Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-02-12 / 6. szám

M36. február li. Földműves 7 Közös gazdálkodás — nagy jövedelem, jómódú élet Érdemes szövetkezeti tagnak lenni A zsemléri szövetkezet 1952-ben alakult meg s ennélfogva a zselízi járás fiatalabb szövetkezetei közé ■tartozik. Ennek ellenére szép ered­ményekkel dicsekedhetnek a szövetke­zet tagjai. A múlt évben például 10 korona előleget, 2,5 kg búzát, 1,5 kg árpát és 0,7 kg kukoricát kaptak a szövetkezet tagjai minden ledolgozott munkaegység után. A múlt évi gaz­dasági eredmények összegezése után a tagság örömmel vette tudomásul, hogy 9,50 koronát osztanak minden munkaegységre. Ez azt bizonyítja, hogy a múlt évben helyesen állították fel a termelési-pénzügyi tervet. Boros Ernő családja a múlt évben 1425 munkaegységet szerzett a múlt évben, amelyért előlegként 14 250 ko­ronát kapott. Azonkívül csaknem 60 mázsa gabona került a Boros csa­lád kamrájába. A 21 mázsa sörárpát beadták és ugyanannyi takarmány­­árpát kaptak érte, azon felül pedig csaknem 3000 korona felárat. Zár­számadáskor pedig több mint 13 000 koronát vitt haza a Boros-család. Puksa Lajos családja 1100 munka­egységet szerzett, Szulényi József pe­dig 975 munkaegység után részese­dett a közösből. Ezek az eredmények mindennél világosabban bizonyítják a közös gazdálkodás előnyét. Nagylúcson is jól megy a dolog Amikor az óra elüti a reggeli né­gyet, csendes léptekkel elhagyja csa­ládját Katalin István, a nagylúcsi szövetkezet tehéngondozói a. A jég­páncéllá dermedt úton ütemesen ko­pognak léptei. A falu békés álom­ban pihen, a virradat nehezen bírja magáról lerázni az éjszaka fekete fá­tyolét. Katalin István szaporázza lép­teit, hogy mielőbb bent legyen a me­leg istállóban. így van ez minden reggel, egész éven keresztül. Ezen a napon különös öröm érte őt. Varga Ferenc, az állattenyésztés vezetője bejelentette, hogy a múlt év elejétől számítva minden tehéntől 8,6 liter tejet fejtek ki naponta. Ebben Katalin Istvánnak is érdeme van. — Nagy gondot fordít a takarmányada­gok összeállítására, a háromszori ta­karmányozás pontos idejének betar­tására és a tőgymasszázsra. Ha mind­ehhez hozzáadjuk a lelkiismeretes gondozást, nincs mit csodálkozni, hogy ilyen szép eredményeket tudtak elérni. Jó munkáért jó a fizetés. Ezt bi zonyítja Katalin István múlt évi jö­vedelme is. Az év végéig 805 mun­kaegységet szerzett, amelyért 8050 korona előleget és 32 mázsa gabonát kapott. Ezen kívül 1300 liter tejet kapott pótjutalomként, amit szabad áron 2860 koronáért értékesített. De nemcsak ez az eredmény volt Kata­lin István örönjének oka, hanem az, hogy a szövetkezetben kifizetik a munkaegység értékének másik felét is. Annyi pénzt kap epvszerre, hogy annak bizony lehet is örülni. Tompán is megváltozott a helyzet Tompán, az ipolysági járás egyik kis községében is van szövetkezet. A szövetkezet kicsi ugyan, de a múlt évben nagy lépést tett előre. 1954- ben 20 koronát terveztek egy mun­kaegységre, de csak 12 koronát bír­tak kifizetni. A közös gazdálkodás esküdt ellenségei azt híresztelték ak­kor, hogy nincs jövője a tompái szö­vetkezetnek. A kis szövetkezet múlt évi gazda­sági erdedményei azonban megdön­tötték a „hitetlen tamások“ kárörven­dő koholmányait. Egy munkaegységre 16 koronát terveztek s annak felét előlegként kapták a tagok. Az évvégi zárszámadás napján azonban nem 8 Mintagazdaság a A tátrai Kriváň nyúlványai alatt terülnek el a lip­­tőpéteri szövetkezet földjei. Sokan azt hinnék, hogy a hegyes-völgyes vidéken alig terem meg valami. A való­ság azonban egészen mást mutat, hiszen a kis szövet­kezet kimagasló eredményeket ért el a múlt gazdasági évben. A növénytermeszési és az állattenyésztési csoportok szorgalmas munkája következtében 764 496 korona össz­jövedelemhez jutott a szövetkezet, melynek túlnyomó részét — 436 Ö00 koronát — az állattenyésztésből kapta. A növénytermesztésben 56 ezer koronával túllépték a pénzjövedelem tervét. A sziklás Kriváň lejtőin hektáron­ként közel 27 mázsa árpájuk termett, vagyis teljes öt mázsával több, mint eredetileg tervezték. Sok pénzt kaptak a terven felül beadott négy vagon sörárpáért is. A len tervezett hektárhozamát 4 mázsával túllépték s ez újabb jövedelemtöbblethez juttatta a szövetkezetét. A fajállat-vásárokon 38 tenyészsertést értékesítettek, a terven felül beadott állati termékekért pedig 164 000 korona került a közös pénztárba. A liptópéteri szövetkezeti tagok odaadó munkája ered­ményeként 27 koronára emelkedett a munkaegység ér­téke. A természetbeni járulékok pénzértéke munkaegy­ségenként közel 8 koronát tesz ki. Az oszthatatlan ala­koronát osztottak, ami a munkaegysé­gek értékének másik felét képezi, ha­nem 10 koronát. Ez annyit jelent, hooy túllépték a munkaegység ter­vezett értékét. Ez pedig nagy ered­mény egy év alatt! Tejet, sertés- és marhahúst adtak be terven felül, in nen ered a jövedelem. Szabó János is azért kérte felvételét a közös gazda­ságba, mert látja, hogy érdemes szö­vetkezeti tagnak lenni, mert csakis a szövetkezet biztosítja a gazdagabb életet. Nagy volt az öröm Alsószecsén ... Az bizonyítja, hogy jól gaz­dálkodtunk a múlt évben, — fejezte be beszámolóját az alsószecsei EFSZ elnöke. Mert bizony 9 koronát kifi­zetni az előlegen kívül, mint oszta­lékot, minden munkaegységre, az nem kis dolog ám! De még ennél többet is oszthattak volna, ha az állattenyész­tésben is úgy teljesíthetik a tervet, mint a növénytermesztésben. De azért így is nagy volt a tagok öröme, hi­szen ennyi pénzt sokan még nem is láttak egyszerre. A zárszámadás napján 616 000 ko­ronán osztoztak a szövetkezet tagjai. Az 57 éves Gincsai Pál tehéngondozó 1004 munkaegységet szerzett a múlt évben. Előlegként 10 040 koronát ka­pott, zárszámadás napján pedig több, mint 9000 korona ütötte markát. — Azonkívül több, mint 40 mázsa ga­bonát kapott évi munkájáért. Lakatos Mihály mint kocsis dolgo­zik a szövetkezetben. A múlt évben 944 munkaegységet szerzett és az előlegen, meg a gabonán kívül 8500 koronát kapott a zárszámadás nap­ján. Macho András 8133 koronával lett gazdagabb egyetlen nap alatt. Hol van hát a kis- és középparasz­tok biztos jövője? Erre csak egy fe­lelet lehetséges: a szövetkezetben. Kriváň tövében pót 74 571 koronával gazdagították, a szociális alapra 23 ezer koronát helyeztek, a kultúra fejlesztésére pedig 7644 koronát szavazott meg a tagság. A munkaegysé­gekre 405 854 koronát osztottak szét, azonkívül kifizet­ték az összpontosított állatok értékének 25 százalékát. Mivel az állatok értékének 25 százalékát még 1954-ben kifezették a tagoknak, igy most már 50 százalékkal tör­lesztette adósságát a szövetkezet a tagokkal szemben. Ez az első szövetkezet a zsolnai kerületben, ahol családi pótlékot is kapnak a tagok. A kiváló gazdasági eredmények mellett azonban nem merítették ki a tervezett munkaegységet, hanem közel kétezret megtakarítottak. Ezt főképpen a mezei munkák gépesítése, a kembájnnal végzett aratás és az egyéb termények gépesített betakarítása tette lehetővé. A szö­vetkezet építészeti csoporja 900 000 korona értékű gaz­dasági épületeket épített az elmúlt év folyamán. A közös gazdaság értéke egyetlen év leforgása alatt 450 ezer ko­ronával emelkedett. Nem csoda tehát, hogy az egykor nyomorgott kriváňi parasztok 70 000 koronát helyeztek takarékba. A szövetkezet megnyitotta előttük az új, igazságos élet kapuját, ahol kérges keze munkájának gyümölcsét maga a rögtörő paraszt élvezi. Huszonnégy új tag az udvardi szövetkezetben Az érsekújvári járásban levő Udvard községben van hazánk egyik I legnagyobb szövetkezete. A közös gazdálkodás további megszilárdítása- ; hoz azonban további szorgalmas tagokra v*n szüksége. Ennek teljes • tudatában van az EFSZ vezetősége, amely a helyi nemzeti bizottság tag- • jaival karöltve a téli hónapokban a többi fontos feladat mellett nagy : gondot fordít a szövetkezet taglétszámának kibővítésére. Jó munkájukat ■ az bizonyítja, hogy ez év kezdetétől 24 új tagot szereztek a szövetke- ! zetbe. Ezek többnyire földnélküli munkások, akik eddig különféle épít- S kezéseknél és az iparban dolgoztak. Az új tagok között van Latos János ! és Vancsó Károly is, akik szívesen léptek a szövetkezetbe, hiszen látják, j hogy a szövetkezeti tagoknak megvan mindenük. Szorgalmasan dolgoznak | és bizalommal néznek a jövőbe, mert tudják, hogy rajtuk is múlik, ; milyen eredményeket ér el ebben az évben a szövetkezet. вавававЕв>1аававвявввввяввввававвввввавваваавввввв1 1вавашввявавввааввввввававвваавааавааввввавв» Misík Kálmán múlt évi jövedelme 30 ezer korona A pálóci szövetkezet tagjai a múlt évben kimagasló gazdasági eredmé­nyeket értek el. Az állati és a növé­nyi termékek beadását magasan túl­teljesítette a szövetkezet. A jó mun­kának meg is van az eredménye. A szövetkezetben január Í2-éri tartották az évzáró taggyűlést, ahol szó esett arról, hogy a tervfeladatok túlteljesí­tése következtében 17 korona oszta­lékot fizetnek ki minden munkaegy­ségre. Ezt a kijelentést örömmel vet­ték tudomásul a szövetkezet tagjai. Misik Kálmán fejő is örült, hiszen a múlt évben szép eredményt ért el a gondjaira bízott 17 darab tehéntől: mindegyiktől 2340 liter tejet fejt ki. Szorgalmas munkájáért méltó jutal­mat kapott. A múlt év végéig 9620 koronát tett ki pénzjövedelme, melyet előlegként kapott a ledolgozott mun­kaegységekre. A zárszámadás napján további 12 690 korona osztalék ütötte a szorgalmas fejő markát. Ezenkívül 18,5 mázsa búzát, 4,8 mázsa árpát, 925 kg kukoricát és 490 liter tejet kapott múlt évi szorgalmas munkájá­ért. Ha a gabonát átszámítjuk pénz­értékre Misík Kálmán jövedelme meg­közelíti a 30 ezer koronát K. F. Jól dolgoztak — van mit osztani A mártoni EFSZ tagjai múlt évi szorgalmas munkájukkal elérték a munkaegység 26 koronára tervezett teljes értékét. így tehát a különféle szövetkezeti alapokba járó összeg befizetése után még több, mint félmillió koronát osztottak szét a múlt évben ledolgozott munkaegységekre. A szövetkezet legfőbb jövedelme az állattenyésztésből származik. Az állatgondozók kimagasló eredményeket értek el, de maguk is szép jutalom­ban részesültek. Štefančiak András közel 250 sertést gondozott a múlt évben. Surikov módszerének alkalmazásával minden sertésnél 70—120 dkg napi súlygyarapodást ért el. Jő munkájáért 1982 munkaegységgel jutalmaz­ták, amelyért 51 532 koronát, 59 mázsa gabonát, 40 mázsa burgonyát. 59 kg sajtot, ugyanannyi mézet és több mint 500 liter tejet kapott. Ennek a sertésgondozónak évi jövedelme — beleszámítva a természetbeni járandó­ságot, — meghaladja a 70 000 koronát. Noga Mátyás a múlt évben 18 anyakocát gondozott. A Ljuszkov féle módszer alkalmazásával minden anyától 19 egészséges kismalacot választott el. Lelkiismeretes munkájáért csaknem 27 000 koronát és 9200 korona ér­tékű természetbeni járandóságot kapott. Babík János tehéngondozó 31 140 koronát kapott a többi természetbeni javakon kívül. A mártoni szövetkezet példája azt bizonyítja, hogy ahol jól dolgoztak, ott van mit osztani. Az elmúlt év eredményei bizonyítják; Szövetkezet — a jóléthez vezető egyedüli út Sok tízezer parasztcsalád felhagyott már hazánkban az elavult kisparceilás gazdálkodással és szövetkezetekbe tö­mörülve építi egyre boldogabb jövő­jét. Országszerte sok olyan szövetke­zet van, — különösen Dél-Szlovákiá­­ban, — melyek mezőgazdasági terü­lete 2—3 ezer hektárt is kitesz. A szövetkezetek eddigi eredményei egyre több kis- és középparaszt előtt bizonyítják be a nagyüzemi gazdálko­dás előnyét. így például a bratislavai kerület szövetkezeteinek pénzjövedel­me a múlt évben 70 millió koronával emelkedett. Ez újabb bizonyítéka an­nak, hogy a szövetkezetek egyre job­ban szilárdulnak, többet és jobbat termelnek, felszámolják a hiányossá­gokat és példás szövetkezetekké vál­nak. A múlt évben ugyancsak sok új szövetkezet alakult, melyek tagjai ősszel kezdtek közösen gazdálkodni. Ezek a szövetkezetek azonban több­nyire kisebb földterülettel rendelkez­nek. Ez azért van, mert ez ideig még sok kis- és középparasztban nem érett meg a közös gazdálkodás gon­dolata. Pedig azokra lenne a legna­gyobb szükség, mert a sok tapaszta­lattal rendelkező falusi parasztember nagy szolgálatot tudna tenni a szö­vetkezetben. Gondolkozzunk egy kicsit, hogy sok helyen miért olyan égető probléma a kis- és középparasztok szövetkezetbe való megnyerése. Egyes községekben а к ufókok há­lójában fetreng a kis- és közép­paraszt, másutt pedig a helyi funkcionáriusok nem tudnak határt vonni a kis- és középparasztok és a kulákok között. Nem tudják, M • kuláit es ki a középpaxaait. i •iftrflfHT**' ---«4- r. -«kW . a, , <, --­Ezeket a hibákat még ma sem tudtuk felszámolni. A kis- és középparaszt sokfélekép­pen megérzi pártunk és kormányunk segítségét. Viszonzásul kötelezettséget vállal az állati ttermékek, valamint a hektárhozamok emelésére. A szövetke­zetbe való belépésre azonban nehezen határozza el magát. Sokhelyütt még kulák befolyás alatt vannak a földmű­vesek, másutt pedig még nem találtuk meg a gondolataikhoz vezető utat. A falusi emberrel falusi nyelven kell be­szélni, és ami a legfontosabb, ceruzá­val, számolással kell őket meggyőzni a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről. Ma már minden földműves ki tudja szá­mítani. mennyi jövedelmet hajt gaz­dasága és mennyit kapna a szövetke­zetben munkaegységre. Ilyen alkalom­mal rendszerint azokra a szövetkeze­tekre utal az egyénileg dolgozó föld­műves, ahol alacsony a munkaegység értéke. Sok funkcionárius azonban nem tudja helyesen megindokolni a munkaegység alacsony értékének okát. Nem tudják megértetni a szövetkeze­ten kívül álló földművesekkel, hogy a szövetkezeti alapszabályzat megszegé­sében. a vezetőségben, esetleg az osztályellenség munkájában rejlik a hibák gyökere, amiatt alacsony a munkaegység értéke. Ez ideig kevés látogatást tettek az egyénileg dolgozó parasztok a példá­san gazdálkodó szövetkezetekben, llyes látogatást асюяЬал alaposan meg kell szervezni. Nem elég, ha az egyénileg dolgozó földművesek megtekintik a jól gazdálkodó szö­vetkezet istállóit, állatállományát és a földeket. Minden ilyen láto­gatás után be kell hívni a látoga­tókat a szövetkezet irodájába, asz­talhoz kell ülni és a normákról, a munkaegység értékéről, valamint a pótjutalom fejében kifizetett ósz­­szegekről kell velük beszélni. Ilyen beszélgetés után a meggyőző bizonyítékok hatása alatt komolyab­ban foglalkoznak majd a közös gaz­dálkodás gondolatával. Sok olyan eset van, hogy a közép­parasztok a község elöljáróságának tagjai és tapasztalataikat igen előnyö­sen érvényesíthetnék a szövetkezet­ben. A középparaszt hamar felismeri, hogy a szövetkezetben jobb az élet, hogy családja kevesebb munkával, nagyobb jövedelemhez juthat, mint egyéni gazdaságában. A bratislavai kerület számos szövetkezetét megne­vezhetnénk — mint például a duna­­püspoki, nagylégi, nyárasdi stb. — ahol a szövetkezet tagjai sokkal job­ban élnek, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Igen helytelen egyes járásokban az a kezdeményezés, hogy a funkcioná­riusok csupán a kisparasztok meg­győzésére irányozzák tevékenységü­ket. Az ilyen szövetkezetekben aztán alacsony a taglétszám, a közös gaz­dálkodó* pedig veiéit vonzóerejéből. A szövetkezeti gazdálkodás ügyének meg kell nyerni mind a kis-, mind a középföldműveseket. Ez igen komoly probléma Szlovákia csaknem minden járásában, Bratislavától kezdve egé­szen Zsolnáig. Míg Csallóközben a kis- és középparasztok túlnyomó többsége a szövetkezetekben dolgozik, ezzel szemben a pőstyéni, vágújhelyi és más járásokban még kevés kis- és középparaszt határozta el magát a közös gazdálkodásra. A JNB-ok me­zőgazdasági ügyosztályának dolgozói arra hivatkoznak, hogy nehéz meg­nyerni a kis- és középparasztokat. Ez ugyan igaz, de nem ok arra, hogy meghátráljanak a biztosra vehető győ­zelem előtt. Hogy a kis- és középparasztokat a szövetkezeti gondolatnak meg­nyerjük erre különösen most, a tél folyamán van alkalom és lehe­tőség. A falusi földművesek ősidők óta szí­vesen elbeszélgetnek esténként egy­mással. Nagy eredménynek lehet el­könyvelni, ha a szövetkezeten kívül álló földműveseket megnyerjük a szö­vetkezeti munkaiskolába, vagy a jól gazdálkodó szövetkezetek megtekinté­sére. Olyan eset is előfordult már, hogy a látogatás után nagy érdeklő­déssel és elismeréssel beszéltek a földművesek a szövetkezet eredmé­nyeiről, a helyi funkcionáriusok azon­ban nem tudták kellőképpen kihasz­nálni az alkalmat, hogy még nagyobb érdeklődést keltsenek a szövetkezeti gazdálkodás iránt. Tél van. A falusi embernek most van a legtöbb ideje az esti beszélge­tésekre. A- nemzeti bizottságok dolgo­zóitól függ tehát, hogy mennyire tud­ják kihasználni a téli időszakot új szövetkezetek alakítására és a meg­levők megszilárdítására. Legelsősor­ban a középparasztokat kell szem előtt tartani. Hiszen minden járásban vannak jól gazdálkodó szövetkezetek, ahol középparasztok is dolgoznak. Az ilyen szövetkezeteket kell tehát meg­látogatni, hadd beszélgessenek a egyénileg dolgozó parasztok a szövet­kezeti tagokkal. Lássák a szövetkezet eredményeit, hallják a tagok elége­dett hangját, érezzék meg a bőséget. A középparaszt megnyeréséért indí­tott harcnak nincs vége. Veszele köz­ségben nemrégen alakult meg a szö­vetkezet, melynek elnökévé egy ta­pasztalt középparasztot választottak. Az új szövetkezet kis- és középpa­raszt tagjai maguk győződtek meg arról, hogyan gazdálkodik a szomszé­dos sárói szövetkezet, s amikor lát­ták a jó eredményeket, maguk is kö­vették a példát. Ilyen esetben aztán a JNB mezőgazdasági osztályának dol­gozóin múlik, hogy minél nagyobb segítséget nyújtsanak az új szövetke­zetnek. A középparaszt jő gazda, híve a haladó termelési módszereknek és ha megtaláljuk a hozzá vezető helyes utat, rövidebb, vagy hosszabb fontol­gatás után, — de szívesen felhagy az egyéni gazdálkodással. Tudja, hogy a szövetkezet a parasztember jólétéhez vezető egyetlen út* —zen-« BCBHÜHÉMSB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom