Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-12 / 6. szám
♦ ♦..♦ A szocialista faluért! Földműves A F OLD M ÜVEL É SOGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1956. február 12. Ára 40 tillér j VII. évfolyam, 6. szám уГиа!ма&í Lapunk tartalmából: A nemzeti bizottságok segítsége a járási konferenciák előkészítésében. Alakítunk állandó munkacsoportokat. Fektessünk nagyoob súlyt az állattenyésztésre. A traktoros becsület. János bácsi útnak indul. A zsélyi mezőgazdasági tanonciskola versenyfelhívása. Érdemes szövetkezeti tagnak lenni. A damásdi CSISZ-szervezet kitüntetése. Már most készüljünk fel a tavaszi munkákra MILLIOMOSOK KOZOTT A téli hónapok idején úgy kell felkészülnünk a tavasz érkezésére, hogy majd ne érhessen bennünket meglepetés. Ez pedig igen szorgos munkát követel a szövetkezeti tagoktól, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóitól és minden földművestől. Ezen a téren különösen nagy feladat hárul a gépállomásokra. A múlt évi tapasztalatok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy csakis a nagyobb szaktudással és minőségesen kijavított gépekkel lehet sikeresen végrehajtani a mezőgazdaságra háruló fokozott mértékű feladatokat. Azokon a helyeken, ahol a múlt évben nem fordítottak kellő gondot a gépjavításokra, ott a tavaszi, nyári és az őszi munkák folyamán nagy volt a gépkiesés, melynek következtében nem tudták határidőre végrehajtani az egyes idénymunkákat. Ez pedig súlyos következményeket vont maga után, mert a gépek tétlenkedése és üzemképtelensége magas terményveszteséget jelentett. Ebben az évben a múlt évi tapasztalatokat felhasználva, kezdték meg munkájukat a gépállomások. Így például a dunaszerdahelyi GTÄ-on már befejezték a gépek javítását. A gépjavításban Hegyi Sándor és Bátky Károly érték el a legjobb eredményeket. A nagykürtösi gépállomás dolgozói pedig kötelezettséget vállaltak, hogy öt nappal határidő előtt belezik a gépjavítást. Mindezek jelentéktelennek látszó apróságok, azonban egy-egy fontos részét képezik annak а XI százaléknak, amellyel ebben az évben emelnünk kell a mezőgazdasági termelést. Ezzel azonban még nem merült ki teljes egészében a gépállomások dolgozóinak téli feladata. Nekik kell gondolniok arra is, hogy minél több szövetkezettel és egyénileg dolgozó földművessel kössenek szerződést a mezei munkák elvégzésére. Nekik kell népszerűsíteni a gépi munka előnyét, — különösen az egyénileg dolgozó parasztok között — hogy azok is megérezzék pártunk és kormányunk hathatós segítségét, amelyet a korszerű gépek formájában nyújt mezőgazdaságunknak. Ennek teljes tudatában van Ján Husák, a kostolnai GXÁ körzeti agronómusa, aki ez ideig 32 egyénileg dolgozó paraszttal kötött szerződést. A gépállomások dolgozóinak kell segíteniök az EFSZ-ek termelési terveinek kidolgozásában is, mint például a diószegi brigádközpont vezetője, aki több napon keresztül segített a helyi szövetkezetnek. Ennek az az előnye, hogy a szövetkezet és a gépállomás tervfeladatai összhangban vannak egymással és megvalósításuk nem ütközik olyan nehézségekbe, mintha külön készítették volna terveiket. A tavaszi munkákra való alapos felkészülés szorgalmas és odaadó munkát követel a nemzeti bizottságok dolgozóitól is. A JNB-ok mezőgazdasági ügyosztálya dolgozóinak tudatában kell lenni, hogy a szövetkezetek megszilárdításáért folyó harc a téli hónapokban sem szünetel. A falusi földművesek téli estéit nekik kell kitölteni értékes beszélgetésekkel és szakelőadásokkal, melyek következtében a mezőgazdasági termelés emelésének új lehetőségei nyílnak meg a termelők előtt. Ha az egyénileg dolgozó parasztoknak élő, kézzelfogható példákkal bizonyítják a közös gazdálkodás előnyét, bizonyosan nem marad el az eredmény. Ezt az állítást igazolja az ipolyszakálosi HNB tagjainak jó munkája, melynek eredményeként 13 egyénileg dolgozó paraszt lépett a szövetkezetbe. A szepsi járásban levő Horváti községben pedig új szövetkezet alakult: 22 kis- és középparaszt határozta el magát, hogy ezen a tavaszon már közösen művelik földjeiket. Szabó János héthektáros középparaszt volt a kezdeményező, akit aztán Hegedűs József és a többi földműves is követett. Láthatjuk tehát, hogy nagyrészt a nemzeti bizottságok munkájától függ, hogy milyen ütemben halad előre falvaink szocializálásának nemes ügye. Tagadhatatlan, hogy mindenhol vannak becsületesen dolgozó Szabó Jánosok és Hegedűs Józsefek, akik szívesen felhagynának az elavult kisparcellás gazdálkodással, ha valaki elősegítené elhatározásuk tettekké való érlelődését. Fontos tehát, hogy a nemzeti bizottságok dolgozói feltárják az egyénileg dolgozó parasztok előtt a valóságot, rámutassanak a közös gazdálkodás előnyeire és helyes, meggyőző szóval minél több kis- és középföldművest térítsenek a boldogulást jelentő közös gazdálkodás útjára. Ha a tavaszi munkákra való felkészülésről beszélünk, okvetlenül tudatában kell lennünk, hogy csakis a tisztított vetőmag biztosíthat jó termést. Ennek tudatában vannak a dernői szövetkezet tagjai, akik már kitisztították összes tavaszi árpa vetőmagjukat. Ez pedig nagyban hozzájárul a tervezett hektárhozamok elérésében, a munkaegység értékének emeléséhez és a szövetkezet pénzügyi megszilárdításához. A helyi nemzeti bizottságokon állandó mezőgazdasági bizottságok működnek, melyek tagjainak kötelessége, hogy a falu kis- és középparasztjai számára elégséges mennyiségű és megfelelő minőségű műtrágyát biztosítsanak. A műtrágya használatától — sajnos — még sok egyénileg dolgozó földműves idegenkedik. Nem ismerték fel a magasabb hektárhozamot biztosító műtrágya jelentőségét. Ez pedig részben a helyi nemzeti bizottság mellett működő állandó mezőgazdasági bizottság elégtelen munkáját igazolja, mert mindenekelőtt azok kötelessége tudatosítani a földművesekkel a műtrágya fontosságát és előnyét. A második ötéves tervben fokozott feladatok hárulnak mezőgazdaságunkra. E feladatok sikeres megvalósításáért kell, hogy felelősséget érezzen minden szövetkezeti tag, az állami gazdaságok dolgozói és minden egyénileg dolgozó földműves. A mezőgazdasági termelés emelése arra irányul, hogy az eddiginél sokkal jobban kielégíthessük dolgozóinak egyre fokozódó élelmiszer-szükségletét, növeljük a termelők jövedelmét s ezzel párhuzamosan egész dolgozó népünk életszínvonalát. A hideg tél szombat délelőtt már a reggeli órákban mozgalmasabb az ipolyviski utcán. Kipirult arcú emberek, kendőbe burkolt nénikék és vidám fiatalok sietnek a kultúrház felé az EFSZ zárszámadására. A zsúfolásig megtelt teremben könnyű felismerni a helybelieket és a más faluból jött embereket. Emezek szája Szögletében ott bujkál a mosoly s a szép eredmények jogos büszke sége, amazokén ott tükröződik a kíváncsiság. Megbolygatott méhkasként nyüzsög a nép a teremben. Csak akkor áll be a csend, amikor Bartal Lajos, elnök emelkedik szólásra, hogy köszöntse a vendégeket és a tagokat. Csak röviden beszél, hisz azok a hatalmas számok, amelyekkel az EFSZ évrólévre való fejlődését vázolj^, röviden is nagy dolgokat bizonyítanak. — 1951-ben (régi pénzben) mégcsak 1 981 100 koronát osztottak ki a ta goknak, az 1955-ös évre pedig 1 863 952 koronát, tehát közel ötszörösét az öt évvel ezelőttinek. Szavait szinte issza a közönség. De kit ne hatna meg az a nemes, felemelő érzés, amikor Bartal elvtárs szavai világosan bizonyítják, hogy a néoek békeharcában elért sikereket kiváló eredményeikkel az ipolyviski EFSZ dolgozói is tevékenyen elősegítették. Jó munka, gazdag termés Az elnök után Kovács György, agronómus mondja el beszámolóját. - Minden szava dicsekvésként hangzik, de van is mivel dicsekedniük. A réti szénán kívül minden növényfajtában többet termeltek a tervezett hektárhozamnál. Rozsból a tervezett 2t mázsa helyett, 26,57 mázsa, az őszi árpából tervezett 23 mázsa helyett 45,53 mázsa termett. Burgonyától 242, kukoricából 63,20, cukorrépából 434, takarmányrépából pedig 579 mázsa termett hektáronként. Mindez az ipolyviski dolgozók, főképp az asszonyok szorgalmas munkájának köszönhető, a szép eredmények elérését nagyban elősegítette a csoportok között kialakult szocialista munkaverseny, valamint a pótjutalmazás. A tagok pótjutalmazására pénzértékben 163 ezer koronát osztottak ki s ebbe még nincs beszámítva a cukorgyártól kapott jutalom. Tóth Ignác zootechnikus ugyancsak szép eredményekről számolt be. Az állattenyésztésben csupán a gyapjútermelés maradt 100 százalékon alul. Tejből, tojásból, marha- és sertéshúsból a tervezettnél jóval többet ad tak el a közellátásnak és ez legvílágosabban a pénzértéknél mutatkozik meg, mivel az állattállományból tervezet^ jövedelmüket 290 ezer koronával túllépték. Az eredmények elérésének itt is a súlygyarapodás, illetve a termelés szerinti jutalmazás volt a döntő tényezője. A számok erdejében Báli Kálmán, könyvelő beszámolója szinte súlyos a nehéz millióktól. Ötszázezer korona ide, egymillió korona oda, s az ember feje lassan beleszédül a gigászi számok rengetegébe. Egyet azonban mindenki világosan megért: azt, hogy a jövedelem a múlt évhez viszonyítva, minden téren nagyobb lett. a teher pedig kisebb. S az az egymillió hatszáz harminchatezer korona, amellyel a szövetkezet összes vagyona az 1954-es évhez viszonyítva emelkedett, mindennél jobban bizonyítja a szövetkezet megszilárdulását. 1955 december 31-én a szövetkezet összes vagyona 5 842 249 koronát tett ki. A szövetkezet vagyonának növekedése mellátt arányosan emelkedett a pénzjövedelem is. A tervezett 2 150 000 korona helyett, 3 millió 47 ezer 434 korona volt a szövetkezet bevétele s I így elérték azt, hogy a munkaegysé-1 génként tervezett 26 korona helyett 33 koronát fizethettek ki s emelleit a tagoknak is kifizetik a szövetkezetnek átadott élő leltáruk értékének 30 százalékát, ugyanakkor kultúrcélokra és szociáhs alapokra is nagyobb őszszegeket fordíthatnak. 1956-ban a szociális alapokra pénzből 75 ezer koronát irányoztak elő, kultúrcélokra pedig 12 ezer koronát. Az is a szövetkezet győzelme közé sorolható, hogy a decemberi taggyíí lésen 15-en léptek be a szövetkezetbe s ezeknek nagy része fiatal. Tehát minden téren erősödik a szövetkezet Báli könyvelő röviden abban foglal ja össze szövetkezetük eredményemé' titkát, hogy az „enyém“ fogalma' már majdnem kiszorítottá a .miénk" Ilyen kicsiségeken épülnek fel a nagy eredmények TM mondotta. Még nagyobb feladatoli — A fejlődésben nincs megállás == mondotta beszámolójában Báli könyvelő. És az ipolyviski Vörös lobogó vezetősége valóban erre az elvre alapozta az 1956. évi tervet. Az elmúlt évi gazdag eredmények mellett az is megmutatkozott, hogy még sok helyen lehet javítani, tökéletesíteni a műnkét, növelni az eredményeket, ha még több helyen alkalmazzák majd mind a külföldi, mind pedig a hazai bevált, haladó módszereket. A szövetkezet 1956-ik évben kidolgozott terve még gazdagabb távlatot nyit a boldog élet felé. De ahhoz, hogy ez a terv valósággá is váljon, nem elég a vezetőség igyekezete, hanem szükség van minden munkás kézre. Nemcsak szakszerű irányításra, hanem szakszerű munkára is van szükség. Az évzáró gyűlésen azonban úgy látszott, hogy a szövetkezet tagjai nagyon természetesnek veszik a kitűzött feladatok elérését Ezt bizonyítja az a közömbösségük, hogy sem az 1956-ik évi tervhez, sem az 1955-ik évi munkákhoz, sem a gyűlésen elhangzott beszámolókhoz egyetlen hozzászólás sem akadt. Hogy miért, nehéz lenne megállapítani, Egy azonban bizonyos: az, hogy az eredmények nem is olyan természetesek, ha a szövetkezet tagsága nem igyekszik elsajátítani azt a szükséges tudást, amely az eredmények eléréséhez és növelésére szükséges.' Tízezrekben beszélnek Már késő délutánba hajlott az id5, mire a megérdemelt jutalom kiosztására került sor. — Nyustin József — olvassa a könyvelő. Zömök, barna fiatalember lép az asztalhoz. __ 28 200 korona — olvassa a borítékról a pénztáros. A fiatalember helyeslőén bólint, hisz fejből is könnyű kiszámítani, hogy ennyi jár az 1410 munkaegységre. Arra a kérdésre, hogy mit vásárolnak majd a sok pérzböl. a fiatalember előbb feleségére pillant, mintha tőle várna segítséget a nehéz kérdésben. Az ilyesmit valóban jobban is tudják az aszszonyok. — Hát még magunk sem tudjuk. — mondja a fiatalasszony. — Egyelőre a bankban hagyjuk, hadd nőiöri Aztán majd meglátjuk Lehet, hogy személyautót. Aztán eldicsekednek, hogy pótjutalomként is 3633 koronát kaptak, azonkívül 5 mázsa kukoricát, 11 mázsa répát és külön a cukorrépa után járó cukrot és pénzt. De az 56.40 mázsa terményre sincs mindre szükségük s így meg abból is szép pénz üti majd a markukat. Ha összevetjük a Nyustin család évi keresetét, az összes érték 70 ezer korona körül mozog. (EsMatós ík ju еШав) />’ Dunaszerdahelyről jelentik: Készen vagyunk! f A dunaszerdahelyi traktorállo(i más 12 nappal határidő előtt befe-I* jezte a téli gépjavítást. Ezzel az (i első helyre került a bratislavai I1 kerületben. Február 3-ig előkészí-J tették a gépállomás dolgozói a falj vaszi munkákhoz szükséges von(i tatott eszközöket. A gépjavítókkal I1 eervütt j- munkát végeztek a gép,i állomás többi dolgozói is. Ez ^ ide’g már a járás 36 szövetkezetével kötöttek termelési szerződést s így 101 százalékra teljesítették tervüket. A kukorica négyzetesfészkes ültetésére 1320 hektárra kötöttek szerződést, holott tervük csak 120b hektárt irányoz elő. A "énállomás agronómus-szolgálatának dolgozói a vetőmagok tisztításánál és csfraképességének felülvizsgálásánál segítenek a szövetkezetek tagjainak. Bartal elnök megnyitja a gyűlést. A szövetkezeti tagok érdeklődéssel hallgatják a beszámolót.
