuletek országos szövetségének HIVATALOS MELLÉKLETE. Miért pusztul a pafárikovói fácános állománya? Orgoii Ján, a Palárikovái Állami Erdőgazdaság gondnoka, a LES című erdészeti szaklap decemberi számában a palárikovái fácános leromlásának okát ismerteti. • • * EBBEN AZ EUROPA-SZERTE hí­res fácánosban, — amely világrekor­dot tartott a lelőtt fácánkakasok szá­mát illetően (volt olyan esztendő, ami­kor 19 ezer darab kakast lőttek), — soha sem volt észlelhető a baromfi­vész. 1949-ben először történt meg, hogy e betegségben több mint 1500 fá­cán hullott el. Ennek a veszedelmes baromfikórnak epidémikus fellépése a múlt esztendőben is megmutatkozott. A kór lassan terjedt s végigment az egész területen. 1955-ben összesen 1094 fácán pusztult el. Nagyobbrészt a legfiatalabb és a kiöregedett fácán­tyúkok pusztultak el. A jó erőben le­vő 2—3 éves példányok megmaradtak, átvészelték ч kórt. Legtöbb elhullott fácánt a vizek táján találtak. Ebből kiindulva, később a mocsaras helyeken itatókat létesítettek és a mocsarakat fertőtlenítették. Védőoltással is igye­keztek segíteni a bajon, de ez az el­járás nem vált be, sőt ennek végre­hajtásával még nagyabb károk kelet­keztek. AMIKOR A LIGETEK, remízek zöl­dek, igen nehéz fácánt fogni. A fo­gás következtében a fészkekén ülő tyúkokat felzavarták és ezzel a be­tegség még jobban terjedt. Az egész­séges fácánokon segített az oltás. — Megfigyelés szerint 45 fácán közül két tyúk pusztult el, azonban a már megbetegedett fácánokon nem igen lehetett segíteni, 80 darab közül csak 15 maradt meg. A kór, a fertőzött terület határától 5 kilométeres körzetben terjedt ki. — Tovább a betegség nem ment, mivel távolabb a vadállomány nem volt oly sűrű. A fertőzött terület környékéről sok fácán elvándorolt. Ezt abból tud­hatjuk, hogy a szomszédos területek vadállománya hirtelen feljavult. MIVEL ÍRÁSBELI' jegyzetek nem állnak rendelkezésünkre, így csak szó­beli értesülések alapján fehet a palá­­rikovóf fácánosban az utóbbi évek alatt történteket megállapítani. Azon­ban az utolsó években rendezett va­dászatok eredményei azt bizonyítják, hogy leginkább fiatal kakasokat lőttek és a fogásnál is nagyobb részt fiatal példányok kerültek a hálóba. Míg a múlt években a baromfivész a háziszárnyasokat pusztította, a fá­cánosban kevés kár esett. Most vi­szont a kór a fácánokra terjedt ki. Mi ennek az oka? Régebben a paiárikovói fácános ál­lományát Romániából, Magyarország­ról, Csehországból, Angliából beho­zott fácánokkal szaporították, tehát vérfelfrissítést végeztek az állomá­nyon. Ezenkívül fácántojásokat is ho­zattak külföldről s a fácánosban kel­tették ki. Az utolsó években viszont csak belföldi tenyésztésű fácánokkal bővítették ki az állományt. Ez azon­ban nem jelentett teljesmértékű vér­felfrissítést. A legnagyobb hiba pedig abban rejlik, hogy vadászatok alkal­mával főképpen kakasokra vadásznak és a tyúkokat kíméletben tartják. AZ EGYIK STONFAI öreg szakem­ber, — aki 4Ö éves szolgálata alatt néhány százezer darab fácánt tenyész­tett — amikor a fácántyúk lövését megtiltották, ezt mondta: — Ez nagyon helytelen dolog, mert ha az öreg tyúkokat meghagyjuk, ak­kor az történik, hogy a Szépen kiszí­nesedett öreg tyúkok magukhoz csá­bítják a megmaradt fiatal kakasokat és a fiatal tyúkok meddők maradnak. A vének csupán 4—5 tojást raknak s ezt is ímmel-ámmal ülik meg. Így nem lehet egészséges szaporodás. Az öreg szakember szerint, ajánla­tos, a fészkükön ülő öreg tyúkokat el­távolítani és a tojásokat a fiatal tyú­kok alá helyezni. De a legfontosabb, — amiről a paiárikovói fácánosban megfeledkeznek — a személyzeti va­dászat. Ezzel megbízott emberek a vadászat folytán, részlegesen megis­merik a fácánost és rájönnek arra, hogy a tenyészetben mikor, mi a te­endő. Ha újra bevezetik a szarkavadásza­tot és idegenből behozott vaddal fel­frissítik a vadállományt, nem kell majd a baromfivésztől tartani. A görény tenyésztése A szőrmésvad .egyes országokban jelentős kiviteli cikket képez. Ezért tenyésztését sok helyen megkí­sérelték. Farmok alakultak a ször­­mésvad tenyésztésére. Például ezüst­­róka farmok, nyérce farmok, stb. — Nálunk is sokan szeretnének szőr­més állatok tenyésztésével foglalkoz­ni, de mivel a tenyészállatok drágák, nem mernek nekifogni. Ha valaki mégis ilyen farmot akarna magának berendezni, próbálkozzon görény­tenyésztéssel — a görény mindenütt megjelenik, ahol baromfiudvar van — nem kell hozzá egyéb, mint néhány példányt foglyul ejteni (meg kell je gyezni, hogy csak a sötétszprű pél­dányok értékesek, a világosabbakkal nem érdemes foglalkozni). A görényt egy- vagy kétszer 60 cm-es nagyságú drótkalitkában kell tartani. Ehhez egy két részből álló teljesen fedett, sötét kamrát szerel­jünk. Az egyik rész fészeknek, a má­sik pedig illemhelyül szolgál. A fészkelőt puha szénával béleljük ki. Az illemhely padlójára pedig homokot szórjunk. — A görény etetése és gondozása alig okoz gondot. Naponta egyszer kell etetni, a táplálékot esténként adjuk elé. Az etetésnél eleinte nehéz meg­határozni az adagot, de ha a tenyész­tő figyeli az állatoka';, csakhamar erre is rájön. Vigyázni kell különö­sen párzás i lején, hogy sok enni­valót ne kapjanak, mer. az ártalmas. Eleségnek megfelel az elejtett, vagy fogott szőrmés-, és szárnvasvad, az állatok belső része szárnyasaprólék, ha', béka, lóhús, stb. Lehet azonban egyéb e'eséggél is etetni, de heten­ként kétszer húst is adjunk. Nagyon jól megfelel a vízben, esetleg tejben főzött rizshulladék, árpadara és egyéb darakásák. A szoptatás alatt adjunk az anyának tejlevest. Főkéo­­pen arra ügyel'ünk, hogy az étrend ne legyen egyhangú, a fészket havonta egyszer friss szénával béleljük ki (télen több, nyáron kevesebb széna kell), az illemhelyet tartsuk tisztán, naponta tisztítsuk és homokozzuk. Az ételhulladékot, mely etetés után a kalitkában marad — különösen nyár idején — azonnal távolítsuk el, ne­hogy a romlásnak indult étel fertő­zést okozzon. Egy hím több nősténnyel is páro­sul. Legjobb egy hímhez két nős­tényt adni. December végén, esetleg január elejéji eresztjük hímhez a nős­tényeket. Egy hónapig maradjanak együtt. Ezután már biztos, hogy pár­zottak s szét lehet őket választani. A hímet elkülönítjük s a két nős­tényt is külön tesszük. A nőstény kb 6 hét múlva 3—9 kölyköt ellik, me­lyek eleinte fehérek, azután kékes­fehér színt kapnak, később megszür­külnek és csak azután veszik fel a nőstény és a hím színét. A kölykök 28—30 nap múlva kez­denek enni. Öt hétig vakok, gyorsan nőnek s tízhetes korukban majdnem elérik az anya nagyságát. A görény nem veszekedős állat. Egymással meg­fér, különösen fiatalja szereti egy­mást. A kölykök még vakok, mikor már enni kezdenek. Ilyenkor nagyon jó, ha tejet és friss tojást adunk nekik. Később, négyhete- korukig a húst egy darabban adhatjuk eléjük, azután már el kell osztani, mert az erősebbek elkapkodják ä gyengébbek elől. Mi­vel a görény etetése, tartása és gon­dozása kevés fáradsággal s költség­gel jár, szőrméjét pedig jól megfize­tik, így a tenyésztése megéri a vele való munkát. Vadásztársaimhoz... 1955-ben történt. A szövet­kezet vadászterületén három fácán- és hat fogolyfészken ül­tek a tyúkok. Minden nap meg­néztem a fészkeket. Az egyik reggelen három fogolyfészek­­böl néhány tojás hiányzott. Nagyon bántott a dolog, egész nap azon töprengtem, hogy mi csinálhatta ezt a kárt. Gondol­tam, talán macska, vagy gö­rény vitte el a tojásokat. Végül úgy határoztam, hogy éjszaká­ra a három fészekhez — me­lyeket a rablás után az anyák elhagytak — vascsapót állítok fel. Úgyis cselekedtem. Réggel az első utam a vasakhoz veze­tett és ott két sündisznót ta­láltam megfogva. Így megtud­tam, hogy mi okozta a kárt. Tehát figyelmeztetem a va­dásztársakat, ahol a fácán meg a fogoly a legjobban szeret tartózkodni, ne tűrjék meg a sündisznót. Illés Gyula A szibériai nyúl Amikor a Bajkál­­tó vidékén jártam, néha sikerült va­csorára egy jó fü­lest szereznem. A háziasszonyom az első nyúlnál na­gyon húzódozott, hogy a nyúl tisz­tátalan állat, mit szólnának a szom­szédok, ha meg­tudnának, hogy a fazekát nyúlial piszkolta be. De sikerült rávennem egy kis ajándék árán, hogy csak süsse meg a nyú­­lat. Meg is magyaráztam neki a mód­ját. S dicséretére legyen mondva, íz­letesen elkészítette. Vacsora közben megkínáltam a háziasszonyt is, de nem akart belekóstolni. Azonban ké­sőbb mégis megízlelte. Másik alka­lomkor már jó étvággyal fogott hozzá a nyúlpecsenyéhez. Az ottani nyúl valamivel rövidebb a mienknél, de zömökebb és erősebb. Amint beáll az ősz, szőrméjének szí­ne halványodni kezd, mintha pené­­szedne és amint leesett az első hó, fehérre válik. Nagyon nehezen ismer­hető fel a havon. Az ottani lakosság nem nagyon Vadássza, télen inkább hurokkal fogdossák. Lenyúzzák és szőrméjét értékesítik. —ek. A lajka A sarkvidéki vadásztársasá­gok érdekes kutyfajtát te­nyésztenek. Ezeket a nagy ösz­tönnel bíró kutyákat lankák­nak nevezik. A lajka a fáról lepotyogott tobozhulladékról megérzi, hogy mókus ejtette-o azt le. Ha igen, egyik fától a másikhoz fut s igyekszik meg­találni a fa koronájában rejtő­ző állatot. Amint észreveszi a fáról fára ugrálló mókust, kö­veti a földön s állandóan ugat­ja. Ha pedig a kis szőrmés az ágak között megbújik, hangos csaholással jelzi, hogy melyik fán van. A vadász ilyenkor a kisbalta fokával megkopogtatja a törzset, amit a mókus nem bír el s kiugrik a búvóhelyé­ről, és így a vadász zsákmá­nyává lesz. A lajka nem fél a medvétől. A jávorszarvast is megállítja, fára kergeti a hiúzt s kitartóan üldözi a fák koronáin menekülő nyusztot. Ez a kutyfajta fej­lett szaglászó érzékével, a vad felkeresésével és kitartó ül­dözésével nagy segítőtársa a szőrmevadás znak. RÁDIÓMŰSOR. 1956. február 13-tól 19-ig. A Csehszlovákiai Rádió állandó magyar adása: BRATISLAVA II. BESZTERCEBÁNYA Hétfő: 6.15: Hírek és a va­sárnap sportja. 13.00: Hírek, sporthíradó. 17.30: Híreit, han­gos híradó. Kedd: 6.15: Hírek. 13.00: Hí­rek. Falurádió. 17.30: Hírek. Mi újság az EFSZ-ekben? Szerda: 6.15: Hírek. 13.00: Hírek, sporthíradó. 17.30: Hírek, hangos híradó. 17.45: Serdülő Ifjúságunk. Csütörtök: 6.15: Hírek. 13.00: Hírek, hangos híradó. 17.30: Hírek, falurádió. Péntek: 6.15: Hírek. 13.00: Hírek, sporthíradó. 17.30: Hí­rek. asszonyok híradója. Szombat: 6.15: Hírek. 13.00: Hírek, hangos híradó. 17.30: Irodalmi újság. Vasárnap: 6.40: Mezőgazdasá­gi tanácsadó. 13.30: Vidám mű­sor. HÉTFŐ, február 13. BRATISLAVA — 5.10: Reggeli ze ne. 6.20: Zenés műsor. 7.10: Reggeli' hangverseny. 10.00: Ifjúsági műsor. 11.00: Asszonyainknak. 12.00: Népi dallamra. 13.30: Eugen Suchoií: Rész­letek a Krutftava-operából. 14.00: If­júsági műsor. 16.30: Kívánsághang­verseny. 17.00: Moszkva beszél. 18.30 Kívánsághangverseny. 19.00: Hangos­újság. 20.00: Alexander Kornejcsuk: Szárnyak. 22.15: Tánczene. Kossuth-rádió — 4.30—8.00: Vidá­man—frissen. 8.15: Zenekari hangver­seny. 9.20: Lakatos Sándor és zene­kara. 10.10: Napos Palkó. 12.10: Mai operettek. 13.00: Falusi híradó. 14.15: Üttörő-híradó. 15.10: Heti zenés ka­lendárium. 16.45: Felhívás keringőre. 17.15: Dalok. 18.00: Az ifjúság hul­lámhosszán. 19.10: MR tánczenekara. 20.00: Esti híradó. 21.10: Európa hangversenytermeiből. 20.00: Hírek. 22.25: Hangverseny folytatása. 23.20; Magyar népdalok. KEDD, február 14. BRATISLAVA — 5.10: Reggeli ze­ne. 6.15: Zenés műsor. 7.10: Reggeli hangverseny. 10.00: Ifjúsági műsor. 15.00: Jó hangulatban. 12.00: Népi dallamra. 13.00: V. A. Mozart kama­razenéjéből. 14.00: Ifjúsági műsor. 15.30: Kellemes délután. 16.30: Kí­vánsághangverseny. 17.00: Moszkva beszél. 18.30: Kívánsághangverseny. 19.00: Hangosújság. 20.15: Kedvelt melódiák. 21.00: Dimitrij Sostakovics: Dalok az erdőről. 22.15: Konstantin Dankievics: Bohdan Chmelnický. Kossuth-rádió — 4.30—800: Vidá­man—frissen. 8.10: A Belügyminisz­térium népi zenekara. 9.00: üttörő­­híradó. 10.10: Könnyű zene. 11.00 Lányok, asszonyok. 13.15: Operarész­ietek. 15.10: Kamarazene. 15.40: Éjje­li vándor. 17.10: Régi operettsikerek. 18.10: Szív küldi. 19.00: Opera köz­vetítés. 20.00: Esti híradó. 20.20: Ope­ra közvetítés folytatása. 22.00: Hírek, sport. 23.00: Báthy Anna és Röster Endre dalestéje. SZERDA, február 15. BRATISLAVA. — 5.10: Reggeli ze­ne. 6.15: Zenés műsor. 7.10: Reggeli hangverseny. 10.00: Ifjúsági műsor. 11.00: Asszonyainknak. 12.00: Népi dallamra. 12.45: Szovjet filmzene. 14.00: Ifjúsági műsor. 15.00: Forra­dalmi dalok. 15.20: Kellemes délután. 16.30: Kívánsághangverseny. 17.00: Moszkva beszél. 18.00: Fúvószene. 19.00: Hangosújság. 20.20: ;Galina Nikolajevova: Beszélgetés a GTÁ igazgatójáról és Nasztyja agronó­­musról. 21.40: Szovjet zene. 22.15: Együtt a'dalban és táncban. Kossuth-rádió — 4.30—8.00: Vidá­man—frissen. 8.10: Népszerű opera­­részletek. 9.30: Gyermekkórusok. 10.10: Itt a lakat (mese). 11.10: Romanti­kus kórusmüvek. 12.10 „Tánclépés­ben“. 13.15: Könnyű zene. 14.15: Régi muzsika, 15.10: Fiatalok zenei újság­ja. 17.10: Szív küldi. 19.00: Gyer­mekkórusok. 20.00: Esti híradó. 20.20: Helyszíni közvetítés a Gellért-szálló étteremből. 21.00: „Históriás idők“. 22.00: Hírek, sport. 22.25: MR szim­fonikus zenekara. CSÜTÖRTÖK, február 16. BRATISLAVA — 5.10: Reggeli ze­ne. 6.20: Zenés műsor. 7.10: ReggeM hangverseny. 10.00: Sztálin-díjas szov­jet zeneszerzők műveiből. 11.00: Jó hangulatban. 12.00: Népi dallamra. 13.00: J. Straus keringöiből. 14.00. Ifjúsági műsor. 15.20: Kellemes dél­után. 16.30: Kívánsághangverseny. 17.00: Moszkva beszél. 18.30: Kíván­sághangverseny. 19.00: Hangos újság. 20.20: Zenei újdonságok. 21.00: Sze­retett Szülőpártunk dicsőségére. 22.15: Egyben a dalban és táncban. 23.20: Kamarazene. Kossuth-rádió — 4.30—8.00: Vidá­man—frissen. 8.10: „Szép angyalom". 9.20: Az erdőkirály (népmese). 10.40: Réti József énekel. 11.30: Bihari Klá­ra elbeszélése. 12.10: Kórusok. 13.15: Népi zenekarok. 14.45: A dán nép zenéje. 15.30: Magyar muzsika. 16.00: Az épülő kommunizmus nagy orszá­gában. 16.30: Szív küldi. 17.10: Tánc­zene. 18.00: Ifjú Figyelő. 19.10: Mai bolgár muzsikából. 20.00: Esti hír­adó. 20.20: Zenekari hangverseny. — 21.00: Heine (emlékmüsor). 22.15: Rácz Béla és zenekara. 23.00: Szóra­koztató zene. PÉNTEK, február 17. BRATISLAVA — 5.10: Reggel! ze­ne. 6.15: Zenés műsor. 7.10: Reggel! hangverseny. 10.00: A, Dvoržák ha­gyatékából. 11.00: Jó hangulatban. 12.00: Népi dallamra. 12.45: Fúvós­zene. 13.30: Orosz és szovjet meste­rek operazenéjéből. 14.00: Ifjúsági műsor. 15.20: Kellemes délután. 17.00: Moszkva beszél. 17.30: Játszatok ze­nészek! 18.30: Kívánsághangverseny. 19.00: Hangosújság. 20.20: Kedvelt melódiák. 21.00: G. Verdi: Rigoletto. 22.50: Zenével a békéért. Kossuth-rádió: 4.30—8.00: Vidáman — frissen. 8.10: Kóczé Gyula és ze­nekara. 9.10: Olasz cperarészletek. 10.30: Az Okos Mackó. 11.10: Lá­nyok, asszonyok. 12.10: A Fővárosi Népi zenekar. 13.15: Tánczene. 14.15: üttörő-híradó. 15.50: Könnyű zene. 16.10: üj barázdát szánt az eke.— 17.10: Jó munkáért — szép muzsikát. 18.15: Szív küldi. 19.10: Heine a ze­nében. 20.00: Esti híradó. 20:2Q: Du­­najevszkij-est. 21.00: Sport-híradó. 21.20: MR szimfonikus zenekar. 22.00: Hírek, 22.25: A hangverseny folyta­tása. 23.10: Bura Pál és zenekara. SZOMBAT, február 18. BRATISLAVA - 5.10: Reggeli ze­ne. 6.15: Zenés műsor. 7.10. Reggeli hangverseny. 10.00: Közvetítés az óvodáknak. 11.00: Jó hangulatban. 12.10: Népi dallarfira. 12.45: Vidám hétvége. 14.45: Asszonyainknak. 16.00: Táncok, hallgatók. 17.00: Moszkva beszél. 18.00: Miroslav Bro?.: Az el­varázsolt tó. 18.00: Kívánsághang­verseny. 19.00: Hangosújság. 19.30: Sporthíradó. 19.40: Johann Strauss: Cigánybáró. 22.15: Szombatról-vasár­­napra. 23.10: Jó hangulatban. Kossuth-rádió — 4.30—8.00: Vidá­man — frissen. 8.10: Zenekari hang­verseny. 9.00: A híres világjáró újabb kalandjai. 10.10: Rimskij—Korszakov operáiból. 11.23: A Zeneművészeti Fő­iskola hallgatóinak hangversenye. — Részletek a Hatvani Deákok és a Fülemile c. daljátékokból. 13.00: Fa­lusi híradó. 13.15: Művészlemezek. 14.15: Könnyű zene. 15.10: Kamara­zene. 16.20: Az épülő kommunizmus nagy országában. 17.15: Bemutató a Román Rádió műsorából. 18.15: „Száz nyelven szól a dal“. 19.00: „Farsang Pesten és Budán“. 20.00: Esti híradó. 20.03: Tarka-barka. 22.15: Tánc éjfélig. VASARNAP, február 19. BRATISLAVA — 6.00: Reggeli ze­ne. 8.30: Vasárnapi operahangverseny. 9.00: Klasszikusok hagyatéka. 11.00: Délelőtti hangverseny. 12.05: Kerin­­gők. 12.45: Dávid Popper: Magyar rapszódia. 13.00: Mezőgazdasági ta nácsadó. 13.30: Szlovák dalok és táncok. 14.00: Mesterek zenéje. 15.00: Melódiákból — melódiákba. 16.00: A halhatatlan dal. 16.30: A falu játszik és dalol. 17.00: Moszkva beszél. 17.30: Táncoljatok velünk. 18.10: Kedvelt melódiák. 19.00: Heti hangos híradó. 19.30: Szórakoztató együttesek. 20.30: Az Ukrán Állami Sevcsenkov Opera- és Balletszínháza. 21.00: Tánczene. 21.30: A vasárnap sportja. 22.15: Kedvelt melódiák. 22.45: Szimfonikus hangverseny V. A. Mozart műveiből. Kossuth-rádió — 7.30-6.00: Nép­zene. 6.00: Reggeli zene: 8.15: Egy falu — egy nóta. 9.00: Zenei Újság. 10.10: Kíváncsiak klubja. 11.00: Leg­újabb lemezek. 11.45: Lányok, asszo­nyok. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. 13.00: Jó munkáért — szép muzsikát. 14.15: MR szimfonikus zenekara. 14.45: Szív küldi. 16.15: Műsort ösz­­szeállította Rátonyi Róbert. 17.15: Hírek, sport. 17.25. Kincses kalendá­rium. 18.25: A Royal Coneert-táne­­zeneka: játszi! 19.15: Az épülő kom­munizmus nagy országában. 20.00: Esti híradó, sport. 20.20: Farsangi este. 21.00: A vasárnap sportja. 2Í.30: Könnyű zene. 22.10: Muzsikáló sze­relem. 23.00: Zenekari hangverseny.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom