Szabad Földműves, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

1956-01-22 / 3. szám

5 Földműves koronával gazdagabbak Félmillió ÜJ KÖNTÖSBE ÖLTÖZÖTT a haj-" dani gazdatiszti lakás, hogy mind­örökre elűzze a hozzá fűződő rossz emlékeket. A szövetkezet saját ere­jéből átépítette. Itt kapott helyet az EFSZ kultúrterme, irodája. Л laci­konyha is itt ütött tanyát az egyik helyiségben. Scfcsik Istvánná két asz­­szonytársával az étvágygerjesztő, finom disznótoros káposztát főzi, ka­varja a jókora lábasokban, kondér­­ban. Ök gondoskodnak arról, hogy a zárszámadást kővető ünnepi vacsorán senki ne maradjon éhen. Nagy a sürgés-forgás a gazdasági udvaron is. Egyes szövetkezeti tagok a gvalogutakat homokozzák. Mások rögtönzött asztalokat, padokat cipel­nek be a kultúrterembe, A fogatosok meg a kocsikat állít ják glédába .. Lašsjm, szinte észrevétlenül leszáll az est. Az egykori Klöbusiczky-fé’e grófi kastély ormótlan külsejével be­levesz áz esthomályba, magára ma­rad. Annál fényesebb és népesebb az EFSZ kultúrterme, mely megtelik ka­lapos, kucsmás férfiakkal, feikendös asszonyokkal. Az öt órára tervezett évzáró taggyűlés kicsit késik ... majd Kovács elvtárs EFSZ-elnök felolvassa beszámolóját. Többek között megem­líti, hogy az 1955-ös évben tizennyolc új taggal szaporodott rí szövetkezet taglétszáma. Az új évben is már kettő jelentkezett. „ Önkritikailag elismeri, hogy nem volt minden esetben elég éber és határozott. — Egy ízben elkövettem azt a hi­bát, hogy a vezetőség és a tagok megkérdezése nélkül alárírtam 65 ezer gyümölcsfa-csemete vásárlására a megrendelést, holott erre nem volt pénzügyi alap. Belátom, hogy ezzel súlyosan megszegtem a szövetkezeti demokráciát. AZ ELNÖK SZÁJÁBÓL röpködnek a példásan dolgozó asszonyok nevei ...... Molnár Imréné, Kukó Jánosné, Hockó Gáborné, Pokol Gyuláné, Rigó Ha. Nagy Vilma ...“ Kiemeli a 74 éves, őszhajú Tóth Andris bácsit is, aki a szövetkezet példás juhásza. — Ötszázhetvennyolc darab juhot gondoz fia segedelmével. Az áldozatkész, oda­adó jó munka eredményeként egy-egv juhról, kétszeri nyírással átlagosan több mint 7 kiló gyapjút nyírt. Kettő­jüknek az 1955-ös évi jövedelme -12 ezer korona és 36 mázsa gabona. Feltehetjük a kérdést, vajon tud-e bármelyik középparaszt egyéni gaz­dasága ilyen busás évi tiszta jöve­delmet biztosítani? Bármennyire is iparkodik ... erre nem képes. Az elnöki beszámoló után az év­záró taggyűlésen jelenlevők azon dön­töttek kézfelnyújtással, kik lesznek a szövetkezet kormánykerekénél. Meg­választották Simkó Antalt, Jascsek Í956. íjaňuär 22. Andrást, Hockó Gábort, Hajdú Józse fet, Kovács Jánost, Fecsík Józsefet és Pokol Gyulát. A főkormánvos az utóbbi, Pokol elvtárs, tapasztalt, szak­képzett, jó munkaszervező. Tisztelik, becsülik a szövetkezet tagjai. Ezt az­által érdemelte ki, hogy minden tu­dását latbevetve megmutatta saját példáján, lehet a termelési tervet nem­csak teljesíteni, hantin magasan túl is szárnyalni. A - gyümölcstermesztés­ből betervezett jövedelmet megkét­szerezte az itt dolgozó tagok odaadó munkája segítségével. Hatvanötezer korona helyett százharmincezer koro­na lett a bevétel gyümölcsből. SZÉKFOGLALÓ BESZÉDÉBEN az új elnök határozottan kijelentette: „Nem hátrálunk meg semmiféle ne­hézségek elől. Termelési és pénzügyi terveink sokat igérőek. Ezeket azon­ban meg kell valósítanunk, amely te­vékeny, fáradhatatlan munkát kíván mind a vezetőség, mind a tagok ré­széről. Csak így lesz hasonló, vagy még gazdagabb zárszámadás az 1956 os évben.“ Lefkovics elvtárs, a JNB mezőgaz­dasági szakosztályának vezetője vita­felszólalásban értékelte a zétényi szö­vetkezet eredményeit és utalt a szö­vetkezet tagjai előtt álló legfontosabb feladatokra. Egvben emlékeztette őket azokra a válságos időkre, amikor meg-meg torpantak a nehézségektől, s kis híján asaknem feladták a har­cot. — A szövetkezet tagiainak — mon­dotta Leíkovirs elvtárs — az eddigi­nél még bátrabban kell alkalmazniuk a haladó növénytermesztési és állat­­tenyésztési módszereket, fgv nemcsak a gyümölcstermelés,. sertésállomány és a juhászat ontja majd a pénzt, — mint az 1955-ös évben — hanem a többi termelési ágazat is. A vita után, — amelven kevés volt a felszólaló — a zárszámadó taggyű­lés legörömtelibb, legizgalmasabb ré­sze, a pénzosztás következett. A zacskókba előre elkészített ropogós százasokat elsőnek Kukó János v.eitc fel. Felesége és ő általa ledolgozott 990 munkaegység után 13,860 korona osztalékot kapott. — S mire fordítja maid ezt a szép pénzöso^ et? — Megvan ennek már a helye. Rádió, drótkerítés, vaskapu lesz belő­le. Na meg a feleségem bundát akar magának venni. A cselédsorsból idáig emelte a szö­vetkezeti gazdálkodás a Kukó-csalá­­dot. A jómódú élet határa azonban még ennél sokkal feljebb van. Ennek elérése csupán a tagok szorgalmán, odaadásán, a közös munka szeretetén múlik... VAGY NÉZZÜK MEG Költő Lász­ló állatgondozó jövedelmét, aki a kondáséletet a szövetkezeti élettel cserélte fel. Mire vitte ö? A községi kondás 300 sertést terelgetett iskolás kora óta. Sovánv jövedelméből még disznóólra sem jutott neki. 1952-ben lépett az EFSZ-be. A múlt évben csa­ládja segítségével együtt ledolgozott munkaegységek után 14 koronás osz­talék mellett 15,456 koronát kapott kézhez, melvből családi házat épít... Csaknem 10 óra lett, mire a pénz­osztás befejeződött. Ezen az estén a zéténvi szövetkezetben dolgozó 63 csa Hd 540 ezer koronával lett gazda­gabb,mely !'.övegesen hozzájárul élet­színvonaluk emeléséhez. A pénzosztást vacsora követte, de nem ám akármilyen!.. Tányérok ke­rültek az asztalokra. A szakácskodó asszonyok, felszolgáló lánvok illatos, disznótoros káposztát tálaltak fel. A káposzta semmi áron sem tudta el­rejteni az ízletes húskockákat. S mel léje odakerült csúsztatnának a borocs ka is. Iszik Bukus József és Bukus Mihály sertésgondozó, akik osztalék fejében összesen 34 ezer koronát kap­tak. Plutkó elvtárs. a szövetkezet ki­váló könyvelője is fellélegzik a több. mint fél millió korona kiosztása utá.i. Ennyi pénz hibanélküli kiosztása nagy gondosságot és rendkívüli felelőssé­get jelent. Példás munkája nagymér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy ilyen gazdag a zárszámadásuk. Ha máshol igen. akkor itt többszörösen bebizo nyúlt: Jó könyvelő aranyat ér a szö­vetkezetben! VERES JÓZSI BÁCSI ARCARÔL is az üröm sugárzott, amikor 73 éves létére 416 munkaegysége után járó 5,621 korona osztalékot felvette. — Ha én legalább negyven ’ éves vó’nék, megmutatnám, az egyénileg gazdálkodó falumbelieknek, hogv mit lehet elérni szövetkezeti gazdálkodás­sal... — Vörös komám! Nem jössz még haza? — kérdezte tőle egy idős bar na, soványképű ember. — Nem bizony! — vágta rá. — Még most akarom összeverni a bo­kámat. Meg is pörgette úgy a zéténvi me­nyecskéket, lányokat, hogy még a fia­talok is tanulhattak tőle, hogyan kell az igazi gyors csárdást járni. ... A tánc után kifújta magából a meleget, megtörülte gyöngycseppes homlokát. Régi, panaszos nótába kezdett... Da­­nolta emlékeztetőül, milyen kegyetlen volt a cseléd, hányatott élete, a nyo­morgó kisparaszt sorsa. Majd vidám, derűs dallal folytatta, mely szép, új, boldog életünket .idézi: a mát, j hol­napot, a zétényi szövetkezet jövőjét. Kovács István Emlékezetes est Dacsókeszin ,4z esthomály fátyolként borult Kis falunkra. — Dacsókeszi községre, majd lassan besötétedett. A hangszóró csengd hangja a moziterem irányába csalogatta a fiatal lányokat, legénye-, két, a szövetkezet tagjait, a kis- és középparasztokat... ■Elérkezett a várva várt idő: este 7 óra. Bojtos Margit, a kökényszemü kislány bátor tekintettel állt a közön­ség elé, s határozott hangon szaval­ta Maxim Gorkij, híres szovjet költő egyik kiváló költeményét... tíaksa Teri pedig kedvesen, mint a szántó­vető vigasza: a pacsirta, ágy éne­kelte a szebbnél szebb népdalokat, Striho Tibor harmonika kísérete mel­leit ... A rövid kultúrműsor a jelenlévők őszinte megelégedését váltotta ki. Ezt az elismerést még jobban fokozta Major elvtárs, a Szabad Földműves főszerkesztőjének a Szovjetunióban szerzett gazdag tapasztalatairól szóló előadása. Valamennyien arra gondol­tunk: — Mily boldog az az ember, kinek lehetősége nyílik megismerni a hős szovjet katonák hazáját, akik megnyi­tották számunkra az új élet kapuját Sok jót. hasznosat tanultunk Major elviárs előadásából. Különösen nagy jelentőségűek számunkra a szovjet ál­Zárszámadás latgondozók munkamódszerei, akik uz állattenyésztésben kimagasló eredmé­nyeket érnek el. — Különösen az egyedi takarmá­nyozásra fordítanak nagy súlyt a szovjet kolhozokban, szovhozokban — mondotta többek között Major elviárs. Az a tehén, amelyiknél kilátás van nagyobb tejhozam elérésére, hasznos­ságának megfelelően több és jobb ta­karmányt kap. Még sok mindenről beszélt a Sza­bad Földműves főszerkesztője: Ismer­tette a kukorica — mint szemes és mint silótakarmány — jelentőségét, elemezte a szovjet emberek életét, magatartását és szeretetél a népi de­mokratikus államok dolgozói iránt. Az előadás után mi a dacsókeszi újonnan alakult szövetkezet vezetői elhatároztuk, hogy az összpontosítoit 40 darab szarvasmarhánknál a legrö­videbb időn belül bevezetjük az egye­di takarmányozást és azon leszünk, hogy szövetkezetünk minden egyes tagja tanuljon, művelődjön, megis­merje és elsajátítsa a szovjet tapasz­talatokat. hogy többet termeljünk és egyre jobban éljünk. LEKDVAI LÁSZLÓ, a dacsókeszi EFSZ agronómusa. után . . . Az előzetes számítások szerint a bratislavai kerületben az egységes földmüvesszövetkezetek brwételei l!)55-ben 72 millió-koron ivat növekedtek az 1954-es évvel szemben. A bratislavai kerületben sok szövetkezeti tag vásárolt személyautót. Szombaton, január 14-én további szövetkezeti tagok vették át új gépkocsijaikat. Képünkön Bagoüa István, a KNB szövetkezeti osztályának vezetője sok sikert kíván Krištofič Jánosnak a božetechovi EFSZ elnökének az új sze­mélyautóhoz. A nagykürtösi állami gazdaság sikereinek titka Pártunk és kormányunk igen fon­tos feladatot tűzött az állami gazda­ságok elé: bebizonyítani a szövetke­zeteknek és az egyénileg dolgozó föld­műveseknek a nagyüzemi mezőgazda­sági termelés előnyét. A besztercebá­nyai kerület egyes állami gazdaságai­nak azonban még sok nehézséggel kell megbírkózniok, hogy sikerrel tel­jesíthessék küldetésüket. Hogy ez le­hetséges, azt a nagykürtösi állami Ytazdaság . példája igazolja, . melynek dolgozói a múlt évben 21 százalék­kal túllépték a gabonafélék tervezett hektárhozamát. *A gazdaság dolgozói az állattenyésztésben is szép eredmé­nyeket érnek el. A múlt évben pél­dául 7,7 liter tejet fejtek ki minden tehéntől, a hízóállatoknál pedig napi 91 dkg súlygyarapodást értek el. — Most az a kérdés, hogy miért nem mutatnak fel a kerület többi állami gazdaságaik olyan eredményeket, mint a nagykürtösi? Erre igen egyszerű a felelet. Nem úgy dolgoznak, mint a nagykürtösi állami gazdaságban, melynek vezetői már megtanulták céltudatosan irányí­tani az egyes részlegek, udvarok és farmok munkáját. Ennek a gazdaság­nak dolgozói az őszi munkákat is időben elvégezték. — Október 27-ig befejezték az összes őszi gabonafélék vetését és a termények betakarítását. Ebben a gazdaságban egy szem ma got sem vetettek olvan földbe, mely­nek előkészítését nem ellenőrizték volna. Nem lehet ezt elmondani a beszter­cebányai kerület minden egyes álla­mi gazdaságáról. A tornaijai és a zólyomi állami gazdaságban a végső határidőre a vetőmagnak csak három­negyed része került földbe. Az őszi munkák minőségére sem fordítottak kellő figyelmet. A šafárikovói állami gazdaságban például tisztíttatlan őszi repcét vetettek. Ilyen és hasonló hiá­nyosságok azért történhettek, mert az agronómusok és a csoportvezetők nem ellenőrizték a munka minőségét. Különböző eredmények az állattenyésztésben Az állami gazdaságok feladata, hogy az állattenyésztés terén is pél­dát mutassanak az egyénileg dolgozó parasztoknak és a szövetkezeteknek. Itt azonban nemcsak a zootechnika alapelveiről van szó, hanem arról, hogy az állami gazdaságok alkal­mazzák bátrabban a haladó módsze­reket és a takarmányozási technikát. A nagykürtösi állami gazdaság dol­gozói egyre jobban igazodnak pártunk és kormányunk ezen irányvonalához. A gazdaság minden részlegén rideg módszerrel nevelik a borjakat. Azért szépek az eredmények is, hiszen a napi súlygyarapodás 98—102 dkg kö­zött ingadozik. A zootechnikusok .’ó munkájának köszönhető, hogy a többi haladó állattenyésztési módszerek is meghonosodnak ebben a gazdaságban. Szerelnénk hasonlóan nyilatkozni a zólyomi, rimaszombati és a füleki állami gazdaságról is, de sajnos nem tehetjük. Nagy különbség van a nagy­kürtös és az említett többi állami gazdaság állattenyésztése között. Ha­bár a nagykürtösi állami gazdaság­ban a múlt év szeptemberében 0,4 literrel emelkedett a tejhozam, kerü­leti méretben 0,43 literrel, rimaszom­bati és a zólyomi állami gazdaságban egy literrel csökkent. Az alacsony tej­hozam oka abban keresendő, liogy a zootechnikusok nem tulajdonítanak kellő fontosságot a helyes takarmá­nyozásnak, a gondo ásnak és a fejős­nek. A zólyomi állami gazdaság ko- 1 pernici részlegének etetői még most sem vezették be az egyedi takarmá­nyozást, a fejők pedig a tehenektől nem fejik ki eléggé a tejet. Ilyen módszerrel bizony nem lehet emelni a tejhozamot. Gazdaságosabbá kell tenni a termelést A helyes munkaszervezés és az ál­lattenyésztés gépesítése következtében megvan minden lehetőség, hogy az AG-ok gazdaságosabbá tegyék a ter­melést. Ha ezt a lehetőséget kihasz­nálják, kimagasló eredményeket érhet­nek el. Ezen a téren is példát mutat a nagykürtösi állami gazdaság, amely mindig jövedelemtöbblettel zárja az évet. A kerület többi állami gazda­ságai még nem jutottak idáig. A nagykürtösi állami gazdaságban azon­ban rendszeresen ellenőrzik az egyes részlegek gazdálkodásának eredmé­nyét. A pénzügyi eredmények alapján havonként értékelik az egyes részle­gek és farmok eredményeit. A múlt év júliusában Tartott ellenőrzés al­kalmával rájöttek, hogy az egyik részlegen állandóan emelkedik a tej termelési költsége. A hiba a helyte­len takarmányozásból és állatgondo­zásból ered. Az állami gazdaság fe­lelős tanácsadójának gondjaira bízták az eset kivizsgálását, aki- Markó Já­nossal a részleg legjobb állatgondo­zójával karöltve megbeszélést tartott az állatgondozókkal. A beszélgetésen megjelent állatgondozók elhatározták, hogy munkájukban Markó János mód­szerét alkalmazzák. Ennek az lett az eredménye, hogv két liónap alatt 1.9 literrel emelkedett a tehenek napi tejhozama. A nagykürtösi állami gazdaság ha­sonló intézkedésének következtében egyre csökkennek a termelési költse gek. A rimaszombati állami gazda­ságban már rosszabb a helyzet, mi­vel minden korona értékű takarmá­nyon 18 fillért veszítenek. Ebben a gazdaságban csak negyedévenként el lenörzik a gazdálkodás eredményeit, de azt is felületesen. A helytelen és a rendszertelen ellenőrzés nem ve­zet gazdaságossághoz, nem tárja fel a termelésben levő hiányosságokat. Sok gazdaságban rosszul gazdálkod­nak a takarmánnyal. A darát a fejős­­tehénekkel etetik, a sertések pedig korpát kapnak. Az ilyen „takarmányo­zási technika“ bizony emeli a terme­lési költségeket. Ha a gazdaság ve­zetői látják, hogy a gazdasági ered­mények nem kielégitők, eltérnek az érdemszerinti jutalmazás elvétől, nem is beszélve arról, hogy megszegik az állami gazdaságok bérrendszerét. A tetszetős bérpolitika azonban nem te­remt fordulatot a gazdálkodás mene­tében, hanem méginkább rosszabbítja a helyzetet. Rendszeresebb és szigo­rúbb ellenőrzésre van tehát szükség és a végzett munka minősége és mennyisége szerint kell jutalmazni az állami gazdaságok dolgozóit. Nagyobb kezdeményezést Ahhoz, hogy besztercebányai kerü­let állami gazdaságainak munkája alaposan ’ megjavuljon, sokkal na­gyobb kezdeményezésre kell serkente­ni az egyes gazdaságok dolgozóit. — Amióta a nagykürtösi állami gazda­ság vezetői kapcsolatot tartanak fenn a dolgozókkal, azok egyre nagyobb igyekezetét mutatnak a tervezett fel­adatok megvalósítására, maguk ad nak javaslatokat a munka jobb meg­szervezésére. A csoportvezetők sajtó­beszámolókat tartanak a dolgozóknak, akik abból is sokat tanulnak. Sok­helyütt azonban elhanyagolják ezt a fontos politikai — nevelő munkát és nem teszik érdekeltié a dolgozókat a tervfeladatok teljesítésében. Erre tipi­kus példát találunk a füleki állami gazdaságban, ahol megfeledkeznek a legfőbb tényezőről — az emberről. —­­Az igazgatóság dolgozói a zöld asz­tal mellöl irányítják a munkásokat, akik ezer nehézséggel küzdenek, de nagyon kis mértékben segítenek raj­tuk. Ennek a gazdaságnak részlegein „fehér holló“ számba megy a munká­sokkal való beszélgetés. A politikai munka még jobban el van hanyagolva a termelés sorkatonái között. * Többet várunk a kommunistáktól Hogy a besztercebányai kerület ál­lami gazdaságai jobb eredményeket érjenek el — arról mindenekelőtt a kommunistáknak kell gondoskodniok. Mert ahol aktívan dolgozik a párt­­szervezet, ott szépek az eredménye*. A nagykürtösi állami gazdaság üzemi partszervezetének vezetősége rendsze­resen kéthetenként gyűlésezik. Ezen a gyűlésen az igazgatótól kezdve a legegyszerűbb dolgozóig mindenki be­számol végzett munkájáról. Ha vala­mi nincs rendben, azt mindjárt tud­jak a kommunisták és megteszik a kellő intézkedéseket. Azonkívül a nagykürtösi állami gazdaság kommu­nistái egytől egyig példás dolgozók, es munkahelyükön példát mutatnak a párton kívülieknek. Lelkes agitátorok is, akik barátságos emberi szóval a tervfeladatok teljesítésére vezetik a dolgozókat. Kívánatos, hogy a besz­tercebányai kerület minden állami gazdasága példát vegyen a nagykür­tösi állami gazdaságtól. P—a—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom