Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
1956-02-05 / 5. szám
fí56. február 5. rSídnafives 7 Érsekújvárott január 24-én az állami gazdaságok szakemberei megvitatták Ondrej Peter mérnök könyvét, amely az állami gazdaságok üzemen belüli önálló elszámolásáról szól. A vitán Ján Sebík az állami gazdaságok minisztere. Viliam Salgovič, az első helyettese, és a szerző, is megjelent. * Ez a kis könyv nagy érdeklődést keltett az állami gazdaságok dolgozói körében. Ebből a könyvből merített tudás segítségével, többet és olcsóbban termeltek a dolgozók s ezáltal a keresetük is lényegesen növekedett. A vitába több, mint 20-án kapcsolódtak be. A paláríkovói, galántai, bajcsi, nagylomnici, terebesi és a többi állami gazdaságok dolgozói beszámoltak arról, hogy milyen szép eredményeket értek el, mióta bevezették az üzemen belüli önálló elszámolást. — A Galántai Állami Gazdaságban a múlt évben 245 ezer liter tejjel és több mint 30 ezer kg hússal termeltünk többet a tervezettnél — mondotta František Mázik, a Galántai Állami Gazdaság könyvelője. — Nálunk az üzemen belüli önálló elszámolást csak nemrégen vezettük be — jegyezte meg Andrei Matejov, a Paláríkovói Állami Gazdaság igazgatója — mégis szép eredményeket értünk el. A múlt évben 135 ezer liter tejjel — melynek értéke 250 ezer korona — túlteljesítettük tervünket. Az elválasztott malacok átlaga pedig anyakocánként 12,36 százalékra emelkedett. A vita nagyon heves volt, szünetben és este tovább folytatódott. A részvevők másnap tanulmányútra mentek azokra az állami gazdaságokra, amelyekről Ondrej Peter könyvében ír. Útközben azt találgatták, hogy mit láthatnak ott s milyen előkészületeket tesznek a vendéglátó gazdaságok. Az emberi képzelet csodákat festett... Az új istállóban válogatott fiatal, jófajta tehenek durálnak a lucernaszecskában, amely 'bőséges abrakkal, répával van összekeverve. A lesilózott tejérettségű kukorica, melasz, réti széna, zabdara főtt burgonya szintén emeli a tejhozamot. Így ám lehet gazdálkodni. A merengés, ábrándozás, ki tudja meddig tartott volna, ha az autóbusz meg nem áll. A nagy sár miatt nem tudott tovább menni. Szerencsére, lovas-szekerekkel vártak rájuk a szemerei dolgozók. A kátyús úton az erős lovak szinte röpültek, nem kellett bíztatás. A kocsisok nyugodtan beszélgethettek gazdaságukról, meg az üzemen belüli önelszámolásról a kíváncsiskodó utasokkal. Ezeknek az embereknek nagy terveik vannak. Nem a múltról, nem a máról beszélnek szívesebben, hanem a holnapról. A gidres-gödrös út sem veszi el kedvüket. Az útszéli kőrakásokon már látják a jövő sima útját, melynek szélén az akácfák helyett, édes gyümölcs terem. A Szemerei Állami Gazdaságba értünk, mely néhány gazdasági épületből áll. Az új lakóházakat a régi falu mellett építettek, amely már egy újabb falut jelent. Az istálló olyan, mint ahogy legtöbben elképzelték, a külseje is csinos. Előtte Steimannbódék állnak. Belőlük borzas tarka borjak bámészkodtak. Edzettek és kövérek. A tehénistálló belsejében meleg volt, a tehenek ropogtatták az ízes takarmányt. De nem olyanok ezek az állatok és a takarmány sem olyan, amilyennek többen is képzelték. Az egyik tehén becslésünk szerint nem több, mint 4,5 mázsa, de naponta 15 liter tejet ad. Dicsekedett is vele Pipa Imre fejőgulyás. A másik tehén már nagyobb, a harmadik pedig 7 mázsa körül van. Kisebbek, nagyobbak, de egy sincs közöttük csodálni való. — Ilyen teheneket a legtöbb gazdaságban találhatunk és a takarmány, hát az sem kitűnő, de jól előkészítették. A tehenek étvágya azonban csodálatra méltó. A búzaszalma szecskát, ami nem is a legapróbbra volt *vágva, úgy falták, mint gyerekek a mézet. A takarmányelőkészítő hamar benépesedett a kíváncsi részvevőkkel. A szakemberek kezükbe vették a füllesztett keveréket, nyomogatták, morzsolgatták, de titkos csodadblgot nem állapítottak meg belőle. A búza-szalma szecskát silóval, melasszal keverve, négy napig füllesztik. Az árpaszalmának egy nap is elegendő. Ehhez nem kell tudomány, de fontos a fejőgulyás jóakarata. Vadkerti János, aki a versenytáblán élen van, 12 tehéntői 106 liter tejet fej naponta, a 102 liter tervezettel szemben. Ez szép eredmény, különösen ha a helyi viszonyokat vesszük számításba. A fejőgftlyás azt mondta, hogy ilygn keveset még nem adtak tehenei, mióta az üzemen belüli önálló elszámolást bevezették. De nemcsak a jó, hanem a rosszabb ta karmányt is meg kell etetni. Vadkerti fejőgulyás a múlt ősszel jött haza a katonaságtól. Társai már akkor tapasztalatokat szereztek az üzemen belüli önálló elszámolásról. Sokat érdeklődött tőlük és tanult Peter Ondrej könyvéből, hogy felvehesse a versenyt. A többieket nemcsak utolérte, hanem az élre került. Mikor eltávoztunk a szemerei gazdaságról, még nagyobbra nőtt előttünk a fejögulyások tekintélye. Miklóson szebb teheneket láttunk, a takarmányuk is jobb volt, de nem adtak több tejet. A'miklósi részlegen már múlt év januárjában bevezették az üzemen belüli önelszámolást és hopv nekik sikerült, a szemereiek is megpróbálkoztak vele. És a tanítvány felülmúlta mesterét. A szakemberek nagyon megelégedettek azzal, amit a két gazdaságban láttak. A csúzi tapasztalatok pedig csak betetézték mindkettőt. Ott az eredményekről nem sokat kérdezősködtek, hiszen már tudomást szereztek róla a rádióból és az újságok hasábjairól. Hanem a munkamódszerük és az embereknek a munkához való viszonya olyan, amit nem lehet megállni szó nélkül. Bármelyik gazdaság példája lehet. A tágas kultúrteremben CSISZ-tagok gyűltek össze, míg a tanulmányút részvevői a nagyteremben ebédeltek. A fiatalok nagv dologra készültek, bár arcukon nyugtalanság tükröződik. Ennek okát Kecskés Etuska árulta el. — Nem jött el a karmesterünk Újvárból. A fiatalok tanakodtak egy kicsit és azután megoldották a nagy feladatot. Az e-ryik ügyes, szőke fiú, akit Jancsinak szólítottak a többiek, rendet teremtett. Hármat számolt és a fiatal zenészek rázendítettek, öt olyan nótát látszottak és énekeltek el, ami mindenkiből nagy elismerést váltott ki. Még a rádióban is közvetítették. A kultúrműsor után egv öreg bácsi tréfásan azt mondta Farkas Ancsikának: „Ha a főzőkanálhoz is így áll a kezed, mint a zeneszerszámhoz, akkor már férjhez is mehetsz.“ — Ahhoz iobban áll, hát még a dohánysímításhoz, — mondta mosolyogva. A csúzi fiatalok nagyon megszerették a gazdaságot. Nem mennének el máshová, bármennyire is csalogatnák őket. Az üzemen belüli önálló elszámolás jelentősége meggyőzött időseket, fiatalokat egyaránt. Boldogulásukat, jövő'üket látják benne. Azok a küldöttek, akik korábban visszautaztak, sajnálhatják, hogy nem jöttek el Csúzra. Ez a tanulmányi út még meggyőzőbbé tette azokat az elveket, amelyeket Ondrej Péter mérnök könyvében kifejtett. Most már csak az a fontos, hogy a részvevők a két nap alatt szerzett tapasztalatokat átadják az otthoni dolgozóknak, hadd élvezzék azok is munkájuknak — az üzemen belüli önálló elszámolással elérhető— gazdagabb gyümölcsét. Csurttta lózsef Még jobb eredményt akarnak a nagygéresiek! A nagygéresi szövetkezet tagjai azzal az elhatározással kezdték meg munkájukat az elmúlt évben, hogy az 1954-ben elért 350 mázsás cukorrépa hektárhozamot túlszárnyalják. A cukorrépának a legjobb területet választották és a tenyészidő alatt gondosan ápolták a növényzetet. Az őszi mélyszántást időben elvégezték, a tavaszi talajmunkákra pedig a lehető legnagyobb figyelmet fordították, mert tudták, hogy csakis a jól előkészített talajban érhetnek el rekordtermést. Az őszi keverőszántás előtt 350 mázsa istállótrágyát, a mélyszántás előtt pedig 20 mázsa meszet szórtak minden hektárra. A tavaszi sírni tózás után 200 kg szuperfoszfátot, 150 kg ammoniumszulfátot és 230 kg 40 százalékos kénsavas sót szórtak minden hektárra. A magot 45 cnj sortávolságra vetették, utána pedig lehengerelték a talajt. A növényápolási munkákat 3 munkacsoport végezte. A szorgalmas munkának meg is lett az eredménye. A három csoport tagjai állandó munkaversenyben álltak egymással. A legjobb eredményeket Csergő Margit, Bartkó Margit és Pekárovics Erzsébet érte el. A terven felül kitermelt cukorrépáért egyenként 200 korona pótjutalmat kaptak. A cukorrépa átlagos hektárhozama 450 mázsa volt. A tagok azonban nem elégszenek meg ezzel, s ebben az évben még jobban előkészítik a talajt, hogy még magasabb hektárho-zamot érhessenek el. lüés Bertalan Ondrej Peter mérnök az üzemen belüli önálló elszámolásnál szerzett tapasztalatairól beszél. A szakemberek a teheneket figyelik, amelyek jó étvággyal fogyasztják az ízletes takarmányt. Példás állattenyésztés a dunapüspöki EFSZ-ben ; A dunapüspöki szövetkezet tag• jai az utóbib időszakban 10 hek■ tárnyi területen építettek korszej rű istállókat, hizlaldákat és egyéb S gazdasági épületeket. Ezekben az • új épületekben a legkorszerűbb ! gépek segítségével dolgoznak a Š szövetkezet tagjai. A tehénistállók; ban önitatók vannak, a fejést gépjj pel végzik, a keskenvvágányon : csillékkel szállítják a takarmányt ■ és hordják ki a trágyát. A gépe• sítés következtében nagyobb gon: dot fordíthatnak a tagok az álla: tok gondozására. • Kctlár Ferenc szarvasmarhagon: dozó csoportja teljes egészében : érvényesíti Malinyina módszerét. ■ Ellés után azonnal Stejman bó■ dékba teszik a borjakat. A to; vábbtartásra kiválasztott borjak? t • külön gondozásban részesítik. A S többit gyorshizlalásra fogják, ahol : 1,10—1,20 kg napi súlygyarapodást ■ érnek el. A fejőstehenek takar• mányadagját a kifejt tej mennyi: sége szerint állítják össze. A leg; több szemestakarmányt a magas • tejhozamú és az ellés előtt álló i tehenek kapják. A haladó módszerek sikeres érvényesítését nagyban elősegítette a dunapüspöki szövetkezetben a pótjutalmazás bevezetése. Minden fejőnek és takarmányozónak egyéni munkaterve van, melynek túlteljesítéséért minden hónapban megkapja a pótjutalmat. Ha például egy fejő havonta 200 liter tejjel többet fej a tervezettnél, annak 20 százalékát kapja pótjutalomként. Ha 200—300 liter tejet termel egy hónapban terven felül, annak már 25, ha több mint 300 literrel túlteljesíti havi fejési tervét, akkor már 30 százalék pótjutalomban részesül. Az istállómunkák gépesítése után a normákat is megszilárdították. A múlt évben például 3 munkaegységet adtak minden 100 liter tejért, amelyért most 2 munkaegység a jutalom. Tavaly négyen gondoztak negyven tehenet, most ezt a munkát elvégzi 3 ember. A dunapüspöki szövetkezetben az állattenyésztés és a növénytermesztés minden szakaszán érvényesítik a haladó módszereket. Megváltozott a helyzet a terebesi EFSZ-ben A terebesi szövetkezet földterületénél és állatállományánál fogva a kassai kerület egyik legnagyobb szövetkezete. Habár a szövetkezet tagjai elég kedvező eredményeket értek el az utóbbi évek folyamán, mégis több hiányosság fordult elő, melyek elvették a tagok munkakedvet. A hiányosságok túlnyomó részét a kulákok okozták, akik befurakodtak a szövetkezetbe, hogy ott végezhessék romboló munkájukat. Ilyen volt Sokol is, aki kénye-kedve szerint lopkodta a szövetkezet vagyonát. A szövetkezeti tagok azonban leleplezték üzelmeit, kizárták öt a szövetkezetből, a népbíróság pedig öt évi börtönre ítélte; azonkívül az összes vagyonát elkobozták és kiutasították a kassai kerületből. Nagy hiba volt az is, hogy a szövetkezet egyes tagjai nem tartották be az alapszabályzatot, nem összpontosították állataikat a közös gazdálkodásba vitt földterület nagyságához arányosan. Abban az időben többen kiléptek a szövetkezetből. Most azonban azok a megtévedt emberek lassan visszatérnek a szövetkezetbe, mert rájöttek, hogy mégis csak jobb a közösben. Ezek közé tartozik Mindzsák György, Granatovics Mihály, Leško Mihály, ifj. Mindzsák György, Cirman János, Tóth János, Matuch András és még többen is, akik nemrégen a kulákok befolyására kiléptek a szövetkezetből. A szövetkezet vezetősége és tagsága jó tervekkel kezdte meg az évet. Mindjárt az év kezdetén az állatok összpontosítását tűzték ki feladatul. Akik most visszatértek a szövetkezetbe, azok az alapszabályzatnak megfelelően a közös gazdálkodásba viszik termelőeszközeiket és állataikat, hogy ebben az évben a kulákoktól megszabadulva még. jobb eredményeket érhessen el a terebesi szövetkezet. A pótjutalmazás bevezetésének eredménye A tósnyárasdi EFSZ két évvel ezelőtt a galántai járás leggyöngébb szövetkezetei közé tartozott. Különösen az állattenyésztés terén mutatkoztak hiányosságok. A szövetkezet tagsága felismerte, hogy életszínvonaluk csak akkor emelkedhet, ha gyarapítják a közös vagyont, egyre többet termelnek. Ezért elhatározták, hogy feltöltik állatállományukat és bevezetik az állattenyésztés terén a pótjutalmazást. Természetes, hogy ezzel kapcsolatban alkalmazni kezdték az új munkamódszereket is. A helyes jutalmazásnak és az új munkamódszerek bevezetésének már a múlt évben megmutatkozott az eredménye. Szükséges, hogy ezeket az eredményeket az alábbi táblázaton is bemutassuk: Átlagos tejhozam Átlagos tejhozam Terv az 1956. Hónapok 1954-ben 1955-ben évre Január 4,2 liter 4,4 liter 6 Uter Február 3,7 liter 4,4 liter 6,i Uter Március 3,5 liter 5,5 Uter 6,3 liter ÄpriUs 2,6 liter 6,4 liter 7,3 Uter Május 3,1 liter 7,6 liter 8,1 Uter Június 4,7 liter 9,5 liter 9,8 Uter Július 4,4 liter 9,9 liter 10,5 Uter Augusztus 4 liter 7,8 liter 10,5 liter Szeptember 2,1 liter 7,1 Uter 10,3 Uter Október 2,6 Uter 7,2 Uter 10,3 Uter November 2,6 liter 6,7 liter 10,1 Uter December 2,4 liter 6,5 Uter 9,9 Uter Láthatjuk tehát, hogy az EFSZ- ekben milyen nagy hatása van a pótjutalmazás és az új módszerek bevezetésének. A tósnyárasdi. szövetkezet tagjai büszkék a szép eredményekre és tudják, ha jobban akarnak élni, többet kell termelniök. Krajcsovics F. Tanulnak a szövetkezetek kérgeskezű dolgozói A besztercebányai kerületben 162' hároméves szövetkezeti munkaiskola működik, vagyis 32-vel több, mint ahogy azt eredetileg tervezték. Ebben az évben, az elmúlt évhez viszonyítva, az iskolák látogatottsága is sokat javult. Amíg a múlt évben 2400 hallgatója volt a kerületben működő iskoláknak, azzal szemben ez idén több mint 4000 ember látogatja a szövetkezeti munkaiskolákat. Még ennél is örömteljesebb jelenség az, hogy nemcsak a hallgatók létszáma emelkedett, hanem lényegesen megjavult az iskolák működése is. így például január első felében 335 szakelőadást, 102 beszélgetést és 57 érdekes filmelöadást rendeztek. Ezenkívül 51 különféle érdekkört alakítottak, amelyek tevékenysége a mezőgazdasági termelés emelésére irányul. Három év alatt teljesítik az ötéves terv feladatait A myjavai Armatúrka CS1SZ szervezetének 6 tagja kötelezettséget vállalt, hogy a CSISZ szlovákiai konferenciájának tiszteletére a máso'lk ötéves terv rájuk eső feladatait, három év alatt teljesítik. Ez annyit jelent, hogy a tervet rendszeresen 177 százalékra fogják teljesíteni. Ezt az értékes kötelezettségvállalást a következő elvtársak írták alá; Ján Sucháň a CSISZ 7. sz. szervezetének elnöke, Viliam Dočkal, Pavol Hradský, Pavol Soliš, Ján Kršák és Ján Knašský, CSISZ-tagok.
